Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-13 / 189. szám

XLVII. évfclyom, 189. szám 1991. augusztus 13. Kedd Ára: 5,80 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Augusztus 19: bajor hangverseny 1 halad a Baradla Misa A Jósva patak vize a föld alól kibújva a Tengerszem tóba öm­lik. Közben ilyen szép zuhatagokban gyönyörködhetnek a tu­risták. Aggtelek és Jósvatö az idén kevesebb vendéget fo­gad, mint tavaly, vagy ta­valyelőtt. — Ennek két oka is van — mondja Berecz Lajos, barlangigazgató Aggteleken. — Az egyik, hogy itt is drá­gább lett minden. A másik: javában tart a Baradla Cseppkőbarlang eddigi törté­netének legnagyobb felújítá­sa. Az Aknamélyítő Válla­lat szakemberei egyszerre végzik az utak, a korlátok, a vízvezeték, a telefonvonal és minden más felújítását. Ez igen nehéz, hiszen olykor 500—600 métert kell tolni, húzni kézzel a csilléket, megrakottan. Ennek ellenére jövő tavaszra teljesen befe­jeződik a munka. A barlanglátogatás azon­ban így sem szünetel. Agg­teleken 50 perces túrákat indítanak, de mindig más szakaszon, amelyeket már átadtak az aknamélyítök. Jósvafőn viszont indítanak 1, illetve 2 órás túrákat is. S még egy újság a zene­rajongóknak. Még tart ugyan a Hangversenyterem felújí­tása. ám augusztus 19-én. 15 órakor ideiglenesen megnyit­ják, hogy a Bajor Fúvósze- zenekar megtarthassa ven­dégfellépését a földalatti bi­rodalomban. A bevételt a Magyar Máltai Szeretetszol­gálat kapja ... Faluvédők, városvédők Szeptemberben Szantics- kán rendezik meg a Város- és Faluvédők Országos Ta­lálkozóját. Idevárják mind­azokat, akik tenni is készek a környezetük szebbé, em­beribbé tételéért. A kapcso­latteremtésen kívül a talál­kozó célja felhívni a fi­gyelmet a Cserehát fokozot­tan hátrányos helyzetére. A meghívott előadók Rádai Mi­hály és S. Hegedűs László. Szállást a helyszínen biz­tosítanak a szervezők. Szan- ticska a 3. sz. főút — Szik­szó — Felsővadász — Aba- újlak útvonalon közelíthető meg. Jelentkezni szeptember 10-ig a következő címen le­het: Ongai Faluvédő Egye­sület, 3562 Onga, Hunyadi u. 18. Augusztus 21-töl kézbesíti a posta Nyugdíjasok rendkívüli támogatása A Magyar Posta — a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság egyetértésével — tájékoztat­ja az érdekelt nyugdíjaso­kat, hogy augusztus 21-től kezdik kézbesíteni azt az egyszeri rendkívüli támoga­tást, amelyet a kormány az Érdekegyeztető Tanáccsal történt megegyezése alap­ján a legrászorultabb réte­sek részére állapított meg a 100/1991. (VII. 25.) sz. rendeletében. Tekintettel arra, hogy így országosan összesen mintegy 4 millió rendes havi és rendkívüli utalvány kifizetéséről kell gondoskodni, előfordulhat, hogy a külön utalványon feladott támogatás össze­geinek kifizetése szeptem­ber első napjaira is áthúzó­dik. Az augusztusra esedé­kes rendes havi nyugdíjakat azonban a hónap utolsó munkanapjáig valamennyi nyugdíjas részére kifizetik. A posta az érdekelt megér­tését kéri. (MTI) Frontfejtés Farkaslyukon. Az ország egyik legkorszerűbb bányáját zárták be két esztendővel ezelőtt Szerkezetváltás és felszámolás a borsodi bányászatban Jóllehet a Borsodi Szénbá­nyák Vállalat mintegy 3,5 milliárd forinttal tartozik a magyar államnak és a hite; lezőinek. ennek ellenére a szénbányászat szerkezetát­alakítását végző központ a racionalizálás során — rövid távon — nem tervezi egyet­len bánya bezárását sem eb­ben a térségben. A művelés felhagyása csupán akkor várható, ha az adott üzem már csak veszteségesen tud­ja a felszínre hozni a sze­net. Ez várhatóan csak négy-öt év múlva követke­zik be, s ekkor is csak két, a feketevölgyi és a rudolf- aknai üzem esetében, ahol a túlságosan drága termelés miatt kell a földben hagyni a fekete gyémántokat. (Ekkor­ra azonban valószínű, hogy új bányát nyitnak e térség­ben.) Az üzemek kapcsán elvégzett felszámolási eljá­rások tehát nem a bányák automatikus bezárását jelen­tik, hanem a szénvagyon felszínre hozatalának a gaz­daságossá tételét. A szerke­zetátalakítási folyamai állá­sáról munkatársunk Vas Lászlót, a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ igazgatóját kérdezte. m A honi bányászat ma mintegy 35—40 milliárd fo­rinttal tartozik az Állami Fejlesztési Intézetnek (ÁFI) és más szállítóinak. Mivel az adósságok visszafizetésére a korábbi évek folyamatait figyelembe véve semmiféle remény nem volt, döntés született a bányászat átala­kításáról. A kormányhatáro­zat értelmében a szerkezet- átalakítást és a felszámolási végző központ elsődlegesen mindig a hitelezők érdekeit kénytelen szem előtt tarta­ni. Ám azt tudni kell, hogy a követeléseknek csupán egy részét tudják teljesíteni a bányák eladott vagyonáért kapott összegből, éppen ez­ért, könnyítve a nehéz hely­zeten. lehetőség van arra is hogy a központ kérje az adósságok bizonyos hányadá­nak az elengedését. Az ÁFI esetében például — termé­szetesen a parlament bele­egyezésével — eddig kilenc milliárd forintnyi tartozásu­kat nem kell visszafizetniük a már bezárt bányák válla­latainak. A szénbányászat szerkezetátalakítása folya­mán egyébként valószínű, hogy még később is csök­kentik leírással a _bányák állami adósságát, igaz. eh­hez mindig kell a parla­ment jóváhagyása is. A végleges megoldást azonban nem ez jelenti: a szállítók befagyott követelé­seit ugyanis nem lehet telje­sen leírni. Éppen ezért a központ másik fontos felada­ta, hogy a gazdaságban vég­bemenő reálfolyamatokat fi­gyelembe véve, gazdaságossá tegye a megmaradó bányák művelését. Nem mond ennek ellent az sem, hogy a szén- bányászati vállalatok az át­alakítások megkezdésekor mindig tiszta lappal indul­nak; ugyanis semmit nemér az a szerkezetváltás, amely után a műveléskor ismét újratermelődik a veszteség. Ezért a vagyon értékesítésé­vel. és a hitelezők kielégíté­sével egyidőben hozzá kell látni a bányák jövedelmező működési feltételeinek a megteremtéséhez, majd a vállalatok gazdasági társasá­gokká való szervezéséhez. Részvények átadásával ugyanis az adósságok is csökkenthetők. Peko Dapcmbcan A Peko Acélipari Müvek tavialy január elején kezd­te meg működését Özdon. Petrenkó János 142 millió forintért, hatévi részletfize­tésre vette meg azt a dur­vahengerművel, amelyet ko­rábban többször elparentál- tak már. Tavalyi árbevétele mintegy 2;5 milliard forint volt, ennék negyven száza­léka exportból származott. Petrenkó mindig előrenéz, állandóan új megoldásokon töri a fejét. Szeretne példá­ul földrengéábiztos házakat építeni a Szovjetunióban, és előbb-utóbb létrehozza a Peko menedzserképző inté­zetet. Most folynak a tár­gyalások arról, hogy ők gyár­tanák a tartópilléreket az oszakai repülőtér számára. Sok múlik azon, miiként alakul a magyar gazdaság sorsa. Az ózdi nagyvállal­kozó e tekintetben pesszi­mista. A Tőzsde Kurír mun­katársának elmondta, nem hiszi, hogy meg lehet állí­tani a magyar gazdaság csődjét. „Föléljük azt a va­gyont, azt a tőkét, amit megszereztünk, és nincs nemzeti jövedelemtermelés” — mondja keserűen. „A hazad bankrendszer pénzel­osztó, nem pedig befektető, rizikót vállaló pénzintézetek összessége, így nem is lehet csodákat várni.” Petrenlkó János szerint a magánszféra sem mentes a gazdaság aggasztó bajaitól. A külföldi hitelek — amelyek­kel lépten-nyomon hitegetik a vállalkozókat — nem jön­nek be, mert a feltételeket, a garanciákat a magyarok nem tudják teljesíteni. A nagyvállalkozó kinnlevősége álig húszmillió forint, a sa­ját- és a hiteltőke aránya is rendkívül kedvező. Vál- lallkozótánsainak többsége azonban nem tudja tetemes kinnlevőségeit csökkenteni, pénzügyi kondícióit javítani. Hazai tőke nélkül pedig aligha sikerülhet a privati­záció. Petrenikó más égtájak fe­lé is tekint. A közelmúlt­ban a japán külügyminisz­ter meghívására a szigetor­szágban járt, ahol többek között a munkaügyi minisz­terrel, parlamenti képvise­lőkkel és az üzleti élet né­hány vezető személyiségé­vel találkozott. (Folytatás a 2. oldalon) (Folytatás a 2. .oldalon) Keresnek ötmillió csirkét Megyénk egyéni és vállalati, termelőszövetkezeti, me­zőgazdasági termelői manapság „biztos” eiadatlanságra kárhoztatott növények termelésével foglalkoznak. A sok megtermelt növénytermés, hús közül nem minden eladha­tatlan. Több újonnan alapított cég vállalkozik a meg­termelt javak megvásárlására, értékesítésére. így például a Hangya Rt. megvételre keres a magán­termelők által a jövő évben lekötésre kerülő broiler-csir- két — nem kevesebb, mint ötmillió darabot. Az Agroextra Információs és Marketing Szolgálat Be­téti Társasága étkezési paprikát, napraforgót, kukoricát, konzervipari paprikát, görögdinnyét, kék mákot és pat- '.ogatni való kukoricát. Ide Írjuk a címet is, mert a Tisz­telt Olvasó sokszor hiába keresi a céget. Agroextra Bt., 1035 Budapest, Raktár út 17. Telefon: 168-5531. A Kincstár Kft. Infocenter pedig akácmézet keres, nem kevesebb, mint 122 tonnát! Keresnek köszmétére, feketeribizlire termelőt. Keresnek 150 tonna kukoricát, 50 ‘onna búzát és 50 tonna szóját. Keresnek takarmányozási célra, valamint pattogatni való kukoricát. Van tehát kereslet, csak informálódni kell, ki mennyit és milyen feltételekkel vásárol. (bekecsi) Munkanélküliek Szolidaritási Alapja Hány millió iut megyénknek? Az Érdekegyeztető Tanács albizottságaként alakult ta­valy ősszel, ám az idei fog­lalkoztatási törvény már ön­álló testületként említi, me­lyet a kormány, a munka- vállalók és a munkaadók de­legáltjai alkotnak. Feladatai közé tartozik az érdekegyez­tetés ellátása foglalkoztatási kérdésekben, dönt a Munka­nélküliek Szolidaritási Alap­jában — az alanyi jogon já­ró juttatások teljesítése után — fennmaradó pénzeszközök felhasználásáról. Meghatá­rozza a Foglalkoztatási Alap felhasználásának fő irányait, elveit, figyelemmel kíséri a támogatásra szánt összegek sorsát. A Munkaerőpiaci Bizottság tehát nem elhanyagolható szerepet játszik a munka- eröproblémák orvoslására szánt pénzek elosztásában. Egyik legfontosabb feladata, hogy segédkezet nyújtson a kormánynak a Foglalkoztatá. sí Alapból juttatott támoga­tások kedvezményezettjei­nek a kiválasztásában, vala­mint az, hogy meghatároz­za, milyen szempontok alap­ján kell megállapítani az egyes megyéknek járó pénz­összegek nagyságát. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom