Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-18 / 219. szám
1991. szeptember 18., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Új adókoncepció Kedvezmények és forintok Budapest (ISB) Jóllehet, napjainkig még egyetlen hivatalos koncepciót sem tártak a nyilvánosság elé - a képviselők is csak titkosított, számozott és névre szóló dokumentumot kaptak kézhez ennek ellenére máris komoly csatározások folynak a Pénzügyminisztérium által kidolgozandó adóreform körül. Az egyelőre háttérben zajló küzdelem középpontjában természetesen az adókedvezmények állnak. Ám a döntő kérdés az, sikerül-e Kupa Mihálynak és csapatának kivédenie, hogy a gazdasági élet más harcosai, elsősorban a magánvállalkozók és a tőketulajdonosok gyakran önös érdekektől vezéreltetve maguk alá gyűrjék a pénzügyi racionalitást. Napjaink egyik nehezen megválaszolható kérdése egyébként az, mit is tartalmaz az a hivatalos koncepció, amelyik a rendszer kiigazítását hivatott megoldani. Ilyet ugyanis, a legjobb tudomásunk szerint, még nem készített a Pénzügyminisztérium. Csupán javaslatok vannak, s elképzelések, amelyek közül az elsők — hírlik — oly’ radikálisak voltak, hogy a tárca belső szakmai, és tegyük hozzá politikai fóruma sem értett egyet a vitára bocsátásukkal. De miről vitatkoznak akkor az érdekvédelmi szervezetek és a külső szakértők? Nem másról, mint a törvénytervezet általános filozófiájáról, illetve egyes elképzelhető elemeiről, amelyeket támadva, gyakran úgy tüntetnek fel, hogy ezeket majdan a végleges, a T. Ház elé terjesztendő javaslat is tartalmazni fogja. A polémiába természetesen ki-ki érdekei és vérmérséklete szerint kapcsolódik be. ám a küzdelem nem mentes a demagógiától sem. Jó példa erre a Vállalkozók Országos Szövetségiének (VOSZ) a tiltakozása, miszerint a szervezet „életveszélyes ötletnek tartja a bizalmi elvre épülő adóbevallás felcserélését az adóbecslés módszerére”. Ám ez esetben kissé túllőttek a célon. A koncepciók készítőinek ugyanis eszük ágában sem volt a rosszemlékű, és egyébként piacgazdaságban sehol nem használatos adóbecslést visszacsempészni egyik tervezetbe sem. Ugyanakkor ezzel a módszerrel könnyen lejáratható egy mégoly jól kigondolt reformkoncepció is. Sőt, felhasználható arra, hogy ezáltal más. a piaci viszonyokhoz egyébként jól illeszkedő. a modern adórendszereket jellemző javaslatokat is hibásnak tüntessenek fel a laikusok szemében. Kétségtelen, az új adórendszer bevezetését előkészítő szakértők javaslatait számtalan jogos kritika éri. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy a világ minden országában számon tartja a kormány, hogy milyen, elvben és gyakorlatban megadóztatható jövedelemmel rendelkeznek a polgárai és a vállalkozói. Hiszen az adókat — optimálisan meghatározható mértékig —, egyetlen költségvetés sem öncélúan szedi be. hanem azért, hogy finanszírozni tudja az intézményeit és elosztási rendszereit. Áttételesen tehát — egy jól működő rendszerben —. az állampolgárai jólétét szolgálja. S ezen még az sem változtat, hogy hazánkban pazarló elosztási alrendszerek működnek, hogy alapos reformra szorul a költségvetés és az államháztartás. Valóban, ezeket újra át kell gondolni, mint ahogyan módosítani kell a jelenlegi adórendszert is. Az is természetes, hogy az új rendszerek kialakításának alkufolyamatában — különböző módszerekkel ugyan —, de mindenki a saját érdekeit igyekszik képviselni. Mégis, a szakmai tisztesség azt kívánja: ne szidjuk ma azt a lovat, amit csak holnap visznek a vásárra. Ráthy Sándor Ellenőrzött segélyek A „feketéknek” nem jár Jöhet a balta? Szabadulni a szőlőtől (i. i.) A munkanélküliség tömegessé válásával mi nd nagyobb terhek hárulnak a társadalomra. A munkanélküliség költségei közvetlenül is terhelik a munkavállalókat, a rosszabbodó helyzet egyre több embert sodor a létbizonytalanság