Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-17 / 193. szám
1991. augusztus 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 (M)ilyen ez a nyár? Névsor szerint így van: Bodnár Enikő, Bodnár Szilvia. Egyébként pedig: tessék választani!... Az ősleves túlélői Élő sztromatolitok a nyugat-ausztráliai Cápa-öbölben. Szilvia és Enikő (Enikő és Szilvia) lassan-Lassan megünnepelheti 17. születésnapját: ugyanakkor — 1991. november 8-án —, merthogy i-krek. Űjságot író ember a talpán, aki pontosan leírja, válaszaikban kitől van a mondat első fele, kitől a második: ki „tette kii” a beszédben a pontot, a vesszőt, a kérdőjelet vagy éppen a fel- kiáltót. .. (esetleg kitől származik a három pont). Ritkán adódó kellemes feladat, két ilyen szép: megjelenésben és gondolkodásban- beszédben ennyire együttélő fiatal élettel találkozni. Amiért leültünk: a miskolci Bodnár Enikő és Bodnár Szilvia nekiindult 1991-ben a Miss Hungary-verseny- nek.... — Sokat töprengtek az elhatározás előtt? — Valójában úgy kezdődött, hogy levelet kaptunk egy budapesti kft.-tői — a szépségverseny együk rendezőjétől. — hogy jelentkezzünk; szeretnék, ha elmennénk. Fölmerült bennünk is. hogy benevezünk, barátaink is biztattak. Végül is elküldtük a nevezési papírokat, leírtuk pontosan, amire rákérdeztek, így megírtuk a születési dátumunkat is. — Hol kezdődött a „megméretés”? — Kaptunk értesítést, hogy július ötödikén legyünk ott a nyíregyházi elődöntőn. Vigyünk fürdő- és alkalmi ruhát, készüljünk fel sminkelésre . . . Az esti műsor, az elődöntő előtti próbán elmondták ki mikor, merre menjen, mikor mit csináLjon. Aztán elkezdődött a verseny, harmincnál többen „vonultunk fel” a zsűri és a közönség előtt. — Bíztak a sikerben? Izgultak? — Sok szép lány volt ott.. . Igaz, volt kis előnyünk: tavaly felsőfokú fotómodell- és manökenképző tanfolyamot végeztünk sikeresen, de voltak a versenyben többen is „profik” . . . — Hogy végződött a nyíregyházi elődöntő? — A zsűri két különdíjat adott ki, mindkettőt mii kaptuk. (Az egyszerűség kedvéért, innen az újságíró fordít: Enlikő tekiintete volt a legszebb; Szilvia megjelenése a legharmonikusabb). — Akkor tehát megnyílt az út a Miss Hungary országos döntőjébe . .. — ... egy kis ideig mi üs úgy tudtuk, hogy ott vagyunk a hat továbbjutó között. Majd kiderült: úgy döntöttek, nem vehetünk részt a döntőben, mert nem vagyunk még 17 évesek, csak novemberben leszünk... — Nagy arculcsapás volt ez a döntés? — Hát... így nem éreztük ... De nagy csalódás volt. . . szóval volt bennünk egy kis csalódottság... Mi pontosan megírtuk a születési dátumunkat, ellenőrizték, meghívtak az elődöntőbe, megkaptuk a két különdíjat ... Nehéz erről beszélni, mi azt gondoltuk: vagy indulhatunk a versenyen — vagy nem, ezt eldöntik előtte. Mi őszinték voltunk. — Majd elindulnak jövőre, vagy utána . . . — Töprengünk erősen, nem tudjuk igen vagy nem . . . Nehéz megmondani most a töprengés okát. Majd meglátjuk. Lehet, hogy nevezünk ... — Említették, hogy felsőfokú képzés keretében szereztek jogosítványt arra, hogy fotómodellként, manökenként működhessenek. Ez hogyan befolyásolta az életüket? — Korábban a Zrínyi Gimnáziumba jártunk nappali tagozaton, most a Földesben folytatjuk tanulmányainkat levelezőn. Eléggé sok meghívást kapunk újságoktól; fotóznak minket, szerepeltünk már divatlap címlapján is ... A közelmúltban Olaszországban jártunk, s egy amerikai filmestől szerződési ajánlatunk van: fotóinkat már elküldte Los Angelesbe, persze a szerződés csak akkor lép hatályba, ha betöltjük a tizenhetedik életévünket. A két egy-szép lány elmondja, hogy szabadidejükben leginkább sportolnak; úsznak, testépítenek, kocognak ... S ha már zaklatja őket az újságíró, kérdeznek is: — „nem kíváncsi-e arra, mii kell ahhoz, hogy valaki fotómodell vagy manöken legyen?” — Megkérdezem. „Legyen szép, mutatós, csinos, magas, kicsit színész, hosszú lábú, vékony, jól sminkeljen, türelmes, komoly, fegyelmezett, gyors . . . — mondják, mondják én meg már nem írok, — csak nézem, amit hallok ... Aztán megemberelem magam és még kérdezek egyet: — Mikor válnak majd el egymástól? — Ha miajd kiöregszünk ... Szöveg: T. Nagy József Fotó: Farkas Maya A földi élővilág fejlődéstörténetét a könnyebb érthetőség kedvéért szokták egyetlen napba sűríteni. Míg az emberiség csupán az utolsó percek főszereplője, vannak olyan élőlények, amelyek e képzeletbeli 24 órának a kezdetétől egészen napjainkig végigvonulnak. Primitív egysejtűek ezek, amelyek évszázmilliók alatt szinte semmit sem változtak. A jelenleg 3.5 / milliárd éves korúra becsült földi élet legjellegzetesebb képviselői nem az óriás dinoszauruszok, a toronymagas fák, vagy a homo sapiens, hanem a mikroorganizmusok. Ezek bizonyos csoportjai alkották és építik ma is a sztromatoli- tökat, e 'különös ősmaradványokat, amelyek a földi élet bölcsőjének tartott ősi meleg tengerekben — ahogyan gyakran emlegetik: az őslevesben — születtek, s túléltek minden drámát, katasztrófát, változást, ami azóta végbement. Mint betonkarfiolok... Egy faj evolúciós sikerét aszerint ítélik meg. hogy mekkora az elterjedési területe, mennyi ideig élt, és milyen volt a hatása az ökoszisztémára. A sztroma- tolitoknak e szigorú szempontok szerint sincs vetély- társuk. Életük első kétharmadát szinte egyeduralkodóként, társ nélkül élték le a Földön. Megtalálhatók a legősibb kőzetekben éppúgy, mint ma élő formákként, például Nyugat-Ausztrá- liában. A fotoszintézist végző prokarióták, sejtmag és kromoszóma nélküli baktériumok, algák. mikrobák által alkotott életközösség uralkodó csoportját képezik a cianobaktériumok (korábban kékalgáknak nevezték őket). Ezek a legfőbb építői az oszlop- vagy kupola alakú sztromatolitok nak, amelyek éppen rendkívüli életkoruk miatt sok szempontú tudományos kutatások alanyaivá vagy segítőivé váltak. Ma élő sztromatolitokat a nyugat-ausztráliai Cápaöbölben találtak először a hatvanas években. Mint betonkarfiolok, úgy emelkednék ki mintegy 30 centiméter magasan a sekély vízből. A kormeghatározás szerint koruk mintegy 1 milliárd év. Nagyon lassan, évi 0,4 milliméterrel növekednek. Akármilyen is legyen azonban a formájuk, anyaguk mindenképpen kalciumkarbonát. 400 nap egy esztendőben A Földön eddig ismert legidősebb életnyom is Nyu- gat-Ausztráliából származik. Ezek a sztromatolitok 3,5 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek. Megkövesedett maradványaik sokban emlékeztetnek a mai ciano- baktériumokra. Szánté hihetetlen, hogy ez az élőlénycsoport ilyen elképesztően hosszú időn át jóformán nem változott. A ma élő, illetve az ősi sztromatolitok összehasonlításával a kutatók megállapíthatják, hogy hány napból állt akkoriban az év, mennyi volt a napok hossza. Erre azok a növekedési vonalak kínálnak lehetőséget, amelyekhez hasonlókat a kagylókon vagy7 a korallokon is tanulmányoznak. A módszer némileg hasonlít a fák évgyűrűinek vizsgálatához, a fő különbség azonban az, hogy az évgyűrűk csupán évszakos változásokat zártak magukba, míg a koránoknál. kagylóknál vagy a sztromatoli toknál napi, hónapi, és évi ritmus is megfigyelhető. Ezek növekedését a napi tevékenységük éppen úgy befolyásolja, mint az árapály váltakozása, A hatvanas években egy amerikai kutató fosszilis koraUokon végzett vizsgálatokat. Az egyik minta, amely mintegy 370 millió éve élt korall maradványa, arra engedett következtetni, hogy akkor 400 napból állt egy év, vagyis a napok hossza nem egészen 22 óra lehetett. A Hold a ludas Egy földi év ugyanis nem mindig 365 napból állt, mint manapság. Egy 850 millió éve keletkezett sztro- matolitban például évi 435 napot sikerült összeszámolni. Ez azt jelenti, hogy akkoriban egy nap 20,1 órából állt. A Föld tengelyforgásának lassulása a Hold—Földrendszer kölcsönhatásával magyarázható. A Hold vonzereje ugyanis nem csupán a tengereken kelt dagályt, hanem a szárazföldön is, és ez mechanikai energiaveszteséggel jár. Ez az úgynevezett dagálysúrlódás, amely kissé fékezi a Föld forgási sebességét. A Föld legtöbbet megélt, legtöbbet „látott” élőlényei ma sok helyen védelemre szorulnak. Élőhelyeiken vagy azok közelében az emberi tevékenység, vagy pusztán a jelenlét nem életbiztosítás a számukra. Márpedig ha ezek az időtlen lények is kipusztulnak, mi emberek is elkezdhetünk csomagolni, hogy kozmikus Noé-bárkákon új hazát keressünk magunknak. Németh Géza m A kiét világháború vesztesége, nemcsak emberi, anyiagi és (politikai károkat rótt az országra, hanem természeti, és (majdnem behozhatatlan biológiai katasztrófát is. A H. világháborúban még a hiuoul ló a hadseregben rendszeresített málihás ló volt. Igavonásra is jól felhasználták, mert géppuskákat vonszoltak vele és rideg tartása isem került semmibe. A nagyon szívós, alacsony tenmetü hucul ló kevés takarmány igényű, jól viseli a hideget, éjszakára akár télen is a szabad ég alatt maradhat. Boldog és kiváltságos vélt az a katona, aki lovásznak került a magyar hadsereg hucul ménesébe, mert dolga nem volt túl nehéz, és mert hamar meg lehetett szokni és szeretni a lovakat itt a Kárpátok karéjában ugyanilyen ménese volt a szlovák, orosz és román hadseregnek is. A háborúiban pedig elpusztult a magyar ménes, és csak néhány elb'ítangolt, vagy a hadseregből „szerzett” példánya maradt meg belőlük Ezeket gyűjtötte össze dr. Angi Csaba a Fővárosi Állatkert volt igazgatója, és újra elkezdte a tenyésztésüket. Lassan az állatkertben meg- növékedett az állomány és bérbe vagy magántartás fejébe kiadták a lovakat gazdasági egységekhez, magángazdákhoz. így került az Aggteleki Nemzeti Parkba is néhány példány 1986-ban. Akkor 16 lóval kezdték a tenyésztését, ma már 44 van a Nemzeti Park tulajdonában. — Az .biztos, hogy az ázsiai meg a kelet-európai sztyeppéken élő vadlovak egy 'háziasított fajtája, — mondja Szvöboda László, a Nemzeti Parkiban dolgozó biológus, és e két fajta keveréke a ma itt élő hucul ló. Az ásatásokból előkerült honfoglalás kori leletek, ló- csontvázak éppen ilyenek. A manmagaisság, a fej formája, a törzs hosszúsága megegyezik a ma élő hucul lovak méreteivel. Eredete szerint, a hucul ló éppen onnan származhat, ahonnan az őseink lova származott. Őshazájuk a Mongol-sztyepp, az Urálon inneni és a kelet-európai síkság. Ezt a honfoglaláskor még szabadon élő fajtát foghatták be az őseink, mélyek akkor a nevezett helyeken nagy tömegekben éltek. Keresztezve őket jöhetett létre a honfoglaló eleink lóállománya, mely jól bírta a Kárpátok és a Pannon sík adottságait is. Utánanéztem a hucul népcsoport jelenlegi nálunk fellelhető adatainak. Ez a népcsoport, a Keleti-(Kárpátokban, a Tisza fonrásvidékénél él. Hegyi, szűk, zárt közösséget alkot ma is a hucul etnikum. Nyelvük szláv, az ukrán-románhoz hasonlít. Hazájuk hegyvidék, elszigeteltségük talán a csángókhoz basonüatos. Természetesen a .lovak mai élete, mellett a hasznukról is faggattam a Nemzeti Parkban dolgozókat. Megtudtam, hogy természet- védelmi szempontból és genetikailag igen értékes az itt található faj, mely lótenyésztési szempontból kiváló tulajdonságokkal rendel- ezik. Nem olyan ismert és népszerű fajta mint a melegvérű benyészlovak némelyike, de sok jó és ősi jegyet és tulajdonságot magában hordozó fajta. Felhasználható mezőgazdasági, erdőgazdasági munkákban. Kevés takarmánnyal, télen- nyáron rideg tartásban is kifogástalanul él, nagyon kevés takarmányt igényel. Az állatorvosoknak sincs különösebb gondja velük. A kötelező védettségi oltásokon kívül nemigen kell foglalkozniuk a lovakkal. Hároméves korukra ivaréretté válnak. Terhességük ideje 11, 1 '2 hónap és a kinti körülményekben is megszülik csikóikat. Az újszülött csikó teljesen kifejlett, szőrös és jól lát. Az anyját születése után néhány órával már mindenhova követni tudja, nem beteges és hamar fejlődik. Ellenségei nincsenek — kivéve a szlovák havasokból nehéz, fagyos teleken átszivárgó farkasokat, melyek már egynéhány lovat széttóptek. Nem fontos .istállózni őket, télen is kapnak maguknak kevés táplálékot. Ezt egészítik ki egy kis abrakkal, mely elégséges a fenntartásukhoz. A mai felhasználásuk idegenforgalmi célzatú. Lovagolásra használják. Távlati terveikben van egy gyenmétolovarda felépítése, idegenforga/bni és hintés ko- csikáztatás. E vállalkozások szépek, és minden bizonynyal értékmentőek is. Legalább hadd legyen fogalma a mai késő utódnak arról, hogy milyen állat tartozott a legszorosabban, az elődeink életéhez és körülbelül milyen (lónak a hátán vonultak be a Kárpát-medencébe. György Horváth László m m m m m A miskolci iker-szépek elmondják Nem huncut huculló < " s ' * ''V \ •• - Psp yViií X -X-' N' s v
