Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-10 / 187. szám
1991. augusztus 10., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Bagolyban elbeszélve A tornyok „szelleme” Sötét van. Amíg a szemünk hozzá nem szokik, nagyon sötét. A falon lévő kapcsoló sejtelmesen —, de csa- logatóan — fehérük ugyan, ám megnyomni nem merjük, hiszen mi van, ha nem a villany gyullad, hanem mondjuk a harang kon- dul... A falu lakói nem tudnák, hogy tűz van-c vagy árvíz. Még nekünk támadnának. Elég „horror” ez így is . . . Nyikorog a falép cső, s hamarosan le kell küzdeni első akadályt, egy felfelé nyíló ajtót. Recsegve emelkedik, s „győzelmi ajándékként” szemünkbe, nyakunkba hullik a hónapok alatt felhalmozódott por, valamint galambürülék. A következő „emeleten” már denevérek röpködnek a fejünk fölött (na jó, csak egy), pókok őrzik szépen szőtt hálójukat. A magasság növekedésével úgymond egyenes arányban nö a deszkák, falépcsök korhadtsági foka. De azért bátran megyünk tovább. (Legalábbis a társam. Én pedig úgy csinálok . . .) Felértünk végre. Felértünk? Egy fenét! Itt fekszik a földön ez a jó kis létra, néhány foka hiányzik, de föl kell támasztani a harangokat tartó gerendákhoz, s igen, föl kell menni oda. A srác már fenn van. Egye ló (sőt bagoly), megyek én is.. . Na ne! Hogy még ott is van egy létra? Majd a haranggal kitámasztjuk? Nincs különösebb tériszonyom, ám félelem annál több. Nem megyek. Száz ba- golykölyökérl sem.. . . Gyöngybaglyot keresni indultunk a megye járt, s jáT ratlan vidékeire Rózsa Sándorral, a Magyar Madártani Egyesület tagjával. Kis- tokajban régóta van költés, s most is kikelt négy fióka. — Mióta foglalkozik ezekkel a madarakkal!? — Négy éve kezdtem, mikor a gyöngybagoly éve volt, egy akkori madarász barátom javaslatára. Szeretném megkeresni, felmérni a fészkelőhelyeket. Voltak adatok, erről a területről, ám többnyire régiek, frissék csak szórványosan. Mint ez a kis- tokaji. Én még eléggé a munka elején tartok. Idén áprilisban megalakult a Magyar Madártani Egyesület levongy- bagolvvédelmi munkacso- norlia. Felosztottuk egymás között a területeket. A medvében a barcikai Boldogh Sanviékkal dolgozunk. — Mit kell tudnli ej gyöngybagolyról? — Ritkulóban lévő, védett Daj. Galambnagyságú, bár nagyobbnak tűnik hosszú »/árnyai miatt. Háta pala- szürke, melle, älteste rozsdássárga. Fehéres-szürke fején jellegzetes szívalakú mintát rajzolnak ki a tollak. Magyarországon általánosan ia sötétebb árnyalatú alfaj (Tyto alba guttata) az elterjedt, de dr. Kalcxtás Zsolt bizonyította a féhérmellű törzsalak (Tyto alba alba) költését is. Főleg emberi településeken, falvaikban költ, a templomtornyokat, padlásokat részesíti előnyben, de találtak már fészket széna- boglyában, faodúban is. Csak éjszaka mozog, akkor szerzi táplálékát. Költési, fiókanevelési ideje április és szeptember közé eslik, ebbe időnként két költés is belefér. A tojó négy-tíz fehér tojást rak, valamelyik sötét' sarokban. Hogy álllandó-e, vagy vonuló, azt nem lehet kategorikusan kijelenteni. Az öreg madarak ritkábban hagyják el! területüket „önszántukból”. Az egyik költőhelyen már három éve- ugyanaz a gyűrűs tojó rakja le a tojásait. De a fiatalok elkóborolnák. Például Franciaországban gyűrűző' példányt 16 hónap elteltével, Kiskunhalason fogtak visz- sza. — Jó néhány bagolyköpe- tet is összegyűjtött most a toronyban. Mi ez egyáltalán, s mire jó önnek?-1 — A madarok táplálkozásáról szolgáltat adatokat. A baglyok ugyanis nem tudják a csontokat megemészteni, ahogyan más ragadozó madarak. S ezeket szőr és toll közé ágyazva visszaöklende- ziik. Teljesen ép koponyák, vannak ezekben a képletekben, melyekből — a fogata alapján — megállapítható, hogy pocok, cickány, egér, denevér szerepelt-e az étlapon. De nyilván az is látható, ha madár volt az áldozat. — Városban, mondjuk Miskolcon előfordulhat ez a bagoly? — Nem kizárt, hiszen Egerben már találkoztam Velük. Idén nyáron még a, miskolcij tornyokat is szeretném megnézni.. Ez talán kellemesebb toronymászás lesz itt a Raka- ca-völgyben, mint a kistoka- ji. Alacsonyabbmik tűnik. A kulcsért a paphoz megyünk. — Azt hittük, már elveszett — fogadja Sanyit. Majd megkínál — a madarász által az úton már emlegetett különleges füszerezésű — saját pálinkájával. Én ugyan nem iszom, ám illata kellemes . . . — Ismeri a járást, de azért vigyázzanak — enged aztán utunkra. Kivesszük a szénapajtából az összetákolt létrát, s elindulunk a dombra, ,a templomhoz. Sikerül a nagy kulcscsomóból kikeresni a szükségeset. A kis kápolnában Mária-szobor áll az asztalon. A létrát a falhoz támasztjuk, Sanyi indul, felérve félkezével a falon keresi biztonságát, a másikkal arrébbtolja a „fedőt”. Most is a nyakunkba zúdul a por, törmelék, de mit számít már .. . Átpréseljük magunkat a kis lyukon, majd felhúzzuk a. létrát, s újra a falhoz támasztjuk. Egy csak a gondlom). Hogy nem ér fel a nyílásig. Az utolsó létrafoktól legalább másfél méterre van a következő „talaj”. A létra persze teljesen függőlegesen áll, s nem lehet rögzíteni .. . Nincs olyan őrült újságíró, aki ide felmenne — vigasztalom magam, még Sanyi fenn a baglyokat gyűrűzi ... — Milyen a megyében az állomány helyzete? —■ Sajnos, egyre inkább fogynak e madarak. A századelőn gyakorlatilag minden falunak volt legalább egy pár gyöngybaglya. Mára sok helyen nyomuk sincs. De mióta én figyelem, azóta eltűntek Szászfáról, Szakácsiból, és még sorolhatnám. — Mi lehet ennek az oka. s hogyan lehetne segíteni ? — Szerencsére a közvetlen emberi o‘k ma már nem jellemző. Azaz: nem tartják szellemnek, ritkán1 lövik le. vagy ütik agyon. Ám közvetetten az ember is sokszor okozza pusztulását. Szászfán például berácsoz- ták a tornyot, hogy a galambok ne tudjanak bemenni, tgy bezárták a baglyokat is. Belepusztultak... A felújítások során rendszerint tökéletesen lezárják a tornyokat, s így a bagoly se jut bei Állatok közül a nyest okozza, a legtöbb gondot, ő a ..slima tükrön kívül bárhol fölmászik”. S tizedelik az állományt a hideg telek is... Ideális az lenne, hai a költőládáikat eleve beterveznék, s odafigyelnének a renováláskor. A védelem már nem eevszemélyes feladat, ott sokszor az egyházakkal is egyeztetni kell. Csak hozzáállás kérdése. — Hogyan fogadják önt az emberek, mikor valahol elmondja, hogy szeretne felmenni a templomtoronyba, gyöngybaglyot keresni? — Sokan örülnek, sokan teljesen közömbösek. Előfordul, hogy igazolványt kérnek. Ezt végüli s meg leheS érteni. Vannak, akik csodálkoznak, megkérdezik milyen az, vagy a fejükhöz kapnak, hogy biztos ezért nem szól rendesen a harang. De többnyire bólintanak a „hülyeségre”. Még egy próbálkozás. Szikszó. Ijesztően magas torony. Volt valaha költés. Most újítják a templomot, de olyan magasra, ahol a baglyok békés költési lehetőséget találnak, az építők sem. mentek. A lelkész otthon van. Am a torony kulcsa sehol. Hál' Istennek . . . Mezey István illusztrációja Furmann Imre: Egyszerű gyász című verséhez. Tantaluszi kínok Beszédben, írásban gyakran használunk olyan szavakat, kifejezéseket, szóképeket, amelyeknek eredete az ókori görög—római világba, többnyire a mitológiába vezethető vissza. Ha például asztalunkon finom. ízletes ételek, különleges italok láttán valósággal szenvedünk, mert vagy egészségi, vagy más ok miatt nem fogyaszthatunk belőlük, szomorúan szoktuk mondani: valósággal tantaluszi kínokat kell kiállnunk. Tantalusz — görögül Tantalosz — a mitológia szerint Zeusz fia, előbb Lídia, majd Frígia királya volt. Isteni származása folytán gyakran meghívták az Olümposzra, s részt vehetett azokon a lakomákon, amelyeken Zeusz vendégül látta a . ,.rangosabb” isteneket. Ilyenkor ételül ambro- sziát. italként nektárt szolgáltak fel. Viszonzásul ő is rendezett egyszer lakomát az istenek számára a Szipülosz-hegyen (a. mai török Manisa Dagh-hegyen) lévő palotájában. A „menü” azonban egyáltalán nem volt „szokványos”. Amikor ugyanis látta, hogy a vendégsereg a vártnál nagyobb, és a királyi „spájz- ban” levő élelmiszert kevésnek találta, úgy segített magán, hogy feldarabolta a fiát, Pelop- szot, és a testrészeket belerakta az isteneknek felszolgált ételbe. Egyes görög írók szerint azért is tette, hogy próbára tegye az istenek királyát. Zeuszt, hogy valóban mindentudó-e. A vendégek azonban felismerték Tantalusz gonoszságát, s iszonyodva tolták el maguk elől az ételt, majd felálltak és gyorsan távoztak a Szipülosz-hegyi palotából. Más gaztettei is voltak Tanta- lusznak. Egyik alkalommal ellopta az Olümposzról az isteni táplálékot, s az ambrosziával és a nektárral halandó barátait vendégelte meg. Még ennél is jobban maga ellen bősziíette az Olümposz urának haragját azzal, hogy kifecsegte Zeusz titkait, mindig „kegyes” cselekedeteit. Ennyi vakmerő gonoszságot már nem úszhatott meg szárazon. Zeusz „saját kezűleg” megölte Tantaluszt, de még az alvilágban is bűnhődnie kellett, s örök szenvedésre ítéltetett. A Tartaroszban ugyanis egy iszapos tóban kellett tartózkodnia, ahol soha nem szűnő éhség és szomjúság gyötörte. Mert az áliáig ért ugyan a víz, de ha inni akart, azonnal eltűnt a víz, és csak a fekete iszap maradt a lábánál. Körtével, almával, gránátalmával, fügével. olajbogyóval roskadásig rakott gyümölcsfa hajolt föléje, amikor azonban utánük nyúlt, a szél elsodorta keze ügyéből az áhított gyümölcsöket. Ez hát Frígia mitológiai királyának a története. És tantaluszi kínokról beszélünk nemcsak' éhség, szomjúság alkalmával az elérhetetlen finom ételek, italok láttán, hanem átvitt értelemben is, amikor elviselhetetlen tekti- lelki fájdalmak gyötörnek bennünket. <h. j.) Növekvő áruszállítás a határon 1UHASZ JÓZSEF Paradox idill Megnőtt a munlkája a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás munkatársainak Ha vontatottan is, de azért megkezdődött különböző élelmiszerek, termények exportra történő szállítása a hidasnémeti határállomáson át. Mint köztudott, ezeknek a terményeknek különböző ellenőrzése az állomás dolgozóinak feladata. így többek között,' hogy megfelelnek-e azoknak a növényegészségügyi előírásoknak, amelyek a fogadó országban érvényesek. Mlint Koncz István, az állomás igazgatója tájékoztatott, jelenleg búzát szállítanak Iránba, ennek ellenőrzését végzik. Már megkezdődött — ha kisebb mértékben is — a dinnye exportja. Előrejelzésük van, hogy jelentősebb mennyiségű alma exportjára is van kilátás. Ez majd később realizálódik. Kistermelők is szállítanak külföldre különböző terményeket. Itt azonban a helyhatóságoknak az eddiginél gondosabban kell eljárni, különösen a növényvédő szerek alkalmazásának,- illetve lejáratának ellenőrzésében. Mert előfordult, hogy a külföldi partner vegyszermaradvány miatt visszaküldte a kijuttatott tételt! Másik fontos területe az állomásnak a tartóégetésekhez a megfelelő szakvélemény adása. Mint Koncz István igazgató tájékoztatott, a közelmúlt csapadékos időjárása miatt nőtt ai fertőzés- veszély, ezért több helyen is indokolt a tarlóégetés. A bejelentett igények közül eddig csak kettőt nem tartottak) indokoltnak. Persze a tarlóégetésnél be kell tartani az előírásokat, hogy károsodást ne okozzanak. Valami kór valami lob valami láz rég elhagyott pajták megrekedt szénaillata közt «9* vén asszonyt hidegleléssel ráz, ott hol a» elnagyolt határban kukorica földekre roskad le a ház. De ajtajában pásztor fia istenhittel csak furulyáz furulyáz. Felmagasztalt lelke az elhanyagolt test zárkájának remetéje. Am aszkéta-szájú imájától zöldbe zöldbe szökken a rét az Hallod: a csatornák mint csacsognak? (suttogtam az én Csillagomnak)- Tavasz támad, illanó fényünk kínjainkban is éltető reményünk 1 eg pedig kékbe. AKAC ISTVÁN: Kínjainkban is Dobos Klára