felé, egyes családok megélhetési gondokkal találják szemben magukait. Ugyanakkor fokozódik a társadalom érzékenysége az olyan esetekkel szemben, amikor egyesek megsértik a törvény előírásait, illetve azok alkalmazásakor visszaélnek a lehetőséggel. — Borsodban jelenleg több, mint huszonkétezren jogosultak munkanélküli-járadékra, illetve segélyre — mondta dr. Szegedi László, a megyei munkaügyi központ igazgatóhelyettese. — A közvélemény szerint előfordulhat, hogy olyanok is kapnak segélyt, vagy járadékot, akik valójában nem is akarnak dolgozni. De ha már megilleti őket ez a járandóság és kapják, akkor az is elvárható lenne tőlük, hogy tartsák magukat távol a különböző „fekete” munkáktól, illetve foglalkoztatástól. Ám ez így túl egyszerűen hangzik, az élet ennél sokkal bonyolultabb. Tagadhatatlanul sokan enged (hetinek a csábításnak és megkísérlik, hogy a munkanélküli-járadék mellett, bizonyos mellékes keresetre tegyenek szert. Ez utóbbi azért is előnyös, mert a munkanélküli-járadékon töltött idő beszámít a munkaviszonyba, ami meghatározott társadalombiztosítási ellátásokra is jogosít. Így hát a munkaadónak és a munkavállalónak egyaránt előnyei származnak a fekeite munkából. Ez főként a magánvállalko-.* zók esetében nyilvánvaló. — Nem ititok, hogy mind több lakossági bejelentés teszi szóvá a különböző visz- szaéléseket. — Ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az illetékes országos munkaügyi szervek október 1-i határidővel elrendelték a munkanélküli-járadék folyósításának ellenőrzését. Erre a munkára megyei szinten egy külön csoportot kell létrehoznunk. Ez a tevékenység nem idegen a munkaügyi központtól, hiszen erőnkhöz képest eddig is felügyeltük a kirendeltségek munkáját, mégpedig a tekintetben, hogy a rendelkezések szerint jártak-e el a munkanélküli-járadék elbírálásakor. Mindenre kiterjedő ellenőrzésre azonban nem futotta az erőnkből. — A meglevő, vélelmezett szabálytalanságok közül feltétlenül megemlítendő az, amikor a munkáltatók — a jelzések szerint elég széles körben — magasabb átlag- keresetet igazolnak a törvényben előírtnál, vagy kirívóan magas összegről adnak igazolást, amely azután a járadékmegállapítás alapját képezi — hallottuk az igazgatóhelyettestől. — Az elmondottakon túl igen nagy lehetőség kínálkozik a jogtalannak minősíthető munkanélküli-járadék felvételére azáltal is, hogy a törvény megengedi a mindenkori minimális bért el nem érő keresőtevékenység folytatását. Ez nemcsak ellenőrizhetetlen, de a járadékra jogosultság eldöntésénél is zavart okozhat az arra illetékes munkaügyi szerveknek. Alig fejezte be a te- i lepitést, máris bajban > van az ónodi II. Rákó- , czi Ferenc Tsz Szőlöte- ■ lepitő és Hegygazdái- ] kodási Szakcsoportja. i — Nyolc éve kezdtük a szőlőtelepítést — mondja a szakcsoport műszaM vezetője, Osama Bertalan. — Negyvenöt hektáron nagyrészt Zenlilt fajtákkal telepítettük be, és 10 hektárra Pinot Blandhe borszőlőit. Három éve fejeztük be a telepítésit. Amikor termőre fordult, értékesítési szerződést 'kötöttünk az Egervinnel. Sajnos, az ötéves szerződés most lejáirt, s nem-kívánják megújítani velünk. Hasonló gondokkal küzdünk tehát, mint Hegy álja. Pedig jó termés v-árfhátó — hektáronként 100—110 mázsa — de az értékesítését nem tudom, hogyan oldjuk meg. Száznyol-ovlan'an vagyunk a szakcsoportban, mindegyikünk a mimika mellett ápol- ja-dédelgeti a szőlőjét a Nyéki-hegyen, a 3-as főút mellett. Kifejezetten szép fekvésű ez a táj, bár az igaz, hogy itt nincs hagyománya a szőlőtermesztésnek. A környéken több ilyen szakcsoport van, s a gesztorszövetkezeteknek sincs olyan háttere, hogy értékesítésiben, feldolgozásban segíteni tudnának. Még a szállítócsilléket is Hegyialljáról szokták bérelni. Az infor- mádiókat is későn kapjuk. Most ezt a pár millió forintot, amit a termelők a bér- feldolgozásra kapnak — (1,5 forint kilónként) ezt is ki tudja, kindk fogják adni... — ,1Vem próbáltok feldolgozókkal kapcsolatot teremteni, hiszen ez nem olyan nagy mennyiség, hogy ne lenne ró Ivevö? — Próbáltunk mi üzletét kötni a Borsod Iimpex Külkereskedelmi Kft.-vel, a Hungarovinnel, ez utóbbi Baltát? Az ilyen fürtű tőkéknek? 4 árat nem is mond, a másik csak egy bizonyos fajtát keres, van Olyan is, aki borként megvenné tőlünk. Ezért érdeklődtünk Súlyban, ahol a Sálylbor Gmk. kipréselné a szőlőt, és kétszer fejtett bariként visszaadná, s mindezekért 3 forintot kérne kilogrammomként. De a kétszer fejtett borért literenként megalázóan 20 forintot mondanak. — Mit •szólnak ,hozzá a tagok? — Már nem is bosszankodnak. Inkább elkeseredtek. Ha itt bármelyiket -megkérdezi, szívesen eladná a szőlőt, de a fele már komolyan azon gondolkodik, hogy végképp megszabadul tőle. Sokan hirdetik is, ami nem csoda ebben a reménytelenségben. Az évi művelési költsége 14 ezer forint. Metszettük, hétszer permeteztük, szántottuk háromszor, kulti- vátoroztuk, háromszor kapáltuk kézzél. Hasonló gond van szinte minden itteni szakcsoportnál. Készülnek a jogszabályok, de a szőlő gondja mégnem oldódik meg. Attól sem, hogy már a kormány is támogatja a szőlő kivágását. Tudom, hogy a piacváltása feldolgozóikat, felvásárlókat, borértákesítőket is nehéz helyzetbe hozta. De hogy most ilyet olvasson az ember : „ ... elengedik a visz- szafizetést azoknál az állami támogatással telepített ültetvényeknél, amelyeket kivágnak.” Ezt a javaslatot teszi az FM a kormánynak. (bekecs i) Potom pénzért vásároljon tisztított vasalt ruhát a Potomból! Elegancia olcsón, a miskolci Avas Szálló Fehértennének Potom boltjából! Nyitva: 10-tőI 6-ig, szombaton 1-ig. A Cborsodi m pex ) KÜLKERESKEDELMI KFT. ŐSZI TANFOLYAMAI! ANGOL, NEMET, OLASZ, SPANYOL, LATIN, OROSZ nyelvtanfolyamok, minden szinten 4000. UI. 5000 Ft * ANGOL és NEMET KÜLKER-SZAKMAIVAL bővített haladó nyelvtanfolyam * MATEMATIKA—FIZIKA egyetemi felvételire előkészítő tanfolyam Bővebb felvilágosítás: Miskolc, Győri kapu 149. Telefon: 79-055/21 Lévay Istvánné Zöldség és bor vám nélkül Tavaly 365 millió dollár értékű árut szállítottak a hazai termelők az Egyesült Államokba, s a kivitel mintegy 40 százaléka élvezte a vámkedvezményt. Segíti a kivitelt, hogy a Jövőben nem terheli vám az USA-ba szállított gyógyszereket, a polipropilént, a bort és a zöldségféléket; változatlanul vámkötelesek viszont az acéltermékek, a textíliák, valamint az elektronikai áruk. L. L. Koncessziók olajkutatásra Nem vagyunk Kuvalt, de azért van némi olaj- és földgázvagyonunk. Bizonyítja ezt az az érdeklődés, ami mostanság tapasztalható az olaj- és földgázkutatási koncessziók megszerzésére. Eddig 13 külföldi vállalat jelentkezett az illetékes Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnál, ugyanis a kormány márciusban döntött abban, hogy a kutatások, fúrások folytatására koncessziókat ad. A fúrások — a törvényjavaslat parlamenti elfogadása után — várhatóan a jövő évben megkezdődnek, de előtte egy bizottság akikul, amely felügyeli majd a tevékenység pénzügyi, technikai, jogi, valamint geológiai feltételeit, de ugyanez a bizottság választja majd ki az ajánlatok közül azokat, amelyek a legjobban megfelelnek hazánk érdekeinek. Gyógyítás a pusztán-Illii H ■ :■ ' mm Ifllpl A szürke marhák ma is rideg tartással, a pusztai szélsőségekhez jól alkalmazkodva élnek a Hortobágyon. Ilyenkor ősszel, a számadó gulyások szemrevételezik az állományt, kifogják a körmölésre, va gy egyéb gyógyításra szoruló állatokat. Mivel a szürke marhák nemigen kedvelik az ember közelségét, így kifogásuk sem egyszerű: a számadó gulyás és segítője pányvadobás sál fogja ki a gulyából a gyógyításra kiszemelt állatot. Képünkön Veres Péter számadó gulyás ért a pányvadobáshoz. (MTI-fotó)
