Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-21 / 222. szám
Szeptember végét írjuk immár. A szántóföldeken, a bekben beérett a termés java, a mérleg havában akarva akaratlanul is mérlegre tesszük milyen volt, s milyennek ígérkezi * az esztendő. Ha pedig az ember egy szeptemberi szalonnasütés^n a parazsak lágy fényébe nézve, a hagymás zsíros kenyér, s a jó bor után elandalodva mélázik kissé, különös gondc»k jutnak az eszébe. Az élete állandó mérlegelésből áll. Minden este, de ha úgy adódik, akár óránként átg ondolhatji mérlegre tehetjük, mit és hogyan tettünk, vajon okosan csele- kedtünk-e, a józan megfontolás szabályai szerint, avagy j|anatnyi indulatunkra hallgatva, ostobán viselkedtünk? Másnap felébredünk, szemünkből kitöröljük a tegn< esti komor, vagy romantikus gondolatokat, s elindulunk a piacra bevásárolni. Körképünkkel a miskolci, szeptemberi pia ól készített riportjainkkal, híradásainkkal kívánjuk az olvasó érdeklődését kiszolgálni. A zsibi Mondták, hogy majd megváltozik. Hivatalos szervek mondták pár évvel ezelőtt, amikor a külországbélieket és a belországbé- lieket erélyesen kitessékelték a Búza .térről és környékéről. Mondták azt is, hogy majd a Zsajrnadn mindennap lesz piac, sűrítik a buszjáratot és egyáltalán jobb lesz minden. Ott kinn. A közlekedés tényleg jobb. Ámbár az ember úgy érzi, hogy csak vár, csak vár, de sehonnan semmi, lassan a Nap is fölkel, vagy lemegy. Pedig, erre a piacra az odajárók .tudják, — csak kora reggeltől a déli órákig érdemes időt szánni. Ez ilyen piac. És még milyen? Milyen most? Köves. Mindenekelőtt boka fi- camító kövekkel terített. A kövek arra hivatottak, hogy eső idején is lehessen valamire lépni. Sajna, a nagyobb részt akkor, a kövek ellenére is tócsa, sár, gumicsizmát kívánó terület. Asztalok: leginkább nincsenek. Továbbra is papírra, puszta földre teríti mindenki a portékát. Tisztességes WC ugyancsak nincs. (Ami korábban volt, már az sincs, bár azt nemigen sírja vissza senki.) A hangulat: az igen! Az megvan és a maga módján igenis szép. Ment ez a piac kuriózum, hiányozna, ha nem lenne. Néhány éve jelenték meg a kárpátaljaiak, az erdélyiék. A bennfentesek leginkább őket keresik. (A lengyelek már nagyon is dörzsöltek.) Sem a SZU-ból, sem Romániából érkezettek nemigen ismerik még az igazi piaci értékeiket, a vásárlóerőt. Az előbbiek 30 forintért kínálnak iknsbaltát, bőrtokkal, csak akkor lepődnek majd meg, ha harminc forintért itt egy üveg sört ha kapnak. Az erdélyiek 150—200 forintért magas szárú, bőrből készült gyerekcipőt adnak, mert még nem nézték meg a mi kirakatainkat. Csupán átszámolják a lejlt, a rubelt. De Gombatermesztés házilag hát éppen ez az! A rubel itt piacon már régen nem éri f a korábbi hivatalos 18 forifll Majdhogynem az egy az { bent éri meg, de akiinek J" rintra van szüksége, hogy vf miit itt vásároljon, a mi K jainkban, annak talán még , vesebbet is. (A SZU-ból eg;, ként kiváló, magas nyorfj permetezőket hoznak át id'^ űrtartalommal, tíz literrel? hátra alkaszthatókat, felpurtf hatókait, feszmérővel, öss t, réknyi pótalkatrésszel, hátV nával, hosszú vézetékkel, c* 800—900 forintért. A viszi eladóktól ugyanez: 2000—i forint. Ugyancsak a SZüj hozzák a munkaruhákat —í tudható valójában ménn| adák, mert a „viszontosok” ^ ra tartják, és kiszedik belőlr cédu lkakat.) . Nagy baj: mostanság az ^ bér atig-alig tud vásárolni) kárpátaljaiktól, az erdélyié? A viszonteladók iájuk csaj^j csakis velük tárgyalhatunk.^ higgyenek a tört magyarnyk imitálóknak. Inkább a kff rendszámának. A pokróccal^ takart rendszámú kocsik már ugyancsak' jeleznek r mit. j, Vásárolni azért még így 4 hét. Érdemes. Gyermekcipő anorákokat, gázálarcot (300). rint és 'ki tudja,, mem Ike? gyertyatartót és ha nem tea az üvegben, esetleg konyakt De ez utóbbit, legalábbis^ lami rövidet, vagy seritalt g már lehetséges a piac 'k<g közepén is, egy jókora büféből. Magyaros nyíltsí árulják, mi pedig ugyanígy szűk. Ezek szerint valamiki letékesek már feloldották o coikra vonatkozó szeszkor! zást. Hiszen ugyancsak a szélén, igaz, az út más old1 már egy jókora italmérés várja a megfáradtakat. Tényleg sokminden megvi zott.., — „Hiteles a mérleg? — ,Hogy-hogy hite- les-e? Hathatja, hogy mérleg!?” Tényleg az. Ránézésre bizony mérleg, méghozzá, ahányfele néz az ember, annyiféle mérleg. Bármely piacon. Az eladók különösen kedvelik mostanság azt a vekkerórához hasonlaDudás Györgyné csarnokellenőr és egy ben gombaszakértő is a vasgyári piacon. Közel húsz éve dolgozik már a szakmában; három esztendővel ezelőtt helyezték jelenlegi munkahelyére. Emlékezetében valóságos rémtörténetek tára árulkodik róla: hogyan csapja be a különösen veszélyes és álnok gomba, a gyilkos galóca a 'legöregebb természetjáróikat, az esküdt gomba- szakértőket is. Aim most, mintegy végszóra az irodába egy fehér hajú hölgy lép be. Kezében reklámszatyor, abban pedig melegbarna, szép, egészséges gombák. —< A lányom pereces! telkén egy fa tövében találtam ezeket a gombákat — mondja az ősz hajú hölgy, Szabados Lászlóné. — A szomszéd szerint egészséggel elfogyaszthatom, de én biztos szeretnék lenni a dolgomban. Jobb ha egy szakember is megnézi a gombákat. Dudásné bológat: — Jól tette, hogy elhozta őket. A szomszédjának egyébként igaza volt. ezt a gombát nyugodtan elfogyaszthatják. Ez a termés az ízletes tőkegomba, amely korhadó l’álklon, esetleg gyökereiken élősködik. Egy-egy őszi hétvégén a család ebédjében a húst is helyettesítheti. Külön szerencse még, hogy ezt a gombát akár házilag is lehet , termeszteni kis munkával. Hogyan? Nos először is meg kell jegyezni a helyszínt ahol termett. Amikor a gombát megmostuk és felszeleteltük, a vizet nem szabad kiönteni. A tállal vissza kell menni a helyszínre, s ott kell kiönteni a vizet, mert abban benne vannak azok a spórák, amelyékkel ez az ízletes termés szaporodik. Ugye, milyen egyszerű ez az egész ? helyezlek valaha egy- cgy szépen kisuvickolt réztálat. Hitelesítettet. Ma már ezeket a réztálakat leginkább mű- mianyags vödrök, miegyI144Hf,<ÄtÄk • De otf látható — ínként a nagybani piacon, vágy a gyümölcsösöknél — a fürdőszobai mérleg is, rátéve egy műanyag lavór. Hát akár az előbbieké. Valakinek egyáltalán kötelme megnézni, hogy a piacon ki, minő mérleggel mér? Vagy nézze meg a vásárló? Elvégre mi is zsebre tehetünk egy reklámként közreadott mér- lcgccskét. Aztán ha akarom ez is hiteles ;., Kft.-t alapítottak A zöldséges Faster Nándor az együk legrégebbi ‘kiskereskedő a vasgyári piacon. Jellegzetes alakja több mint húsz esztendővel ezelőtt tűnt fel a piacon. Először egy termelőszövetkezet boltjában dolgozott, majd 1971-ben önállósította magát. Mostanában új szelők fújnak a gazdaságban, ezért az egykori zöldséges egy újabb átalakulást élt át. Társával megalakította a Fister— Pál'fii Kift.-t. — Remélem mem veszik szerény télen ségnek — mondja Fister Nándor — a miikor elmondom magamról: az évitizedék alatt sikerült megismernem a vasgyári piac vásárlók'o/.önsé- génék szdkásait. A ikörnyé- ken élő emberek nem különleges árura, extra kínálatra vágynak, hanem arra, hogy jó minőségű zöldséget és gyümölcsöt vásárolhassanak lehetőleg olcsó áron. A vasgyári piacra nem utaznak be vidékiről, iiítt arányaiban kisebb a kerestet és a kínálat is. Én arra törekedtem, hogy a .kialakult vevőkörömet. megtartsam, és kisebb szívességekkel, apróbb szolgálatokkal állandó vásárlóikat szerezzek boltomnak. A kft. megalakítására is azért szántam el magam, hogy a mostaninál is több akciót szervezhessünk. Én állítom, hogy nemcsak az ötezres bankót, de a fillért is meg kell becsülni, s nálam a nyugdíjas vásárló ugyanolyan kiszolgálásban részesül, minit la pénzesebb réteg. Elvem szerint inkább legyen kiisébb haszon a terméken, de forogjon a befektetett tőke, s az árakkal mindig imagamhoz édesgessem a vevőket. Most például arha készülök,^ hogy nagy tételben ón kínáljam az egész városban a legolcsóbban a hagymát. Kilónként d 2 forintért adom Téli tárolás majd. de az is .lehet, hogy még „vékonyabb" árat írok majd a táblára. A vasgyári piacon a Fister—Pálfi Kft. bővíteni kívánja a to- jáslkínála'tot, amelyét Bábolnáról szerzünk Ibe. Ezenkívül Egerben egy pince- gazdasággal sikerült szerződést kötni, és olcsó termelői borokat kínálunk a családi igények kielégítésére. — Jól megfontolta ön ezt a lépését? A piacon van egy népszerű büfé. Szeszes ital árusításával ezenkívül foglalkozik már a pe- csenyés is, de alkoholt mérnek ott is, ahol korábban fagylaltot, előtte pedig virágot kínáltak. Ezenkívül a környékbeli utcákban, élelmiszerüzletekben megszámlálhatatlan helyen lehet bort, sört, pálinkát vásárolni. — A Fister—Pálfi Kft. nem az iszákosokat, célozza meg kínálatával. Mi a következőre gondoltunk. A bort csakis karmákban szolgáljuk ki, s engedélyünk sincs, hogy két-három decinként kimérjük. Tudom, hogy egyre szegényöbbek az emberék. De azt is tudom, hogy egy-egy családi összejövetelre, esküvőre, baráti találkozóra azért még kiszorítják a pénzt. A jó bor, ha mértékkel fogyasztják, nem teszi tönkre az embereket. Én igyekszem az egri termelői borokat az itt vásárló emberék pénztárcájához mérten is olcsó áron kínálni. Társammá! kínosan ügyelünk arra, hagy nálunk még véletlenül ,se alakuljon ki kocsma. A minőségre is nagy gondot fordítunk, mert tudjuk, hogy aki egyszer csalódik, másodszor már nem jön ide vissza. — Bennünk senki sem csalódhat! A zöldségeik, gyümölcsök téli tárolása különös gondot igényel. Egyszerűbb a helyzete azoknak, akik családi házban laknák, vagy fcisker.ítuilajdonosok. A legtöbb zöldségfélét ugyanis lehet akár a szabadban is átte teltetni. Verméléssel, széna takarással megtarthatók fogyasztható állapotukban. Pincében is — főleg földes aljazatúban — hosz- szú ideig frissein marad a burgonya, hagyma, zöldség, répa, természetesen kellő előkészítés után. Általánosan érvényes tudnivaló, hogy csak teljesen ép, egészséges terméket .tároljunk, s ne mossák, ne tisztítsuk meg a felületüket. Ezzel ugyanis csökken az élettartamuk. Alapos válogatás után .tegyük téli pihenőhelyére a burgonyát, lehetőleg hűvös, száraz helyiségbe. Bél-házban lakóknál ez lehet'a pince, vagy babaikoosi-itároló, amennyiben ezek hőmérséklete,nem esik —1 fok alá. Ennél hidegebbet ugyanis a'krumpli nem bír el, megfagy. Érdemes rendszeresen átnézni később .is a gumókat, s ha szükséges, csírátianíta- ni. A hagyma hűvösebb helyen is tárolható, amenv- nyiben megfagy, az eredeti helyén hagyva ikell megvárni, míg kienged. Ezután tetszés szerint felhasználható, fogyasztható. A zöldséget, répát viszont óvni kell a .fagytól, s az előzőekkel .szemben nedvesebb tárolót igényélnék. A legelterjedtebb telelteté- sük ládában történik, soronként lerakva, az egyes rétegék közé homokot szórva. Fontos, hogy a száras végük levezőzzön. A fokhagyma már jóval igénytelenebb, felfűzve bárhol tárolható. Hosszabb ideig azonban inkább a tavaszi fokhagyma alkalmas a fogyasztásra, a mostani, őszi körülbelül karácsonyig áll el. Tollán (kevesen ismerik azt az egyszerű „'trükköt”, amivel a paprika — főleg a pritamin — is hosszú ideig fogyasztható. Annyi a teendő mindössze, hogy szára végére gyertyafagy- gyút csöpögtetünk, majd papírba csomagolva száraz helyre tesszük. Különösen a kerttulajdonosak figyelmébe ajánljuk, a még be nem érett, de már fehér- sárga színű paradicsom téli éltetését. A fürtöket szárastól letépve felakaszthatják a pincében, s néhány hét múlva — a szezon elmúltával — is szép, pirosán teböti'k az asztalra. Egész télen friss zeller és zöldség zöldjéhez juthatunk, ha egy vödörbe (fazékba, cserépbe) 1:1 arányban földet és homokot teszünk s abba beleszúrunk néhány szál zöldséget, zellert. Rendszeresen nedvesítve folyamatosan bújnak ki a friss hajítások. Tárolható a szőlő is, megfelelő nedvességtartal- mú helyen fetalkasztgatva. A fürtök akár Erzsébet- napi'g .is fagyasztható állapotban maradnák. Erre a célra elsősorban a dele- ware fajta kiváló. Akár Katalinkor lis ehetünk dinnyét, ha a téli „csesz- ton" fajtát (hosszúkás, csíkos, vastag héjú) tiszta mésszél bekenjük. Friss marad akkor is, ha búza közé tesszük. Mi újság a halpiacon? Az utóbbi időben Miskolcon városszerte egyre kevesebb helyen lehet halait vásárolni. Az uszonyosokat kedvelők legbiztosabb beszerzési lehetősége szinte már csak a Búza téri piac. Pedig az itteni elárusítóhelyek előtt szűnni nem akaró érdeklődés bizonyítja, van kereslet az egészséges és olcsó halhús iránt. Bár .a csarnok Halért üzletében üres medencéket találtunk, a hajdúszobosz- lói halászati tsz boltjában bőven volt választék. Mindössze 50 forint a busa kilója — a vezető esküszik, hogy sütni, rántani csak ezt viszi maga is —, a pontyot 120-ért mérik. A nyári holtszezon után megkezdték a kárász, keszeg, harcsa, syllő és csuka lehalászását, hamarosan e fajták is kaphatók lesznek. A vevő kérésére a kiválasztott példányt fejbekó- lintják, tisztítják, darabolják, sőt még receptkönyvet is adnak az amúr és a busa elkészítéséhez. A napi forgalom változó — tudtuk meg —, fizetés- és ünnepnapokon 10 mázsa, 'karácsonykor kár 30 mázsa is elkel. A kinti kőasztalon árusító magánkereskedő sem marad vásárló nélkül. Jó időbe telik, míg — állva a vevők rohamát —, ráér szót váltani velem. Kovács László, ecsegi fiatalember naponta járja a léhalászóhelyeket, s garantáltan a legfrissebb pikkelyesek kaphatók nála. A választék sem utolsó, hétféle halat ■kínál, alig drágábban, mint a csarnokbeliek. Van ' is forgalma' bőven, napi 3 mázsáit is klánul. Több is fogyna, de tartálykocssi szállítóautójába nem fér ennél nagyobb mennyiség. SS! ■ Az összeállítást készítették: Farkas Maya, Gyárfás Katalin, Laczó József, Kovács Judit, Priska Tibor, Udvardy József tost (lengyel piacról való), melyen magát a 'Számlapot j.ghcte forgalmeg J amit éppen mutat. Itt vannak az ántivilágbői maradt rugós dinnye- mérlegek js, miket bele lehet szúrni a dinnyébe, beakasztani bármibe és mutat vagy 12 kilóig, '•'ár a rugója kii ’ okkor föltehető '•bet. Látha- , tunk '.ti minccrc- á|e% ffibnérlegeket torabftitV®8© len vf az egykori konyhy^ck is, azok a biz®, bacsacsörű- ck. m<Jeb egyik oldalára* biásikra is
