Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-13 / 189. szám

hú» 1991. augusztus 13„ kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 xov A BBTANI1LAS1 LEHETŐLEG A pénzügyi és számviipü íoi»k®!ai képzés szak ,e§ szakirányaira jelentkezők részére Nyíregyházán HAGYOMÁNYOS és INTENZÍV MATEMATIKA előkészítő tanfolyamat .szervezünk 120 órában, heti egy alkalommal szombaton. A JELENTKEZÉS FELTÉTELE: — hagyományosra: most crottségizók és már érettségizettek, — intenzívre: érettségi bizonyítvány és felsőfokú szakmai tanfolyamai végzettek számára. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 1991. OKTOBER 1. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola Nyíregyházán, az 1991 92-cs tanévben az alábbi szakon indít képzést: MÉRNÖKÜZEMGAZDÁSZ szak (négy félév) a) ipari szakirány, b) mezőgazdásági szakirány. JELENTKEZÉSI HATÁRUK): 1991. október 31-ig azok, akiknek műszaki, vagy agrár felsőoktatási intézményben szerzett oklevelük van. Bővebb felvilágosítást és jelentkezési lapot az intézettől lehet kérni. Telefon telefax: 06-42-15-155. LEVÉLCÍM: Megyei Önkormányzat Oktatási és Továbbképzési Intézete 4431 Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 68. sz. Sóstógyógyfürdő, 1991. augusztus 2. KERESKEDŐK, VÁSÁRLÓK FIGYELEM! Olasz színes pólók 120 Ft + áfa, kiváló minőségben Olasz fehér pólók 108 Ft + áfa, kiváló minőségben Egyéb olasz divatáru ínyári kiárusítása. Keressen fel, megéri! Cím: Mototerra Kisszövetkezet területén CAYMAN Olasz—Német—Magyar Nagykereskedelmi Kft. Debrecen, Rigó utca 29. Nyitva: hétfőtől péntekig 8 órától 14 óráig. FIGYELEM! Üzletünkben széles választékban — DISZKONT-NAGYKERESKEDELMI ÁRON — értékesítjük a Soproni Szőnyeggyár termékeit: — padlószőnyegek, — középszőnyegek, — futó- és összekötőszőnyegek. Bennünket érdemes felkeresni! Nálunk a LEGOLCSÓBB!!! Közületek, viszonteladók részéről előrendelést is felveszünk. Ezenkívül a jugoszláv padlószőnyegeket 20"u-os árengedménnyel, maradék padlószőnyegeinket pedig 30%-kal olcsóbban kínál juk. Miskolc-Martintelep, Kisfaludy út 38. Nyitva: hétfő—péntek: 9—17-ig, szombat: 8—12-ig. 10 ezer Ft feletti vásárlás esetén, 20 km-ig díjtalan házhoz szállítás! Az ECOTEX KFT. és a Bolt Betéti Társaság svájci és német használt ruhát árul 20—150 kg közötti (csomagolásban, 40 fajtát, 120—600 Ft/kg közötti áron. Cím: 5000 Szolnok, Jókai u. 3. Telefon: 56 34-455, illetve 34-743 Quali-Top IKft. HEVEDERZÁR-AKCIÓ Két oldalon a falba záródó, biztonsági zárak ENGEDMÉNYES VÁSÁRA. CSAK MOST: 8140 FT A villanyrendőri .autóparkolóban. A MIKRO CENTER kis üzletben. SZERELÉS. GARANCIA! Kárpótlás: többmenetes mérkőzés Kiútkeresés Ha valamikor, most igazán szükség van a permetezésre, mert az esőket követő melegben a megszokottnál is gyor­sabban szaporodnak a kártevők. Képünk a mályi határ­ban készült, ahol a fiatal gyümölcsösben végzik a nö­vényvédelmi munkákat. (Fojtán László felvétele) Miért fontos? Arai 3 „MóRus-jeleRséi" Égi van Budapest (ISB) A magyar mezőgazdaság több mint egy évtizede keresi a megúju­lás lehetőségeit, ám eköz­ben. mintha csak mocsár­ban viaskodna az egyre job­ban ránehezedő .problémák­kal, egyre mélyebbre siily- lyed. Bor. búza, sertéshús — termékeink piacai egyik pillanatról a másikra össze­omlottak, a belföldi kereslet rég nem látott mélypontra zuhant, s ma már nincs egyetlen olyan szelítowa sem az agrárszférának, amely­ben nyugodt körülirrrények között folyna a murika. Ma tehát általános válság jel­lemzi azt az ágazatot, amely a tavalyi tkü lkeres kedeim i aktívumunkhoz 1,3 milliárd dollárral járult hozzá. S a fekete leves még osaik most következik, hiszen akikor, amikor a szövetkezeteknek minden erejűikkel a piaci pozícióikat kellene erősíte­niük, egy egészen más jel­legű, politikai töltetű küz­delemre kell felkészülniük: ma ugyanis .megkezdődik a kárpótlás többmenetes mér­kőzése, amely valószínűleg megváltoztatja a jelenlegi termelői struktúrát is. A szövetkezeteik és a magyar mezőgazdaság jövőjéről Nagy Tamás termelőszövet­kezeti elnököt, a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetségé­nek elnökét kérdeztük. Hazánk páratlan kísérlet­re szánta el magát: gazda­sági és társadalmi rendszer- váltást hajt végre akkor, amikor az országban gazda­sági válság van. A siker esélye hihetetlenül kicsi, s csalit bonyolítja a helyzetet, hogy a sZalkmgj kérdések rendre összekeverednek a po­litikai megfon tolások Ital, aminek következtében pél­dául az agrárágazat érde­keltjei sem tudnak egymás­sal megegyezni. A mezőgaz­daság válságából kiutat mu­lató kormányprogram — ha egyáltalán van ilyen —, nem ismert a termelőik és az érdekképviseleti szerveik előtt, így aztán csak vaktá­ban tapogatóznak, s nem látják milyen is lesz a kár­pótlás utáni jövő. Az bizonyos, hogy a tu­lajdonviszonyok átalakulnak, de kérdés, .mi történik egy­millió emberrel. Azokkal, akik ma így vagy úgy, még­is a mezőgazdaságból élnék, s azzal a félmillió termelő­szövetkezeti nyugdíjassal, akikről aligha mondható, hogy saját sorsuknak az-ala­kítói lehetnek. Döbbenetes, hogy a hazai mezőgazdasági termékek «agy részét elő­állító szövetkezetek, akár a korábbi évtizedekben, most is kényszerpályákon sodród­nak, s .szinte állva várják a nagy átalakulást. Annak el­lenére, hogy az elmúlt idő­szakban többször is megpró­báltak a politika hálójából kikeveredni. Nincs recept — válaszol­ja Nagy Tamás, amikor az átalakulás lehetséges válto­zatairól kérdezem. Nem le­het modellt kölcsönözni Eu­rópából sem, ment ott, el­lentétben hazánkkal, szerves fejlődés során jötték létre a szövetkezetek. Mindenki kés­hegyen táncol, a választás szabadságának tere időben is szűkre szabott, hiszen dönteni most kell: 1902-ig át kell alakulniuk a szövet­kezeteknek. Ráadásul hiá­nyoznak azok a törvényék is, amélyek segítenék e fo­lyamatot. A lépések sors- döntődk. Aki most rosszul mérlegel és nem jól választ, jóvátehetetlen hibát kövei. el. Minden lehetséges tehát, de valószínű, hogy a több­ség a piaci mozgásokhoz al­kalmazkodva alakítja át a termelési és tulajdonosi szerkezetét. Mert a kárpót­lás során átrendeződnek ugyan a tulajdonosók sorai, ám az új birtokosok remél­hetően racionálisan dönte­nek majd. S figyelembe ve­szik azt is, hogy a fejtett országokban az agrárterme­lés a tudatos technikai és szellemi koncentráció felé halad, s nem a családi tör­pebirtokok egyéni művelé­sét helyezik előtérbe. Azt ugyanis, hogy mit érdemes nagyüzemi gazdaságban elő­állítani, s mit egy kisebb birtokon, sohasem lehet el­dönteni anélkül, hogy ne vennénk figyelembe a piac igényeit. Szerencse a sok bajban, bogy a honi -mező­gazdasági termelési strüktú- ra lehetőivé teszi azt, hogy választhassanak az új tulaj­donosok: maguk művelik a földjüket, vagy bérbe adják a szövetkezeteknek. Botor­ság lenne ugyanis azt hin­ni, hogy a kárpótlás során nagyjából ötvenszázalékos vagyoni hányaduktól meg­fosztott szövetkezetek, más alapokra helyezve a műkö­désüket, nem élnek tovább. Sőt! Sok esetben tisztes'bér­leti díjat fizetve fogják a mások földjét is megművel­ni. Kérdés persze, hogy az élelmiszerpiac elviseli-e azt az újabb áremelkedést, amely abból adódik, hogy egyes gazdálkodóiknak a bérleti díjjal megnövekednek a költségeik. Mégis, az iga­zi bajok azokban a térsé­gekben vannak, amelyek már ma is elmaradottak, s aihol a szövetkezetek nem­hogy bérleti díjat nem fi­zetnek majd a tulajdono­soknak, hanem még .pénzt kérnék azért, hogy egyálta­lán felszántják a más föld­jét. Tudomásul kell venni, tőkeszegény birtokosok ma­gas kamat mellett nem tud­nak gépeket, vetőmagot, ál­latokat venni. S azt is lát­ni kell, hogy nem akarja mindenki maga művelni a földjét. Talán azért sem, mert nem mindenütt ma­gas az aranykoronaértéke a földeknek ... A lehetséges jövő azon­ban nem ad megoldást a mai válságra. A kiutal most kell megtalálni: az elnök szerint az első lépésben az agrárszféra érdekeltjeinek kellene közös nevezőre jut­niuk, s végre abba kellene hagyniuk a másik legitimi­tását kétségbe vonó vitát. S ha a Földművelésügyi Mi­nisztérium, a 'termelők és az érdekképviseleti szervezetek megegyeztek, ki kell dolgoz­niuk egy válságkezelő prog­ramot, amelyet aztán egysé­gesen képviselve, a Parla­mentben is lobbyznának a közös jövőért. Ha azonban mindez nem következik be, felmorzsolják egymás ere­jét, s valószínűleg egy hosz- szú időn át válságból vál­ságba vergődő ágazat vege­tál majd tovább. R. 6. Némelyek számára talán még nem nyilvánvaló, miért fontos egy alig kétezer pél­dányban terjesztett és mái nem is kapható ál- vagy valódi dokumentum-könyv ügye. Pedig iaz senkinek nem lehet közömbös, miiképp for­dulhatott elő, hogy 1991-ben Magyarországon olyan mű jelenjen, meg, amelyben hosszú oldalakat idéznek a Mein Kamft-ból. Talán még azt is indokolni kell, miéri követel fokozott figyelmet és körültekintést a még oly if­jú magyar sajtószabadság, és benne az inkriminált 'könyv ügye, amelynek példányait immár lefoglalta az ügyész­ség. A „Mónus-üggyél” kap­csolatos cikksorozatunkat azzal a szándékkal indítot­tuk, hogy a történtek és a várható események tényeit és összefüggéseit bemutatva elsősorban azzal a problé­makezelő kultúrával és esz­köztárral foglalkozzunk, amellyel a magyar társada­lom és nyilvánossága a né­pi-urbánus ellentét követ­kezményeit, valamint a filo­szemita-antiszemita szem­benállások mai megjelenési formáit kezeli. Mert a Mó- nus-könyv most mintegy kí­vülről csapott be hozzánk, s „mondanivalójának" csak egyik mellékes szála az, amely a magyarországi sza­badkőműves szerveződésre vonatkozik. Ugyanis ez az írás a szabadkőművességet a többségükben „nagy zsi­dók” világhatalomra törő szerveződéseként mutat­ja be, és azt állítja, hogy a holokauszt ezen „nagy zsidók” árulása volt a „kis zsiidók” több milliós kelet-európai tömegeivel szemben. Állítólag azért kellett e könyvben oly bőven idézni Hitlert, mert csak így bi­zonyítható, miképp vált a fasiszta diktátor fokozatosan bábbá és eszközzé ezen ör­dögi tervben. Mónus azt su­gallja, hogy a holokauszt miatti kollektív és világmé­retű szorongás és bűntudat az, ami leginkább előkészí­ti a leendő szabadkőműves Szent Birodalmat, amelynek eljövetele állítólag közel sincs távol. Ezek a sajátos tanok egyébként nem új ideák. Régóta léteznek és ismertek az európai kultúrkörben. ,s legfeljebb felbukkanásuk lehet meglepő és váratlan, mivel a régi mese mindig aktualizált és új alakot ölt. Ám éppen ez az örök élet, a mindig konkrét érdékeket is szolgáló mítosz érdemel figyelmet, és főleg az, ahogy az események végül is be­következnek. A most fennálló helyzet azért is példanélküli, mert a könyv szerzője ellen vizs­gálatot és eljárást követelő újságírók már éppúgy a bí­róság elé kényszerülnek, hogy olyan dolgokban dönt­senek, amelyben maga a társadalmi közfelfogás is tisztázatlan és ellentmon­dásos. Ráadásul a sajtó út­ján elkövetett rágalmazások miatt elindított eljárások lefolytatásának határideje szűkebb, mint azé a már ré­gebben beindított vizsgálaté, amely a könyvben foglaltak miatti esetleges vádemelést megalapozhat j a. összefoglalva: a szabad- kőművesekről szóló régi me­se nem izgalmas. De ahogy a miatta kialakult helyzetet a mai magyar társadalom és a mai igazságszolgáltatás feldolgozza, az már igen. Mert ez az új mese majd rólunk szól. Töltik a permetező-tartályt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom