Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-17 / 218. szám

1991. szeptember 17., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Megyei vállalkozói központ alakult ü rezesek Diósgyőrre figyeljenek Budapest (ISB — S. Z.) — Hat megyei vállalkozói köz­pont kezdi meg a működé­sét az országban. Az erről szóló megállapodást nem­rég írták alá a Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapít­vány (MVfA), a Phare- program Európai Közösségek Bizottsága, valamint a halt új megyei vállalkozásfej­lesztési intézmény képvise­lői. Az ünnepélyes ceremónia egy több mint nyolchónapos folyamatnak a végére tett pontot. Ennek során a majd’ félszáz pályamunkából kivá­lasztották azt a hatot, ame­lyek készítőit alkalmasnak vélték a nemzetközi segély- összeg leghatékonyabb fel- használására, lehetőleg olyan területeken, ahol a legnagyobb szükséget szen­vedik az új és a már mű­ködő vállalkozások. Borsod, Szabolcs, Fejér, Somogy, Tolna és Szolnok megye vállalkozói központ­jai a keretszerződések alá­írásával hivatalosan meg­kezdték a működésüket. A megyénként (közel 50 millió forintos, vissza nem téríten­dő támogatást két részlet­tben utalja át a MVfA a központoknak, amelyeknek ezenkívül 200—200 millió forintos hitelkeret és az ah­hoz kapcsolódó 180—180 millió forintos garanciaalap áll a rendelkezésükre. Az EK képviselője az alá­írást megelőzően tartott rö­vid beszédében utalt arra, hogy ennek a hat központ­nak a felállítása csak a kezdete egy országos háló­zat kiépítésének. Ehhez újabb nemzetközi segélyek­re számíthat, az ország. Fi­gyelmeztetett azonban a magyar kormány felelőssé­gére is, hangsúlyozva, hogy hosszú távon az országnak saját forrásból kell biztosí­tania az anyagiakat a vál­lalkozások támogatására. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vállalkozói köz- porit tényleges működése még szeptemberben meg­kezdődik. A szervezet felál­lítása még folyamatban van. Az ügyvezető igazgatót Ve­res Tibor személyében talál­ták meg, az ő feladata az apparátus összeállítása. A megyében három alköz­pont alakult, a programok egy része ezekhez kapcso­lódik majd. A sátoraljaúj­helyi alközponthoz a zemp­léni térség, az ózdihoz a város körüli, illetve a gö- möri térség vállalkozásai tartoznak majd. A diósgyőri alközpont kiemelt figyelmet fordít a rézkohászatban, il­letve a gépiparban érdekelt vállalkozások támogatására. A programok legnagyobb részét a kisvállalkozóknak nyújtott szolgáltatások — ok­tatás, tanácsadás, informá­ciószolgáltatás — teszik ki. A cél nem elsősorban a hi­telnyújtás, hanem a vállal­kozói szemlélet kialakítása. A megyei vállalkozói köz­pont elképzelései szerint a vállalkozásokat alkalmassá kell tenni arra, hogy a sa­ját lábukon stabilan meg­álljának, verseny- és hitel­képesek legyenek. Miskolcra is várható Német cipőscég a honi piacon Németországi terjeszkedé­se után az osztrák, a sváj­ci, a francia és a holland mellett immár a magyar pi­acon is megjelent a neves cipőforgalmazó cég: a Reno. Húszezer pár cipővel, mint indulókészlettel, néhány nap­ja megnyitotta első magyar- országi üzletét Budapesten, amelyet a jövőben várható­an újabb boltok alapítása követ majd a fővárosban és az ország minden nagyobb városában. A várható forgalmat a cég vezetői nem szándékoz­nak egyelőre megbecsülni, sem nyilvánosságra hozni az előzetes kalkulációikat. A bolt megnyitása alkalmából tartott sajtótájékoztatójukon elmondták, hogy máris ta­lálható magyar gyártmányú cipő a választékban, s el­képzelhető, hogy a jövőben tovább fejlesztik a kapcso­lataikat a magyar gyártó cé­gekkel. Ez talán némi re­ményt költhet az igencsak súlyos válsággal küzdő ha­zai cipőipar reprezentánsai­ban. A viszonylag alacsony áraikra vonatkozó kérdésre azt válaszolták, hogy a költ­ségeik minimálisra szorítá­sával törekszenek a kedvező árak kialakítására. Borból nem iszunk sokat A napokban hangzott el a Magyar Szőlő- és Borter­melők sajtótájékoztatóján, hogy az igényes nyugat-eu- rópai piacokon azért nem le­het eladni a magyar boro- hat, mert a fajtaösszetétel ftem felel meg a piac igé- i.Veinek. Fogyatékos, kezdet­leges, ugyanakkor