Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-09 / 159. szám

1991. július 9., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Beszélgetés Bárdos Balázzsal Kényszerszabadságon a dolgozók A kormányválság csak ellenzéki óhaj Szombaton az. arlói Suva- dás ’91 Országos Középisko­lás Diáktalálkozó vendége volt a terület országgyűlési képviselője, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára, Bárdos Balázs. — Államtitkár úr! ön itt a táborban nem a pártját képviseli, mégis elkerülhetet­len, hogy szót ejtsünk a Kis­gazdapártról. Torgyán Jó­zsef elnökké választása ugyanis elég nagy vihart ka­vart. — Azt tudomásul kelti ven­ni, hogy a nagyválasztmány — ami elmúlt hónap 29-én ülésezett — Torgyán Józsefet és ezt az elnökséget válasz­totta meg. Azt meg kell mondanom, én nem kifeje­zetten az általa képviselt szárnyhoz tartozom, hanem ahhoz a 36 képviselőhöz, akik nyilvánosságra hozták, hogy elhatárolják magukat a Kis­gazdapárt jobbra tolódásá­tól. Nagyon bízom abban, hogy a képviselőcsoport a megfelelő jogosítványaival a pártvezetés esetleges kilengé­seit ellensúlyozni tudja. Nem lehet, hogy minden nagyvá­lasztmány után gyökeres vál­tozások következzenek be. veszélyeztetve ezzel a kor­mány, a parlamentarizmus és így az ország stabilitását. — Pedig az SZDSZ már a koalíció várható bomlásáról beszél. — Lehet, hogy ez egy tit­kos, vagy jámbor óhaj a ré­szükről, de biztos, hogy nem kell erre számítani. — A Suvadás ’91-re nem­csak mint a terület ország- gyűlési képviselője, de mint ifjúságpolitikai államtitkár is érkezett. — Ritkán van rá alkalom, hogy mindkét minőségemben hivatalosan szerepelhetek. Nagyon örülök, hogy ez a találkozó létrejött. Ezzel egy kicsit ellen­súlyozhatjuk, hogy Özdról mindig rossz híreket hall­junk. Nagyon szerettem volna már hamarabb itt lenni, de hónapok óta most ült össze először az Ifjúságpolitikai Kabinet, aminek én vagyok a titkára. Ez év januárjá­ban döntött úgy a miniszter- elnök úr, hogy államtitkári szinten foglalkozzunk a fia­talokká!. Az Ifjúságpolitikai Kabinet felállítása pedig Eu­rópában is ritka: a szervezel nyolc minisztériumot fog össze. A június 11-i, az ifjú­sággal foglalkozó parlamenti vitanapon elhangzottakat be­széltük meg a tegnapi ülé­sen, és ehhez kötődve, egy 3 éves feladafitervet kell jú­lius 30-ig a parlament elé benyújtani a kormánynak. Legfontosabb feladatunk azonban a jogszabályi bizto­sítékok kidolgozása. — Lesz új ifjúsági tör­vény ? — Tervezzük, hogy, legyen, de nem deklaratív, mint az 1971-es, hanem egy rövidebb törvény, ami az állam fel­adatait rögzítené. De nagy munka az ENSZ Gyermeki Jogok deklarációjának a magyar jogrendbe való beil­lesztése is, hiszen ehhez több mint száz ma élő jogszabályt kell megváltoztatni. — Egyre többet hallunk a drogfogyasztásról. Foglalko­zik ezzel a kabinet? — Ezzel elsősorban a Nép­jóléti Minisztériummal kaij' öltve foglalkozunk, de nenV zetközi tevékenységünket is igyekszünk kiterjeszteni. Nyolc országgal van szerző­désünk és több más ország­gal szerződésen kívüli kap­csolatunk. Közös kutatásokat végzünk ebben a témában. De egyelőre az adatgyűjtésnél járunk, hiszen sokáig elhall­gattuk ezt. — A valamikor egyetlen KISZ után számtalan ifjú­sági szervezet jött létre. Tud­ják támogatni ezeket? — A KISZ-nék — amel­lett, hogy egyedül volt — nagyon sok pénze is völit. De a központi ifjúsági alap, ami két évvel ezelőtt 300 millió forintot tett ki, az idén mindössze 80 millió forintra zsugorodott. Ezzel különösen nagy célokat elérni nem tu­dunk. Jövőre ezt is az ál­lamháztartási törvényben sza­bályozzák, így célunk — a hasonló érdekeltségű csopor­tokkal együtt —, hogy jó ér­telemben vett lobbyzással nagyobb összeget „csikarhas­sunk ki”. Titkárságunk ad­dig is egyik legfontosabb fel­adatának az önszerveződő if­júsági csoportok segítését te­kinti. (csörnöh) Horvátországi magyarok a tani árnyékai (Folytatás az 1. oldalról) — Lehetséges, de mi más­ként képzeljük el a jövőn­ket. Kis politika, kis 'kar­rier, „a csizmám a sárba ragad”-helyzét, ha azt akar­juk erőltetni, hogy a jugo­szláviai magyarság külön élétet élő egységes tömb le­gyen. Szerintünk a külön­böző köztársaságok magyar­ságai csak úgy maradhatnak meg, ha az anyanemzettel keresik a 'kapcsolatot, arra figyelnek. Ezt kell megér­tetni az itteni magyarokkal és a többségi nemzetékkel is. — Elfogadják ezt a gon­dolatot Jugoszláviában? — Horvátországban igen. Nekünk nem a vajdasági Létesítsen diszla­Árut biztosítok. Kishuta, Faiskola. magyarok felé kell fordul­nunk, nem itt kell találkoz­nunk velülk, a Dunánál, a tankok között, hanem IMa- gyarországon. — ön szerint visszafor- dítható-e a széthullás? — Nem, bár nehéz elvo­natkoztatni a tankoktól. Szlovénia és Horvátország mindenképpen kiválik, de nem mindegy, hogy miikor, milyen formában, és az sem, hogy mi hol leszünk. Azt is lehet mondani, hogy mi ne szóljunk ibele a horvát és a szerb nemzet történelmi, vallási vitájába, ímert nem a ml dolgunk. Gsakhogy ró­lunk is .szó van! Úgy kell viselkednünk, hogy jó legyen nekünk, hogy nyugodtan és KAZINCBARCIKÁN svájci kilós ruhavásár a művelődési központban (Fő tér 5.) JÚLIUS 10-11-ÉN, 8-18 óráig. jól élhessünk. Ha valaki ál­landóan csak a nemzetisé­gének a megtartásáért har­col, hamarabb asszimiláló­dik, míg ha jó életkörülmé­nyeket teremt a családjá­nak, nyugodtabban megőriz­heti magyarságát. A pénz a legnagyobb erő, no, meg szükség, van egy tisztességes és gazdag Magyarországra, amire büszkék lehetünk, amire felnézhetünk. — Most milyen Magyar- ország Horvátországból néz­ve? — Van mire büszkének lennünk. Jó vélt magyarnak lenni akkor, amikor Puská­sok focizták, vagy Baltzo sikereinek idején. Most a magyar politikára nézhetünk fel. Annak ellenére, hogy itt állnak a tankok és bármikor belőhetnek az ablakon. 'De most jó magyarnak lenni. — Igaz-e az, hogy az it­teni magyarság fél a szerb megtorlástól, mert kiállt Horvátország önállósága mellett? — Fél a horvátországi magyarság, ahogy fél a bor­válság és a horvátországi szerbség is. 1945-ben nem volt itt Magyar Néppárt, amely kiállt volna a függet­lenség mellett, mégis renge­teg magyar embert lelőtték. Mindig; volt okunk félelem­re, mert ha valakin rúgni kellett, akkor a kisebbségen rúgtak, s szinte már telje­sen mindegy, hogy most_ épp mitől félünk. Ha lelőnek, akkor már mindegy, hogy miért lőttek le ... Beszélgetésünk végeztével Csörgits József szedelőzködni kezdett. Napok óta nem al­szik otthon, nehogy megta­lálják. Aznap éjjel pedig ment, hogy a többi vörös­marti magyarral együtt ó is puskával vigyázza a falu határát. Porcsin Zsolt //V /3USTROTOOL SZERSZÁM PfíOFI/IMM SZOLID ARM! Nyugati import:- fóryacso/ö szerszámok- Kézi szerszámok- VUhm as és foy. kisgépek- MéroeszkoziÖA Miskolc, 6ycr/ kopt/ 4?/l> lilafon.; S3'-2kt é/yifrp '-hőit - póritckig ' ó /a. ÁLL A GYÁR Ez idáig 1830 embernek adott munkát a cég. Az, hogy igy le sz-e továbbra is, kétséges... (Folytatás az 1■ oldalról) Áll a gyár. A December 4. Drótművek 1830 emberének döntő többsége nyaral, sza­badságát tölti. A vállalat ba­latoni üdülője száz százalé­kig kihasznált. A főnökség azonban a gyárkapun belül maradt. Dolgoznak, azért, hogy mások is dolgozhassa­nak. Kothay József kereske­delmi igazgatóval és dr. Haj­dú László főosztályvezetővel járjuk a kihalt gyárat, amely­nek „szíve”, ha halkan is, de ver. A betonpászmát ugyanis jelenleg is gyártják. Gyártják, merthogy az alap­anyag Ausztriából jön — biz­tonságosan, rendszeresen —, s hogy a termék 90 százalé­kát exportálják. Igaz, mind­össze negyven embernek ad munkát jelenleg a cég, de azt biztosan. Hogy mi lesz három hót elteltével? Nos, nem ép­pen biztató a kép: — A piaccal jószerivel nincs gond — magyarázzák beszélgetőpartnereink. — An­nál inkább az alapanyag- ellátással. Özd áll, nincs hen­gerhuzal . .. Csak egy adat ennek alá­támasztásául: havonta 5,5—6 ezer tonna hengerhuzalt igé­nyelt a drótgyár, most a leg­utóbbi negyedévben 1350 tonnát (!) kapott. Ha nincs miből árut gyártani ... Vé­gezetül a magyar gazdaság szintjére került a drótmű­vek. A dominóelv lassan, de biztosan érvényesül. Nem úszhatja meg a válságot egyetlen iparág sem. Lett lé­gyen még oly kiváló is, mint a D4D. Túl azon, hogy fize­tésképtelen a belföldi piac, jószerivel már nem is beszél­hetünk ilyenről. Ki építke­zik, ri ruház be mostanság? Mikor jön a konjunktúra? Igazán dicsérendő az a drót­gyári döntés: „nem kül­dünk el embereket, nem rak­juk őket az utcára!” De, meddig tartható ez? Piac- gazdaságról beszélünk... Arra a kérdésre, hogy mi a biztosíték a három hét el­telte utáni újraindításra, bi­zonytalan a válasz, bár ha­tározottan állítják: megindul a termelés. Persze. De a kér­dések kérdése: talpon ma­rad-e év végén a drótgyár? Itt, optimisták az emberek. Ügy kalkulálnak: nullszal­dósak még lehetnek. Lehet­nek ... A hazai piac össze­omlása mellett hasonló sors­ra jutott a keleti piac is. A nyugatra való terjeszkedés­nek pedig korlátái vannak. Ad hoc nem megy ... A hu­szonegy nap kényszerszabad­ság alatt három alapvető fel­adat kritériumainak teljesí­tése a követelmény: bővíteni a megrendeléseket, vagyis a piackutaitásra nagyobb hang­súlyt helyezni, biztosítani az alapanyag-beszerzéseket, és hatékonyabbá tenni a terme­lést. Egy dolog sajnos biztos: a három hét cirka 180—190 millió forint termeléskieséssel jár. És ha ehhez hozzátesz- szük a májusi részleges leál­lással járó mintegy 100 mil­lió forintos mínuszt, hát, mindenről beszélhetünk, csak biztató jelenről, sikeres kö­zeli jövőről nem. Igaz, mindezekről hol nyi­latkoznak ma optimistán ...? Illésy Sándor Fotó: Laczó József T okaj-Hegyalján Eredetvédelmi rendszer A fejlett szőlő- és borter­melő országokban már két évtizede jól működő eredet- védelmi rendszerek hazai bevezetésének számos sür­gető oka és indoka létezik. A rendszer működését a Közös Piaccal kötendő tár­sulási szerződés is megköve­teli és ez az érdeke a kül­földi tőkének is, amely a hazai borszektorban kíván befektetni. Növekvő piaci gondjaink is indokolják, hogy eredetvédelmi garan­ciával ellátott boraink nö­vekvő áron a régi piacokat megtartsák, illetve új piaco­kat hódítsanak meg. A ha­zai bprpiac szükséges diffe­renciálása szintén a rend­szer bevezetése mellett szól. Az eredetvédelmi rendszer intézményi szabályozósához feltétlenül szükségesek a borvidékek szakmai auto­nom, önálló szervezetei, a borászati egyesületek és egyesülések, valamint azok országos szövetsége. Jelenleg 8 egyesület 13 borvidék képviseletében vál- lalkozott arra, hogy terme­lőivel országosan kb. 12 000 na szőlőültetvénnyel és a hozza kapcsolódó borászati pincékkel részt vállal a programban. ..A szőlő termőhelyének, az ültetvények és a pincék szigorú ellenőrzésének ered- ’?';”y®ként a termelők „Vé­rt Eredetű és Megnevezé- fnrvJferi?ek”'et hozhatnak címRki°™ba és ez a Palack hürn ^elf ls látható lesz A ’ ° ,p.iac fejlődésével a nem­i.-ol- °u'- Placnn ilyen termé- 1a.romszor°s, néha tíz- arat is elérhetnek. A S« azonban szi- tprrr. ezért nem minden rendf° f°gja vállalni a (tprm-L többletmunkáját aeimobe!^ fajta tőkeszám ápoltsági színvonal. he 1 időpont, feldolgozási technológia, borérlelés -ke­zelés, adatszolgáltatás stb. előírások). Az eredetvédelmi rendszer tehát szelektálni fogja a termőhelyeket, a termelőket, a borokat, így a piacot és a fogyasztókat is. Az eredetvédelmi rendszer nyílt rendszer, tehát a csat­lakozáshoz mindig nyílik le­hetőség, ugyanakkor a jogo­kat a szakmai normák be nem tartása esetén el is le­het veszíteni. A tokaj-hegyaljai borvidé­ken várhatóan 6000 ha ke­rül az eredetvédelmi rend­szer ellenőrzése alá. Ez ma­gába foglal magántermelő­ket, szövetkezeteket és az állami szőlőket is, hiszen a rendszer szektorsemleges, mindenki számára azonos követelményekkel lép fel. A borvidéken azt várjuk, hogy már az induláskor több termelő, így magánter­melők is csatlakoznak a rendszerhez. Ez vonzóvá te­heti a külföldi tőke számá­ra is a borvidéket, de a ha­zai termelőknek biztonságot és garanciát ad arra vonat­kozóan, hogy nem kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, mert a borvidék szakmai irányítása kezükben marad. Az eredetvédelmi körzetek megalakításának három lé­nyeges előfeltétele van. 1. A termőhelyi kataszter, amely már elkészült, de szükséges a kiigazítása, to­vábbi részletezése. 2. Az ültetvénykataszter elkészítése, amely az idei nyár legnagyobb és legfon­tosabb feladata lesz. 3. A pincekataszter és borkataszter elkészítése, amely az 1992-es esztendő­ben történik meg. Ezeket a munkákat köve­tően kerülhet sor az eredet- védelmi rendszer borvidéki intézményének, rendszeré­nek konkrét kidolgozására. Azt mindannyiunknak vi­lágosan kell látnunk, hogy ez a termelőknek többlet- munkát és többletköltséget fog okozni. A rendszer mű­ködésének lényege tehát, hogy a termék a teljes fo­lyamatban követhető és el­lenőrizhető legyen. Csak ez­által vállalhat garanciát rá a helyi eredetvédelmi szer­vezet, és csak így nyílik le­hetőség arra, hogy a tokaji bor az őt megillető rangot és árat érjen el olyan pia­con, ahol a minőséget haj­landók és képesek is megfi­zetni. Az idei esztendőben a To­kaj-hegyaljai Állami Gazda­sági Borkombinát új felvá­sárlási rendszert kíván al­kalmazni, melynek terveze­tét a Tokaji Bor című idő­szakos szőlészeti és borásza­ti szaklapban jelentette meg. Az új eredetvédelmi rend­szer megkívánja, hogy min­den szerződött területről nyilvántartási lap készüljön. Mivel a két felvételezés technikailag sem oldható meg külön-külön, ezért a szőlőkataszter és az idei felvásárlás érdekében vég­zendő felvételezési adatok egy lapra kerülnek bejegy­zésre. A termelők a felvételezés folyamatát is figyelemmel kísérhetik, de lehetőségük lesz utólagosan is informá­ciót szerezni a végzett mun­káról. A munkában részt vesz­nek a helyi önkormányza­tok képviselői és a térség­ben a tagokat tömörítő in­tegrációs szervezetek szak­emberei is. A munka várható befeje­zésének időpontja: 1991. au­gusztus közepe, második fe­le. Dr. Botos Ernő SZBKI Kecskemét Marciulcó Ferenc Tarcali Kutató Állomás igazgatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom