Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-21 / 222. szám
1991. szeptember 21., szombat ÉSZAK-MAGYAROKSZAG 5 „Tűzre, vízre vigyázzatok Ezekkel a szavakkal figyelmeztette hajdan a nyugovóra térő falu népét a körútját végző bakter, hogy elkerüljék az elemi kárt. Azt, hogy a „tüzes kakas” ne szálljon a lakóházra. Ezt a vigyázó szerepet most már a kéményseprők vették árt.. Mint azt dr. Nagy Géza, a Megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat igazgatója megfogalmazta: a megyében levő, mintegy negyedmillió lakossági kéményt évente kétszer ellenőrzik és tisztítják, miként azt a rendelkezések számukra kötelezővé teszik. A kéményseprők és az ipari tevékenységet végzők — mintegy 100 fő — a miskolci, az ózdi, a mezőkövesdi, edelényi, sátoraljaújhelyi és szerencsi kirendeltséghez tartoznak. Munkaterületük nagysága változó, mert amíg például Sóstófalván csak 48, Filkeházán 56 kéményt kell tisztítani, addig Sátoraljaújhelyen több mint négyezer, Tokajban pedig csaknem 2000 lakossági kémény „gondozása” hárul rájuk. A vállalat tevékenysége kapcsán arról is tájékoztatást kaptunk, hogy a megyében a vállalat dolgozóinak hibájából kéménytűz nem keletkezett. A lakástüzelc egyéb mulasztások miatt történtek, mint azt a hivatalos vizsgálatok megállapították. Az igazgató a tapasztalatok alapján arra hívja fel a lakosság figyelmét, hogy az egyre terjedő gáz használata esetén ne a régi kéményekbe kössék be azt, hanem a balesetveszély elkerülése érdekében kérjék ki minden esetben a kéményseprő véleményét, s annak megfelelően járjanak el. Ugyancsak ezt tanácsolja a nyári konyhák fűtésénél is. A lakossági szolgáltatások során a szükségés munkálatokat a vállalat szakszerűen elvégzi. így a lakos nincs kitéve annak, hogy a fusiban végzett, kontár munka miatt az üzembehelyezési engedélyt nem adják meg. A vállalat széles körű és szoros kapcsolatot kíván kiépíteni a helyi önkormányzatokkal. A lakosság pedig a polgármesteri hivatalban jelentheti be minden, a kéménysepréssel, tüzeléssel kapcsolatos kérését, igényét, észrevételét. Mert a kéményseprők a polgármesteri hivatalt minden esetben felkeresik. II polgármester szobra Régen a polgármesterek közül nem egynek szobrot állítottak, amikor még igazi rangja, tekintélye volt az önkormányzatoknak hazánkban. Lehet, hogy a régi szobrok közül most madj előkerül néhány, hirdetve a közhivatal élén álló kiemelkedő vezető áldozatkészségét, hűségét, vállalkozói nagyságát. Azok a polgármesterek igazi autonóm személyiségek voltak, többségük nagyon is jól tudta mit akar és ha terveihez a környezete segítséget is nyújtott, megvalósíthatta nagy- ratekintő álmait a település közösségének javára. Ezekről a gondolatokról, melyek dr. Boross Péter belügyminiszter tokaji önkormányzati fórumon mondott beszédében hangzottak el, az is eszükbe juthat, hogy a tavaly megválasztott új polgármesterek közül tiz-húsz év múltán melyikük szobrához adnák össze a szükséges pénzt. Feltételezve, hogy akkorra már nem okozna fejtörést senkinek sem az adakozás. A régi önkormányzati hagyományokból, melyekre ma nagyon jó lenne építeni apró építőkövek sem nagyon maradtak, elkoptak, a majd fél évszázad merőben más rendszerű közigazgatásának fogaskerekei között. Ma a polgármester szobrának jószerivel csak a belső jellemzőit tudnánk megadni a művésznek, mert pár hónap alatt az igazi markáns profilok még nem alakultak ki. Azt viszont érezzük, hogy a megfelelő felkészültség, a legjobb értelmű tekintély most nélkülözhetetlenül fontos a választott testületek élén. Sőt kell valami egyéb többlet is, a magával ragadó erő, a meggyőződés és a meggyőzés hite. A hitelesség, ahogy azt ma divatosan mondjuk. Csakhogy ezzel szemben a mai polgár- mesterek homlokát napjainkban gondok sokasága felhőzi. Ha most készülne a szobor nyilvánvalóan ilyen lenne a kisugárzása is. Költségvetés fölé hajoló, közlönyt, jogszabálytömeget böngésző, az egyetértést és a megegyezést kereső értelmiségié, aki naponta szembesül azzal, hogy igen kevés pénzt kell sokfelé osztania. Kétség nem férhet hozzá, hogy a rendszer- váltással újjászülető, újjáéledő önkormányzatok élén már most az első években is sokaknak sikerül kiemelkedniük rátermettségükkel másoknak felkészültségükkel, szorgalmukkal szervezőkészségükkel, megvalósítható nagyratekintő terveikkel. Am ezek az évek most éppen nem kedveznek a szoborállitásnak. Mert még a dön- tögetésnél tartunk. Sőt valószínű, még nem is vagyunk a végén.- nagy j Négymllliárd betonba ágyazva Kincs ami nincs(?) Kora őszi napfény szikrázik a megkopott felszállópálya, az egykori indítótorony üvegablakain, a sárga színű szegélyjelző lámpák fémes testén. A végtelenbe kúszó betoncsík eresztékeiből gyermekláncfű, muhar tör fölfelé, mintha uralkodni akarna a csendes enyészet felett. Mezőkövesdi repülőtér. Alig négy hónapja még hatalmas robajjal, lángot lövellő vasmadarak kúsztak a nap szinte minden szakában az égbe. Pesti Ferenc országgyűlési képviselővel mustrára indulunk, s nézzük, érdeklődünk, hogy e megmozdíthatatlan roppant értékekkel mit lehetne kezdeni. Útközben bőven van idő a meditációra, az elképzelésekre, ötletekre, hogy újra élet pezs- düljön e tájon. — Ezen a helyen négy milliárdnyi érték van a betonba ágyazva. Valamit kezdeni kellene vele. Július 12-e óta, ahogyan az utolsó szovjet gép is elhagyta a szentistváni légikikötőt, azon fáradozunk a helyi önkormányzattal, hogy hasznosítható legyen. A laktanyákkal még csak boldogulnánk valahogy, szociális otthonnak, egészségügyi intézménynek, netán lakásoknak is jó lenne, alkalmasnak ígérkezik a világkiállítás céljára is. De ez így önmagában kevés, mert itt a több kilométer hosszú betonpálya is. Jómagam több alkalommal próbálkoztam a hasznosítás lehetőségéről tárgyalni a Honvédelmi Minisztérium magas beosztású vezetőivel. Külföldi érdeklődők, ugyan akadnak polgári célú tevékenység folytatására, de az eredmény még várat magára. * Az egykori laktanyák egyikében repülőtéri őrszázad. Vigyázzák e hatalmas nemzeti vagyont. Ide igyekszünk. Egy rövid telefon a kapuügyeletről, s máris fönn vagyunk az őrszázad parancsnoki szobájában. Kelemen József őrnagy válaszol kérdéseinkre. — Feladatunk az értékek őrzése, megóvása. Ez nem könnyű feladat. Hatalmas területet kell vigyázni, s óhatatlan, hogy idegen személy ne tévedjen be. Ez idáig sikerült megakadályozni, hogy avatatlan kezek vigyék el, rongálják a berendezéseket, épületelemeket. A felügyelet nehéz, de mindent megteszünk. Beszélgetés közben felvetődik a környezetszennyezés is. A parancsnok megnyugtat minket. Az élővizek üzemanyagszennyezését önállóan megoldották, a honvédség terhére. (?) A kerazin által fertőzött vizet perlittel semlegesítették, s most újra tiszta víz folyik a tardi érbe. És a talaj? Az már a jövő kérdése. Pénz, rengeteg pénz kellene hozzá. De addig is, amíg nem születik döntés a hasznosításról, az őrszázad helyén marad. Hogy mire lehetne hasznosítani a teret? Kelemen őrnagy tömören válaszol: Egy ilyen repülőteret csak repüléssel kapcsolatban lehet hasznosítani. * A laktanyából kifelé jövet a parancsnokot kérdezem : — Fényképfelvételt készíthetnék? — Sajnos, nem! Erre én nem adhatok engedélyt! A laktanyával átellenben, az út másik oldalán megrogy- gyant autóbuszmegállóban egy kiskatona várakozik. Bizonyára eltávozást kapott. Az élet pislákolásának biztos, de nem megnyugtató jele. Fekete Béla Fidesz-stílus: Továbbra sem kapkodnak Budapest (ISB) A parlament úgy látott hozzá az őszi törvényhozási munkához, hogy egy oldalról a kormány valóban kulcsfontosságú javaslatokat tett le a Tisztelt Ház asztalára, más oldalról az SZDSZ végzetes következményeket sejtető kormányzati késlekedésről beszél. Miért tartózkodik a vitába való beavatkozástól az egyébként frappáns állásfoglalásairól is ismert Fidesz? Munkatársunk Kása Lajost, a Fidesz-frakció közgazdász képviselőjét kérdezte. — A Fidesz tartózkodik a Kupa-program végrehajtásának megítélésétől? — A program megjelenésekor nem tartózkodtunk a bírálattól. Több helyütt kifejtettük észrevételeinket. Kifogásoltuk, hogy a program derülátó célkitűzései valóban vállalhatók, de nem látható világosan az az út, ami a célhoz vezet. Rámutattunk, hogy a kormány más gazdaságpolitikusai köztudottan más álláspontot képviselnek, mint Kúpra Mihály, s nem ismert, hogy melyikük tervei jelentik a kormány stratégiáját. Tartalmi kritikát azonban csak akkor lehet megfogalmazni, ha már látható, hogy a konkrét lépések milyen konkrét gazdasági folyamatot indítanak el. — Tavasz óta még nem lenének láthatók konkrét elemek? — De láthatók. Ilyen pél- dául az a pénzügyminiszteri álláspont, mely erősen korlátozni kívánta a kárpótlásra forditható összeget, s amellyel tulajdonképpen vereséget szenvedett, hisz jórészt politikai okokból az eredetileg tervezettnél jóval több költségvetési forintot emészt fel a kárprótlás. Azután: a Kupa-program egyáltalán nem számol a világ- kiállítással, s nem is hagy tartalékforrást ilyen célra, míg a kormány az expo megrendezése mellett dönr tött. Átfogóbb jellegű tapasztalat, hogy Kup>a Mihály tavaly decemberben költségvetési reformot ígért, valamint azt, hogy a képviselőház nem kerül többé kényszerhelyzetbe a költségvetés megalkotásakor. Most minden jel arra mutat, hogy mégis megismétlődik a tavalyi helyzet. Ezek a jelek megkérdőjelezik a stratégiai célok elérhetőségét. _ Az SZDSZ emelt hangon fejezte ki hasonló véleményét. _ Mi is kifejezzük a véleményünket, a magunk módján, a mi stílusunkban. _ Nem arról van szó, h ogy a Fidesz bizonyos politikai körülmények között hajlandó megértő várakozást tanúsítani a kormány iránt? — Nem. Emlékeztetek például a kárpótlási vitára, ahol valamennyi frakció közül mi fogalmaztuk meg a legélesebb elutasító véleményt a kormány tervével szemben. Itt említem, hogy a kormány nem is bocsátkozott gazdasági vitákba, csak a legutóbbi hetekben kerültek napirendre olyan törvényjavaslatok, amelyek kapcsán közgazdasági szemléletmódok ütközhetnek. Nem vagyunk kíméletesek, s bizonyos, hogy az adórendszerre és a költségvetésire tett tavalyi ígéretek visz- szahullanak a pénzügymi- niszter fejére. — A Fidesz tartja még tavasszal közölt véleményét, hogy a legfontosabb gazdasági kérdésekben a kormányénál szélesebb politikai alapon kell állást foglalni — elsősorban a végletes társadalmi hatások megelőzésére? — Nem feltétlenül. A hatpárti tárgyalások kezdeményezését nem elsősorban gaz- daságpoütikai problémák motiválták. Azóta néhány kérdés eldőlt — ’kárpótlás, egyházi javak ügye —, más kérdések — különösen a költségvetés — valóban kizárólag a kormányra tartoznak. Azt a magatartást folytatjuk, ami bizonyos elismertséget szerzett számunkra: bombasztikus jelzők helyett szakmai kifogásokkal, alternatívákkal kritizálunk. A magyar gazdaság nincs olyan kritikus helyzetben, hogy a mostani gazdasági stratégia a vég felé sodorná, igaz, nem is nagyon távolítja felőle. Krecz Tibor Körei ax országhatárhoz, a romos felvidéki Tornai vár szomszédságában húzódik a festői szépségű Szádelői-völgy. Fojtán László felvételei Festék Opelhez és Suzukihoz Nem kis feladatot vállalt magára az AKZO-TVK Festékgyártó és Kereskedelmi Részvénytársaság, amikor együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Suzuki Rt.- vel, a hazánkban gyártandó japán gépkocsikhoz szükséges festékek, segédanyagok szállításáról. Ezen túlmenően a leendő szentgotthárdi Opel-gyár részére is az AKZO-TVK Rt., mint egyedi, kizárólagos szállító biztosítja majd jövő tavasztól az autófestéket. A tét tehát igen nagy, hiszen arról van szó, hogy e két világhírű autógyártó konszernnek minden tekintetben kifogástalan minőségű, első osztályú terméket kel' gyártani. Az autófestékek hazai gyártásának megvalósulása egyben alapul szolgál a festékipar műszaki haladásához. Ám ennek az az ára, hogy a szigorú nemzetközi követelményeknek teljes mértékben meg kell felelniük a Tiszaújvárosban gyártott festékeknek, segédanyagoknak. A részvénytársaság vezetői ezért is döntöttek úgv, hogy többszáz millió forint költséggel, korszerű gyártóberendezéseket helyeznek üzembe. Ezek nélkül ugyanis aligha lennének képesek a legjobb minőséget produkálni. Az AKZO-TVK Rt. kereskedelmi igazgatójától, Kovács Gyuláitól megtudtuk: a közelmúltban műszaki együttműködési megállapodást intak alá az Ikarus-gyárral meghatározott fejlesztési témákban. A tiszaúj- városiak nem titkolt célja, hogy a jövőben jelen legyenek az autóbuszgyártóknál is, hogy a velük kialakított kapcsolat révén mielőbb megoldást találjanak a ma még importból vásárolt, különböző festékipari termékek hazai gyártmányokkal való helyettesítésére. Az Ikárussal kötött együttműködés kiterjed olyan fontos területre is, mint a korrózió elleni védekezés, amin bizony van mit javítani.
