Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-03 / 181. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1991. augusztus 3., szombat Gyermekkórus - méltatlan helyzetben Alapítványt hoztak létre Budapest. {ISB). D. A. Vi­déki (gyerekeknek is lehető­séget tóvátmaik nyújtani ar­ra, (hogy az ország egyetlen hivatásos (gyermekkórusának tagijai lelhessenek. Csütörtö­ki saijtótáijékoztaitó'j'ukcm a Bárdos Lajos Kórusiskola Alaipítvány tagjai beszámol­tak arról, hogy a 36 éves Magyar Rádió gyermekkó­rusának méltatlan (körülmé­nyeit sürgősen meg Ikell vál­toztatni. Hiszen a Miskol­con is széip sikereiket élért Reményi János vezetésével nemzetközileg is éliBmert lett a rádió gyermekkara. Olyan (feltételieket és kör­nyezetét szükséges teremte­ni, ahol a tehetséges, válo­gatott gyerekek (harmonikus fejlődése biztosítva van. Ezért alapították meg a szü­lőik, a karvezetőik, valamint a Miagyar Rádió zenei fő­osztálya a Bárdos Lajos Kó­rusiskola Egyesületet. Egy olyan 4 plusz 8-as iskolát szeretnének így létesíteni, alhdl a komplex zenei kép­zés mellett iaz általános mű­veltség fejlesztésére is nagy gondot fordítanak. Az állami támogatás 'mel­lett az (iskola zökkenőmen­tes működéséhez célszerű üzleti elképzeléseket is fon­tolóra venni. Az MIRT (kórusiskolája modellértékű intézmény len­ne, alhal imélitó körülmények 'között, kiváló szaktekinté­lyék útmutatásával a kül­földi érdeklődőik is tanulmá­nyozhatnák a Kodály-imód- szerit, a Ikórusivezetés, a ze­ne művelésének és a zenei műveltség elsajátításának magyar ' tapasztalatait. A parancsmegtagadás megítélése II. Rákóczi Ferenc seregében Az (Ország (közvéleményét hete óta foglalkoztatta az a (súlyos katonai függelem- sértés, ami a törökbálinti katonai őrszemélyzetnél történt. A ikislkatönák az elő­írt őrszolgálat ellátását ta­gadták meg. A vizsgálat megállapította — írták az új súgok —(, Ihogy iá szolgálat megszervezése és ellátása .nem kellő gondossággal történt, amiért az elöljá­rók Mbáztatibatók. (Felvetődik a gondolat, hogy az első igazi népi, II. Rákóczi Ferenc szer­vezte kuruc hadsereg ho­gyan járt el az (ilyen eset­ben, (milyen volt a .fegye­lem, és volt-e bensőséges emberi (kapcsolat ia pa­rancsnokok és a kuruc ka­tonák között. Rákóczi feje­delem iaz Emlékirataiban a hadserege (szervezésének el­ső napjáról, 1703. június 16 ír ól (így (emlékezik: ./Mi­után az így összegyűlt kis parasztsereg első örömtoitö- rését (mérsékeltem ... szól­tam hozzájuk ... eloszlat­tam kételyeiket egy hosz- szú beszéddel, melyben élénken (kifejeztem buzgal­mamat a haza iránt és őszinlte iszeretetemet irán­tuk. Ekkor buzgó örömmel hűséget esküditek nekem. Én magam rendeztem el ezt iá bandáikra oszlott népséget, őröket rendeltem, és éjszaka körbejárva tit­kon kihallgattam bizalmas beszélgetésüket, hogy biz­tosan megtudjam, hogyan vélekedik rólam és vezérei­ről. Az -eleséget jelenlé­temben osztották ki, ügyel­tem rá, Ihogy ne hozzanak se bort, ise pálinkát e rosz- szul fegyelmezett népség közé. Kihirdettem a hadi- szabálydkat, és bírót .ren­deltem a fegyelem fenn­tartására. Kezdettől fogva szigorú és igazságos példát akartam (állítani a vétke­sek ellen, hogy ezt a népi (katonaságot a fenyítéktől való félelemmel lehessen kordában tartani” A fejedelem e törekvé­sét végig megtartotta. Nép­szerűségének (katonái köré­ben (ez volt az alapja. Sóik olyan folyamodvány ma­radt fenn ez időből, me­lyet kuruc vitézek intéztek közvetlenül hozzá, ame­lyekre dönltést - hozott, amit saját kezű aláírással látott el. A hadsereg további szer­vezése során, 1704. július 1-jén megjelentette a Ku­ruc Tábora (Rendtartást, mélyben a 'kuruc katonák magatartását, tábori életét, lakossággal váló kapcsola­tát szabályozta, (intézkedett a fegyelmet 'sértők, paran­csot megtagadóik ’ elleni el­járásról. lA büntetések a pálcázástól a halálbünteté­sig terjedtek. lA 32 (pont­ból álló rendtartásból' né­hány: „1. (Valaki az élő Istennek szent nevét ör­dög álltával, teremtettével károimioljia, először s má­sodszor pálcáztatik meg keményen, (harmadszor s többször, iha elköveti (hal­jon (meg érette törvény sze­rint. Az is áfci hallja tisz­tinek nem jelenti, pálcáz- tassék meg érette.” Súlyo­sabb ügyekben á fegyel­mezés a hadbírók és a fő- hadbíróság útján történt. A (kemény páicázás 100 botütést jelentett, a tör­vényszerinti hialálbünltetést a fej'edeleim hagyta jóvá. Az őrszolgálatra szigorú rendelkezés vonatkozott: „13. Valaki a strázsára, (őrszolgálatra) portyára, csatára és egyéb szolgálat­ra küldetik, (S el nem men­ne, .vagy albban híven nem járna, meghaljon érette.” E vétség megtorlása 'súlyos büntetés volt, de az őr­szolgálat körültekintő meg­szervezésére gondot fordít- tatott: „311. Ha egész zászló­álja rendeltetik strázsára a’ hadnagy kimenjen és cinkállya meg jól a vitézi rendet, ki légyen a isereg- beni, Mi nem, engedetem az elmaradásra senkinek ne adassék, hanem kii-lki sze­mélye szerint üllyön fel s menjen zászlójához a strá­zsára. Egyébiránt ha vala­ki .magát .parancsolatunk ellen megvonja, annak ide­jében .strázsára nem me­gyen nevezetes büntetésü­ket .nem (kerüli. 32. Miind ezekre strázsa- mestereinik, tálbormestere- ink, á városbíró jól vi­gyázzanak, iha kiket . ezek ellen cselekedni látnak, tartozzanak az olya.tónaka't hitbeli kötelességek sze­rint azonnal megfogni, akik közülök pálcáltaitá'st érde­melnek, (megbüntetni, a többit pedig kik halálos vétekben találtatnak, ud­vari kapitányunk, hadi tisztünk eleibe hozni.” (kamody) Ahol a megye múltját őrzik A Borsod-Afoaúj-Zemplén Megyei Levéltár a megye történelmi értékű írott do­kumentumainak őrzőhelye. Mindenekelőtt a megyei (közigazgatással (kapcsolatos iratokat gyűjti, de ezek mellett gazdasági, kulturá­lis. egyházi (Szervek iratai is megtalálhatóak az intéz­ményben. A levéltár legkorábbi do­kumentumai 1270-ig nyúl­nak vissza. Anyaga, sokszí­nűségét tekintve, egyike a légéi tékesebbeknek a me­gyei levéltárak között. Bor­sod és Zemplén lényegében teljes iratanyaga mellett Abaúj-Torna és Gömör 1920 utáni közigazgatásának és gazdálkodásának, ezen töre­dék megyék jelenleg Ma­gyarországhoz tartozó köz­ségeinek dokumentumait is őrzi. A megyei szervezet miskolci (központjában őrzik Borsod vármegye iratanya­gát a kezdetektől 1949-ig, Abaúj-Torna vármegye és Borsod-Gömör vármegye iratait az 1920—1938-as év­körből, valamint Miskolc város iratait 1949-ig. Sátoraljaújhelyen találha­tó a történeti Zemplén vár­megye levéltára a kezdetek­től napjainkig. Mezőcsáton őrzik az 1950-től napjain­kig terjedő iratanyagot, va­lamint a tárolási okokból ide átirányított dokumentu­mokat. Mind a személyi mind pedig a tárgyi és anyagi feltételeket tekintve a me­gyei levéltár az 1980-as évek elején országos viszonylat­ban az utolsó helyek egyi­kén állt. Raktárainak zöme irattárolásra alkalmatlan, valamennyi helyisége fűtet- len volt, az intézmény költ­ségvetése a működés felté­teleit csak igen alacsony szinten biztosította. A kis létszámú és zömében szak- képettséggel nem rendelke­ző munkatársi gárda a mos­toha körülmények között a levéltár feladatainak csak részben tudott eleget tenni. Az utóbbi évtizedben a működési feltételek ugrás­szerűen megjavultak ugyan, de az országos átlagot te­kintve és a megyei köz- gyűjteményekhez viszonyít­va még mindig hátrányos az intézmény helyzete. A levéltári szervezet me­gyei központja 1984-től mű­ködik Miskolcon. A közpon­ti épület belső kialakítása és berendezése optimálisnak mondható, a biztonságos és fűthető raktárak mára azonban sajnos már meg­teltek. Sátoraljaújhelyen va­lamennyi raktár fűtetlen, (kevés a dolgozószoba és ne­hezen oldható meg a nagy­számú kutató számára a férőhelyek biztosítása. Me­zőcsáton, a megyei önkor­mányzat tulajdonát képező épületben látszanak legide- álisabbnak a körülmények. A belső levéltári munkák között az anyaggyarapítás átgondolt szervezése a rend­szerváltás és a közigazga­tás átszervezéséből adódóan több esetben módosult a soron kívüli irategyüttesek átvétele miatt. Az anyagvé­delem tehetőségei a restau­rátori műhely létesítésével országosan is kiemelkedőék vidéki viszonylatban. A ren­delkezésre álló géppark, a létszámkapacitás növelésé­vel jóval nagyabb ütemű murikára is lehetőséget ad­na, ami a felbecsülhetetlen értékű iratanyag gomba- fertőzöttségét és sérültségét tekintve indokolt is lenne. Az elmúlt évtizedekben rohamosan nőtt az elvég­zett tudományos munka mennyisége. Minden me­gyerészre és minden kor­szakra kiterjednek a vizs­gálódások. Említést érde­mel a középkori megyei vonatkozású oklevelek, az 1526 utáni vármegyei és városi jegyzőkönyvek kia­dása, de felerősödtek a köz­igazgatástörténeti és a te­lepüléstörténeti dokumentu­mok kutatásai is. Mind­ezek mellett részt vett a levéltár több országosan szervezett munkálatban is, szorossá vált a honisme­reti tevékenység és a le­véltár kapcsolata. Több társaságot is támogatnak, többek között a Kazinczy Ferenc társaságot és a Magyar Camenius Társa­ságot. A levéltár közművelődé­si tevékenysége országosan is az elsőik közé tartozik. Bár nem rendelkeznek ki­állítóteremmel és előadó­teremmel, mégis egész sor kiállítást és előadást szer­vezték. A sátoraljaújhelyi részleg hazánk egyetlen műemléki berendezésű le­véltára, irodalmi emlék­hely, amely nagy látoga­tottságnak örvend. (bánhegyi) A Roma Parlament így látja Válasz az Észak-Magyarországban 1991. július 13-án megjelent nyílt levélre Tisztelt Polgármester Urak! A közbiztonsággal kapcsolatos aggodalmaikat osztjuk, ezirányú problémá­inkkal már számos alkalom­mal fordultunk a' nyilvános­sághoz. A különbség közöt­tünk az, hogy mi igyekszünk tárgyszerűen fogalmazni, problémáinkat pontosan megjelölni, a tényeket tisz­teletben tartani és gondjain­kat nem használjuk fel sem­milyen közösség elleni gyű­lölet felkeltésére. A borsodi cigányságnak olyan közegben kell élnie és gyermekeit felnevelnie, ahol- — egy 1988-as felmérés sze­rint — a megkérdezettek egyötöde egyetért a cigány­ság fizikai megsemmisítésé­vel (ld. Világosság, 1989/11.), ahol a házfalakon nap mint nap szembetalálkozunk a halálunkat követelő felira­tokkal, s ezeket kevesen igyekszenek eltüntetni. „Itt van az ország összes városai közül a legsűrűbben lakott fekete bőrű egyén. Tehát vi­gyék el a felét Pestre, a másik felével majd mi gaz­dálkodunk és boldogítani fogjuk.” A szomszéd megye fővárosában rendezhettek rombolással, gyerek- és asz- szonyveréssel egybekötött rasszista tüntetést a bőrfe- jűek úgy, hogy az ügyele­tes rendőrtiszt még azt sem tartotta fontosnak, hogy a főnökeinek ezt jelentse. Há­rom héttel később Miskol­con verték szét cigánycsalá­dok otthonait a kulturáltan szórakozó skinheadek. Bizo­nyára emlékeznek még a polgármester urak annak a putnoki cigányembernek az esetére, akit kegyetlenül összevertek, megrugdostak és kifosztottak a helyi rend­őrök. Két másik putnoki rendőrt szintén romák sú­lyos bántalmazása miatt függesztett fel tavaly szep­temberben az álhumánus té­velygésbe esett megyei rend­őrfőkapitány. Az aktív és nyugalmazott belügyesekből álló vagyonvédelmi kft. ve­zetője a Heti Hírnök hasáb­jain tréfásan megjegyzi, hogy „szívesen ennének az utolsó cigánynak a húsából egy kilót nyersen”. Az új­ságíró ezt tréfásan megje­lenteti. a megyei ügyészség elutasítja, hogy vizsgálatot folytasson az ügyben. Láthatják tehát, hogy a megye cigány lakosságának — a bűnözés mértékének növekedésén túl, ami etnikai hovatartozásától függetlenül minden állampolgárt egyfor­mán sújt — sajátos okai is vannak a nyugtalanságra, és a polgármester urak le­vele is e sajátos okok közé tartozik. Nem igaz, hogy B.