Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-18 / 219. szám

XLVII. évfolyam, 219. szám 1991. szeptember 18. Szerda Ára: 5,80 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Jugoszlávia Ismét tűzszünet Tűzszüneti megállapodást kötöttek tegnap Ju­goszláviában a szembenálló felek, Lord Carring- tonnak, az EK békemissziója vezetőjének közveti- tésével, az adriai Igalóban. A négyórás találkozón Franjo Tudjman horvát, Slobodan Milosevic szerb elnök és Veljko Kadi- jevic szövetségi védelmi miniszter irta alá a tűz­szüneti megállapodást. A Reuter jelentése sze­rint ebben ígéretet tettek arra, hogy minden po­litikai, vagy katonai befolyásuk alatt álló erő azonnal befejezi a harcot. (MTI) Magyar-dán együttműködési megállapodás A Koppenhágában tartózkodó Bőd Péter Ákos ipari és keres­kedelmi miniszter Anne Birgitte Lundholt dán ipari és energia­ügyi miniszterrel megállapodást irt alá az energiaszektorban való széles körű együttműködésről. (MTI) Lezárták az Adría-csővezetéket Lapzártáig nincs újabb hír az Adria kőolajvezeték hét­fői elzárásáról. Mint ismere­tes a horvát üzemeltetők tegnap 15 óra 30 perékor je­lezték a magyar partnernek, hogy nem tudnak felelőssé­get vállalni szerződéses kö­telezettségeik betartására. Az Oimisalj—Sisak közötti cső­vezetékszakaszt továbbra is szerb fegyveresek felügye. lik, s tárgyalások eddig nem hoztak eredményt — mon­dotta kedden az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szóvivője, Kardos Antalné az MTI tudósítójának. Ami a magyar 'kőolaj- feldolgozást és a lakosság ellátását illeti, a szóvivő el­mondotta: a hazai feldolgo­zás ' folyamatos, összességé­ben egy-másfél havi nyers­olaj és termékkészlet ál'l az ország rendelkezésére, így egyelőre nem 'kell ellátási zavarokra számítani. A százhalombattai kőolaj- finomítóban Katona János termelési főmérnök ugyan­ezt erősítette meg. Elmon­dotta, hogy a finomító za­vartalanul, teljes kapacitás­sal üzemel, jelentős nyers­olaj- és termékkészleteik vannak. A Szovjetunióból a Barátság II. vezetéken folya­matosan érkezik a kőolaj, ezzel a 'mennyiséggel és a meglevő készletekkel, illetve az októberben esedékes szovjet szállításokkal a jövő hónap közepéig a jelenlegi terhelés mellett tudnak dol­gozni. Egyébként egy hajó- •nyi, körülbelül 80 ezer ton­na magyar nyersolaj rekedt, az omisalji kikötőben. (MTI) Tiltakozás a családok érdekében Amint fotónkon látható, olvasható, tegnap, szeptember 17-én, délután demonstrációt szervezett Miskolcon a Bajcsy-Zsilinszky utca 15. szám alatti sajtóház előtt a Magzatvédő Társaság mis­kolci csoportja. Elnökük, Mocsári Gabriella elmondta: szeretnék felhívni a figyelmüket Magyarország tragikus népesedési hely­zetére, és azt szeretnék, ha ebben a 93 000 négyzetkilométerű hazában minél több gyermek születne. És őket ne sújtsák - a jövőnket ne fenyegessék - a családi pótlék megadóztatásával. Fotó: Fojtán László A holdbéli tájon nagyon is valóságos események történtek tegnap, tudós férfiak jelenlétében. A Fúrás-robbantástechnika cimü miskolci rendezvény résztvevői a cementgyár nagykőmázsai kőbányájába zarándokoltak, s a konferencia elméleti ismere­tei után gyakorlati tudnivalókkal gazdagodtak. A Miskolci Egyetem Továbbképzési Irodájának háromnapos találkozóján 150 szakember vett részt. Szép számmal jöttek kül­földről is, s aligha csak a festői táj vonzotta az idegeneket. Fúrtak is, robbantanak is... Szakértői előadások hangzottak el e műfaj legfrissebb kutatási eredményeiről, s a résztvevők munka közben ismerkedhettek meg a Montabert és a Haus-Herr fúrógépekkel Tapolcán. Ma folytatódik a konferencia, de csütörtökön ismét látványos attrak­ció várható. A Konvoj Kft. a Mexikó-völgyi kőbányában tob- bantástechnikai bemutatót tart. Laczó felv. Nincs rozsda, nincs vízkő Cső a csőben SrorjeK?)—niasrar gazdasági kapcsolatdansaolok Csövet húztak a csőbe tegnap Miskolcon, azon a sajtótájékoztatóval egybekö­tött szakmai bemutatón, amelyet a svájci JRG Sani- pex és az osztrák HL K!g cégek magyarországi képvi­selői, valamint az általuk produkált termékek régiónk- beli forgalmazója, a miskol­ci ÉK—13 Kft. tartott a Technika Házában. Merőben forradalmi új­donságról, újításról van szó, amely, ha gyökeret ver ná­lunk is, alapvetően' megvál­toztatja a vízvezeték- és központifűtés-szerelési rend­szereket. Leegyszerűsítve: nem jelent mást, mint a horganyzott vezetékek szám­űzését a falakból. A tegnap bemutatott rendszer bármi­lyen vízhálózat szerelésére alkalmas, egy védő, szigete­Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a Szerencsi Cukorgyár augusztus végén akadá'lyközlést jelentett be a termelőknek. Az igazgatói körlevél azt tartalmazta, hogy a tavaly leszerződött répaterületek termésének 60 százalékát tudja csak a ko­rábban megállapított áron és határidőben kifizetni a fel­dolgozó, a fennmaradó részt csak 55 százalékos áron té­ríti. A múlt héten három me­gyei mezőgazdasági érdek- védelmi szerv, a borsodi, a Hajdú-Bihar megyei és a Szabolcs-Szatmár megyei MÉSZ képviselői, valamint a Szerencsi Cukorgyár ve­zetői egyeztető tárgyalást tartottak az előbbiekben vá­zolt problémákról. A terme­lők kijelentették, hogy nem lő csőbe húznak be egy mű­anyag csövet,. amely bármi­kor, a burkolat megbontása nélkül cserélhető. Túl ezen: nincs rozsda, nincs vízkő, menetvágás, forrasztás, tö­mítés, gazdaságosabb a sze­relés, minimálisra csökkent­hető a nyomásveszteség. A bemutatón — amelyet az építéstudományi egyesü­let miskolci csoportja szer­vezett — az is elhangzott: a hazai épületgépészetnek évtizedes lemaradást kell behozni, ez az új technoló­giai módszer erre kiválóan alkalmas. Meggyorsítja, te­egyszerűsíti, biztonságosabbá teszi a víz- és központifű- tés-szerelést. Az új rendszer egyaránt alkalmazható ma­gánlakás, intézmény, szállo­da, irodaház építkezésénél. tudják elfogadni .a felvásár­ló szerződésmódosítását, ké­rik az alapszerződésben vál­laltak teljesítését. Kicsit azért — elismerve a gyár valóban nehéz helyzetét —, engedtek, amikor javasolták: a irépa 70 százalékát a szer­ződéses áron, a fennmara­dó hányadot 70 százalékos áron fizesse ki a gyár. A cukorgyár igazgatója, Pál György ígéretet tett ar­ra, hogy megvizsgálja ezt a javaslatot és arra törekszik, hogy ne egyoldalúan, hanem a termelőkkel közösen mó­dosítsák a felvásárlási szer­ződéseket. Hogy hogyan, miként, abban még nem si­került megegyezni. Haladás azonban, hogy a jövő héten ismét összeülnek, addig pe­dig termelő és felvásárló ké­szülhet — az érvek .össze­csapására ... Budapest (ISB) — A tra­dicionális kelet-európai gaz­dasági kapcsolatrendszer összeomlása szinte sokkolta a magyar gazdasági élet sze­replőit. A legfájóbb sebet természetesen a szovjet— magyar kereskedelmi kap­csolatok meglehetősen ked­vezőtlen alakulása ütötte. A kormány — mint leg­főbb „gyáriparos” — létre­hozott egy tárcaközi bizott­ságot a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatokért felelős mi­niszter vezetésével, amely­nek feladata a szovjet—ma­gyar gazdasási ikapcsolato'- jövőöeni lehetőségeinek a feltárása. A bizottság nincs könnyű ihelyzetben. Először is: em­ber legyen a talpán, aki megmondja, kivel is kell most gazdasági ügyekről tárgyalni a Szovjetunióban. A zűrzavar a nagy ország zsugorodó központi hatalmá­nak és az egyre nagyobb önállóságra törekvő köztár­saságok viszonyának a ren­dezetlenségéből fakad. Amíg a szomszédban nem tisztázó­dik ez a helyzet, amíg nem tudni, milyen megállapodá­sok születnek a „kettős ha­talom” szervei között, addig nehéz konkrét ügyekről tár­gyalni. Ezt az akadályt azonban kívülről elhárítani lehetetlen, tehát csak bízha­tunk abban, hogy az rövi­desen magától is megszűnik. Mindazonáltal, hiú ábránd lenne addig a nagy kel 'i szomszéd (o k) piacának fel­szabadításában, vagy leg­alább mérsékelt liberalizálá­sában reménykedni, amíg maguk az ottani gazdasági élet szereplői nincsenek tisz­tában azzal, mivel is ren­delkeznek tulajdonképpen, s ki, milyen döntési hatalmat tudhat magáénak. Mivel a Szovjetunióban megindult demokratizálódási folyamat nincs — sajnos, egyelőre nem is lehet — kedvező hatással a fizetőké­pesség javulására, továbbra is a „csereügyleteknek”, a bartermegáJlapodásoknak van jövőjük. Kedvező hír, hogy a köztársaságok immár maguk adhatják ki az ezek­re vonatkozó engedélyeket. (Ez talán már sugallja-, mer- rafelé is mozdul el a gazda­sági irányításért folytatott „küzdelem” a nagy országon 'belül.) A magyar tárcaközi bizott­ság már hozzálátott a mun­kához. Magyar résziről a leg­nagyobb igény természete­sen a nyersanyagok és az energiaihordozók iránt mu­tatkozik — legalább is az ed­digi felmérések alapján. Azt azonban még egyetlen tagja sem tudja megmondani a bizottságnak, vajon a szov­jetek (vagy pontosabban: az egyes köztársaságok) mit szállítanának legszívesebben, s mit várnak cserébe. Ed­dig ugyanis egyetlen „hiva­talos” szovjet partner sem jelentkezett a magyar ható­ságoknál. Annál inkább mozgolód­nak a térség magánvállal­kozói. Nemrégiben a szovjet (orosz) vállalkozók szövetsé­gének vezetői jártak küldött­ségben a VOSZ-nál, az együttműködés lehetőségeit keresve. Magyar vállalkozók kutatnak üzletek után a „nagy keleti térségben”, s bíznak abban, hogy a térké­peken eddig csak nagy vö­rös folttal jelzett ország a szebbik arcát is megmutatja. S. Z. Cukorgyár kontra répatermelők m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom