Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-26 / 174. szám
1991. július 26., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ezeréves múlt köt össze Ahogy a magyarországi horvát kisebbség látja Budapest (ISB) „Gsak b 1 i ok f angos p r o.paganda - megnyilvánulások hallatsza- niaik, de nincs lényeges változás a magyarországi nemzetiségi politikában. Magyar- ország a szlovének és a horvátók leválasztására törekszik — Jugoszláviából.” íme két kiragadott mondat Nadejikov Milánnak, a magyarországi szerb nemzetiségi szövetség elnökének állításaiból. Karagics Mijót, a mintegy 90 ezer lelket számláló magyarországi borválság szövetségének országos titkárát e mondatokkal szembesítettük. — A nemzetiségi politika megítélésében én türelmesebb vagyok — szögezte le mindjárt. — Bármilyen kormány is legyen az, negyvenötven év bűneit nem tudja egyik napról a másikra feledtetni. Nem olyan könnyű most egyszeriben mindent újrakezdeni, mint amilyen könnyű volt li960-ban a mi 60—65 iskolánkat egyszeriben megszüntetni. Ráadásul egy bizonyos változást én tapasztalok, és nem is kis dologban. A korábbi délszláv szövetség kimondottan egy- pártrendszerű irányítás alatt állt. Azóta megalakulhatott a horvát szövetség. De azt hiszem, az összes többi nemzetiségi szövetségről elA hazai közúti járműgyártás látványos visszaesése igen érzékenyen érinti az alkatrészgyártásban érdekelt gazdálkodókat is. A Kismotor. és Gépgyár, amely több száz millió forint értékű, közúti járművekhez szüksé. ges különféle alkatrészt szállít évente nagy hazai megrendelőinek, közte a Rába Vagon- és Gépgyárnák, a Csepel Autónak, továbbá az Ikarusnak, nagy bajban van. A Figyelő című gazdasági hetilap legutóbbi számában olvashattuk, hogy rendelések hiánya miatt kéthetes leállásra kényszerült a Kismotor- és Gépgyár budapesti egysége. Mintegy háromszáz dolgozót egyhetes kényszerpihenőre küldtek, szabadságuk terhére. Még szerencse, hogy az érintettek nem a munkakönyvét kapták kézhez. Nem kedvezőbb a helyzet a Kismotor- és Gépgyár vidéki gyáraiban sem. Mint azit már korábban lapunkban megírtuk, a Kismotor- és Gépgyár mezőkövesdi gyárában, ugyancsak •rendelésihiány miatt áprilistól csökkentett (heti négynapos) munkaidőben dolgoznak. Hogy ez meddig tart? Ember legyen^ a talpán, aki ezt ma megmondja. Bukta Imre, a mezőkövesdi gyár főmérnöke kérdésünkre elmondta: az augusztusi termelési kilátások semmi jóval nem kecsegtetnek, ezért újabb kényszerintézkedést hoztak. A döntés értelmében az elkövetkező időben minden dolgozónak ki kell vennie a még bentlévő szabadságát. Csak azokon a munkahelyeken tekintenek el a rendelkezéstől, ahol feltétlenül szükség van. a munkáskézre. Nem ritka ugyanis a két-három hétre szóló megrendelés, amit 'természetesen teljesíteniük kell, ha azt akarják, hogy a hazai mondhatom, mind teljes autonómiát élvezetünk. — A horvát szövetség milyennek ítéli a magyar külpolitikát? — Csak személyes véleményemet mondom. Magyarország a ' határainkon kívül élő magyarsággal igen intenzíven foglalkozik. Nyilván nem mindegy, hogy m'i történik ezekkel az emberekkel a szomszédos országaikban. De mi, akik Magyarországon élő kisebbségek vagyunk, hasonló törődést várunk el a magyar kormánytól. 'Értékelj ülk a magyar külpolitikát, noha esetenként égy-két elkapkodott nyilatkozat napvilágot látott, óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy Magyar- ország minél előbb Európához tartozzon. Ehhez alapvető kritérium, hogy a nemzetiségek számára is biztosítsanak minden jogot. — Szerb kollégája szerint a magyar külpolitika a nyugati orientáltságú jugoszláviai népeket, tehát a szlovéneket és a horvátokat mintha különválasztva, más kategóriában kezelné. — Nem fogalmaznék ilyen élesen. Azt tudni kell mindenkinek, hogy Horvátország és Szlovénia kikiáltotta önállóságát, tehát ebből a jugoszláv utópisztikus köjárműgyártó cégek a jövőben is tőlük vásároljanak. A .legjobb az lenne — mondja a főmérnök —, ha az Ikarus .mielőbb lábra állna, ha vissza' tudná szerezni elvesztett piacait. iEz ugyanis azt eredményezné, hogy ismét teljes 'kapacitással dolgozhatna a Kismotor- és Gépgyár minden egysége, lenne munkájuk egész éven át. zöaségből ez a két tagköztársaság ki akar lépni. Már ebiből a tényből kiindulva, másképpen is kell óikét kezelni. Másrészt ez a két tagiköztársaság azért érdemel nagyobb figyelmet, mert náluk teljesen demokratikus úton történt a választás, többpártrendszer alakult ki. Míg Szerbiában még mindig kommunizmus van — tehát e három tagköztársaság már csak ezért sem tartozhat ugyanabba a kategóriába. — A „vádak” szerint Magyarországhoz közelebb áll e két nép, s ezzel összefüggésben esett szó a fegyver- eladási ügyről is. — Én. erről nem is akarok véleményt mondani. Legfeljebb annyit, .hogy ,a magyar—horvát történelmi kapcsolatok ezer-éves múltra nyúlnak vissza. A fegyver- vásárlással kapcsolatban: Horvátország akkoriban, néni csak Magyarországtól vásárolt fegyvert. Szerintem egyébként teljesen, legális úton. — Érzelmileg miként viszonyul ahhoz, hogy a magyar külpolitika \ez ideig nem ismerte el Horvátország és Szlovénia függetlenedését? — Szívem szerint, s itt beszélhetek szövetségünk, sőt a szlovének álláspontjáról is, a .függetlenséggel értünk egyet. Tisztában vagyok azonban a politikai realitásokkal. Nyilván Magyarország itt akkor léphet .nyíltan és őszintén, ha eldől, hogy a nagyhatalmak, á nemzetközi politika miként reagál. A .föderatív szövetségi rendszert egyébként, amiről a magyar kormány beszél, én is elfogadható megoldásnak tartom. — .S mit remél a következő hónapoktól? — Régen rossz, ha a .nemzetközi közvélemény magukra hagyja a horvátokat és a szerbeket, hogy egymás között intézzék el a problémáikat. Ha viszont Szlovéniához hasonlóan Horvátországban is lesz nemzetközi beavatkozás, akikor rövid időn belül stabilizálódik a helyzet és Horvátország is ünnepelheti függetlenségét. Dombrovszky Ádám Legyen — ne legyen? Sok megkötöttség jellemzi mind o moi napig bérg«- dálkodásunkat. A túlszabályozottság mór-mar lekúxdhe- tetten akadályává vált a munkaerőpiaci bérek kialakulásának. Nem véletlen tehát, hogy az Érdekegyexteto Tanácsban egyre sürgetőbbnek ítélik a bérliberalizálás bevezetését, mondván, a bérszabályozás megsziinteteséneK egyik nagy eredménye lehetne, hogy végre a munkaerű ára meghatározó tényező lenne hozónkban is. Ha ugyanis, az embert munkája után megfizetik, nem kell ktska- pukot keresni annak érdekében, hogy különféle, nem bérjellegű juttatásokkal egészítsék ki az alacsony kereseteket. Azután az sem mellékes szempont, akit megti- zetnek, az általában nem tor! magát, hogy túlmunkával szerezze meg a megélhetéshez szükséges anyagi javakat, Am, a kérdés mégsem ilyen egyszerű. A bérszabályozás teljes felszámolását, illetve o teljes bérliberalizálást akkor lenne célszerű megvalósítani, amikor az idei fabb nemzetgazdasági folyamatok, továbbá a jövő évi előzetes makrogazdasági számítások eredményei az illetékes, döntéshozatalra jogosult szervek birtokában vannak, tz esetben lehet ilyen fontos kérdésben megalapozottan, felelősséggel dönteni - vélekednek a kormány illetékes képviselői. Van Olyan aggály is, hogy a teljes bérllberalizáció az inflálódáshoz vezethet. Tagadbatatlon, a fedezet nélküli bérkiáramlás ilyen veszélyt is rejt magában. Holott a kormányzati szervek az egyik fö feladatnak az infláció megfékezését tekintik. Nem kevesek vannak azon o véleményen, hogy a majdani bérliberalizálás sikere attól függ, a munkavállalók, a munkaadók, s az érdekvédelmi szervezetek tudnak-e, képesek-e kellő önmérsékletet tanúsitagi a megállapodások kidolgozásában, illetve azok betartásában, vagyis, lesz-e kellő bizalom az érintettek között? Csökkentett munkaidő, kényszerszabadság Bajban az alkatrészgyártók Pergetés Félidején túl van a méhészszezon, lassan megkezdődik a telelésre való felkészülés, ma még a virágzó napraforgóról gyűjtenek. A méhészek műlépeket építtetnek, és a napraforgómézet pergetik. Szerencsen, a Magyar Szocialista Párt választási fórumán kérdeztük meg Horn Gyulát, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökét: miért vádolhatnak bennünket revíziós törekvésekkel? — Nem jók azok a nyilatkozatok, amelyek szerint a miniszterelnök például 15 millió magyart képvisel. Nem jók, már csak azért sem, mert ezt nem lehet megoldani. Inkább azt kell kikényszeríteni, hogy a határainkon (túl élő magyar kisebbségek mindenütt megkapják az őket megillető jogokat. A térségre napjainkban a legsúlyosabb hatást a jugoszláv válság gyakorolja. A jugoszláviai fegyverszállítás súlyos politikai és gazdasági károkat okozott számunkra. A válságról elhangzott miniszterelnöki nyilatkozatról már korábban is elmondtam: tartózkodni kell mindenfajta kétértelmű nyilatkozattól! A kormányfőnek az a nyilatkozata, amit utána magyaráztak, magyaráznak, mindenképpen kedvezőtlen hatásokat váltott ki mind Jugoszláviában, mind Romániában. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a románok előszeretettel kapnak fel minden ilyen nyilatkozatot. Azért tartom a jugoszláviai események kapcsán elhangzott miniszterelnöki nyilatkozatot szerencsétlen megnyilatkozásnak, mert ma Trianont, vagy akár a párizsi békeszerződést emlegetni, meg hogy hogyan és miként alakultak ki a határok -r- szerencsétlen dolog. Ebből a szomszédaink óhatatlanul is revíziós vágyat, vágj’ törekvést éreznek ki. Feltételezem, nem ez volt a miniszterelnök úr szándéka. Én legalábbis remélem! Ezért is nagyon meg kell fontolni, hogy ki mit mond. És bízom abban, hogy nem kerül hasonló nyilatkozatokra sor. Soha nem jó, ha utólag kell magyarázkodni. Az már mindig bizonytalanságot kelt. Nem beszélve arról, hogy a magyarság, amelynek úgyis nagyon nehéz a helyzete mind Jugoszláviában, mind Romániában, sínyli meg elsőként, ha valami rossz, negatív történik a kapcsolatokban. — faragó — A Cigányság Szolidaritási Napja Szombaton Budapesten, az Almássy téri szabadidőközpontban, a Phralipe Független Cigány Szervezet a Cigányság Szolidaritási Napja címmel harmadik alkalommal .rendezi meg országos kulturális és politikai találkozóját. A rendezvényt az Egyesült Államok budapesti nagykövetének helyettese nyitja meg. A megnyitót képvásárlással egybekötött kiállítás követi, amelyen az »alkotóművészek — Bada (Márta. Balogh Balázs András és Szécsi Magda — is részt vesznek. A megnyitó beszédet dr. Jaishankar, India budapesti nagykövetségének első titkára mondja. A kiállítás megnyitása után a Magyarországi Roma Parlament rendez bemutatkozó fórumot Horváth Aradár. a Roma Parlament elnöke, országgyűlési képviselő vezetésével. Ezt cigány költők és írók bemutatkozása követi, majd Zsigó Jenő tart Múlt és jövő címmel politikai előadást. Aztán lesz műsor •'& jazz kedvelőinek, majd folklórgála. amelyen fellép a 100 tagú cigányzenekar is. A rendezvény (teljes bevételét a Cigány Művészeti Alapítvány javára írják. A kisgazdák jelöltje Relsőczi László Augusztus 11-én tartják megyénk 11. számú, egyéni választókerületében az ' országgyűlési képviselő-választást. Tízen szerezték meg a jogot arra, hogy nevűit felkerüljön a szavazólapokra, köztük Pelsőczi László, aki a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Pol- Jelöltje. 0 az, aki másfél evvel ezelőtt is megpályázta a parlamenti mandátumot, s aki Németh Miklós es Tóth Albert után a harmadik legtöbb szavazatot kapta az urnák elé járulóktól. ~ ., IIog-yan látj a most, másfel esztendő távlatából az országban belkövetkezett változásokat, elégedett-e ezekkel? Sajnos, a változások nem úgy alakultak, ahogy azt az FKgp illetve a lakosság kívánta. Érthetetlen szamomra például, hogy a tulajdonrendezés — ami lee- főbb feltétele a gazdasáli eletnek __ ilyen nehezen halad. Az elfogadott kárpótlási törvény ugyan sok vúara ad okot. de a párton belül arra törekszünk, hogy a végrehajtás eredményesebb legyen, mint maga a törvény. Jelenleg az országban — különösen a mező- gazdaságban — uralkodó, rendezetlen körülmények sem a nagyüzemi dolgozóknak, sem pedig a magángazdáknak nem kielégítőek. A nagyüzemekből alakult kft.-k nem felelnek meg a magántulajdonra épülő vállalkozások kritériumainak. _ Apropó, vállalkozás. ö n is vállalkozó, kempingtulajdonos. Milyen esélye van annak, aki ebben a szektorban próbálja megtalálni boldogulásának útját? — Nem értek egyet azokkal a kijelentésekkel, amelyek szerint a vállalkozások megpezsdültök és fellendülés előtt állnak. Saját bőrömön is tapasztalom, hogy a vállalkozók támogatása csak ígéret maradt. Érezhető például a nyugati turizmus csökkenése, melynek egyik okát éppen a helytelen gazdaságpolitikában látom. — Véleménye szerint melyek azok a neuralgikus pontok, amelyeken feltétlenül változtatni kellene? — Szilárd meggyőződésem, hogy a tulajdonrendezést a lehető legrövidebb időn belül végre kell hajtani, meg kell teremteni a piacgazdaságot. Az egyéni vállalkozásokat pedig — reális kamatozású kölcsönökkel — a lehető legnagyobb mértékben támogatni kell. Megválasztásom esetén ezeket a kérdéseket kívánom a legradikálisabb és legkövetkezetesebb módon képviselni. —kovács j.— Keni taginak a Utaló nyilatkozatok Kaptárnyitás