-A.-Z. megye „a legfertőzöttebb a bűnözés szempontjából”, az ország lakosságának 7,5%-a, és a bűncselekmények mint­egy 7%-a jut erre a megyé­re. Igaz viszont, hogy a rendőrség működésében sú­lyos hiányosságok vannak, és közérdek, hogy a rendőr­ség eredményesebben mű­ködjön. Nem igaz azonban, hogy bármilyen törvényi feltétel hiányozna ahhoz, hogy a bűnelkövetőket fel­derítsék és elítéljék. Igaz viszont, hogy a rendőrség­nek megszűnt az a korábbi lehetősége, hogy bírói ga­ranciák nélkül, bizonyítható bűncselekmény hiányában is, gyakorlatilag bárki ellen megtorló intézkedéseket fo­ganatosítson. Önök álhumánus intézke­désekről és álhumánus tör­vényekről beszélnek, de nem jelölnek meg konkrétan egyetlen intézkedést, egyet­len törvényhelyet sem, nem hajlandók elárulni, hogy pontosan mire is gondolnak. Ezen mi nem csodálkozunk, aligha gondolhatnak másra, mint az ártatlanság vélel­mének, a garanciális bírás­kodásnak, a személyi sza­badság és a személyiségi jo­gok védelmének, a védeke­zéshez való jognak és a diszkrimináció tilalmának normáit érvényesítő intézke­désekre. Lehet, hogy az Önök humanizmusát ezek a nor­mák zavarják, de ebben az esetben az Önök humaniz­musa nem az európai érte­lemben vett humanizmus. Mi igyekszünk pontosan meghatározni kifogásainkat. A rendőrségi törvény terve­zetével kapcsolatban példá­ul mi azt kifogásoljuk, hogy a rendőrség által gyűjtött különleges adatok között felsorolják a „faji eredetre” vinatkozó adatokat is. De mit kifogásolnak Önök? Nem árulták el azt sem, hogy milyen „kérésüket tá­mogassák” a képviselők a szociális juttatásokkal kap­csolatban. Önök bizonyára arra gondoltak, hogy a bű­nözés növekedésének egyik köztudomású oka a szociális válság, hogy jelentősen meg kell emelni, illetve a szegé­nyebb és többgyerekes csa­ládok javára differenciálni kell a családi pótlékot. Mi­után az önkormányzati tör­vény az önkormányzati tes­tületet hatalmazza fel a szo­ciális segélyek megítélésére, miután Önök tudják, hogy a szociális segély senkinek nem jár alanyi jogon, s a segély elutasítása ellen se­hol fellebbezni nem lehet, továbbá azt is tudják, hogy az idei segélykeretek számos településen már az év köze­pére kimerültek, és sok he­lyen még a legrászorultab- baknak sem tudnak adni semmit, s hogy ebből kifo­lyólag szükségszerűen fel­lendül az úgynevezett „meg­élhetési bűnözés”, bizonyára azt kérik képviselőiktől, hogy a költségvetési tör­vény és a szociális ellátásról szóló törvény megalkotása­kor — a bűnözési statiszti­kákra gondolva is — tá­mogassák egy hatékonyabb és szélesebb szociálpolitikai rendszer kialakítását. Amennyiben erre gondoltak, akkor egyetértünk. Ha vi­szont arra gondoltak volna, amit nem teszünk fel Önök­ről, hogy a szociális jutta­tások megvonását kollektív büntetésként kellene alkal­mazni a cigánylakossággal szemben, akkor azt kellene mondanunk, hogy Önök nem a jólétet és a közbiztonsá­got. hanem a nyomort és a közbizonytalanságot kíván­ják szolgálni, hogy Önök nem biztonságot, hanem gyűlölködést akarnak. Ez utóbbi lehetőséget — remél­hetőleg — csak a rend ked­véért kellett megemlítenünk. Magyarországi Roma Parlament Horváth Aladár elnök Sajógalgóc Fotó: Dobos Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom