Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-09 / 159. szám
1991. július 9., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Beszélgetés Bárdos Balázzsal Kényszerszabadságon a dolgozók A kormányválság csak ellenzéki óhaj Szombaton az. arlói Suva- dás ’91 Országos Középiskolás Diáktalálkozó vendége volt a terület országgyűlési képviselője, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára, Bárdos Balázs. — Államtitkár úr! ön itt a táborban nem a pártját képviseli, mégis elkerülhetetlen, hogy szót ejtsünk a Kisgazdapártról. Torgyán József elnökké választása ugyanis elég nagy vihart kavart. — Azt tudomásul kelti venni, hogy a nagyválasztmány — ami elmúlt hónap 29-én ülésezett — Torgyán Józsefet és ezt az elnökséget választotta meg. Azt meg kell mondanom, én nem kifejezetten az általa képviselt szárnyhoz tartozom, hanem ahhoz a 36 képviselőhöz, akik nyilvánosságra hozták, hogy elhatárolják magukat a Kisgazdapárt jobbra tolódásától. Nagyon bízom abban, hogy a képviselőcsoport a megfelelő jogosítványaival a pártvezetés esetleges kilengéseit ellensúlyozni tudja. Nem lehet, hogy minden nagyválasztmány után gyökeres változások következzenek be. veszélyeztetve ezzel a kormány, a parlamentarizmus és így az ország stabilitását. — Pedig az SZDSZ már a koalíció várható bomlásáról beszél. — Lehet, hogy ez egy titkos, vagy jámbor óhaj a részükről, de biztos, hogy nem kell erre számítani. — A Suvadás ’91-re nemcsak mint a terület ország- gyűlési képviselője, de mint ifjúságpolitikai államtitkár is érkezett. — Ritkán van rá alkalom, hogy mindkét minőségemben hivatalosan szerepelhetek. Nagyon örülök, hogy ez a találkozó létrejött. Ezzel egy kicsit ellensúlyozhatjuk, hogy Özdról mindig rossz híreket halljunk. Nagyon szerettem volna már hamarabb itt lenni, de hónapok óta most ült össze először az Ifjúságpolitikai Kabinet, aminek én vagyok a titkára. Ez év januárjában döntött úgy a miniszter- elnök úr, hogy államtitkári szinten foglalkozzunk a fiatalokká!. Az Ifjúságpolitikai Kabinet felállítása pedig Európában is ritka: a szervezel nyolc minisztériumot fog össze. A június 11-i, az ifjúsággal foglalkozó parlamenti vitanapon elhangzottakat beszéltük meg a tegnapi ülésen, és ehhez kötődve, egy 3 éves feladafitervet kell július 30-ig a parlament elé benyújtani a kormánynak. Legfontosabb feladatunk azonban a jogszabályi biztosítékok kidolgozása. — Lesz új ifjúsági törvény ? — Tervezzük, hogy, legyen, de nem deklaratív, mint az 1971-es, hanem egy rövidebb törvény, ami az állam feladatait rögzítené. De nagy munka az ENSZ Gyermeki Jogok deklarációjának a magyar jogrendbe való beillesztése is, hiszen ehhez több mint száz ma élő jogszabályt kell megváltoztatni. — Egyre többet hallunk a drogfogyasztásról. Foglalkozik ezzel a kabinet? — Ezzel elsősorban a Népjóléti Minisztériummal kaij' öltve foglalkozunk, de nenV zetközi tevékenységünket is igyekszünk kiterjeszteni. Nyolc országgal van szerződésünk és több más országgal szerződésen kívüli kapcsolatunk. Közös kutatásokat végzünk ebben a témában. De egyelőre az adatgyűjtésnél járunk, hiszen sokáig elhallgattuk ezt. — A valamikor egyetlen KISZ után számtalan ifjúsági szervezet jött létre. Tudják támogatni ezeket? — A KISZ-nék — amellett, hogy egyedül volt — nagyon sok pénze is völit. De a központi ifjúsági alap, ami két évvel ezelőtt 300 millió forintot tett ki, az idén mindössze 80 millió forintra zsugorodott. Ezzel különösen nagy célokat elérni nem tudunk. Jövőre ezt is az államháztartási törvényben szabályozzák, így célunk — a hasonló érdekeltségű csoportokkal együtt —, hogy jó értelemben vett lobbyzással nagyobb összeget „csikarhassunk ki”. Titkárságunk addig is egyik legfontosabb feladatának az önszerveződő ifjúsági csoportok segítését tekinti. (csörnöh) Horvátországi magyarok a tani árnyékai (Folytatás az 1. oldalról) — Lehetséges, de mi másként képzeljük el a jövőnket. Kis politika, kis 'karrier, „a csizmám a sárba ragad”-helyzét, ha azt akarjuk erőltetni, hogy a jugoszláviai magyarság külön élétet élő egységes tömb legyen. Szerintünk a különböző köztársaságok magyarságai csak úgy maradhatnak meg, ha az anyanemzettel keresik a 'kapcsolatot, arra figyelnek. Ezt kell megértetni az itteni magyarokkal és a többségi nemzetékkel is. — Elfogadják ezt a gondolatot Jugoszláviában? — Horvátországban igen. Nekünk nem a vajdasági Létesítsen diszlaÁrut biztosítok. Kishuta, Faiskola. magyarok felé kell fordulnunk, nem itt kell találkoznunk velülk, a Dunánál, a tankok között, hanem IMa- gyarországon. — ön szerint visszafor- dítható-e a széthullás? — Nem, bár nehéz elvonatkoztatni a tankoktól. Szlovénia és Horvátország mindenképpen kiválik, de nem mindegy, hogy miikor, milyen formában, és az sem, hogy mi hol leszünk. Azt is lehet mondani, hogy mi ne szóljunk ibele a horvát és a szerb nemzet történelmi, vallási vitájába, ímert nem a ml dolgunk. Gsakhogy rólunk is .szó van! Úgy kell viselkednünk, hogy jó legyen nekünk, hogy nyugodtan és KAZINCBARCIKÁN svájci kilós ruhavásár a művelődési központban (Fő tér 5.) JÚLIUS 10-11-ÉN, 8-18 óráig. jól élhessünk. Ha valaki állandóan csak a nemzetiségének a megtartásáért harcol, hamarabb asszimilálódik, míg ha jó életkörülményeket teremt a családjának, nyugodtabban megőrizheti magyarságát. A pénz a legnagyobb erő, no, meg szükség, van egy tisztességes és gazdag Magyarországra, amire büszkék lehetünk, amire felnézhetünk. — Most milyen Magyar- ország Horvátországból nézve? — Van mire büszkének lennünk. Jó vélt magyarnak lenni akkor, amikor Puskások focizták, vagy Baltzo sikereinek idején. Most a magyar politikára nézhetünk fel. Annak ellenére, hogy itt állnak a tankok és bármikor belőhetnek az ablakon. 'De most jó magyarnak lenni. — Igaz-e az, hogy az itteni magyarság fél a szerb megtorlástól, mert kiállt Horvátország önállósága mellett? — Fél a horvátországi magyarság, ahogy fél a borválság és a horvátországi szerbség is. 1945-ben nem volt itt Magyar Néppárt, amely kiállt volna a függetlenség mellett, mégis rengeteg magyar embert lelőtték. Mindig; volt okunk félelemre, mert ha valakin rúgni kellett, akkor a kisebbségen rúgtak, s szinte már teljesen mindegy, hogy most_ épp mitől félünk. Ha lelőnek, akkor már mindegy, hogy miért lőttek le ... Beszélgetésünk végeztével Csörgits József szedelőzködni kezdett. Napok óta nem alszik otthon, nehogy megtalálják. Aznap éjjel pedig ment, hogy a többi vörösmarti magyarral együtt ó is puskával vigyázza a falu határát. Porcsin Zsolt //V /3USTROTOOL SZERSZÁM PfíOFI/IMM SZOLID ARM! Nyugati import:- fóryacso/ö szerszámok- Kézi szerszámok- VUhm as és foy. kisgépek- MéroeszkoziÖA Miskolc, 6ycr/ kopt/ 4?/l> lilafon.; S3'-2kt é/yifrp '-hőit - póritckig ' ó /a. ÁLL A GYÁR Ez idáig 1830 embernek adott munkát a cég. Az, hogy igy le sz-e továbbra is, kétséges... (Folytatás az 1■ oldalról) Áll a gyár. A December 4. Drótművek 1830 emberének döntő többsége nyaral, szabadságát tölti. A vállalat balatoni üdülője száz százalékig kihasznált. A főnökség azonban a gyárkapun belül maradt. Dolgoznak, azért, hogy mások is dolgozhassanak. Kothay József kereskedelmi igazgatóval és dr. Hajdú László főosztályvezetővel járjuk a kihalt gyárat, amelynek „szíve”, ha halkan is, de ver. A betonpászmát ugyanis jelenleg is gyártják. Gyártják, merthogy az alapanyag Ausztriából jön — biztonságosan, rendszeresen —, s hogy a termék 90 százalékát exportálják. Igaz, mindössze negyven embernek ad munkát jelenleg a cég, de azt biztosan. Hogy mi lesz három hót elteltével? Nos, nem éppen biztató a kép: — A piaccal jószerivel nincs gond — magyarázzák beszélgetőpartnereink. — Annál inkább az alapanyag- ellátással. Özd áll, nincs hengerhuzal . .. Csak egy adat ennek alátámasztásául: havonta 5,5—6 ezer tonna hengerhuzalt igényelt a drótgyár, most a legutóbbi negyedévben 1350 tonnát (!) kapott. Ha nincs miből árut gyártani ... Végezetül a magyar gazdaság szintjére került a drótművek. A dominóelv lassan, de biztosan érvényesül. Nem úszhatja meg a válságot egyetlen iparág sem. Lett légyen még oly kiváló is, mint a D4D. Túl azon, hogy fizetésképtelen a belföldi piac, jószerivel már nem is beszélhetünk ilyenről. Ki építkezik, ri ruház be mostanság? Mikor jön a konjunktúra? Igazán dicsérendő az a drótgyári döntés: „nem küldünk el embereket, nem rakjuk őket az utcára!” De, meddig tartható ez? Piac- gazdaságról beszélünk... Arra a kérdésre, hogy mi a biztosíték a három hét eltelte utáni újraindításra, bizonytalan a válasz, bár határozottan állítják: megindul a termelés. Persze. De a kérdések kérdése: talpon marad-e év végén a drótgyár? Itt, optimisták az emberek. Ügy kalkulálnak: nullszaldósak még lehetnek. Lehetnek ... A hazai piac összeomlása mellett hasonló sorsra jutott a keleti piac is. A nyugatra való terjeszkedésnek pedig korlátái vannak. Ad hoc nem megy ... A huszonegy nap kényszerszabadság alatt három alapvető feladat kritériumainak teljesítése a követelmény: bővíteni a megrendeléseket, vagyis a piackutaitásra nagyobb hangsúlyt helyezni, biztosítani az alapanyag-beszerzéseket, és hatékonyabbá tenni a termelést. Egy dolog sajnos biztos: a három hét cirka 180—190 millió forint termeléskieséssel jár. És ha ehhez hozzátesz- szük a májusi részleges leállással járó mintegy 100 millió forintos mínuszt, hát, mindenről beszélhetünk, csak biztató jelenről, sikeres közeli jövőről nem. Igaz, mindezekről hol nyilatkoznak ma optimistán ...? Illésy Sándor Fotó: Laczó József T okaj-Hegyalján Eredetvédelmi rendszer A fejlett szőlő- és bortermelő országokban már két évtizede jól működő eredet- védelmi rendszerek hazai bevezetésének számos sürgető oka és indoka létezik. A rendszer működését a Közös Piaccal kötendő társulási szerződés is megköveteli és ez az érdeke a külföldi tőkének is, amely a hazai borszektorban kíván befektetni. Növekvő piaci gondjaink is indokolják, hogy eredetvédelmi garanciával ellátott boraink növekvő áron a régi piacokat megtartsák, illetve új piacokat hódítsanak meg. A hazai bprpiac szükséges differenciálása szintén a rendszer bevezetése mellett szól. Az eredetvédelmi rendszer intézményi szabályozósához feltétlenül szükségesek a borvidékek szakmai autonom, önálló szervezetei, a borászati egyesületek és egyesülések, valamint azok országos szövetsége. Jelenleg 8 egyesület 13 borvidék képviseletében vál- lalkozott arra, hogy termelőivel országosan kb. 12 000 na szőlőültetvénnyel és a hozza kapcsolódó borászati pincékkel részt vállal a programban. ..A szőlő termőhelyének, az ültetvények és a pincék szigorú ellenőrzésének ered- ’?';”y®ként a termelők „Vért Eredetű és Megnevezé- fnrvJferi?ek”'et hozhatnak címRki°™ba és ez a Palack hürn ^elf ls látható lesz A ’ ° ,p.iac fejlődésével a nemi.-ol- °u'- Placnn ilyen termé- 1a.romszor°s, néha tíz- arat is elérhetnek. A S« azonban szi- tprrr. ezért nem minden rendf° f°gja vállalni a (tprm-L többletmunkáját aeimobe!^ fajta tőkeszám ápoltsági színvonal. he 1 időpont, feldolgozási technológia, borérlelés -kezelés, adatszolgáltatás stb. előírások). Az eredetvédelmi rendszer tehát szelektálni fogja a termőhelyeket, a termelőket, a borokat, így a piacot és a fogyasztókat is. Az eredetvédelmi rendszer nyílt rendszer, tehát a csatlakozáshoz mindig nyílik lehetőség, ugyanakkor a jogokat a szakmai normák be nem tartása esetén el is lehet veszíteni. A tokaj-hegyaljai borvidéken várhatóan 6000 ha kerül az eredetvédelmi rendszer ellenőrzése alá. Ez magába foglal magántermelőket, szövetkezeteket és az állami szőlőket is, hiszen a rendszer szektorsemleges, mindenki számára azonos követelményekkel lép fel. A borvidéken azt várjuk, hogy már az induláskor több termelő, így magántermelők is csatlakoznak a rendszerhez. Ez vonzóvá teheti a külföldi tőke számára is a borvidéket, de a hazai termelőknek biztonságot és garanciát ad arra vonatkozóan, hogy nem kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, mert a borvidék szakmai irányítása kezükben marad. Az eredetvédelmi körzetek megalakításának három lényeges előfeltétele van. 1. A termőhelyi kataszter, amely már elkészült, de szükséges a kiigazítása, további részletezése. 2. Az ültetvénykataszter elkészítése, amely az idei nyár legnagyobb és legfontosabb feladata lesz. 3. A pincekataszter és borkataszter elkészítése, amely az 1992-es esztendőben történik meg. Ezeket a munkákat követően kerülhet sor az eredet- védelmi rendszer borvidéki intézményének, rendszerének konkrét kidolgozására. Azt mindannyiunknak világosan kell látnunk, hogy ez a termelőknek többlet- munkát és többletköltséget fog okozni. A rendszer működésének lényege tehát, hogy a termék a teljes folyamatban követhető és ellenőrizhető legyen. Csak ezáltal vállalhat garanciát rá a helyi eredetvédelmi szervezet, és csak így nyílik lehetőség arra, hogy a tokaji bor az őt megillető rangot és árat érjen el olyan piacon, ahol a minőséget hajlandók és képesek is megfizetni. Az idei esztendőben a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát új felvásárlási rendszert kíván alkalmazni, melynek tervezetét a Tokaji Bor című időszakos szőlészeti és borászati szaklapban jelentette meg. Az új eredetvédelmi rendszer megkívánja, hogy minden szerződött területről nyilvántartási lap készüljön. Mivel a két felvételezés technikailag sem oldható meg külön-külön, ezért a szőlőkataszter és az idei felvásárlás érdekében végzendő felvételezési adatok egy lapra kerülnek bejegyzésre. A termelők a felvételezés folyamatát is figyelemmel kísérhetik, de lehetőségük lesz utólagosan is információt szerezni a végzett munkáról. A munkában részt vesznek a helyi önkormányzatok képviselői és a térségben a tagokat tömörítő integrációs szervezetek szakemberei is. A munka várható befejezésének időpontja: 1991. augusztus közepe, második fele. Dr. Botos Ernő SZBKI Kecskemét Marciulcó Ferenc Tarcali Kutató Állomás igazgatója
