Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-17 / 166. szám

1991. július 17., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Elbocsátások a BUM miskolci gyárában A pénzügyi egyensúly megtartása érdekében a Be­ton- és Vasbetonipari Mű­vek Miskolci Gyára létszám- csökkentésre kényszerül. Er­ről szereztünk tudomást teg­nap Nagy Árpád igazgató­tól. Kérdésünkre Nagy Árpád elmondta: egyre nehezebb hozzájutni a betonipari ter­mékek gyártásához szüksé­ges különböző feszítőhuza­lokhoz, betonacélokhoz. Rá­adásul a piaci kereslet is elmarad a gyár termelőka­pacitásától. — Bármennyire is sajná­latos szeptember közepéig kétszáz dolgozónktól meg kell vállnunk — közölte az igazgató a „válságstáb” teg­napi ülését követően. — A BVM miskolci gyára ugyan­is, akkor kerülhet egyen­súlyba, ha harminc száza­lékkal csökkenti a termelé­sét. a létszámleépítés egy­aránt érinti miskolci, bod- rogkeresztúri és kazincbar­cikai telepünket. Mielőtt a gyár vezetői meghozták volna döntésü­ket, felvették a kapcsolatot a megyei munkaügyi köz­pont vezetőivel, hogy senkit ne érjen váratlanul a fel­mondás. Talán ennék kö­szönhető, hogy több válla­latnál hajlandóságot mutat­nak bizonyos számú mun­kaerő foglalkoztatására. így például a Miskolci Mélyépí­tő Vállalat tizenöt dolgozó átvételére lát lehetőséget. Hogy ne legyenek bádogvárosok Hogyan lehet kezelni a városokban az önkényes la­kásfoglalók problémáját? Ezzel a kérdéssel kereste fel szerkesztőségünk Morvay Bea szociológust, a SZETA országos vezetőjét, aki el­mondta: — Minden polgármesteri hivatalnak volt fél éve, hogy megállapítsa, hány üres la­kás felett rendelkezik. Hisz’ csak akkor beszélhetünk ön­kényes lakásfoglalásról, ha egyáltalán van üres lakás, amit el lehet foglalni. Min­denkinek egyéni méltányos­ság alapján kell elbírálni a helyzetét. Figyelembe kell venni továbbá azt, hogy ki, hány éve foglalta el a la­kást, hány éve javította meg az állagát. Az emberek ugyanis általában rossz, le­rongyolódott lakásokat fog­lalnak el, és ezeket javít­gatják, teszik lakhatóvá. Így aztán azok a lakások, ame­lyeket használnak, sokkal jobb állapotban vannak, mint amelyek évekig lakat­lanul állnak. — Az önkényesek közül sokan falvakból települtek be. Vannak, akik úgy gon­dolják, és a lakáshivatalban is találkoztam ezzel a szem­lélettel, ők vissza is mehet­nének ... ság, kirekesztettség nemcsak az ő számukra lenne na­gyon nehéz, hanem ennek összes problémája, kelle­metlensége sújtaná az egész várost. Tehát a kilakoltatá­sok nem oldanának meg semmit, csak fokoznák a város gondját. _ Sokan viszont a jog­á llamiságra és a törvények­re hivatkozva érvelnek az önkényesek kilakoltatása mellett! _ Ez az érvelés helyte­len! Elismerjük, hogy való­ban jogtalanul törtek fel emberek lakásokat, nyil­vánvalóan végső elkesere­désükben, a helyzetük tel­jes kilátástalanságának tu­datában. Viszont az is tény, hogy az érvényben lévő la­kásrendelet megengedi azt. hogy méltányossági alapon az önkényes lakásfoglalók­nak valamilyen lakhatási lehetőséget biztosítsanak. Tehát a törvény nem írja elő, hogy az önkényes la­kásfoglaló nem kaphat sem­milyen lakást, illetve az ut­cára kell őt kilakoltatni. Az önkényes lakásfoglalást kö­vetően öt évig névjegyzék­re nem kerülhet, de más módon, méltányosságból pél­dául szükséglakást kaphat! J eney Edit Szépséges dombok, he­gyeik . .. Távol ia város za­jától ... Csendesség, béke ... A völgyiben buirjánzik a ve­getáció: iigyekszik miind töb­bet llélegezni az apró sZo­lák és taz .óriás ákác. Min­den növény, amelyik csak él... Lyukóbánya házai, ut­cái <a Völgy a zsebkendőnyi telikék a fák köziül Iki-ki’leső apró hétvégi házaik a hét­köznapok csendjét élik. A 'rokklantnyugdíjias Gö- mörli József ülhetne itt a jól végzett munka tudatával, nagy műve mutogatásával zsebelhetné befelé az itt élők az idegenek elismeréseit. Mert oka voilina rá! Miskolc har- imiiinc éviig idehordott sze­metét — mint egy varázsló — eltüntette, s a szemét­dombon tizenkét hektárnyi 'területen oázist teremtett. Csák az litt 'élők tudják, hogy melklkoira munkába ke­rült ez ... Hiány hetet, hó­napot .gürizett itt .a család. És persze tudják a hivata­los támogatók is. — "Nyolc-tíz méter vastag vollt itt a szemét, ezt kellett elegyengetni, hogy valami­képp sík .legyen a terület — mutat végig „birtokán” Gö- imö:ni József, és hozzáteszi: 1984 óta csinosítom a terü­letet. .Itt élek, ütt (dolgoztam hlanmiindkét évet. Láttam, hogy .ez a szeméttelep már megtelt, jó lenne eltüntetni. Rokkantnyugdíjas vagyok. .gondoltam, .segítséggel eltün­tethető az a több évtizedes szemét. Kaptam segítséget a Városgondnokságtól, koráb­bam a tanácstól, a bányától és most a város polgármes­teri hivatalától. — Máét .is lenyugdíjaz- malk, mást is bánt lakóhelyén egy szeméttelep látványa, mégsem kezd neki ilyen szi­szifuszi munkának. — ligán, de .nekem ezen felöl .még az ils „bejátszott”, hogy tizenhét évesen, ami­kor .a bányában dolgoztam, úgy politizáltam, hogy 1952- ben egy évire lecsuktak. Ma- gáinzárkába tettek, úgy v.al­- láttáik, hogy ia lekötött 'ke­zeimen oltották el az égő cigarettát. litt vannak végig a nyomai... Csoda-e, ha most a szabadba menekülök? Ko­rábban .tanácstag is voltam, minden erőmmel e környék szebb ótótelére törekszem. Akik látták, hogy fiiam, fe­leségem Is itt küszködik, ide-ide szóltak: „Jóska, te nem vagy normális!” Mert iteríitettüik a meddőt a sze­métre, néha csak befogott orral tudtunk dolgozni. Sok hivatalos helyen még gán­csoltak is. Olyan szakvéle­ményeket ladtak, hogy ezen úgysem manadmiak meg a fák, kipusztul a fű, felesle­ges bajlódni vele. És egész­ségügyileg is 'kifogásoltak vízhiányt, higiéniáit, mindent. — Ennek nincsenek meg a feltételei. Mivel egyrészt azokban a falvakban, ahon­nan munkát keresve be­áramlottak az emberek a városba, ma sincs munka- lehetőség. Másrészt a hetve­nes évek elején épült cs- lakásokat mára már kinőt­ték ezek a családok, hisz’ az akkori gyermekek fel­nőttek és családot alapítot­tak. — A drasztikus kilakolta­tásoknak milyen következ­ményei lehetnek? — Az egyéni tragédiák mellett számolnunk kell az­zal is, hogy a város pere­mén szejgényvárosok, bá­dogvárosok épülnének, ahol a szerencsétlenül járt embe­rek meghúznák magukat. Ez a diszkriminatív összezárt­A MERKANT KFT. MEGHÍVJA önt A Merkant Kft. és a Wurth-Kendc Kft. rendezésében 1991. július 22-én 10 órakor kiállítás és vásár nyílik a Postás üdülő különtermében (Debrecen, Nagyerdei krt. 66.) Bemutatásra kerülnek: + háztartási műanyag termékek -f papírból készült finn termékek + élelmiszeripari termékek -f háztartási, nagyüzemi vcndéglátóipari gépek Vállaljuk fagylaltozők, bárok komplett felszerelését Lízing-lehetőség! Felvilágosítás és szakmai tanácsadás gyakorlati bemutatóval a helyszínen, vagy az alábbi címen: Merkant Kft., 4028 Debrecen, Veszprémi utca 1. szám Telefon: (52)-19-761 Telex: 72-320 Telefax: 10-380 Kérjük, szíveskedjen látogatásával megtisztelni bennünket! LEGYEN A PARTNERÜNK, LEGYEN A MEGRENDELŐNK! Befejezés előtt a MDERZ-program A HCM Rt. elégedett a Montaviddal A mai pénzszűkös világ­ban már egy kisebb beruhá­zás is joggal kelt feltűnést a régiónkban. Hát még, ha fél­milliárdos befektetésről van szó! A Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.-nél tavaly kezdődött meg a 460 millió forintos MAERZ-program, s ez év utolsó negyedében már be is fejeződik ... — Még ma is korszerű­nek számító cementgyárunk egyik elavult, környezetre és IMII SVÁJCI KILÖSRUHA-VASÁR az Egressy Béni Művelődési Házban (Fő tér 5.) Július 18—19-én 8-tól 18 óráig R Bélyegzőkészítés néhány napos határidővel!- Reklámtárgyak feliratozása, forgalmazása- Névjegykártyák- Táblák, transzparensek készítése 3526 Miskolc Hatvanötösök útja 11. Tel.: 26-853 Fax.: 24 " %J\ egészségre káros üzemrészé­nek, a mészműnek a lecse­réléséről van szó — mondja Dessewffy István, az rt. mű­szaki igazgatóhelyettese. — A technológiát, az alapterv­dokumentációt és olyan be­rendezéseket, mint a komp­resszorok, műszerek, mérle­gek, stb. a svájci MAERZ- cégtől vásároltuk. Az egész beruházás lebonyolítója es generálkivitelezője pedig a Montavid Gruppe miskolci részlege. Az igen rövid idő alatt megvalósuló beruházás jelen" tős változást hoz a HCM Rt. égetett meszet előállító üzem­részének életében. A nehez fizikai munkát végző dolgo­zók a korábbinál sokkal jobb munkakörülmények köze ke­rülnek. Az új mészüzem ka­pacitása több mint egyhar- roaddal nő a régihez kepest. Nem kevesebb, mint 90 szá­zalékkal csökken a mesz- üzem porkibocsátása, de az sem közömbös, hogy az üzemtől 150 méter távolság­ra mért zajszint is a felere zsugorodik! — S ugyanilyen jelentősé­ge van annak is — folytat­ja a műszaki igazgatóhelyet­tes —, hogy 30 százalékkal csökken a fajlagos energia­felhasználás. Hiszen 8? a" runkban a legnagyobb költ­séget az energia jelenti. A generál kivitelező Montavid tevékenységével maximálisan elégedettek vagyunk. Ugyan­úgy, mint a svájci cég, ok is pályázat alapján nyerték el a megbízatást, s rá is szolgáltak a bizalomra. A HCM Rt. olyan szerző­dést kötött a Montaviddal, amely lehetővé teszi szá­munkra, hogy a kivitelezés­ben részt vehessenek saját dolgozóik is. Ez két szem­pontból is fontos: a cement iránti igény csökkenése idő­szakában sem kell megvál­niuk dolgozóiktól, másrészt a cementgyáriak már előre megismerik új munkahelyü­ket. Az elmúlt pénteken af­féle kis ünnep volt a HCM Rt.-nél: felkerült a „zöld gally” az új üzemre. Ez azt jelenti, hogy az építészeti és acélszerkezeti munkák majd­nem teljes egészében befeje­ződtek, s már csak a gépé­szeti és a villamos, vala­mint a tűzálló falazati sze­relések maradtak hátra. Egyébként az új üzem kap­csolódik majd ahhoz a kor­szerű, számítástechnikán ala­puló vezérlőrendszerhez, amelyet eddig csak a ce­mentgyártásnál alkalmaztak. — A próbaüzem a jövő év elején kezdődik — mondja befejezésül Dessewffy István. — Felvetődhet, hogy szükség lesz-e annyi mészre, ameny- nyit elő .tudunk állítani ? Ezt végső soron a piaci igények határozzák majd meg, ám ennél kisebb kapacitású új üzemet nem lett volna ér­demes építeni. Egyébként gondolkodunk azon is, hogy az égetett mészből magasabb fokozatú félkész, vagy kész termékeket állítunk elő, s azok értékesítésébe is bele­vágunk. Ny. 1. A természet békéje Mára a térülőt .szépségé­hez, hasznosságához mem fér kétség. Aki ide kijön a vá­rosból, a következő látvány fogadja: Lyulkóvölgy 'két hosszú domboldala között e Lyukó-pataik jobb oldala, és a műút között egy fennsí­kon telepített fiattal fák, cseirjék-bolkrotk által kísért gyepes ligetiben Ikét 'tenisz­pálya és két ikuglijpálya van (ez utóbbi fedett), frissen kaszált gyepszőinyeg, .padok, szallonniasütőlk, vizesblokk és egy kis vegyesbolt várja a pihenni vágyót, a csendet, a tkilkiaipcsalódást kereső ide­gent, idevalósit, .egyszóval a vendéget. Iingyen, fizetni se kell érte. Minit ahogy a nyug­díjas .Gömöri Józsefnek sem ■fizették, hiisz’ nem azért bá­báskodik ő e 'terület szépíté­sén. A környezetvédőknek is megtetszett ez az új pihenő­közipont, mert védetté nyilvá­nították -a Lyulkóvölgyii Bá­nyász Békepártot, amely tá­mogatására az 1989-ben meg­hirdetett „Szebb, emberibb környezetért” pályázat első díjaként (az akkori minisz- 'tereUmölk, Németh Miklós sze­mélyesen adta át a hatszáz­ezer forintot. A lyUkóbányal utcáknak külön nevük isines, Gömöri József pedig már sátortábo- rozót, gyümölosösfákat, CB- rádiiót álmodik ide, s ahogy elnézem őt, ezt is „.kijárja”, előteremti majd ... (bekecsi) Védőnőből vállalkozó Szerencs drogériája — Azért lettem vállalko­zó, mert szükségem volt egy nyugodt állásra. Ezzel a meglepő kijelen­téssel kezdi a beszélgetést Szalay Lászlóné, Klárika, majd megmagyarázza. Ko­rábban védőnőként dolgo­zott, állandóan úton volt egyik családtól a másik­hoz, a rendelőbe, a tanács­adóba. Belefáradt, s úgy tűnt, a családnak is az a kedvező, ha helyben van, könnyű utolérni. Két éve, hogy gyógynö­vényboltot nyitott, ha nem is a főutcán, azért jó he­lyen : Szerencs belvárosá­ban. Gondolta, szükség van rá, mert a környéken nincs hasonló üzlet, és mert mint egészségügyi dolgozó, mindig is vonzódott ehhez a szakmához, tudomány­hoz. — Hárman alakítottunk betéti társaságot. Azért azt, mert ez az egyik legegy­szerűbb forma — mondja. — Testvérem állatorvos — ö adta az üzlethez a szak­értelmet. Ami az indulást illeti: a helyiséggel szerencséjük volt. Az áfész viszonylag olcsón adta bérbe a BT- nek egyik volt üzletét. Több gondjuk akadt az árukész­let beszerzésével. Először a Szilasmenti Tsz-től kaptak szakmai tanácsot, árut. Több helyen is megfordul­tak, de mert az országban sok hasonló bolt nyílt, és mert sokan nem fizetnek, így csak készpénzért sze­rezhettek be árut. A vi­szonylag csekély készlettel induló bolt azóta „megerő­södött”, a különböző gyógy­növény-teákon kívül koz­metikai cikkek, s a most favoritnak számító Svéd- csepp is kapható benne. — Lassan megtanulom a szakmát — mondja Klári­ka. — Nemcsak könyvek­ből. Most például egy talp­masszázs tanfolyamra já­rok. A továbbképzés itt is elengedhetetlen. Az emberek leginkább a csalánteát keresik és a Svéd-cseppet. Ilyenkor nyá­ron kicsit pang a forga­lom — ritkábban betegek az emberek. A legnagyobb kereslet az ünnepek előtt jelentkezik, sokan vesznek kozmetikai cikkeket aján­dékba szeretteiknek. — Hogy megérte-e fog­lalkozást változtatni ? Fel­tétlenül. Azt mondtam, ha csak annyit keresek mint védőnő, de ezt nyugodt kö­rülmények között teszem, már érdemes volt. És ezt sikerült elérni. m. sz. zs. „Menekülök a szabadba...” (I07ÍC UdZIu a szeméttelepen

Next

/
Oldalképek
Tartalom