Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-24 / 198. szám
1991. augusztus 24., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Visszatekintő, Visszatekintő, Visszatekintő, Visszatekintő, II. János Pál Máríapócson Az ereje .,. Talán ez tűnt fel leginkább a napok múltával. Miként bírja egy hetvenévesnél idősebb ember az utazásokkal, beszédekkel, találkozásokkal, szertartásokkal teli napokat, ily könnyed eleganciával? Szinte már megállás, pihenés nélkül. Honnan van ehhez ereje? És ami ebből az erőből fakad: a szellemi frissesség, napjaink nagy kérdéseinek pontos fölvázolása, a válaszok megfogalmazása. Most ment el, még tisztán látjuk mozdulatait, mosolygását, halljuk a hangját. Most ment el, talán még érdemes idézni, az eddigieknél valamelyest részletesebben a hozzánk legközelebb eső búcsújáróhely, Máriapócs történéseit, hol megyénkből is a legtöbben voltak. De kapjanak helyet más megnyilvánulások is, melyek valami mód kötődnek a pápalátogatáshoz. így, vagy úgy. Hetekig tartó készülődés, hatvannyolc millió forint, rengeteg munka és izgalom — ez a felsorolás, amely megrpóbólja érzékeltetni azt az előkészületet, amelyet II. János Pál máriapócsi látogatása kapcsán a helyiek, a település és az egyház vezetői megtettek. A felhasznált, hatalmas összeg nem ment rossz helyre. Olyan beruházásokra futotta belőle, amelyekre a pápalátogatás nélkül is nagy szüksége lett volna a falunak. Augusztus 18-na, II. János Pál máriapócsi látogatására minden készen állt. Ezen a napon már kora reggel, pontosabban előző este gyülekezni kezdtek a zarándokok. Igen sokan jöttek a határokon túlról is. A szentmisét meghallgató, közel negyedmillió ember között több tízezer román, ukrán, szlovén, ruszin volt, de szép számmal akadtak portugálok és más nemzetek fiai, lányai is. A máriapócsi szertartáson a kormány több tagja is jelen volt. Dr. Balsai István igazságügyi, Bőd Péter Ákos ipari, Keresztes K. Sándor környezetvédelmi, Kupa Mihály pénzügyi, Nagy Ferenc József tárca nélküli, Siklós Csaba közlekedési, és dr. Surján László népjóléti miniszterek mellett a hazai és külföldi egyházak legmagasabb rangú méltóságai, képviselői is jelen voltak. A pápát szállító-helikopter fél tíz tájban érkezett a víztorony mellett előre kijelölt helyére, ahonnan a pápa, a helyszínre szállított pápamobilon folytatta útját a szentmise helyszínére. A golyóálló üvegek mögött állt Angelo Acerbi pápai nun- cius, érsek, s a házigazda, Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök is. A pápa útját éljenzés és taps kísérte, az arcokon könny és meghatottság volt látható. Az autós körút befejezésével előbb a hívek ajándékát fogadta a pápa, majd kezdetét vette a görög katolikus szertartás szerinti szentmise. S hogy miért választott bizánci szertartást a római pápa? Mint mondotta, azért, hogy ezzel is bizonyítsa: a szomszédos országok görög katolikus közösségével szolidáris, elismeri és becsüli a más népek és félekezetek, vallások fáradozásait. II. János Pál üdvözölte a megjelenteket, köszöntötte a híveket — magyarokat és más népeket — saját nyelvükön szólt az ukránokhoz, szlovákokhoz, ruténekhez és románokhoz, akik együtt és külön-külön is nagy tapssal, lelkes éljenzéssel, zászlólen- getéssel fogadták, a nem mindennapi gesztust. Nem volt véletlen a hála, a saját nyelven hallott szavak iránti tisztelet. II. János Pál arról beszélt, hogy „zarándoklatom a magyar földön most olyan helyre vezetett, ahol az evangéliumi jósilat nemzedékről nemzedékre, egészen sajátos módon megvalósult. Hányán és hányféle nyelven hirdették már az egymást váltó nemzedékek során Lukács evangéliumának boldogságát?” — mondotta köszöntőjében a pápa, aki a továbbiakban a hívek feladatáról is szólt. „Ma mindnyájatoknak az a feladata, hogy az elnyert szabadságot a szeretet törvényének megfelelően használjátok fel a keresztény élet megvalósítására, testvéri kapcsolatban az összes kereszténnyel, és az összes nemzetekkel.” Őszentsége ezután különböző nyelveken, saját szavaikkal szólt a határon túlról érkező hívekhez. Arra hívta fel figyelmüket, hogy tudja és ismeri hazájuk, népük problémáit, s mindvégig figyelemmel kíséri azokat. „Közületek sokaknak messzi utat kellett megtenniük, hogy eljussanak e helyre, s együtt lehessenek magyar testvéreikkel, fiaikkal és lányaikkal, akik Szűz Mária tiszteletére idejöttek” — „együttlétünk ösztönözzön és serkentsen titeket és honfitársaitokat a kölcsönös megértésre és gyümölcsöző együttműködésre; vannak közöttetek olyanok, akik más nyelven beszélnek, és másféle .kultúrában élnek, de ugyanahhoz a nagy emberi családhoz tartoznak.” — mondotta a pápa, akinek szavait szinte itta a tömeg. Egy-egy gondolata, mondata valósággal vastapsot aratott. Nem csoda. A kisebbségek gondjait, napi problémáit tálán sehol nem érzik úgy, mint épp ezene a vidéken. A három ország határaival szomszédos megyében, napi gond és munka a kisebbségek — határon túli magyarok ügye. A nemzetek, nemzetiségek sorsa után Őszentsége a család problémájával foglalkozott. Hivatkozva az általa írt Familiáris consortio-ra, e szavakat mondta: „A férfi és a nő Krisztus akarata szerint önmagát kölcsönösen és mindhalálig elkötelezi. A testi odaadás hazugság volna, ha nem annak a teljes személyes odaadásnak volna a jele és gyümölcse, amelyben az egész személyiség, a maga múlandó valóságában is jelen van.” A családi élet zarándokút- ja nem nélkülözi a nehézségeket és kockázatokat — figyelmeztetett a pápa, aki arra is felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy ha hitük van, nem lehetnek egyedül... A mise után öltözőjébe vonult, majd a máriapócsi bazilikát látogatta meg. Ezután röviddel ismét levegőbe emelkedett a helikopter, hogy a pápát a megyeszékhelyre, Nyíregyházára szállítsa. Itt a görög katolikus hittudományi főiskolán ebédelt, majd rövid pihenő után ismét útra kelt. Debrecenbe, „Van, aki tudja, van, aki tanítja.” Ezt a kétes értékű mondást igazolják a „Krisztus helytartója” című társasjáték készítői is. A pápalátogatás előtti héten a miskolci Centrum Áruházban látott játék ismertetője így kezdődik; „Játékunk az európai történelem legnagyobb vallásáról a kereszténységről, s annak jelenlegi fejedelméről, II. János Pál pópáról szól...” Csakhogy a pápa nem fejedelme az egész keresztény világnak. Aki előtt az a nemes cél ilebeg, hogy gyermekeket, felnőtteket tanítson a kereszténységről, például eredetéről, ünnepeiről, jelenéről, annak illennék tudnia, hogy többek között a görög ortodox egyházhoz tartozók, a protestánsok, vagy az ún. kisegyházak tagjai lehet, hogy a pápát nagy embernek, ügyes diplomatának, esetleg kegyes férfiúnak tartják, de nem fogadják el Krisztus földi helytartójának, Péter-utódnak. Bizony, ezt nem tudni, több, mint a hajdúság fővárosába igyekezett, ahol ökumenikus istentiszteleten vett részt, s ahol megkoszorúzta azoknak a prédikátoroknak az emlékművét, akiket annak idején hitük miatt hurcoltak el... Kovács Éva Fotó: Elek Emil baki; hiitelteleníti az egész játékot. Vagy talán tudatos csúsztatás lenne? A cím sejteti, a kérdések összeállítása igazolja, hogy kerészténységről szóló játékként római katolikus egyházról szóló játékot árusítanak. Üzletet lehet csinálni manapság szinte mindenből (pl. a pápa is eladó minden mennyiségben trikón, .képeslapon, tányéron, nyalókán), de a tisztesség azt kívánná, hogy ne vezessenek félre senikit, pontosain tudjuk, hogy mit is veszünk a pénzünkért. A kérdések egyharmadá- nak témája II. János Pál pápa. Tudatosan nem írtam szentatyát vagy őszentsé- gét... Pedig hányszor hallottam az utóbbli napokban ezt a titulust a tévében világiak szájából is! Időnként .nem is tudtam, hogy a magyar televízió, vagy az ideiglenesen hazánkban állomásozó római katolikus televízió adását nézem. Jeney Edit Miskolc Kupa Mihály pénzügyminiszter a pápai misén Szertartás közben (középen a pápa, jobbján püspöki süvegben Keresztes Szilárd görög katolikus püspök, miskolci apostoli kormányzó) Kinek a fejedelme? Pápa — pontosítva Az egyik napilapunk legelőkelőbb helyén, az első oldalon, közvetlenül a „fej” mellett olvastam minap Karol Wojtyla, vagyis II. János Pál pápa látogatásával kapcsolatban a következő mondatot: „A pápaság és Magyarország történetében először lépett hazánk földjére a katolikus egyházfő.” Nos, ez az állítás bizony hibádzik! II. János Pál ugyanis a pápák sorában a második, aki magyar földre pápaként érkezett. Az elsőség bizonyos Eggisheim Bruno .német püspököt illeti, aki mint IX. Leó pápa 1052- ben járt nálunk, méghozzá bókekötő szándékkai. Ez évben támadta meg ugyanis a pápa rokona III. Henriik német császár Magyarországot. Az akkori Árpádházi király I. András király a pápához fordult segítségért. Királyunk kérésére Leó otthagyván Olaszországot Németországba utazott, ám mire odaért, Henrik hadai már magyar földön jártak. Hajón jöttek le a Dunán és Pozsony várát vették ostrom .alá. Ám — mint azt Pauler Gyula történész írta: „De Pozsony most ellenállott. III. Henrik keményen ostromolta, de benne vitézek voltak ... minden támadást meghiúsítottak, és valami Zottmund nevű híres úszó által a császár hajóit éjnek idején megfúratták.)) Ezen ostrom idején — mely egész augusztusban, szeptemberben tartott — érkezett Pozsony alá, tehát magyar földre IX. Leó pápa. Nos, hogy az ő ráhatására-e, vagy a nyolc heti sikertelen ostrom miatt, — ezt pontosan nem tudjuk — Henrik felhagyott a háborúskodással és kivonult az országból. Tehát Eggisheim Bruno, IX. (Szent) Leó pápa volt az első, aki hazánkban járt. Karol Wojtyla II. János Pál a második. (hajdú i.) II. János Pál a pápamobilon körbejárt a hívek között. Mögötte az autóban Keresztes Szilárd. iü Elek Emil felvételei Határnyitás a Bodrogközben Végleges lesz az ideiglenesből Két ideiglenes határátkelő-állomást nyitott a magyar határőrség — a vámosokkal és a szlovák társszervekkel egyetértésben — Borsod-Abaúj-Zemplénben, a pápalátogatás ideje alatt. Lácacséke és Pácin térségében nyílt meg a határkapu, s hogy milyen forgalmat bonyolított le, arról kérdeztük Dúzs József határőr őrnagyot, a BM Határőrség miskolci igazgatóságának illetékesét: — A nyitva tartás három napja alatt Lácacsékénél 19 286 utas útlevelét ellenőriztük, míg Pácinnál 4473- an fordultak meg. A két ideiglenes átkelőt csak a magyarok és a cseh-szlová- kok használhatták. — A számok alapján úgy tűnik: megérte a határnyitás, hiszen így a szlovák zarándokok lényegesen hamarabb elérhettek a máriapócsi mise színhelyére ... — Végezetül igen, bár azt meg kell mondani, az utasok közül csak kevesen igyekeztek a pápai misére. Nagyon sokan rokonlátogatással kötötték össze ezt az alkalmat, a Bodrogközben élőknek így legalább nem kellett kerülniük Sátoraljaújhely felé. — Ezt tudva: mikor lesz az ideiglenes határállomásokból végleges? — Az úgyszólván eldöntött dolog: szükség van. a Bodrogköznek határátkelőre, de az még nem eldöntött; a kettő közül melyikre. Tizenöt kilométeren belül nem biztos, hogy anyagilag megérné mind a kettőt működtetni. A közeli jövőben eldől ez a kérdés is, mint- ahogy a véglegesítés időpontja is. I. S.
