Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-05 / 156. szám

1991. július 5., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Pályázat vállalkozóknak I A SZIKSZÓI ASZTALOS- ÉS ÉPÍTŐIPARI KISSZÖVETKEZET pályázatot hirdet Szikszó, Kassai u. 32. sz. alatti, jelenleg üvegezőként üzemeltetett, 35 mJ alapterületű, 2 helyiségből álló ingatlanrész, telefon- és szociális helyiségek használati lehetőségével történő bérbeadásira hasznosítására Minimális havi bérleti dij: 10 000 Ft | áfa A bérbeadás határozott időre, 1991. augusztus 1-től 1996. július 31-ig szól A pályázat benyújtásának határideje: 1991. JÚLIUS 20., a vállalt bérleti dij és a hasznosítási mód megjelölésével. Több pályázat beérkezése esetén versenytárgyalásra kerül sor, melynek időpontjáról a pályázók külön értesülnek. Bővebb felvilágosítás: Szikszói Asztalos- és Építőipari Kisszövetkezet Szikszó, Ady Endre u. 22. Telefon: Szikszó 55., vagy 593. A Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola 1991. szeptemberétől az alább felsorolt TANFOLYAMOKAT INDÍTJA:- villamosenergia-ipari technikusi (egy- és kétéves),- ipari elektronikai technikusi (kétéves),- önálló hálózatkezelő (egyéves) Levelező tagozatos képzést indítunk villamosenergia-ipari szakon- érettségivel rendelkezőknek kétéves,- szakmunkásvizsgával rendelkezőknek három éves képzési idővel Jelentkezési határidő: 1991. SZEPTEMBER 5. Felvilágosítás a 46 42-502-es telefonon kérhető. Címünk: 3501 Miskolc, Pf.: 89. A SZIKSZÓI ASZTALOS- ÉS ÉPÍTŐIPARI KISSZÖVETKEZET pályázatot hirdet Szikszón, jól bevezetett gumijavító tevékenység 5 éves időtartamú üzemeltetésének bérbeadására A pályázattal 93 m- alapterületű helyiség bérleti joga, továbbá a tevékenység gyakorlását szolgáló vagyontárgyak, telefon, 100 m- udvarrész és szociális helyiségek használati joga szerezhető meg. A bérbeadás időpontja: 1991. augusztus 1 -töl 1996. július 31-ig Licitálási alapdíj: 25 000 Ftlhó -j- áfa Egyszeri igénybevételi dij: 50 000 Ft. A pályázat benyújtásának határideje: 1991. JÚLIUS 20., valamint a versenytárgyalás helyszínén is. A versenytárgyalás időpontja: 1991. JÚLIUS 23., 10 óra Helye: Szikszó, Ady Endre u. 22. A pályázattal kapcsolatban bővebb felvilágosítás: Szikszói Asztalos- és Építőipari Kisszövetkezet Szikszó, Ady E. u. 22. Tel.: Szikszó 55, vagy 593. „Nefelejcs" vásárlók könyve Olvasóink a közelmúltban ismerkedhettek meg a mis­kolci Lovarda utcai „Nefe­lejcs” virág- és ajándék­bolttal rejtvényünk kapcsán. A magánvállalkozás tulaj­donosa, Sebők Istvánná a sorsoláskor bejelentette, hogy életbe léptetik a vá­sárlók könyvét. Minden olyan vásárló számára ki­töltenek egyet, aki egy-egy alkalommal legalább 150 fo­rintot hagy ott a „Nefelejcs­ben”. Az összegek azután december 10-ig gyűlnek, s az a három vásárló győz, aki egész évben a legtöbbet költötte virágra, ajándékra, kozmetikai cikkekre. Ebből az összegből az első helye­zettnek 30, a második helye­zettnek 20, a harmadik he­lyezettnek 10 . százalékot visszatérítenek a december 10-i sorsoláson, amelyre la­punkat is meghívták. Bolt a bolton Az ÉAÉV hatalmas Kato-daruja dolgozik pár napja Szendröben, ahol - végül is — egy 1976- ban félbehagyott áruház építését fejezik be. A nagyközség főterén álló ABC-áruház népszerű, ám a ruházati kellékeket mindmáig apró kis boltocskákban árulják. Most állami, önkormány­zati támogatással, no és a Szendrő és Vidéke Áfész nem kevés hozzájárulásával, emeletet húz­nak az ABC fölé. Ha elkészülnek a munkálatokkal, amit a jövő őszre terveznek, a szendrőiek és a környékbeliek tetőtől talpig, a zoknitól a kalapig felöltözhetnek ott Magyar diákok határainkon túlról Felvételin a pataki képzőben Izguló gyerekek és még idegesebb szülők topognak! tördelik a kezüket. Felvéte­li vizsga van Sárospatakon a Comenius Tanítóképző Fő­iskolán. Most először hatá­rainkon túlról is kérték di­ákok felvételüket az inté­zetbe : Erdélyből, Kárpátal­járól és a Felvidékről! ösz- szesen tizenegyen. Nagy László főiskolai do­cens tájékoztat bennünket. Arról, hogy a felivételi bi­zottság számára a legna­gyobb gondot a jelentkezők többségének alacsony szintű anyanyelvismerete okozta. A Romániából, a Szovjetunió­ból, a Cseh- és Szlovák Köztársaságból felvételüket kérők nem sajátíthatták el az általános és a középisko­lában a magyar nyelvet. Nem tanulták Magyarország történelmét sem. Felvételi vizsgát magyar irodalomból és nyelvtanból kellett ten­niük. Második tárgyként Ma­gyarország történelmét, a matematikát, vagy ja peda- gógiát választhatták. uk érthető okból valamennyien az utóbbi két tárgy egyike mellett döntöttek. Alkal­massági vizsgán is meg kel­llett felelniük. A felvételi egyik szüneté­ben ültünk le beszélgetni három kislánnyal. Vass Kin­gával, aki Marosvásárhely­ről jött, Bálint Gabriellá­val! aki Hargitaifürdőn la­kik és Gyarmati Andrea, kassai jelentkezővel. — Miért Magyarországra és miért a sárospataki taní­tóképzőbe kérik a felvételü­ket? __ v. K.: — Régóta járok S árospatakra^ Édesapámnak egy gyermekkort barátja la­kik itt, én pedig már itt ta­láltam meg a barátomat is. Szeretem a gyereküket és szeretném tanítani őket. B. G.: — Hangitafürdő kö­zel van Szén tégy házához, ott járt tavaly a Bodrog együttes. Tőlük tudtam meg, hogy itt van tanítóképző. Gy. A.: — Szlovákiában elég kevés magyar tanító van. Szeretném, ha többen lennénk. — Mit tudnak egyáltalán M agyarországról ? V. K.: — A líceumban csak román történelmet ta­nultunk. Tanították, de mi nem szerettük, és nem Is na­gyon tanultuk. Azt tudom, hogy itt van a Rákócziak vára . . . Amit a magyarság történelméről tudok, azt szü­leimtől, meg a nálunk nehe­zen hozzáférhető könyvek­ből tanultam. ★ Beszélgetésünkbe bekap­csolódik két szülő is: Bálint Káról}' és Gyarmati János. V. K.: Tisztán és szépen megtanulni a magyar nyel­vet az anyaországban lehet. Ha visszajön a lányom Er­délybe, jobban tud majd ta­nítani. Másképpen fejezi ki magát, mint az ottani csán­gói, vagy a felvidéki része­ken élő magyar. Gabi elég jól ismeri a román nyelvet is, hiszen románul végezte el a gimnáziumot. Nagyon jó lenne, ha még két ide­gen nyelvet megtanulna. Ha már Európához kezdünk tartozni, tudjuk egy kicsit jobban kifejteni azt a test-; véri érzelmet, amit egymás iránt érzünk. Ne csak ma­gyarok legyünk, ne csak ro­mánok legyünk, hanem Eu­rópában érezzük magunkat! G. J.: — Kislányunk ál­ma volt, hogy Sárospatak­ra jöjjön. Ha otthon tanul­na, olcsóbban jönnék ki. ö viszont úgy gondolja, Sáros­patak többet adhat neki, mint a szlovákiai főiskola. Talán van is benne valami Azt mondják ugyan nálunk, hogy megint felfejlődik majd a pedagógusoktatás, de a hí­rek szerint éppen az ellen­kezője valósul meg. Ha azt akarjuk, hogy megtartsuk, továbbfejlesszük magyarsá­gunkat, ezt az iskolaüggyel kell kezdenij — Mit szóltak ismerőseik, barátaik ahhoz, hogy gyer­mekük Magyarországon akar tovább tanulni? B. K.: — Mit) számít az, hot tanul egy diák? Az oszt­rákoknál tanul, vagy Párizs­ban. A lényeg, hogy fej­lessze magát, és Európába bejusson Románia is. Isme­rőseim, barátaim nagyon rendes emberek. Románok és magyarok egyaránt. Akik rendesek, akikkel a szó pá­szol, azokkal megértjük egy­mást. Egyetértünk abban, hogy a lakosság 25—30 szá­zaléka tanuilja meg anya- nyellve mellett a német,' az angod nyelvet. Hogy jobb legyen a megértés Európá­ban. Gy. J.; — Nekem a lá­nyom iskolaválasztása miiatt nézeteltéréseim nem adód­tak. Igaz, — hogy úgy fe­jezzem ki magam — eléggé intelligens emberek között dolgozom. Számítástechnikus vagyok. Köztünk a tények beszélnek, magukért. Látják a kollégák a másik gyere­kemet is: ő Prágában tanul, magfizikát az egyetemen. Magyar iskolából jelentke­zett ő is, mint a lányom ... Valamikor ősapáink, nagy­apáink fél Európa egyete­meit végigjárták. Ma is oko$ dolog valakitől ellesni vala­mit, jót, újat, amit saját környezetünkben nem tanul­hatunk meg. —■ Mit akarnak a lányok tanulmányaik befejezése után? Gy. A.: — Elsősorban a szlovákiai magyar nyelvű tanítás színvonalán és mód­ján szeretnék változtatni. Ott elég sablonos az okta­tás. A mai nevelőknél job­ban szeretném átadni a tu­dásomat. B. G.: — itt a tanár és a diák viszonya más. Sokkal jobb. Ahogy velünk itt »fel­vételi vizsgán foglalkoztak ... Itt kedvesebb a tanár, em­beribb a légkör. Ezt szeret­ném hazavinni.. ★ Beszélgetésünk végére ki­derül: Gyarmati Andrea 110, Vass Kinga 104 pontot ért el a felvételi vizsgán és úgy látszott, Bálint Gabriel­la is eredményesen kopog­tatott a sárospataki tanító­képzőbe. Nagy László sze­rint is valószínűsíthető, pont­számaik elegendőek lesznek a sikeres felvételhez. Erről a főiskolai tanács július 16- án dönt. Felvételük esetén számíthatnak a város és a főiskola, valamint a> Műve­lődési Minisztérium anyagi és erkölcsi támogatására. Faragó Lajos A titokzatos egyszarvú, amely inem iazonos az orr­szarvúval, mindenkor meg­mozgatta laz emberek fan­táziáját. Amolyan szent jel­képként imiindenféle gondo- liatviilágba Ibe itud/ta fészkel­ni imagát, s a mitológiai, meseszerűségből valamilyen tárgyiasított formában életre is ltudott Iketai. Most a Szent­endréi (Vajda Lajos _ Stúdió és iá Mlarosvásárhelyi Mű­hely fiatjait művészeinék kö­zös kiállítása címében 'sze­repéi, is nem ‘hiszem, hogy túlságosain keresni kellene, hogy mi okból. Az áltáluk bemutatott viliág ugyanis ise nem mitologikus, se nem meseszerű, csak olyan mér­tékben, amennyire a világok bármélyilkére .rá ile'het ezt fogni. Okkal, vagy ok nél­küli, laz >ez eséfiben is telje­sen mindegy. A Ikét alkotó- csoportból — mintha csak erre is ügyelték volna. egyenlő számú fiatal mű­vész boata .el Miskolcra munkáit, amelyeket július 21-ig lebet megtekinteni a MiiákolJdi Galériában. A ki­állítás meglátogatását — ainéflkül, ihogy bárkit is (le­beszélnénk erről — elsősor­ban azoknak ajánljuk, akik — ugyanúgy, mint a kiállí­tók, elvesztették hitüket a szép táblaképek, a fulra- aikasztbató hagyományos festmények, grafikák életké­pességében, is úgy .gondol­ják, hogy iaz Umülkornis —, amlinek ugyan mines földi mása — mégiscsak állat. El­igazodni ezen a .gondolat­menetén ‘természetesen ret­tenetesen néhéz, még akkor is, ha nem (történik szándé­kos megtévesztés, de az em­ber — még a legtürelime- sebb látogató is csalk arra a következtetésre juthat, mint a zsiráfot néző egyszeri ál- latkert-ilátogató, hogy ilyen hosszú nyalkú állalt inimcs is. 'Persze, az alkotói szuvere­nitás, a művészi szabad kép­zettársítás sokféle álarc mö­gé bújlhat, sóik mindenhez ragaszkodhat, még több kon­venciót felrúghat, dte egyet- 1‘ét dolgot nem vitathat el. Azt, hogy a látogató fs szu­verén ember ia .maga, ugyan­csak szabad képzettársítási képességével, kialakult, vág}' kialakulatlan ízlésvilágával, amit nem lehet figyelmen kívüli hagyni. Abban az eset­ben különösen nem, ha azt még befolyásolni is szeret­nék valamiképpen az alko­tóik. Ebben az esetben a ‘két alikötólkör, a szentendrei és a marosvá9árhelyi, mint zsák a foltját, megtalálta. A két csoport. szemléletmódja, esz­tétikai értékrendje között ugyanis sokkal több a ha­sonlóság, mint a csoporto­kon .belül az .egyes tagok között, és sajnos még így sem mondható el az, hogy mindkét csoportban egymás­tól jód megkülönböztethető markáns művészegyéniségek sorakoznak fal. iA kiállított műtárgyakat szemlélve az embernek Ionesco Orrszarvú- ja jut az eszébe, amely ab­szurd .darabban, mint tud­juk, lassan mindenki orr­szarvúvá válik. A két cso­port tagjainak ezzel szem­ben viszont sikerült teljesen urtikonni zőtódniuk. Gyöngyösi Gábor Unikornis, Miskolc '91

Next

/
Oldalképek
Tartalom