Észak-Magyarország, 1991. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-03 / 206. szám
1991. szeptember 3., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Hogyan szólíttassék meg a kormány? A hivatalos megítélés szerint hazánk válságterületei közül a legnehezebb a helyzet Szabolcs-Szatmár- Bereg, illetve Nógrád megyében, és ezt követi Borsod- Abaúj-Zemplén, vagyis a mi megyénk. Ehhez a sorrendhez látszik igazodni a kormány vidéki menetrendje, miszerint Nyíregyháza és Salgótarján után most Miskolcra készül. Erre a találkozóra várhatóan szeptember második felében kerül majd sor, vagyis nemsokára. Addigra elkészül a tanulmányszintű helyzetfelmérés az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra és az egészségügy, röviden a régió (Borsod-Abaúj-Zcmplén és Heves megye) életéről, válsággócairól. Az egyes minisztériumokhoz címzett csomagok minden bizonynyal tartalmazzák majd a szóba jöhető megoldásokra tett javaslatokat is. Ismerve az ezzel a munkával megbízottak szakmai felkészültségét, az alapos helyzetfeltárással aligha lesznek gondok, hiszen a gazdaság bajaival, a munkanélküliséggel, a súlyos lakáshelyzettel, a hiányos infrastruktúra nyűgjeivel együtt élünk, jól ismerjük azok gyökerét is. Ám nem mindegy, hogyan szólítjuk meg a kormányt, vetette fel a kihelyezett kormányülésre készülő terveket tárgyaló tanácskozás egyik résztvevője. Szólhatunk úgy is, hogy szinte kikényszerítjük a nekünk megfelelő választ, lehet a hangnem érdes is, olyan, vagy ahhoz hasonló, amilyen a helyzet c térségben az iparban, a mezőgazdaságban stb. Ebben a véleményben kimondatlanul az is megfogalmazódott, hogy ne kérjünk-kunyeráljunk, legyünk határozottak és konzekvensek. Igen ám, de a kormány sem Nyíregyházára, sem Salgótarjánba nem pénzeszsákkal érkezett, sőt a tengernyi panasz és kérés után még az ígéretekben sem esett szó milliárdokról, de még milliókról sem. Legfeljebb arról, hogy a jövő évi költség- vetés készítésekor valóban nagyobb figyelmet kaphat e térségek bajainak orvoslása. Mint a két megbeszélést követő sajtótájékoztatón megtudtuk, a legyengült vállalatok akkor sem számíthatnak feljavító injekciókra. És ez így van rendjén, ilyesmire már valóban nincs pénze az országnak. Volt viszont ötlet- és ja- vaslatcscre a helyi vezetés és a kormány tagjai között, ígéret a sokkal tartalmasabb információs kapcsolat kiépítésére, a behozható külföldi tőke odairá- nyítására. Nyilvánvaló, hogy a szomszédos megyével egyetemben, mi is valami hasonlóra számíthatunk. Nincs hát helye az érdes hangnak, és aligha lenne elegendő a jól tálalt panaszkodás, és ezzel — meggyőződésem szerint — nem is kíván élni a két megye vezetése. Hogy mégis milyen legyen a párbeszéd tónusa? Dr. Gyulai Gábor államtitkár, köztársasági megbízott szerint: őszinte. Mert azt már megtapasztalhattuk, hogy a púderezés, a mellébeszélés, a súlyos bajok elhallgatása hova vezetett. És ha valamire, most a kétségtelenül sokféle támogatásra, segítségre, megértésre van szükség, leckékre, újabb tanulságokra pedig egyáltalán nincs. Nagy József Újabb gabonaeladások A magyar kormány 100 ezer tonna búza megvételére állami garanciáit nyújt Albániának — közölte a Fölld- m ü vetésű gy i Mtoisztértium illetékese. Minit ismeretes, a kabinet korábban 1,3 millió tonna búza szovjetunióbeili eladáséra vállalt garanciát, s most ennek terhére 100 ezer tonnát Albániában lehet értékesíteni. Az exportőr a Temaforg Vállalat leisz, amelynek már korábban is volt albániai megrendelése, de mivel a vevő nem tudott bankgaranciát adni, az üzlet nem jött létre. Ugyancsak Albánia számára további 100 ezer tonna búzát az Európai Közösség vásárol meg Magyarországról. Ennék exportőre a tőzsdén is jegyzett Terraholding Rt. lesz. Elképzelhető még, hogy Csehszlovákia is vásárol 500 ezer és 1 imiillió tonna közötti búzamennyiséget Magyar- országtól, amit azután a Szovjetunióban kíván értékesíteni. Tárgyalások folynék ezen kívül egyiptomi és iráni cégétekéi is a magyar gabona értékesítéséről. A magyar vállalatok a Szovjetuniónak eddig mintegy 700 ezer, Iránnak pedig 60 ezer tonna búzáit adtak el. A teljes exportárualap mintegy 1,5—<2 millió tonna között van. (MTI) Szakűzemgazdászokat képeznek 'Mairlketing koramu.nilkáoiós szaküzemgazdáisz-képzésit indít az ősszel a Kereskedelmi és Viendégilátéipari Főiskola szolnoki tagozata. A három léi év időtartamú posztgraduális szakképzésre az ország bármely részéről lehet jelentkezni. A tantárgyak között .szerepéi a közgazdaságtan, a marketingmunka, a ma nketing-ikomimun iká cl ó, a kommunikációs elmélet, a verseny- és reklámjog, az etikett és .protokoll az üzleti életben, az új médiák, a számi tásteéhniiika. A szaküzemgaizdász-iképKÖZLEMÉNY! SZAKKÉPESÍTÉST ADÓ GÉPÍRÓ és GYORSÍRÓ tanfolyamok (420 órában; heti 3 alkalom) október első hetében indulnak. Bővebb információ és jelentkezés - szeptember 10-ig a (46) 27-485-ös (este is), vagy a 47-618-as telefonon, személyesen a Vasas Művelődési Központban. „SZ—P Gyors- és Gépíróiskola.” zésre ,a jelentkezés feltétele a Kereskedelmi és Vendéglátóipa ri Főiskolán szerzett üzemgazdász olktevél, vagy más állami felsőoktatási intézményiben szerzett diploma. A nappali tagozaton végzet telkinél ikét év szakmá- ban eltöltött .gyakorlat, munkáltatói javaslat szükséges. A másod diplomát adó képzésen természetesen' azok is részt vehetnek, afcik jelenleg nem rendelkeznek munkahellyel. (iMTI) Különleges krumpli Többéves kutatómunkával három különböző burgonyafajtát nemesítettek ki a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. A három fajta fantázianeve: Sarolta, Ciklámen, Őszi rózsa, melyeknek termő- és elienállóképességük kitűnő, és nagyon jó minőségűek. MTI-fotó; Czika László Iskolát alapított az öblösüveggyár A Sajgóbarjárni Öblösüveggyár .saját alapítású szakmunkásképző iskolájában hétfőn kezdődött meg az üvegfúvó és -csiszoló tanulók oktatása. A ritkaságszámba menő vállalkozásra a krónikussá vált szakmunkás- hiány indította a vállalatot. A gyári üvegipart szakmunkásképző egy korábban kihasználatlan vállalati épületben, 85 diákkal látott munkához. Miiközben másutt általánossá vált gyakorlat, a tanműhelyeik bezárása, az ösztöndíjaik megszüntetése, az öblösüveggyár nemcsak ingyenes étkezéssel és ösztöndíjjal honorálja a fiatalok szakmaválasztását, hanem szerződésben vállalja a sikeresen végzették foglalkozta tálsát is. A szépítkezés Tokaj Pincefalu a Csurgóban Tokaj mind többet, hallat magáról, nem csupán szőkébb környezetében, hanem külországokban is. A város vezetői vállalkozásra buzdítanak, a helység arculatának szépítéséért, gazdagításáért tenni tudókat befektetésre ösztönzik. Elsősorban természetesen az litt lakók életkörülményeinek javításáért, de azért is, hogy a külországokban már régóta jól csengő Tokaj az ide látogatóknak se okozzon csalódást. A város gyarapításának néhány elképzeléséről hamarosan Stuttgartban egy kiállításon tartanak bemutatót. Itt mutatják be példá(Mari néni monológja) Engedtessék meg egy kis játék a komoly (nak^tbitt) hétköznapok közepette: Mondjuk, én vagyok Mari néni, X faluban élek már legalább 60 éve, s természetesen nem egy jószág — marhák, disznók, aprók is — van a portámon. Az élet rá kényszert tett, hogy az állattartás mesterségét jól megtanuljam. Nem könyvekből, iskolában, hanem szüleim, s később saját tapasztalataim alapján. Mondhatják nekem, hogy háromféle nettó energiára kell a marhákat takarmá- nyozni, én csak adom nekik, amit már aiz őseim. Engedik azok így is a tejet. .. S most azt hallom a Falurádióban, hogy sok a tej, 10 ezer forintot adnak a gazdának, ha levágatja, a hetenét. Nem mondom, jól jönne nekem is az a pénz, ám nem viszem én ennyiért vágóhídra. Meg egyébként olvastam egy könyvet is, nem olyan régen, 1904-ben adták ki. Az áll benne: „Régi dolog az, már a mi őseink is tudták, hogy jó állat, a tehén, mert ez húsával és tejével élelmet, bőrével és szarvával ruházatot és egyéb szükségleteket fedez, trágyájával növényeinknek táplálékot ad. Nincs a mai időben egy gazdakunyhóban sem jólét, a hol a tehén hiányzik, és mégis azt látjuk, hogy a legtöbb helyen mostohán bánnak vele, pedig sokoldalú használhatóságéért csókokkal halmozhatnák el ...” Én biz’ nem bánok velük mostohán, bár csókokkal sem halmozom őiket. Az másnak jut. . . Az a 10 ezer forint azért jól jönne. Nemrégiben valamilyen betegséget kapott az egyik, s nem adott tejet. Levágattuk. Azért nem jár a 10 ezer forint? Apjok mondta, hogy utánanéz. Az újságárusnál! nem kapott Magyar Közlönyt, hát egy hivatalból elhozta. Mi most nagyobb hasznát látjuk . . . Meg is van: „A Kormány 84 1991. (IV. 27.) Komi. rendelete a tejtermelés korlátozását vállaló egyszeri támogatásáról.” „Az a tejtermelő, aki a tejfeldolgozó, tejfelvásárló szervezettel kötött szerződésben 1991. évre vállalja, hogy tejértékesítését az 1990. évihez viszonyítva csökkenti (megszünteti), minden teljesített 4500 literién értékesítési csökkenés után 10 ezer forint támogatás igénybevételére jogosult." Ez a Szegfű ugyan nem olyan „ipari tehén” volt, amelyik kon- centrátumokon nőtt fel, csak ilyen mezei (legelői), soha életében nem adott 4500 litert. Akkor most mi legyen ? Tovább. Első paragrafus 4—5. bekezdés: „Az értékesített tejmennyiség csökkenését az 1990. és 1991., év teljes értékesítésének, az állományváltozást az 1990., illetve 1991. december 31-i létszám különbözeteként kell meghatározni. Annál a tejtermelőnél, aki 1990. évi tejértékesítési adattal nem rendelkezik a 4. bekezdés szerinti viszonyítási alapokat a koordináló mezőgazdasági érdekképviseleti szerv állapítja meg a tej- feldolgozó, tejfelvásárló szervezettel egyeztetve.” Csak tudnám, vajon ki lehet a koordináló mező- gazdasági érdekképviseleti szerv?... Majd utánanézek. Pedig egészen érthetőek lennének ezek a paragrafusok. Azért a biztonság kedvéért beveszek egy nyugtató pirulát és úgy folytatom. Harmadik paragrafus, 5. bekezdés: „Azon tejtermelők részére, akik nem tartoznak az 1988. évi IX. törvény hatálya alá — kérésükre és felelősségükre — a támogatást a szerződést aláíró tejfeldolgozó, felvásárló igényli a szerződés, valamint a tejtermelő által rendelkezésre bocsátott 3. § 1. bekezdésének b. pontjában foglaltakat igazoló dokumentum alapján.” Nem is tudom, hogy a hatálya .alá tartozom-e. Az is lehet, hogy igen, az lis, hogy nem. Csak attól függ, mit mond az a törvény .. Már nem is érdékes. Mert az utolsó paragrafus utolsó bekezdése azt írja, hogy: ,.E rendelet szempontjából tejelő tehénnek minősül a KSH Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzéke 93—11—08—1, valamint a 93—11—08—3 termék.” Ha Szegfű ezt megérhette volna ... Ö szegény csak olyan tarka tehén volt. . . Most megyek inkább, mert ideje megfejni a többit. . . (dk) ul annak az új szállodának a makettjét, amelyet a Taverna mellett, a két folyó, a Bodrog és a Tisza összefolyásánál kívánnak megépíttetni — vállalkozókkal. Korábban .már kialakították az új .pincesort az állomással szemben, ahol 12 pincét létesítenek majd az - új tulajdonosok. Most azt .tervezik, hogy az elhagyott kőbányánál, a környezet bekapcsolásával egy „pincefalul” létesítenek, a Csurgó-völgyben. A nemzetközileg is ismert és Hajós községben lévő pincésfahiihoz hasonlót kívánnak itt létrehozni, egy vendéglátóegységgel együtt. Mindez kapcsolódik a városrendezési és menedzselési tervekhez. Minit, ahogy ennek keretében kívánják megoldani az önkormányzat tulajdonába kerülő telek- és ingatlan értékesítését és hasznosítását. Már megalakult a Tokaj Befektetési Rt., amelynek tagjai a Sajó Rt. és a Postabank. Ezek is segítenek, hogy a lehetőségekre, hasznosításokra megfelelő partnereket találjanak. A később realizálandó elgondolások mellett számos elképzelés már a megvalósulás stádiumában van. Ilyen például az egykori zsinagóga hasznosítása, amely a rendezvények háza lesz. A műemlék épület szomszédságában szállodát és konferenciatermet is építenek. A Tisza-parton, a volt Dezseffy- kastély mellett üzletsort alakítanak ki, amelyben többek között étterem is helyet kap. Ezt magánvállalkozásban valósítják meg. Előkészítés alatt áll a város egyik súlyos gondjának megoldása, a Tokaj központ, ján átvezető közút egy részének áthelyezése. Több, mint 2 kilométeres szakaszt „vinnének ki” a belvárosból. Ez az átvezető forgalmat gyorsítaná meg, emellett pedig lehetővé tenné a bélváros rekonstrukcióját, a történellmii belváros útvonalának sétálóutcává történő alakítását, (Nótárius) Megmenekültek A százhektáros táblák szorításában szendergő Hivatalos emberek által ijeszgetett, hatalmas gépmonstrumoktól sanyargatott-kikezdett tanyák, tanyaépületek egy jelentős része megmenekült. Az alacsony, tapasztott fal, a néhány akácfa, a tanyasi kemence átvészelte a negyven évi nagy-nagy közös kihívást. Maradt a végtelen kukoricatábla legbelsejében, keresztbe szántott földútját minden tavaszon újra taposta a tanya gazdájának lova- szekere. Erről győzött meg a Statisztikai Hivatal néhány soros jelentése. A legutóbbi népszámlálás előzetes adatai szerint az 1980-as években mérséklődött a tanyai lakosság számának csökkenése, de 1990-ben még így 'is 34 százalékkal kevesebben éltek tanyán, mint tíz évvel korábban. A statisztikai csoportosítás szerint ezek az adatok tartalmazzák valamennyi „külterületi lakott hely” lakosát. Az adatokból kiderül: az Alföldre jellemző tanyás települési formák között 22 ezer lélék él. Ezek a tanyai lakosok — mint általában a falun élők — ma már nem egyértelműen mezőgazdasági foglalkozásúak. Tanyáik sem tekintendők a hagyományos értelemben vett gazdasági egységeknek, többségük az iparban és szolgáltatásban dolgozó család lakhelye. elmúlt negyven esztendő tanyasorvasztó politikája, s az új tanyák építését tiltó rendelkezések ellenére több, mint százezer tanya megmenekült. Komplex kutatásokra van szükség a tanyák távlatainak tisztázása érdekében is, hiszen például a tanyákkal kapcsolatos önkormányzati és központi szemlélet el választó a t a tlan agrárpolitikától. az egesz T / JCTT sf*T í TaTi mM *> * j|||||^ * & M ÉL * Hí siiiiL *’ jjlfpg 9j i C
