Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-14 / 216. szám
1991. szeptember 14., szombat ÉSZAK MAGYARORSZAG 13 „A privatizáció nem cél, hanem eszköz” Budapest (ISB) A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már sohasem lesz annyira független az ország monetáris politikájának alakításában, mint az elmúlt másfél évben. E rendhagyó kijelentés ma sokak számára ellentmondást rejthet, hiszen az Országgyűlés éppen a mostani ülésszakán tárgyalja azt a törvénytervezetet, amely jogilag is garantálja a jegybank önálló működését. Minderről Czirják Sándorral, az MNB elnökhelyettesével beszélgettünk, aki elöljáróban megjegyezte, egy fejlett' piacgazdaságban minden szereplő önállósága viszonylagos. A fel-szín alatt, a különféle európai gyakorlatoknak megfelelően sokféle finomság rejlik: Angliában például a kormány, közvetlenül a pénzügyminisztérium határozza meg a jegybank politikáját, míg Németországban szinte teljesen önállóan működik a Bundesbank. (A hazai jegybanktörvény a német példát követi.) A döntési szabadság azonban ez utóbbi esetben is korlátozott. S bár a központi bank a monetáris politikájában függetlennek tűnhet, mégis, a jegybanki alapkamat változtatásáról, a gazdaságban forgó pénzmennyiség szabályozásáról, illetve a nemzeti valuta árfolyamának korrekciójáról csak a kormány gazdaságpolitikájával összhangban dönthet. A legfontosabb tehát az, hogy a színfalak mögött kompromisszumra jut-e a jegybank és a kormány a gazdaság durva és finom vezérlését illetően. A vitában természetesen a közös és az elkülönült érdékeik egyformán vezérlik a szereplőket, a hozandó döntést azonban mindkét félnek azonosan kell képviselnie a nyilvánosság előtt. Am ha a kormány és a .jegybank vezetői mégsem tudják összehangolni a gazdaságirányításról és a monetáris .politikáról vallott nézeteiket —■ például az állami befizetések és a bank alaptőkéjének a nagyságában nem tudnak megegyezni —, akikor minden esetben a központi .bank vezetőinek kell felállniuk a székből. Mint ahogyan tette ezt nemrégiben hasonló ókból a német jegybank elnöke, miután a nyilvánosság előtt kifejtette, miért nem ért egyet a kormánnyal. A jegybank, esetünkben az MNB ugyanis nem helyezheti önmagát az állam fölé. Már csak azért sem, mert a részvénytársasági formában működő barik teljes egészében a magyar állam tulajdona. A megegyezés tehát mindenkor erős kényszer, de különösen a hazai költségvetés finanszírozását illetően. Az üzleti, különösen a pénzügyi életben ugyanis legalább a törvényeknek megfelelő jelentőséggel bír a szokásjog Ls. Ezért fontos, hogy milyen .gyakorlat alakul ki a hiány finanszírozását illetően. Mert nem elég törvénnyel .szabályozni a költségvetést akkor, . mint tették iezt korábban is, ha az állam úgyis rá tudja kényszeríteni a jegybankot akár a megszabottnál nagyobb hiány fedezésére is. Ráadásul úgy, hogy a jegybank nem nyílt piaci műveletekkel — például állami értékpapír eladásával — teszi ezt, hanem mondjuk, fedezetlen papírpénz kibocsátásával, vagy nyilvánosságra nem kerülő külföldi hitelfélvétel- lel. Ügy tűnik, a leendő törvény e kérdéseket is tisztázza: egyfelől a költségvetés hiányát ezentúl az államnak egy minimális mérték fölött a pénzpiacról kell finanszíroznia. Másfelől a jegybank,na)k — tisztán és ellenőrizhetően — most már osalk a központi költségvetéssel lesz kapcsolata, s nem fordulhat elő az, hogy állami intézményeiket vagy elosztási elremdszerekét finanszíroz a háttérben. Ráthy Sándor Budapest (ISB) — a címbeli gondolat jegyében nyílt meg e hét elején a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság II. üzleti vállalkozásfejlesztési akadémiája. Rácz Ernő, az ÁVÜ igazgatója az önprivatizációs modell működéséről beszélt. Elmondta, hogy az önprivatizáció gondolatát a privatizációs folyamatok felgyorsításának az igénye vetette fel. Ezért döntött úgy az ÁVÜ igazgatótanácsa, hogy -- az első körben — 343 állami vállalatnak ajánlja fel az önprivatizáció lehetőségét, illetve, hogy pályázatot ír ki szakértő-tanácsadó cégek számára, akik részt vehetnek ennek a programnak a lebonyolításában. A pályázatra jelentkező közel 300 cég közül kiválasztották azt a nyolcvanat, amelyekkel az ÁVÜ a jövőben együttműködik az állami tulajdonú cégek privatizációja során. Azt is bejelentette. hogy a jövőben további 6—700 cég bevonását tervezik az önprivatizációs programba. Még ezen a héten dönt a vagyonügynökség igazgató- tanácsa annak a keretszerződésnek a végleges szövegéről, amelyet a kiválasztott cégekkel kívánnak megkötni. Kemény, piáéi alapú szerződés lesz — mondta Rácz Ernő —, amelyben pontosan szabályozzák az ÁVÜ nevében eljáró és a vagyonügynökség jogosítványait részben birtokló . tanácsadó cégek jogait és kötelességeit. A szerződés leglényegesebb elemei a következők: A privatizálás előtt álló vállalat és a tanácsadó cég együttműködése kölcsönös megállapodáson alapszik. A szakértő az ÁVÜ-t képviseli a vállalaton belül, ám az eladásoknál a saját nevében, mint bizományos jár el. A szakértő cég garancianyilatkozatot ad az ÁVÜ- nek, amelyben vállalja, hogy a szerződésben foglaltak szerint jár el a vá'líalat(ok) privatizációja során. Ennek alapján a vagyonügynökség nem vizsgálja a tranzakciók okroányait, csak utólag. Amennyiben kiderül, hogy a szakértő cég nem törvényesen járt el: az ÁVÜ „ellehetetleníti” a működését, magyarul tönkreteszi, úgy, hogy többé ne juthasson szerephez a gazdasági életben. Az ÁVÜ csak akkor fizet a közreműködésért, ha a privatizációs bevételek már a „zsebében” vannak. Annak a szakértő cégnek, amelynek sikerül a tranzakciót ez év december 31-ig lebonyolítania a tényleges bevételek 5 százalékát kitevő alapdíjon felül 7,5 százalékos jutalom is jár. Ha a bevételek, vagy egy részük, 1092. március 31-'ig megérkeznek a vagyonügynökség számlájára, 5 százalék a jutalom, míg ez az arány a jövő év végéig fokozatosan csökken. A szerződések az ÁVÜ és a tanácsadó cégek között 1993. március 31-én járnak le. Amennyiben a szakértőnek sikerül az állami vállalatot nemcsak eladnia. de ez év végéig át is alakítania, további 2,5 százalékos részesedéshez jut a bevételekből. A tanácsadó-szakértő cégnek kötelessége konzultálni a privatizáció elindítása előtt az érintett vállalat érdekvédelmi szervezeteivel — mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldallal. Az állami tulajdonrész eladása előtt fel kell azt ajánlania a dolgozói kollektívának, amelynek 30 nap áll a rendelkezésre, hogy eldöntse, megvásárolja, vagy sem. Az állami tulajdonrész megvásárlásakor fel lehet használni a különféle privatizációs hiteleket és a kárpótlási jegyeket is. A keresztszerződés kimondja, hogy a tanácsadó cégek munkájában résztvevők (közelii hozzátartozói 1994. december 31-ig nem szerezhetnek tulajdont a cég által privatizált vállalatban. így próbálják meg kiküszöbölni az esetleges manipulációk lehetőségét. Sinka Zoltán Bizonytalan a szőlő, 'bizony ta lián a must és a bor sorsa; mint .ahogy bizonytalan minden mezőgazdasági terméké. Előleg, amire nincs szerződés. Mert eddig nem kellett, és Iha szükséges volt is, csak formális. Látszat- szerződés, volt, lá'tezatered- ményre, látszathozamra. Ma Viszont ami megtermett, nagy valószínűséggel nehezen eladható, ha volt rá szerződés, Iha nem. Ezért fogadták jó hírként a szőlő- és bortermelők, hogy van olyan berendezés, amivel a nagy mennyiségű mustot, a igyenge szőlőbort — legalább mennyiségben — csökkenteni lehet. 'Egy olyan készülékről Van szó, amelyet Iha a. szüretelés folyamatába állítják, nagyságrendekkel lőhet csökkenteni a must mennyiségét, ugyanakkor a minőség nagymértékben javítható. Hogyan került be Hegyaljára ez a készülék,' és melyek az előnyei, erről beszéltünk Erdőbényén L igárt Lászlóval, a közelmúltban alakult jKeraimetall” Fejlesztő, Gyártó, Szolgáltató Gmk,, ügyvezető igazgatójával. — Egy dán céggel, a Ni- roval teremtettünk kapcsolatot. Ök ott, Dániában bemutattak nekünk egy fordított ozmózisnyomáson működő berendezést, amely különböző folyadékok víztelenítésére, lillUetve sűrítésére szolgál. Ezt a berendezést egy frankfurti 'kiállításon mutatták be, s a szerkezet alkalmas például arra, hogy gyümölcslevekből, tejből, borból, mustból, alkoholból elvonja a vizet. Az jutott eszembe, hogy itt, Hegyialján mi a bőség zavarával '.küszködünk borból és mustból, ezért jó volna a készüléket felhasználni a must és a bor mennyiségének csökkentésére. Például növelné a must oükoefokát azáltal, hogy vizet veszünk el belőle. Korábban itt, Totkaj-'Hegyialján a cukorfok növelésére a nemkívánatos répacukrot használtuk fel, méghozzá óriási mennyiségben. Ennek ellenkezőjével a vízmennyiség csökkentésével is elérhető a must nagyobb cukorfoka — ebben rejlik az eljárás előnye. Igen jelentős az is, hogy a must víztelenítésével számottevően lecsökken a mennyiség, tehát a tárolás is könnyebb, egyszerűbb. Ez itt és molt döntő szempont, hiszen nagy mennyiségről — több millió hektoliterről van szó. — Jó termés várható az idén is, tehát a tárolás gondja nem csökkent. A . mennyiség növekedésével általában együtt jár a minőség ramlás'a is, tehát egy magasabb oűkonfök eléréséhez még oukrot is kellene adnunk, de Okkor a volumen növelésével is számolni kell. Ez igen nagy gond lenne, éppen ezért, ha például egy 22—23 cukorfokra beállítom vízelvonással a mustot, abból kiváló minőségű bor nyerhető, ami most a fő cél. Tehát kevesebb mennyiséget, jobb minőséget kapok és répa cukormentesen ! Ez utóbbi azért is fontos, mert ha a gazdák exportlehetőséghez jutnak, akikor nagyabb az esélyük az eladásra, ihiszen nyugaton eleve kikötés, hogy borban répacukor nem lehet. Egy víztelenítő berendezést már vásároltunk, a dán cég egyik szakembere itt, Hegyialján beüzemelte, bemutatta a gépet. A Kerajmetall Gmk. Mádon felállított egy berendezést és a szüret alatt működés köziben bemutatja az érdeklőd ő s zől ősga zd á'kniak — Hogyan juthatnak ehhez a berendezéshez a gazdák? — Ha valakinek megtetszik ez a berendezés, a mi munkaközösségünk segít a beszerzésben, az üzembe helyezésben, a kezelés tudnivalóinak .megismertetésében Volt már régebben is kezdeményezés a mustsűrítésre, de az a berendezés igen kíméletes megoldást biztosít, hiszen nem hőkezeléssel, nem vákuummal kezeli a mustot, hanem mechanikus úton. Ez lesz a borkezelés, a imustkészítés technológiája a közeljövőiben. A kisszériás gyártás miatt még drága, de egy-egy szakszövetkezetnek, pinceszövetkezetnek, hegyközségnek igen kifize- tődő, hiszen akár gyümölcslésűrítésre is felhasználható, vagy akár a tej kezelésére. Ha több berendezést is vásárolnának a kft.-k, rt.-k, vagy a hegyközségék, pince- szövetkezeteik, vallószínű, hogy olcsóbban is tudná adni a iNlvo cég. .Most 260 ezer dán korona a készülék ára, s 650 liter mustot tud óránként átdolgozni 28 cukorfoka musttá. Előnye, hogy a legrosszabb, —8—14—15 cukorfok alatti mustot is képes értékes boralapanyaggá átdolgozni. Tehát az át nem vehető, gyenge minőségű must sem vész kárba. Az íróaszbailnyi nagyságú berendezés nagy előnye még. hogy szüret előtt és után fel léhet használni kisebb tejipari üzemeknél az író víztelenítésére, a tej sűrítésére, de a gyógyszeripar, vegyipar oldatainak sűrítésére is használható. (Főleg ott, ahol a hagyományos víztelenítési eljárások .nem alkalmazhatók a minőség romlása, a szerkezet roncsolása miatt). Hasonlóan jó tapasztalaitok vannak a berendezés használata során a gyümölcslevek készítésénél is. A berendezés alkalmazása tehát növelheti a szőlő- és bortermelőik piaci esélyeit Hegyalján. (bekecsi) Á Miskolci Likőrgyár és az iSZAKfMKMÉl közös játéka Rejtvényünk 14. alkalommal is olvasóink irodalmi ismeretéit, jártasságát firtatja. Ismét két neves költőnk verséből idézünk. Játékosaink feladata az idézet folytatása, a vers következő sorának beküldése, E heti játékunkat a Miskolci Likőrgyár szponzorálja. A • megfejtéseket lapunkból kivágva és kitöltve, a Partizán út 13. szám alatti likőrgyári Mintaboltban el- helyzett dobozba (kell bedobni, hétfőtől szeptember 20-án, 13 óráig. A nyilvános sorsolás ugyanitt pénteken, 13 órakor lesz. A helyes megfejtők között Összesen 5000 forint értékű ajándékcsomagot sorsolunk ki. Itt levágandó: E heti feladatunk: 1. Arany János: „Kis kacsáid összetéve szépen," (A folytatás): .......................................................... 2. Vajda János: „Oh, milyen jó volna ottan, abban a kis há zikóban" (A folytatás): ................................................................................. A megfejtő neve: Lakcíme: ........... U tazzon velünk ingyen Európába! Az ÉSZM««Mi es a FflRAO Idegenforgalmi és Kereskedelmi Bt. közös rejtvénypályázafa Folytatjuk idegenforgalmi rejtvény pályázatunkat. Rejtvényünket továbbra is azoknak szánjuk, akik ismerik, vágj' szeretnék megismerni Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. és ugyanakkor szeretnek Világot is látni. Rejtvényünk szponzora, most a Fáraó Idegenforgalmi és Kereskedelmi Bt. A megfejtést a miskolci Vörösmarty üt 44. 1/3. szám alatt lévő utazási irodájukban, illetve Sátoraljaújhelyen a Heru- kon Ruházati Ktsz. portáján (Dózsa György út 26.) elhelyezett dobozokba kell bedobni mától — Üjhelyben szeptember 19-én 12 óráig —, Miskolcon szeptember 20-án, 14 óráig. Az utóbbi helyszínen ugyanekkor lesz a nyilvános sorsolás, amelynek díja egy ötezer forint értékű utazási utalvány, amely felhasználható az iroda által szervezett külföld' utakhoz. '«•* Itt levágandó: E heti feladatunk: Felvételünkön egy középkori eredetű reneszánsz kastély látható, amelyet az utóbbi években újítottak föl, s ma múzeumnak ad otthont. Melyik bodrogközi településen található ez a kastély? Megfejtés: .................................,.................................................. A versenyző neve: .......................................................................... Lak címe: .......................................................................................... Mnslcsikns, topft egy íg eljárással
