Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-03 / 181. szám

1991. augusztus 3., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Robbanékony vulkánok A rendőrség múltjából V. Internálótáborokban A háború után internáló- táborókat hoztak létre több­féle a ■ megyéiben, így a mis­kolci Szeles utcáiban, Szik­szón, Máhócán, több ismert és jó egynéhány eldugott he­lyen, ahol többnyire együtt tartották fogva a 'köztörvé­nyes bűnözőket, csempésze­ket, fegyverrejtegetőket, üzérkedőket, és a régi ural­kodó osztály tagjait. Az 1946-os keltezésű hír­adások között találni olyan részleteket is, hogy az el­lenőrzést végzőket kísérő új­ságíró megbotránkozással vette' tudomásul: „a j óbbak - nalk még pulha takaró is jut, így például a volt gazda­goknak. Aiklik, ha arra pén­zük volt, kint a tábor fa­lain is kívül ebédelhettek, sőt, fogadhatták családtag­jaikat, ismerőseiket.” Az ilyen szanatóriumi, ,,paradicsomi” állapotok bosszantották az otthon még ennél is rosszabbul élőket, így hát népszerű dolog volt cikkeket írni e kettős jelen­ségről. Némelyek ennél is tovább léptek, a tábori ta­pasztalaitok alapján felelősö­ket kerestek, felelősségre vo­nást követelték. Gyakran hangzott el a panasz, kevés az intemálótáibor, a táborok túlzsúfoltak. Nagyon sokan érezhették úgy a háború után internál­tak közül, hogy legelemibb szabadságjogaiktól fosztották meg őket, nemritkán jelen­téktelen okokra hivatkozva. A recski, hortobágyi tábo­rokról készített, az utóbbi éveikben napvilágot látott beszámolók árnyékában a borsodi helyi internálták sorsa nem, vagy csak alig kapott hangot napjainkig. Pedig nem lenne tanulság nélküli meghallgatni —amíg telhet — néhányat azok kö­zül, akik a .koncentrációs tá­borok poklából, a hálál szá­jából szabadulva, valamilyen „félreértés”, rosszindulat, vagy egyéni bosszú révén a hazai internálótáborok tag­jai lettek, és életüket zsivá- nyok, kóláknak nevezett gazdák, volt gazdagok kö­zött tengették. 1953 őszén aztán az ismert politikai változások hatására megszűntek az internálások. Akkor azt hittük véglege­sen, de 1956 után újraéledt ez az intézmény. Bogy miért írunk mind­erről a rendőrség múltját idéző visszaemlékezéseik, ürü­gyén? Azért, mert a tábo­rok őrzése, a rend fenntar­tása rendőri feladat volt, ám az akkori keltezésű okmá­nyok cikkek tanúsága sze­rint ez mégsem számított igaZi rendőri munkának. Ol­vashatjuk: az őr letette fegyverét és fát vágott, krumplit hámozott. Mindeb­ből érezhette is szakmai rangjának igazi -súlyát, igazi jelentőségét. Bár a politikai propaganda meglehetősen erős volt, a táborok lakói általában és együtt a „nép ellenségeiként” kerülték a kerítésen belülre. Külső megítélésük ennék ellenére meglehetősen sokféle lehe­tett. A következő részben a rendőri átszervezésekről, a szakmai oktatásról, az ÁVH megszervezéséről, majd fel­oszlatásáról lesz szó. — nagy j — Nemrég Japánban és a Fülöp-sz igétekén történt egy-egy olyan katasztrofá­lis vulkánkitörés, amelynek híre bejárta a világot. Ezek után joggal merül fel a kérdés, hogy más vulká­nok is képesék-e ilyen hir­telen és pusztító kitörésre? Erősen leegyszerűsítve a dolgot, kétféle típusú vul­kánt különböztetünk -meg: az Etna- és a Vezúv-típu- súákat. Az Etna-itípusú vul- ikánok lávájából a benne eredetileg oldott gázok az idők folyamán lassan eltá­voztak a légkörbe, -míg a Vezúv-típusűak lávája sok oldott gázt tartalmaz. 