Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-09 / 159. szám

XLVII. évfolyam, 159. szóm 1991. július 9. Kedd Ára: 5,80 Fi BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA —————»———mamámmám,mmivmi^. b—__!_____ZLJ^"ftolUtl~aM*WieWW**^^ ■*1 nifa—l!MWBg*>**3aEWBMiMMjlliailKMMyiő^^ Kényszerszünet a drótgyárban. Három hétig tart. És utána? Kényszerszabadságon a dolgozók All a gyár Hosszú kánikula Kényszeredett érés Tagadhatatlan, hogy sok­féle — és sokszor sokkoló — hatás érte az idén a mezőgazdaságot. Ezek kö­zött nem utolsók azok a természeti hatások sem, amelyekkel a termelőknek szembe kellett és kell néz­ni. Már a kései kitavaszo­dás, aztán a szokatlanul hűvös tavasz, nyárelő is számos nehézséget okozott. Most pedig a csapadékos, hűvös időjárást követő, hirtelen jött kánikula sok helyen kényszerérést oko­zott egyes terményeknél. Mint Galuska Mihály, a MAGRIA Vetőmag Kft. borsodi osztályának helyet­tes vezetőjétől megtudtuk, ilyen tapasztalatot gyűjtöt­tek a szerződéses termelte­tésben egyes növényfajták­nál. Az a tapasztalatuk, hogy kellene nagyon a nö­vényeknek a csapadék, ne­hogy „megégjenek” a per­zselő napsütésben. Számolnak azzal, hogy a megkésett érés ellenére is a napokban már hozzá­kezdhetnek a repce betaka­rításához. Ebből jelentős területet vetettek el a dél­borsodi részeken, például Borsodivánka, Mezőkövesd határában csakúgy, mint az északabbra fekvő terü­leteken. így Monok, Felső­vadász, Szerencs körzeté­ben Felkészültek a borsó be­takarítására is, amelyet először a homokos terüle­teken, így Tiszakeszi, Árok­tő vidékén kezdenek meg. Figyelembe véve a piaci keresletet, az értékesítési lehetőséget, a közismert konvhai fűszerköményből mintegy 50 hektáros táblát a Bodrogközben, Cigándon vetettek és takarítanak be. Most végzik azoknak a tábláknak a kijelölését, amelyen lucernából vala­mint vörösheréből magfo­gáshoz hagynak meg. Amit nem hagynak meg erre a célra, ott a második kaszá­láshoz fogtak. Ami még nem fordult elő a miskolci December 4. Drót­művek több, mint fél évszá­zados történelmében, az, hét­főn bekövetkezett: a gyár — ha csak ideiglenesen is — beszüntette termelését. Há­rom hétre úgyszólván hiber- nálták a céget. Csend, nyugalom, békesség. Állnak a gépek, ám aki bent van, nyugtalan a csendtől. Tart a jövőtől. Mi lesz, ho­gyan tovább? A létszámle­építés egyelőre még elkerül­te a vállalatot, de a félsz je­len van. Vajh’ nem válto­zik-e a vállalatvezetés elha­gyűlése tegnaip a társaság eddigi i g a zgatót an á c sá n a'k beszámolója után felfüggesz­tette a munkáját. A közgyűlést követő saj­tótájékoztatón dr. Szőke Ti­bor, az ÓART új elnöke aki egyben a<z ÓKÜ vezér- igazgatója és miniszteri biz­tosa is — elmondta: dr. ÍHa- nák János, az rt. tegnap le­mondott el nök-vezér igazga­tó ja a beszámolót kiegészít­ve külön kitért a társaság idei működésére, illetve a működés eredményeire és eredménytelenségeire. Lapunk eddig már több alkalommal beszámolt ar­ról, hogy a mintegy egy éve alakult — 60 százalékban tározása e tekintetben? Mit hoz a holnap? Ma, szabad­ságát tölti a dolgozók ki­lenctizedé, de hogy a kény­szerpihenő letelte után talál­nak-e mindenkinek munkát, több, mint kétséges. A kibo­csátott kommüniké tárgyila­gos, szűkszavú: „A December 4. Drótmü­vek vezetősége rendkívüli ve­zérigazgatói értekezletén úgy döntött a szakszervezet helyi szerve véleményének kikéré­sével, hogy a vállalat ter­melőtevékenységének döntő részét 1991. július 8-tól július 29-jg _ 3 heti időtartamra külföldi tőkeérdekeltségű OSTAG (ÓART) elsősorban idén halmozta fel a tetemes veszteségét, illetve adóssá­gait. Szintén beszámoltunk a német tőke Ózdról tör­tént kivonulásáról, mellyel lehetővé vált, hogy ismét „tiszta” magyar vállalat­ként működjön tovább az ózdi Acélmű Rt. A társaság két részvényese az Állami Fejlesztési Intézet és az Óz­di Kohászati Üzemek. A közgyűlés formailag te­remtette meg az átalakulás feltételeit, ugyanis lemon­dott az eddigi igazgatóta­nács és a felügyelőbizottság. A lemondást a közgyűlés el­fogadta azzal, hogy vizsgá­latot kell indítani az el­- leállítja. A rendkívüli in­tézkedést az tette szükséges­sé, hogy a belföldi alapanyag­ellátás beszűkült, illetve megszűnt, ugyanakkor az alapanyag külföldről történő beszerzése nem várt nehéz­ségekbe ütközött. . Szóval, az évek óta tartó vaskohászati krízis elérte az eddigi sikercéget — amely a legnagyobb nehézségek idő­szakában is talpon tudott maradni —, a sokak előtt példaképnek állított drótgyá­rat is. múlt időszak „eredményei­nek” — ezen belül is a vesz­teségek okainak — a feltá­rására. Alapszabály-módosítást követően héttagú igazgató- tanácsot választottak, mely­nek elnöke dr. Szőke Tibor lett. Az új igazgatóság munka- viszonyban álló tagjai kö­zött még ott. találjuk Pálya Károlyt, aki egyben az ÓKÜ- vezérigazgató általános he­lyettese, valamit«, dr. Cso- bod Lászlót, aki az ÓKÜ műszaki 'igazgatója. A három, munikaviszony- ban álló igazgatósági tagon kívül a részvényesek két-két (Folytatás a 2. oldalon) A horvátországi Vörösmart (Zmajevac) község határában a jugoszláv szövetségi had­sereg tankjai állnak a .búza közepén. Napok óta ott for­golódnak az útra szegezett 1 üvegcsöveikkel, tiporják a termést. „Nem tudunk -arat­ni tőlük, pedig már kellene” — ;ez volt Csör.gits József első panasza. A Horvátor­szági Magyarok Szövetségé­nek és a horvátországi Ma­gyar Néppártnak elnöke ő, a Magyar Képes Újság cí­mű hetilap főszerkesztője, három kötetes ,költő, kisebb­ségének mindenese. Szeren­csénk volt, hogy otthon ta­láltuk vörösmarti házában. Eszékről jött éppen, s in­dult volna már újabb dol­gát intézni. Mielőtt hely- lyel kínált bennünket, a ló­cáról felvett puskáját a fial­nak támasztotta. — Milyen jövő vár a ju­goszláviai magyarságra az ország széthullása után? Je­lenleg három szervezet és több párt képviseli a ma­gyarságot, s folytatódni lát­szik a felaprózódás. — Annál jobban már nem aprózódhat fel a magyarság, mint ahogy eddig szétszórta a történelem. Jugoszlávia magyarsága soha nem volt A polietilén egyike a vi­lágon a legnagyobb mennyi­ségben gyártott műanyag­nak. Felhasználása egyenle­tesen növekszik, s már 1985- ben meghaladta az évi 30 millió tonnát. Hazánkban polietilén gyártásával egye­dül a Tiszai Vegyi Kombi­nát foglalkozik, két eltérő technológiájú gyárban. Ezek együttes termelése megkö­zelíti az évi 250 ezer tonnát, ebből több, mint 50 ezer tonna a kissűrűségű polieti­lén. A hazai felhasználás dinamikusan emelkedik, a nagysűrűségű polietilénből teljes egészében, míg a kis­sűrűségű típusokból csak részben tudja a TVK a ha­zai igényeket kielégíteni. A hiányt természetesen csak importból lehet pótolni. Az elmondottakra való te­kintettel, mindenekelőtt a hazai igények kielégítése és az exportlehetőségek kihasz­nálása céljából, a TVK ve­zetése 1989-ben úgy döntött, hogy egy újabb, évi 60 ezer tonna kapacitású, kissűrűsé­gű polietiléngyárat létesít. A technológiai berendezések jelentős részét a Salzgitter Industriebau GmbH német cég szállította. A külkeres­egységes, így a jelenlegi több szervezet sem jelent feltét­lenül rosszat, nem értékel­hető negatívumként. Az utóbbi negyven évben is másként éltek a szlovéniai, horvátországi és a szerbiai magyarok, most is számos különbség van helyzetünk­ben. Amíg Szlovéniában és Horvátországban már 1949- ben megalakulhattak a nem­zetiségi alapú vertikális szer­vezetek, addig Szerbiában a legutóbbi időkig nem enge­délyezték ilyenek létrehozá­sát. Ez a negyven év, a kü­lönbségek rányomták bélye­güket gondolkodásunkra, s a mi tevékenységünket sok­szor már a szerbiai, a vaj­dasági magyarság vezetői is bíráltaik. — A kisebbségnek fenn­maradása érdekében jó kapcsolatra kell törekednie a mindenkori hatalommal. A három köztársaság területén élő jugoszláviai magyarság­nak most egymással szem­ben álló hatalmakkal kell elfogadtatnia magát, egy­másnak feszülő politikai ér­dekeknek kiszolgáltatva. Nem fogják önöket egymás ellen fordítani? (Folytatás a 3. oldalon) kedelmi szerződést 1989 jú­lius végén írták alá, ugyan­ekkor kötötték meg a finan­szírozási lízing, illetve ter­mékvisszavásárlási megálla­podásokat is. A fejlesztés teljes költsége, a lízingtör­lesztéssel együtt, megközelí­ti a 6 milliárd forintot. A kivitelezési munkákat 1989 októberében kezdték meg, s a gyár komplett sze­relése ez év június 18-án fejeződött be, amikor is a különböző próbákat követő­en, a napokban megtörtént az első polimerizáció. A technológiai paraméterek beállítása után a teljes kö­rű üzembe helyezésre, illet­ve a folyamatos termelésre várhatóan ez év augusztus közepén kerül sor. A kissűrűségű polietilén döntő hányada fóliagyártási célokat szolgál, de fúvott üreges testek, fröccsöntött termékek és kábelszigetelő anyagok gyártására is jól felhasználható. Az új ter­melő kapacitással a TVK maradéktalanul kielégíti a hazai felhasználók igényét, ugyanakkor a lízingtörlesz­tés mellett exportra is lehe­tőség nyílik. (Folytatás a 3. oldalon) Van-e kiút? Igazgatótanács az ÓKÜ élén Az Ózdi Acélmű Rt. köz­Új gyár a TVK-ban A SY-TA Kft. ajánlata: két hét TUNISZBAN bérelt repülőgéppel! A) Két hét üdülés Nabeulbon háromcsillagos tengerparti szállodában B) Egy hét üdülés Nabeulban, háromcsillagos tengerparti szállodában, tel­teljes ellátással, jes ellátással és egy hét „nagy tuniszi körút" légkondicionált autóbusszal, ide­78 500 Ft fö genvezetövel, teljes ellátással. 89 500 Ft fö. Időpont mindkét változatnál: 1991. október első két hete. Jelentkezési határidő: 1991. július 25. Érdeklődni: Miskolc, Széchenyi út 90. (Tulipán-tömb, SY-TA Utazási Iroda). Telefon: 29-500, vagy Miskolc, Zalko M. u. 36. Telefon: 78-935. Telez: 62-407. Horvátországi magyarok a tankok árnyékában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom