Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-23 / 197. szám
ÉSZAK BORSOD-ABA 'i/IPLEN FÜGGETLEN NAPILAPJA A borsodi szénbányán nem fenyeget a sújlólég Mérlegen a húsakció Hiánycikk volt a jobb előkészítés Évente átlagosan ezer baleset Budapest (ISB) — Az elmúlt esztendőben hét, tavalyelőtt ipedig négy halálos áldozatot követett a bánya- művelés a borsodi térségben. Az idén eddig egyetlen esetben kellett kitűzni hány,albalesst miatt a Borsodi Szénbányák Vállalat épületére a fekete zászlót, s remélhetően már nem nő tovább az áldozatok száma. A bányászait a neihéz és veszélyes foglalkozások közé tartozik: bizonyítja ezt a néhány héttel ezelőtt bekövetkezett komlói bányaszerencsétlenség, s ezt támasztja alá az az adat is, miszerint a borsodi bányákban évente átlagosan ezer, három napon túl gyógyuló sérülést szenvednek el a bányászok. A magyar és a borsodi szénbányák biztonsági állapotáról Nemes Zoltán bán vallatás ági főmérnököt, a Miskolci Kerületi ■ Bányaműszaki Felügyelőség helyettes vezetőjét kérdeztük. A nemzetközi viszonyokat tekintve átlagosnak mondható a magyar szénbányák műszaki állapota, s ebből következően a biztonságuk is hasonlóan minősíthető. Gyakorlatilag ez aat jelenti, hogy kisebb személyi sérülések mindennap történnek, de súlyosabb balesetek szerencsére csak ritkábban. Nemes Zoltán szerint műszaki szempontból nem mond ellent ennék az a tény sem, hogy az egyik komlói bányában, feltételezhetően súj- tólégro'bbanás következtében kilenc bányász halt meg. A robbanást ugyanis több potenciális veszélyforrás egyidejű jelenléte tette lehetővé, ami csak ritkán következik be, s szinte minden esetben megelőzhető a tragédia. A borsodi bányákban egyébként nem valószínű, hogy hasonló baleset történik: az itteni szénbányákban ugyanis nem jelent veszélyforrást a sújtölég. A metán csupán a lyükói bányában fordul elő, de csak kis mértékben, amit mutat az is, hogy a bányát emiatt a leggyengébb veszélyességi, első osztályba sorolták. A borsodi medencében másféle problémákkal kell megküzdeni: itt ugyanis a szén mellékkőzetei kevésbé állékonyák, s ezért viszonylag jelentős az omlásveszély. Szerencsére azonban az önjáró, hidraulikus vezérlésű biztosító szerkezetek megakadályozzák a homok és a lágy kőzet omlását, ugyanakkor gyakran előfordul egy- egy nagyabb, törést is okozó széndarab vagy meddőkőzet leszakadása a homlokfejtésről, illetve a főtérül. Súlyos gondokkal járhatnak a feszített rétegvizek betörései is. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a bányák pénz híján nem tudnak korszerű, az elővíz- tölenítést is kifogástalanul elvégző fúróberendezéseket vásárolni. S bár a jelenlegi berendezésekkel — eleget téve az alapvető biztonsági előírásoknak —, ugyan meggátolják a nagy nyomás alatt lévő víz frontfejtésbe való betörését, ám a csepegését már nem tudják megakadályozni. A vágatokban így sáros, csúszós talajon dolgoznak a bányászok, s ez áttételesen növeld a balesetek bekövetkezésének a valószínűségét. A közvetett veszélyforrásokat elemezve azonban már más a helyzet: az elavult berendezéseiket ugyanis gyakrabban kell javítani, miint az újaikat, és ezek szétszedése, valamint a szűk vágatokban való mozgatása gyakran jár köny- nyebb és súlyosabb sérülésekkel. A frontfejtésék leállása pedig különösen veszélyes, hiszen az üzemzavar elhárítása köziben a fejtés állapota folyamatosan romlik, s gyakran előfordul a széndarabok és a mellékkőzet omlása. A balesetek számának átlagos és tendenciaszerű csökkenése egyébként azt látszik bizonyítani, hogy a borsodi térségben az elmúlt években javult a bányáik .művelőinek és a segéd tevékenységek végzőinek a biztonsága. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy egyre kevesebb a bányászok száma, s a most elmaradt fejlesztések majdan súlyos gondokat okozhatnak. R. S. kedelmi Vállalatot Ambriskó Dezső kereskedelmi igazgatóhelyettes képviselte. A vita alapjául az MDF egy írásban kiadott értékelése szolgált, amiben választ kértek és kaptak is a következő kérdésekre: mi okozta a sertéshús „termeltetésében” évközben a fennakadásokat; hogyan jelentkeztek ezek az okok megyénkben; meg- szűntek-e a termeltetési zavarok: elérte-e célját az akció a termelőknél; mi okozta az akcióval piacra kerülő hús értékesítésekor a visszatetsző körülményeket? Miért nem volt zökkenőmentes a vásárlás az akcióba be nem vonít húsféleségeknél? S végül: milyen hatása volt a kormány intézkedéseinek? (Folytatás a 3. oldalon) Moszkva, 1991. augusztus 22. csütörtök (MTI). — Az államcsíny kudarcba fulladt) — jelentette iki Mihail Gorbacsov szovjet elnök Moszk- vába indulása előtt a repülőtéren az AlFP munkatársának, akii elkísérte a Krímbe az orosz küldöttséget. — Elítélem ezt a kalandor - ságot, ezt az államcsínyt, mint valami őrültséget — jelentette ki a szovjet elnök, mielőtt beszállt volna a Moszkvába induló gépre. Mihail Gorbacsov rámutatott: — Az illetékes szervek, amelyeknek erre utasítást adtunk, vizsgálatot folytatnak, amely tisztázni fogja a helyzetet. Gorbacsov elnök, aki szemmel láthatólag jó egészségnek örvend, elmondta: Közvetlen nyomóst nem gyakoroltak rá, mialatt krími rezidenciáján tartották fogva. A négy utóbbi nap feszültségét hangsúlyozva az elnök rámutatott, hogy a világtól ugyan elzárták, de mindvégig saját testőrei védelme alatt áilt. Mihail Gorbacsov feleségével, Raiszával, lányával, Irinával, és unokájával, Kszé- niával tért vissza Moszkvába azon a gépen, amelyen az Alekszandr Ruckoj oroszországi alelnök és Ivan Szila- jev miniszterelnök vezette orosz küldöttség utazott érte a Krímbe. Az oroszországi parla|ment- be történt megérkezése után Ivan Szilajev bejelentette, hogy a Rendkívüli Állapotot Ellenőrző Állami Bizottság tagjait az állam elárulása miatt néhány nap múlva bíróság elé állítják. Mihail Gorbacsov a kora hajnali órákban az oroszországi vezetés TU—134-es gépével megérkezett Moszkvába. Ezzel egyidejűleg az oroszországi alelnök bejelentette: Vlagyimir Krjucskovot, a KGB elnökét és a kudarcba fulladt hatalomátvételi kísérlet vezéralakját az éjszakai órákban letartóztatták. Mihail Gorbacsov megérkezésekor adott nyilatkozatában kijelentette: kiszabadulása, illetőleg a konzervatív hatalomátvételi kísérlet összeomlása a peresztrojka nagy sikere, egyben megmutatta, hogy a nép bízik vezetőiben. Gorbacsov ígéretet tett arra, hogy egy napon belül a nyilvánosság előtt ad számot a történtekről. Ügy vélekedett, hogy a puccs sikere esetén szakadékba sodorta volna a Szovjetuniót. Gorbacsov még előző este, a néphez intézett szózatában bejelentette, hogy a kalandor akció után ismét kezébe vette az ország irányítását. A szovjet elnötk egyébként biztonsági okokból repült vissza a Krímből az oroszországi KGB és a rendőrség által biztosított repülőgéppel, amelynek fedélzetén Ivan Sziilajev orosz miniszterelnök, Alekszandr Ruckoj ál- elnök, valamint két korábbi közeli munkatársa, Jevge- nyij Primakov és Vagyim Bakatyin is vele utazott. Az elnök saját használatára kirendelt és előző este útnak indított IL—62-es elnöki kü- löngép üresen tért vissza a Krímből. Az oroszországi rendőrség egyik vezetője a reggeli órákban azt közölte, hogy a szovjet államfő az orosz KGB és a rendőrség védelme alatt áll. Moszkvai értesülések szerint közvetlenül a szovjet elnök viisszatérése után — amint ez lehetségessé válik — aláírják az új szovjet szövetségi szerződést, amelynek iddőpontjál eredetileg augusztus 20-ra tűzték. ' (A szerződést Oroszország, Kazahsztán és Üzbegisztán írja alá.) Mir. Virág a tank ágyúcsövében. Az ünnep elölt véget ért sertéshűsakció minden bizonnyal még sokáig téma marad. Noha összességében végül is sikerrel zárult, sokan akadnak majd, akik keserű szájízzel emlékeznék vissza a hosszú sorokra, az időnkénti üres húsboltokra. Az MDF megyei elnöksége tekintettel az akció közben előfordult zavarokra szükségesnek tartotta a tapasztalatok összegzését, ezért a Miskolci Húskombinátnál kerékasztal-beszélgetést kezdeményezett. A tanácskozáson az MDF megyei elnökségét Ruszkabányai András megyei választmányi elnök, a miskolci önkormányzatot Csepregi Csaba, a kereskedelmi szervezet főtanácsosa, a húskombinátot Bihall Gyula igazgató és munkatársai, a Miskolci Élelmiszer-kiskeresTegnap reggeli tévéfelvételünk: Mihail Gorbacsov ismét Moszkvában. gorú és megalkuvást nem ismerő felelősségre vonást helyezett kilátásba a puccsistákkal és támogatóikkal szemben. Hangsúlyozta: erre nem a bosszú, hanem az emberi igazságosság jegyében van szükség, hogy ne fordulhasson többé elő hasonló eset. A gyűlésen elhangzott, az a követelés is,, hogy a hadsereg vezetőit, akik a pucs- csisták mellé álltak, le kell váltani. * Az MTI hivatalos helyről egyelőre meg nem erősített értesülése szerint Mihail Gorbacsov még a Krímben aláírta azt a parancsot, amely a hatalomátvételi kísérlet szervezőinek letartóztatását célozza. A nyolc fős bizottság tagjai közül az eddigi hírek szerint először Vlagyimir Krjucskovot, a KGB-vezetőjét tartóztatták le. Jazov letartóztatásának hí. rét Szergej Sztankevics szovjet parlamenti képviselő, Borisz Jelcin egyik tanácsadója jelentette be. Hozzátette: a védelmi miniszterrel együtt hajnalban őrizetbe vették a puccsot szervező nyolctagú Rendkívüli Állapotot Felügyelő Állami Bizottság másik tagját, Alekszandei: Tizjakovot is. Borisz Pugo meghalt Borisz Pugo volt szovjet, belügyminiszter csütörtök hajnalban öngyilkosságot követett el. Az MTI moszkvai irodájának megbízható forrásokból származó értesülései szerint a volt belügyminiszter, aki tagja volt a Gorba- csovot _ megbuktató állami bizottságnak, saját fegyverével vetett véget életének. Pugo testét a letartóztatásra kiküldött rendőri egység tagjai találták meg. Magyar táviratok Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke és dr. Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke táviratban köszöntötte Mihail Szergejevios Gorbacso- vot, a Szovjetunió elnökét, abból az alkalomból, hogy ismét elfoglalta hivatalát. A két magyar politikus annak a reményének adott hangot, hogy a jövőben az együttműködés még szorosabb lesz a két ország között. Gorbacsov Moszkvában - Kriucskov letartóztatásban Nagygyűlés Moszkvában Moszkvában csütörtökör délben százezres nagygyűlésen ünnepelték meg az alkotmányellenes hatalomátvétel leverését. Boríisz Jelcin oroszországi elnök beszédében élesen bírálta az SZKF és az Oroszországi KP konzervatív vezetését, mint a puccsisták fő támogatóit. Hangsúlyozta, hogy a háromnapos puccs nem csak Oroszország, de Mihail Gorbacsov számára is tanulságos lecke kell, hogy ilegyen. Jelcin a nagygyűlésen Anatolij Lukjbnovot, a szovjet parlament elnökét jelödte meg az összeesküvők felbujtójaként. Az orosz elnök szi