'Kitöréskor a kétféle típu­sú vulkán egészen másként viselkedik. Az Etna-típusú vulkánok kitörésekor a gáz­szegény -magma -lassan ike­rül a felszínre, és a vulkán lejtőjén óránként néhány kilométeres sebességgel fo­lyik lefelé, ezért aránylag könnyen el lehet menekül­ni étele. Merőben másként megy végbe a Vezúv-típu- sú vulkánok kitörése, ame­lyet — persze leegyszerű­sítve — a pezsgősüveg -ki­nyitásához lehet hasonlíta­ni. A lezárt üvegben levő pezsgő a légikörinél na­gyobb nyomós alatt van, ezért a feloldott szén-di- oxid nem tud -belőle elil­lanni. Amint azonban az üveg dugóját eltávolítjuk, megszűnik a túlnyomás. Mivel kisebb nyomáson a pezsgő csak jóval kevesebb szén-dioxidot tud oldani, a gázfelesleg hirtelen felsza­badulva a pezsgő egy ré­szét is magával ragadja az üvegből. A Vezúv-típusú vulká­noknál a dugó szerepét többnyire egy kihűlt láva­oszlop tölti be, amely le­zárja a tűzhányó kürtőjét, és a földkéreg mélyebb ré­tegeiből a magmakamrába áramló lávában oldott gá­zokat inem engedi elillanni. A magmakamrában így egyre fokozódó túlnyomás jön létre. Ez a túlnyomás a vulkán környezetében kis földrengések százait idézd elő, amit például a Pinatuibo vulkánnál a kitö­rés előtti hónapokban meg­figyeltek. Ezek a kis föld­rengések a kitörés előjelei. Végül -akkorára mő a nyo­más, hogy hatalmas rob­banással kiveti a lávadu­gót, és a hirtelen felszaba­duló gáz az izzó láva ezer -tonnáit ragadja magával. A kitörés iszonyatos ereje még fokozódik, ha víz ha­tol a magmakamrába, ugyanis ezen a hőmérsékle­ten a víz elpárolgása -rob­banásszerűen .történik. Az ilyen kitörés több száz négyzetkilométeres te­rületet képes elpusztítani a vulkán környékén. A rob­banás első következménye a gyakorlatilag hangsebes­séggel terjedő, épületeket leromboló, erdőket letaroló erejű nyomáshullám, amely elől gyakorlatilag nincs menekvés. Ezt követik a hegyoldalon az óránként 100 kilométeres vagy még -nagyobb sebeséggel lezúdu­ló, forró hamuból és láva- daralbotoból álló lavinák. Ezek mindent maguk alá temetnek és élettelen porsi­vatag marad a nyomukban. A veszély azonban ak­kor sem szűnik meg, mi­ikor a magma nagyrészt el­veszíti góztartalmát, és így nem jelent már közvetlen fenyegetést. A trópusokon gyakori kiadós esőzések ugyanis lemossák a kitörés során a vulkán oldalén le­rakódott hamut és finom port. Sok eső esetén sárla­vinák jönnék létre, ame­lyek elárasztják a völgye­ket és a folyómedreket. A kitörés Során a levegő­be kerülő finom por -nagy területen oszlik el, és lég­zési nehézségeket okoz, el­törni a klímaberendezések és az autók légszűrőjét. Ha a porfelhő városokra eresz­kedik le, és ott, mint a Fülöp-szigeteken, esővíz­zel keveredik, a házak ösz- szeroskadnak a rájuk nehe­zedő súly alatt. A porfel­hők a légi közlekedést is veszélyeztetik. A vulkáni hamu ugyanis a léglökéses gépek tüzelőterének magas hőmérsékletén üveggé ol­vad, és elszűkíiti a fúvóká- ikat, ami a hajtómű leállá­sához vezethet. A Pinatubo vulíkán kitörésekor a Szau- di légitársaság egyik Boe­ing 747 gépe ilyen porfel­hőbe került, és két hajtó­műve felmondta a szolgá­latot. A porfelhők kiterje­dését és mozgásának irá­nyát műholdakkal figyelik, és így időben figyelmeztet­ni tudják a pilótáikat. Szigetvulkánok robba­násszerű kitörésénél még (külön nagy veszélyt jelent a (kitörést követő szökőár. A Krakatau 1883-as kitöré­sekor keletkezett tengerár 36 000 emberéletet követelt. G—r GEORG MAUER (német) Szúnyograjzás Rovarok nász-tornyai emelkednek az esti kékbe: Salamon szerelemszentélye mind - ótestamentumi. Kerengő minaretek, táncoló imák, lengedeztek mint asszonyok fátyla: tombol a mozgás mágiája; s csillagködökké nőttök, zsongó rajok, felragyogtatni az áhítatot. Cseh Károly fordítása Bozsik István: A festészet allegóriája AKAC ISTVÁN Soha nem jön Egy félbemaradt Síelés egy soha meg nem írt vers ­egy csók ize az arcodon, amit a szádon már soha meg nem ismersz Két kéz hűs szelíd mosolya az egyik kéz a kezedre téve nem emlékszel rá, hogy melyik - hiszen már három éve: A nyár—délutánban örökre eltűnt, nevét írva egy falevélre: „Sáry Katalin vagyok. Várhatsz." De soha nem jön tőle válasz! FUZES LÁSZLÓ Tátra A napsugárra nyitva ablakát az éjszakától elvált a sötét. Víztisztán gyűlt a kifestő reggel, füst nem párázta kéklő köntösét Méltósággal állt fényben a Tátra, pemyéllő ködét szétszórta a szél. Szikrázik bennem hó-tisztasága. - Tekintetemnek nem kell útlevél. Babos tészta á la Nino Manfredi Mostanában gyakori ven­dég nálunk Nino Manfredi, a kitűnő olasz színész. A Könnyű erkölcsök c. darabját nagy sikerrel játszották a Radnóti Színpadon, s a be­mutatóján a szeírző szemé­lyesen is jelen volt. Film- szerepet is vállalt, M. Endre magyar királyt, játszotta a Juliánus barát című készü­lő tévétfilimiben. A forgatás szünetében az olasz konyhá­ról és a táplálkozás gond­jairól beszélgettünk. Az a bír járja róla, hogy speciális fogyókúrával óvja az alakját és az egészségét. Megkérdeztem a művészt, igaz-e ez. Nevetve magya­rázta el, hogy min alapszik ez a félreértés. Egyszer .szin­tén a táplálkozásról nyilat­kozott valamelyik külföldi lap tudósítójának, és az nem pontosan értelmezte a sza­vait. S arra a következte­tésre jutott, hogy Manfredi vegetár i ántus, zöl dségkoszt o n él hosszú ideje. Ezután .komolyra fordítot­tuk a szót, és a zöldsége­lésről áttértünk a művész kedvenc ételére, a babos tésztára. Hogyan készül? Akár a babfőzelék. Előző es­te beáztatjuk a megmosott szárazbabot, és ebben a lé­ben főzzük is, akár a bab­levest. Zöldséggel együtt. Amikor a bab megpuhult, leszűrjük, és a levében ki­főzzük a tésztát. Azt is le­szűrjük, (kevés olajban meg­forgatjuk, és hozzákeverjük a habolt, valamint az át- passzírozott zöldséget.. Mi­nél több a bab, annál jobb. Ebből is látszik, hogy az olaszok még a babfőzeléket is tésztával eszik. Nem híz­nak el tőle? Ha csák azon élnénék, lehetséges, hogy el­híznának — vélte a mű­vész —, de hát mi rengeteg zöldségfélét is fogyasztunk. Sóik zöldséget (kell enni, mert egészséges, és minél keve­sebb húst. Az is fehér hús legyen: szárnyas és hal. A színes húsok — a marha, a sertés —, „ártalmasak”. Tény, hogy nem szerepelnek túl sűrűn az olaszok étrendjé­ben. Ezt a jó szokásukat nyugodtan átvehetnénk. —*Zs— JUHÁSZ JÓZSEF Készség Minden pótolnivalót egyben és boldogan megsegítenék ALASZALLANI! Le a „kalappal" ... __________________________________________Fotó: Loczó József Barczi Pál: Hazafel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom