Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-16 / 165. szám
1991. július 16., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Politikai döntés volt? Szakszervezetek a szakszervezeti törvényről A legújabb termék, a simitózáras műanyag tasak gyártósorait Tajvanból szerezték be Bizakodás a bizonytalanságban (Folytatás az 1. oldalról) A több ez®r tagot számláló Dimag Részvénytársaság .sízalkszervezeiti szövetsége leveliiéit iinitézeitlt az Országgyűlés dn ükének és a vállMaitot övező térség országgyűlési képviselőjéhez. Írják: „A Diósgyőri Metallurgia és Alalk.ítástleChnol'ó- giiai Gyáraik szakszervezeti szövetségié nevében a legha- tárazottalbbiain tiltaikazunlk öininél az .általunk is alkart és szabadion megváilasZtobt Országgyűlés elnökénél 'amiatt hoigy a vállaisztópolgárolk elemi joigáimialk isemmibe vételével — az általunk ifcisz- telt Országgyűlés — alkotmánysértő módon avatkozzon be a isizatosaervezeték bölügyébe. T.udiniiuk kell. hogy a írná szövetségünk ki- alalkítáisa és megválasztása aluliról építkezve történt. Tudlnliulk ,kelll, Ihogy ez év január és március 3il-e között mii 'is vállliailtuik a megméretést, és .szakszervezeti tagságunk, lamély .számúinkra egyediül! 'hiteles, önállóan és 'szabadam döntött arról, hogy miniket támogat. . . S.ajinos, erősödik az a felismerés, hogy az észérvek, a higgadt mérlegelés, ia nemzet iiránti felelősségiből 'indíttatott 'döntés helyett ma miár az Országgyűlésben folytat jak a választási ^paródiát” ... A fentebb írtaikhoz tudni kell: a diósgyőri Ikohiászat mintegy hétezer dolgozója vállalta — és ezt tankönyvese révei! is megerősítette — ■hogy az önálló éis független vasasszakszervezet iméllett teszi le voltosát. A iképviselő- jüknek írt leveliben megle- ihétősein éles .bangóin .leszögezik: „Sajnáljuk, hogy mik őzben Ön közöttünk él, egy ■évvel a rendszerváltás után éltűni, hogy a munkások legnagyobb szervezetét és annak vezetőit indulatokat keltve lelkoimimuinlslbázzálk, lelj o liseVistázzálk.’ ’ A Borsodnádasdi Lemezgyár szervezett dolgozói július 11-én juttatták el vél.e- imiényültoat Szabad Györgyhöz, az Országgyűlés elnökéihez. Amiint azt Kormos Miklósba lemezgyár. szakszervezeti bizottságának titkára elmondta: megfogalmazódott, hogy a szabad iszervezikedé's hiányára való hlviaitlkozáis csak ■ürügy a beavatkozásra. A k ármány és a felső szintű gazdasági vezetés nem szereti és nem kívánja támogatni azokat a szakszervezeteiket, amelyek (tömegbázissal rendelkeznek, és hatékony érdekvédőimet képviselnék. A lemezgyár szervezett dolgozói az év elején .aláírá- 'saiilklkal 'ismételten •megerősí- ■tették vaisasszaltoszarvezeti ■tagságúikat, és hozzájárultak a itaigd'íjalk levonásához. Üzenetük további részében fe'l- híválk 'az Országgyűlés elnökéinek figyelmét arra hogy a kormánynak elisősonban a 'munltoáhelyak biztosítására, a tisztességes megélhetésire 'költené törekednie, és a helyi érdidbvédeknet pedig rábízni a hefljyi 'szervezett dől- gozókra. Az Északmagyarországi Vegyiművek szakszervezeti bizottságának titkára az MVDSZSZ elinöllíségi tagja, Forgon Árpád a szakszervezeti törvény parlamenti megvitatásáról, elfogadásáról a 'köveitlkezőlkléppan vélekedett: — Az ÉMV szakszervezeti bizottsága július 10-én tárgyalt a törvénytervezetről Ezen az ülésen jelen volt Raub János, az MVDSZSZ titkára is, aki újra elismételte az 'Autonóm Szakszervezetek Országos Koordlná- ciójiámaik állásfoglalását, amely szerint hiaitározo'tt az a vélemény, hogy a szak- szervezetéit belső étetét érin- itő vitás kérdéseket a 'konfö- darádióiknaik egymás között kell megoldaniuk. A tagdíjak .fizetését itedhmiltoal kérdésként k.e'11 'kezelni, amit a munkáltató végez el. Az ÉMV szervezett dolgozói az MVlDSZSZ-ellnöikség álláspontjának 'ismeretében nem kívánnak külön foglalkozni ezzel az üggyel, így csupán megerőisítették az Autonóm Szakszervezeteik Országos Ko oirdinádiój ánalk véleményét. A MÁV Miskolci Igazgatóságának független szak- szervezete viszont egyértelműen a törvény mellett áll ki. Kovács Ferenc szakszervezeti élnölk .szerint: — Végre megteremtődött az esélyegyenlőség. Eddig gátolták szervezkedésünket, most már törvény biztosítja azt. Lehetetlen helyzetben voltunk, ezentúl valóiban érvényesülhetnék a szakszervezeti szabadságjogok. Mindenki maga választhatja meg: melyik szakszervezetnek kíván .tagja lenni, hová és hogy kíván 'tagdíjat fizetni. Egyébiránt egyáltalán nem tanítjuk beavatkozásnak bel ügyeink be az Országgyűlés áltál alkotott törvényt, ennek meg kellett születnie. Szabó János, a Tiszai Ve- gyei Kombinátban működő Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezete vállalati iszbti tikára sajnálatosnak nevezte az Országgyűlés áltál elfogadott szakszervezeti törvényt. Többek között elmondta: — Az 'elmúlt években már kialakult ennél ,a vállalatnál is a szabad szervezkedés gyakorlata. Tavaly például mintegy 300 dolgozó jelentette be kilépését a vegyész- s zalkszer vezeltb öl. ú gy a nak k or legalább ennyien kérték a felvételüket. Ami a választások legitimitását illeti, 1089 nyarán teljes körű tisztújí- tást hajítottunk végre: a vezető tisztségviselőiknek mintegy hetven százaléka cserélődött újaikra. A szakszervezeti tagság számára aggodalmait okozott a .szakszervezeti vagyon elosztásába, illetve felosztásába való mostani beavatkozás, s az .aliap- szervezetelk sérelmezik mindezt. Én miagam bízom a,tagság reális ítélőképességében, hogy annak idején majd.saját akarata szerint dönt, s hogy megőrizzük a vegyész- szalkiszervezeit működőképességét. Ezúttal is 'kifejezem abbéli meggyőződésemet, hogy az Országgyűlés határozata elsősorban politikai döntés volt. Azt meg kifejezetten sérelmezzük, hogy városunk országgyűlési képviselője .többszöri kérésünk ellenére sem volt hajlandó találkozni a hely! szakszervezetek képviselőivel, a vitás kérdéseik tisztázása érdekében. A Borsodi Szénbányák Vállalat szakszervezeti ' bizottsága a következőiképpen vélekedik: „A borsodi bányászok több mint tizenlhét- ezer fős szakszervezeti tagsága nevében, a kialakult szalkszervezeit-ielilenes helyzetben — a szakszervezeteket sújtó törvényt mumíkás- gy üléseiken megvitatva és _ a döntő többség által elutasítva — mélységes felháborodásunkat és elszántságunkat juttatjuk kifejezésre. Elfo- gadihiaibaiflaininalk tartjuk _ — még a .rendszerváltozásra történő fiivaltkozással is —a tagság befizetéseiből és társaid almi munkájából létrejött szakszervezeti vagyonról, annak további sorsáról, az önkéntességen alapuló tagdíjbefizetésről — pártpolitikai érdekeikből — úgy kerülitek indítványok a parlament elé, hogy a tagság an- n.alk készítésébe nem volt bevonva, taritallmát nem ismerte és véleményt nem nyilvánítóit. A borsodi bányászok tiltakozásukat Szabad Györgyhöz juttatták el. A borso’dsZirákd Bartók Béla Mezőgazdasági és Ipari Szövetkezet nev,e az elmúlt évdkben fogalommá vált. Hol farit ma a szövetkezet, s mi a véleménye, elképzelése az elnöknek? — kérdeztük Bolya Pétertől. — Elnök úr! Milyen a közérzete? — Annak ellenére, hogy tavaly októberiben betöltöttem a hatvanadik életévemet, a téesz .vezetősége úgy döntött, hogy az átalakulás éveiben maradjak, s így mandátumom 1992 márciusáig tart. Bor9odszirákon 20 —125 éves törzsgándatagság van, s aimire személy szerint büszke vagyok, hogy az itt élltöilltöltt tölbib mint két évtized alatt torzsalkodás, belbarc 'nem volt. Ez egy olyan környezet, ahol nyugodtan .tehet dolgozni. Itt .kevesebb a gyarló oktalanság, ősziirttéblbeik és nyugodtabbak a.z embereik. — Lehet-e még beszélni sziráki „birodalomról”? — Birodalomról nem, inkább arról beszélnék, hogyan jött létre egy szerteágazó gazdaság. A isziráiki nép már 140 jewel ezéllötit is jó szellemű és jól gazdálkodó közösség volt. A szövetkezet megalakulásával olyan mezőgazda,sági ágazattal kezdték foglalkozni, mint a gyógynövények, az aprámag- valk termesztése. 1968-tól egy jelentős fellendülés jött létre, ,s az itteni vezetés „vette a lapot”. A mechanizmus adta lehetőségeket kihasználta, iparit hozott létre. Mindez környezetünkben nem mindegyik szövetkezetnek sikerült. '1082-ben a szövetkezet tíz község és Miskolc területén gazdálkodott. Sokan felteszik a kérdést: miit .keresünk Miskolcon, Szirmán, Görömbö- lyöm és Klisltokajlbain? A körülmények úgy hozták, hogy a szirmai szövetkezet már maSábia foglalttá Kiistokajt és G öroimböHyt, de nem boldogultak, és ezért kezdeményezték velünk az egyesülést.,^ ami nekünk igen sóikba került. így .alakult ki az ön áltál említett „birodallom”, ami ma sok lábon áll. Bor- sodsziiráik az iparit azért teremtette meg, hogy a mező- gazdasagot is .megfelelő szin- *;®n tudja tartani, pedig fdldterülleti adottságai nem a legklivallólblblalk közé tartoz- rtak- Stratégiáink abban állt, hogy ha egy üzem egy fél, vagy ,egy évig nem a tervezett szinten gazdálkodott, megszüntettük, s létrehoztunk helyette egy újat. il09'O-lben, kft.-iszervezésben 'kilenc ipart és élelmiszeripari üzemet hoztunk létre, s ebbe ISO dolgozónk is belépett. Látszik, hogy az érdekeltségi rendszer kezd'teljessé válni. A mezőgazdaság é's az állattenyésztés az, ami még a régi szisztéma szerint működik. Jelenleg nagy a várakozás és a bizonytalanság. Dolgozóink egy részénél feszültség tapasztalható, főleg a 40—50-es korosztálynál. Bedig a jövő célja csák egy lehet: azt a szellemi értéket és munikaer- kölcsöt, arai eddig itt felgyülemlett, tovább kell kamatoztatni. — Hogyan zárták a tavalyi évet, s mire számít az idén? — 1090-ben a kft.-lk, a mezőgazdaság és az állattenyésztés egymUl'iár.don felüli bevételt hozott, 60 millió forint volt ,a nyereség. Nagy a terület, a tíz község és Miskolc nagy differenciálást jelent. Alllaoétoáin más lesz az érdeklődés a földek iránt, mint Miskolcon. A tagság megnyugvással vette, hogy a szövetkezeti vagyon — a:mi 600 million felül van — felét már nevesítette, a másik fete pedlig nevesíthető. A vagyon a téesztagok tulajdonába került, és tulajdonos lesz mindenki, a közgyűlés általi meghatározott szisztéma szertant. A tagság a múlt évben vagyonjegy alapján kapott jutalékot, amli meglepő volt, különösen a nyugdíjasok számára. A jövőben a tulajdon arányában osztjuk eil a nyereséget. — iMilyen változásra számít a kárpótlási törvény végrehajtásával? — Részleteiben nem ismerjük még, de nagy várakozással (tekintünk élé. Legjobb tudásunk szerint' fogunk dönteni a hogyan to- válbbröl. A szövetkezet tagságát többször kell megkérdeznünk, mit alkar, és milyen módon. A vezetésnek kell kialakítani azokat az álláspontokat, amelyek járhatók a törvény széliemében, de nem a fentiről „diktált” szövefkezési formában. — iJelentkezett már föld- igénylő? — Eddig öt-hat levél érkezett kárpótlási igényire. Pillanatnyilag ezeket nem tudják orvosolni, de az a véleményünk, hogy a tulajdont rendezni kell, és a föld művelését a tulajdonosok aka- ralta szerint kell elvégezni. Nem biztos, hogy az új tulajdonosok földjét szövetkezés! forma esetén mindenki vállalni tud'ja. Bizonyára kevesebbet fogunk vetni, mint eddig, mert nem tudják, kié lesz a föld. Eddig a szövetkezet hitelt vett fél, hogy a földet megművelje. Jelenleg 1.1® millió forint • van a földben, de még egy fillér bevételűink nincs. Ha másé lesz a föld, új konstrukción kell gondolkodni. Felmerül az előre befizetés a művelési költségeikre, de ezzel nem sokan számolnak. Szolgáltatást kell létrehozni, nagy befektetéssel. Pillanatnyilag 150—)H50 millió forint értékű technikával rendelkezünk, és olyan szolgáltatási díjait kell kérni, hogy a 8 milliós traktort is meg tudjuk venni. Mindezt tisztázni kéll. — Az új földtörvény végrehajtásával hány ember válna munkanélkülivé? — Tíz-tizenöt százalékos létszámcsökkentés jöhet szóba. A munkaerő természetes leépítésénél számba jöhet a nyugdíjazás, az elköltözés. A stabilitás ma a legnagyobb érték. Még nem tudjuk, mit kell termelni, hogy az eladható legyen. A 'tejért két- három hónapos késéssel fizetnek. A sertést tíz forinttal olcsóbban veszi át a húsipar, .a búzát nem tudjuk eladni. Ha magtárra termelünk, akikor miből fogunk megélni ? Azon munkálkodunk, hogy a szovjeteknek 30—5'0 ezer tonna terményt el .tudjunk adni. — Mégis mire számít? — 1992 mároiusáig a rendeletben előírt feltétetek szerint az átalakulást a mező- gazdaságban és az állattenyésztésiben végrehajtjuk. Meg kell találni annak a lehetőségét, hogy a nagyüzemek esetleges háztájiban 'termeljenek, értékesítsenek tovább. A termények ellenértékét ma szinte lehetetlen bekasszírozni. Ez a legnagyobb gond, is a másik, hogy nem vagyunk jelen az exportpiacon. — Van tartozásuk? — Annyira azért nem állunk rosszul, hogy az állam iránti ikötelezettségeiniket ne tudnánk teljesíteni. Igaz, nem képeztünk nagy tartalékot, nem számoltunk 60 milliós likviditásra. Űjiböl át kell gondolni tevékenységünket. Mindez kemény munkát igényéi, s ha nem történik érdemiben lépés, néhány szövetkezet az év végére elsorvad., de az is lehet, hogy még hamarább ... Fekete Béla Fotó: Laczó József Többedmagammal várakozók a frissen alakult kft. előszobájában, ahol nagy a sürgés-forgás. Az ügyvezető igazgató ajtaja mögött egymás után tűnnek el, majd ismét fel, várakozó embertársaim. Az időt kihasználva, megközelítem a szoba szegletében „strázsáló” titkárnőt, és óvatosan megtudakolom a jövés-menés okát. Az igazgató úr helyettest keres — közli sokat sejtető- en. Hirdetésre jöttek, ma már tízen próbáltak szerencsét. — Nehéz feltételekéi szabtak? — kérdezem. — Két fő szempontot kötöttünk ki. Az érdeklődő műszaki diplomás legyen és fiatal. A többit úgyis az igazgató úr dönti el. Miközben a pályázók váltják egymást, a várakozók közül kettő beszélgetni kezd. — Te hol végeztél? — kérdi a nyurga nyakkendőstül a kis köpcös. — A budapesti műszakin. — És előtte hová 'ártál? — A Toldiba. És te? — Én a nehézipari műszakira, Miskolcon. — Vidéki vagy? — Igen, de előtte már dolgoztam egy gépgyárban — Gimibe nem jártál? — Nem! Szakmunkás voltam, onnan vettek fel előkészítőbe, aztán az egyetemre. — Szóval, te SZET-es vagy? — mondja fanyalogva a nyurga. — Igen, de nem volt könnyű. A válasz egy lekicsinylő mosoly, nyakkendőigazítás. A csöndet az igazgatótól kifelé jövő pályázó töri meg. — Palánky Ferenc Béla menjen be. A nyurga feláll, újabb igazítás a nyakkendőn, s eltűnik az ajtó mögött. A kis köpcös maga elé mered és fennhangon mondja: — mit akart ez a SZET-tel? Kis idő múlva nyílik az ajtó, megjelenik a jól fésült és közli: — Sós István, ja te vagy az? Menjél be, megvárlak. Várakozunk. A hosszú odalép a titkárnőhöz. — Elnézést. Nem volt kikötve, hogy „igazi” diplomásokat keresnek? — Hogy érti ezt? — kérdezi az ifjú hölgy. — Hát, tudja a gyorstal- palós végül is csak SZET- es. Tűnődök a hallottakon. Hány SZET-essel fog nőni a munkanélküliek tábora? Mert részükre egyetlen esély marad: a munkapad mellé állni. — ete — iovelnie! INTENZÍV NYELVTANULÁS + EGYETEMI ELŐKÉSZÍTŐ VAGY SZAKMAI KÉPZÉS Mindez egy helyen, egy tanév alatt, „. . Pécsett, a Grastyán-Alapítvány Nyelviskolájában peresére részletes tájékoztatót küldünk Hívja a 72/10-808, 10-92«-es számokat!