a marke­tingmunka is, amelynek ha­tékonysága, színvonala fo­kozható, de az államnak át kell vállalnia a marketing- költségek bizonyos hánya­dát. S mert borból a világ­piacon jelentős a túlkínálat, j1 mintegy 8 millió hektoli­ter hazai borkészlet apasz­tásában nagy szerepe van a hazai piacnak is. Ezért a Magyar Borkereskedők Egyesülete javasolja a borra és a bőrtermékekre vonat­kozó reklámtilalom mielőbbi feloldását. A hiedelmekkel ellentétben ugyanis hazánk­ban az egy főre jutó bor- fogyasztás nem magas, csu­pán 23—25 liter évente, míg Olaszországban és Francia- országban ez a szám eléri a 70 litert. De több bort fo­gyasztanak más államokban is, hiszen a fogyasztás átla­gosan megközelíti a 40 li­tert. Százmillió forintos fejlesztés, jobb minőség. A kft. biztosítja a feldolgozóüzemek és a kisfogyasztók poli­uretán-igényét. Közgyűlés a Porán Kft.-nel tisztességes megélhetést Az elmúlt hét végén tartotta közgyűlését Sajöbábonybon az osztrák-magyar közös vállalat, amin a társtulajdono­sok vezetőin kívül jelen voltak a kft. felügyelöbizottsá- gának tagjai is. Az osztrák Greiner cég által biztosított 100 millió forintos fejlesztési hozzájá­rulással és a maigyar társ- tulajdonos segítségével há­rom új pöl'iuretán feldol­gozógép teszi gazdaságosab­bá, korszerűbbé a sajóbábo- nyi termékeket. A hulladé­kok újszerű 'hasznosításáva 1 bővül a termékpaletta, el­sősorban a gépjárműipar­ban. De szóba 'került egy nagy termelékenységű imat- racgyántó üzem megvalósí­tásának lehetősége is. Mind. ezeken túl több anyagmoz­gatógép, ráki tár és 'korsze­rűbb telefonihálózat segíti a munkát. Továbbá lényeges Budapest (ISB) A mun­kanélküliek száma augusz­tus végén már meghaladta a negyedmilliót, s az is biztosra vehető, hogy a munkanélküli-segély forrá­sát biztosító Szolidaritási Alap még az év vége előtt kimerül — Schamschula György munkaügyi minisz­tériumi államtitkár e csep­pet sem szívderítő szavai vezették be a kormányülés­ről rendezett sajtókonferen­ciát. A szaktárca október elejéig javaslatot dolgoz ki a foglalkoztatási törvény módosítására. Ami ma is világos: a kormány arra kényszerül, hogy a Szolida­ritási Alap összegének 10 százalékáig vállalt költség- vetési garancián túl további 4—5 milliárd forinttal ki­egészítse az alapot. A kor­mány tervei között szere­pel, hogy a privatizációs bevételek 15—20 százalékát munkahelyteremtésre for­dítják. Néhány adat: a leg­több munkanélküli Borsod- Abaúj-Zemplén (32 ezer) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (27 ezer) megyében él; a segé­lyezés összege jövőre eléri a honvédelmi költségvetés 50 milliárd forintos szintjét. A kormány elvben elfo­gadta az állam tulajdonosi és privatizációs stratégiáját leíró pénzügyminisztériumi előterjesztést. A sajtó szá­mára olyan pénzügyes fő­osztályvezető tartott elő­adást, aki maga 'nem vett részt a 'kormányülésem. s szavaiból kicsengett: valóban elvi elfogadásróil van szó, egyes kérdésék már a jövő héten újra napirendre ke­rülhetnek. A stratégiai cél a piacgazdaság viszonyainak megfelelő tulajdoni szerke­zet kialakítása. 1994-re az állami tulajdon az össztulaj- don. 50 százaléka alá ikerül. A szabályozó rendszert olyanná kell alakítani, mely kedvez a technológia-im­előrelépést jelenít, hogy a jövőben az osztrák fél biz­tosítja az alapanyag-ellátást, s áJy módon egyenletesebbé válik a (termelés. A 'közös vállalat vezetői 16—18 százalékos 'bérfejlesz­tést hagytak jóvá. Az Észaik- magyarországi Vegyiművek által a (közelmúltban alapí­tott Saszolg Kfit.-vel új ala­pokon fog megvalósulni a Porán energiaellátása is. A közgyűlést megelőzően négy olyan munkást kérdez­tünk meg a kft. jelenéről, akik közvetlenül vesznek részt a termelésben, annak irányításában. portnak, a külföldi tőke le­telepedésének. A privatizá­ciós bevételeik alkalmasak a belső államadósság csökken­tésére. A pénzügyminiszté­rium tervei szerint az Állami Vagyonügynökség valóban privatizációs ügynökként működne, a tulajdonos sze­repét más játszana: a jövő év végéig valamennyi állami vállalat gazdasági társasággá alakul. A privatizáció terén kialakult elképzelések: nagy szerepet kaphatnak a válla­lati, illetve a befektetői kez­deményezések ; 1994-re a kül­földi tulajdon aránya elér­heti a 20 százalékot; a pri­vatizáció menete úgy alakít­sa a piaci viszonyokat, hogy morzsolja fel a monopóliu­mokat. A kormány elfogadott egy tízéves közútfejlesztési prog­Közületek, vállalkozók, magánszemélyek figyelem I NYOMTATVÁNY-, PAPÍR-, IRÓSZERBOLTOT nyitott AZ EBONIT KFT. Sárospatak, Kádár Kata út 1. sz. alatt. OLCSÓ ARAK, GYORS KISZOLGÁLÁS Csepcsényi István főmű­vezető: Azt hiszem, meg­nyugvással vettük tudomá­sul, hogy a személyi ügyek végérvényesen lezárultak. A mesterségesen szított tor­zsalkodást nemcsak a kft. dolgozói, de a vevők is meg­érezték. Az ÉMV-től való „elszákadás” nem jelentheti számunkra a teljes elszige­teltséget. Ami a jövőt illeti: bízom az osztrák társtulaj­donos -bevált és nagy múltú gyakorlatában, az átadandó magas műszaki 'kultúra si­kerében, amelyhez csak hoz­zájárulhat az itteniek szak­tudása, tapasztalata. Sándor Béla osztályvezető: Az országosan ismert érté­kesítési gondokat mi is érez­zük. Látványos piaci felfu­tással a közeljövőben nem lehet számolni. Óriási mé­reteket öltött a fizetőképte­lenség. A jövőben radikáli­sabb változást 'remélek az ramot, melynek teljes meg­valósítása esetén sem vár­ható más, 'mint az 1990-es szükségletek megteremtése egy évtizedes késéssel. A program tavalyi árakon szá­molva 250 milliárd forint költséggel 500 kilométer au­tópálya, 100 kilométer autó­út, 1400 kilométer főút épí­tésével számol. A megvaló­sulás már ma is kétséges — derült ki Kálnoki Kis Sán­dornak, a közlekedési tárca helyettes államtitkárának szavaiból. A kormány meghallgatta Bőd Péter Ákos ipari és ke­reskedelmi miniszter beszá­molóját legutóbbi ózdi ta­pasztalatairól. László Balázs szóvivő közlése szerint a tes­tűiéit a jövő héten tárcakö­zi előterjesztést vitat meg a borsodi nehézipari centrum sorsáról. értékesítésben, amelyhez a kft. egész tagsága egyénileg is hozzájárul, érdekeltebbé válik. Rémiás István üzemveze­tő: Jelenleg még nem érez­hető a kis szervezet, nagy rugalmasság elvénék érvé­nyesülése. Sürgős szervezeti és szemléleti változásira van szükség. A jövőt tekintve csak óhajom van: szeret­ném, ha mind a 102 beosz­tottamnak megfelelő, értel­mes munkát és tisztességes megélhetést tudnánk bizto­sítani. Fülöp Ernő művezető: A régi piaci stratégia úgy ér­zem, nem vált 'be. A kft. megalakulása várhatóan jó­tékony hatással lesz az ér­tékesítési munkáira. A nap mint nap jelentkező kihí­vásokra nem voltunk felké­szülve. A Gneáner fúzióval mindez valószínűleg megol­dódik. Az elkövetkezendő időszaktól azt várom, hagy a munkakörülmények javul­janak, a korszerűbb techni­kák, technológiák bevezeté­sével, javuljon a minőség, s vele arányosan növekedjék a jövedelmezőség. De mind­ehhez mindnyájunknak nap mint nap meg kell újulnunk. Fekete Béla Nem kőnnyS a pályakezdőknek A nyilvántartott pályakez­dők száma a megyében pil­lanatnyilag meghaladja az ezret. Van közöttük felsőfo­kú végzettségű, középiskolai és szakmunkás-bizonyít­vánnyal rendelkező fiatal. A rászorultak munkanélküli­segélyt kapnak, amely a mindenkori minimálbér 70 százaléka. Azok, akik érettségivel rendelkeznek, különféle szakmai tanfolyamokon ve­hetnek részt. Így például lehetőség nyílik vállalkozási ügyintéző, bank- és deviza­ügyintéző ismeretek elsajátí­tására. Ugyanakkor adó-, társadalombiztosítási, pénz­ügyi számítógépes ügyinté­zésre is képeznek főiskolai és középiskolai végzettségű fiatalokat. Mindezeken túl szerveznek a jelentkezőknek gyors- és gépírótanfolyamo­kat. szélesítik az ápolónő és házi gondozók képzését. Magyar gabona Albániába Az Európai Közösség brüsszeli bizottsága felmérése sze­rint Albániának — ahol egyébként Európában a legmaga­sabb az egy főre jutó kenyérfogyasztás — mintegy 500 ezer tonna gabonát kell importálnia a szükségletek kielégítésére. Jó hír a magyar gabonaexportőrök számára, hogy az Európai Közösség várhatóan mintegy 45 000 tonna kenyérgabona Al­bániába irányuló exportját finanszírozza. Gond, gond hátán Ózdi iparvidék a kormány előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom