Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-15 / 164. szám

1991. július 15., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Bene Ferenctöl Vlád Lászlóig „Dokumentumfilm’’ az erdélyi szakember felfedezéséről sport ' A totó . 28. heti eredményei: X, 1,1, X, 2,1, 1,1,2, 2,1,1, X, és a plusz: X Kropko kilencedik Két szám után még csak 21. volt, de kitűnő hajrá­val, nagyszerű maratoni szereplésével végül is 9. lett a németországi Roth- ban, a triatlon Világ Kupa 3. fordulójában a magyar színeket képviselő miskol­ci Kropkó Péter. Erről az erőpróbáról azt is tudni kell, hogy egyben a sport­ág nem hivatalos hosszú távú Európa-bajnoksága is volt. Az 1450 szereplőt felvo­nultató verseny első szá­mában, az úszásban Krop­kó 47:07 perces eredményt ért el, ezzel a 3. helyen állt. Ezt követően kerék­párral viszont csak 4:49 óra alatt teljesítette a 180 km-es távot, s mivel ez a 26. legjobb idő volt, vissza­esett a 21. helyre. A haj­rá azonban a , szó szoros értelmében huszáros volt, mint mindig, ezúttal is ki­tűnően futott, 2:50:28 óra alatt ért a maraton végé­re, így lett 8:27:02 órá­val végeredményben kilen­cedik. A Világ Kupa-for­dulót, egyben a nem hiva­talos EB-t a finn Pauli Kiuru kitűnő 8:04 órával nyerte, rajta kívül még né­gyen érték el a kiemelke­dőnek számító 8:20 órán belüli összesített időered­ményt. Csak röviden... ATLÉTIKA. A felnőtt Budapest-bajnokság első napján két érem jutott a diósgyőrieknek. Férfi 1500 m: 2. Kazsimér 3:42,49. Női 100 m gát: 1. Kovács Zs. 14,38. KAJAK-KENU. Világbaj­noki válogató — Fadd- Dombori. K. I. 1000 m: 3. Angyal (Tiszai Erőmű Vál­lalat SC) 3:35.58. K. II. 1000 m: 1. Petrovics, An­gyal (Szolnoki Olajbá­nyász, TEV SC) 3:17,51. Szövetségi engedély A Spanyol Labdarúgó- szövetség úgy döntött, mél­tányolja a Liga kérését, és engedélyezi azt, hogy az első osztályú pontvadászat­ban érdekelt klubok negye­dik külföldi labdarúgót is pályára léptethessenek a bajnoki összecsapásokon. 1. rész A DVTK vezetői több ma­gyar szakemberrel tárgyal­tak, hiszen Palicskó Tibor visszalépése miatt az NB I- es labdarúgócsapat edző nél­kül maradt. Megkeresték Bene Ferencet, Both Józse­fet, Sárosi Lászlót és Vigh Tibort is. ök azonban vagy máshová szerződtek, vagy nem vállalták a munkát. Ekkor került szóba az a gondolat, hogy külföldön kellene szétnézni. Az „áru- kapcsolás” is ott motoszkált a diósgyőriek fejében, hi­szen egy idegenlégiós mes­ter nyilván játékosokat is magával hoz ... Beindultak az „áttételek” és anélkül, hogy Erdélybe, vagy más­hová szaladgáltak volna, in­formátoruk (akit nem kí­vánnak megnevezni) szállí­totta a neveket. 2. rész Kezdetben Alexandru Muta volt az első számú jelölt. A tainár úrral való kapcsolat- teremtést azonban jelentős mértékben nehezítette, hogy nem tudott magyarul. A di­ósgyőriek töprengeni kezd­tek: mi lesz, ha dicsérni, netalán korholni kell vala­kit? Sebaj — érveltek —, majd a nyelvünket beszélő másodedzője segédkezik. Természetesen utána néz­tek a Testnevelési Főiskolát Hosszú-hosszú éveken ke­resztül a BVM-re, mint bá­zisvállalatra épülve két szak­osztállyal eredményesen mű­ködött a BVM Alsóasolca Sportegyesület. A labdarú­gók a megyei I. osztályban, a kézilabdázók pedig az NB II-ben versenyeztek. Az utóbbi idők mindent meg­remegtető változása az egye­sület vonatkozásában a leg­alapvetőbbet, a szponzori kapcsolatot szüntette meg. Az önkormányzattól kapott 100 ezres támogatás kevés­nek bizonyult a két szak­osztály zavartalan és ered­ményes működtetéséhez. A kézilabdázók és a labdarú­gók a tavaszi „mélyrepü­lést” követően egyaránt ala­csonyabb osztályba zuhan­tak. A kudarc okairól és a reményekről Tóth Sándor egyesületi elnökkel, vala­mint Szalánczi Józseffel, a kézilabda-szakosztály veze­tőjével beszélgettünk: — A kudarc fő okát ab­ban látom, hogy a lehető­ségek vonatkozásában szin­te a nullára zuhantunk — kezdte az elnök. — Ennék egyenes következménye volt sportolóink sikertelen sze­replése. Áprilistól már nem tudtuk fizetni az edzői tisz­teletdíjakat és a csapatok utaztatását is csak két lo­kálpatrióta vállalkozó, Szi­lágyi Tamás és Kővári Jó­zsef támogatásával tudtuk megoldani. Persze ebből az alapvető problémából mint­egy láncreakcióként fakad­tak a többiek. Az egykori második világ- háborús repülőtéren kiala­kított silvenstone-i verseny- pálya adott otthont a For­ma—1-es gyorsasági autós világbajnokság idei nyolca­dik futamának, amelynek tétje a Brit Nagydíj volt. Az előjelek azt ígérték, hogy a legutóbb a Francia Nagydíjon is m'agabiztosan első Nigel Mansell, a Willi­ams—Renault egyes számú versenyzője hazai földön is­mételni fog. A rajtja jól sikerült, ám a szintén az első sorból in­dult világbajnoki címvédő brazil Ayrton Senna való­sággal kilőtt McLaren—Hon­végzett Muta úr korábbi „viselt dolgainak” is. Meg­tudták róla, hogy különböző ifjúsági centrumokat veze­tett, legutóbb pedig az FC Bihornál ügyködött. A leg­nagyobb bökkenőt az jelen­tette, hogy a romániai első ligás csapatok mellett kevés időt töltött el, és amikor er­re fény derült, a DVTK visszalépett. v 3. rész Időközben Magyarorszá­gon tartózkodott Vlád László dévai szakember (aki az el­múlt egy—másfél esztendő­ben néhány játékos ügyében „közvetített”). A DVTK és Vlád úr Budapesten botlott egymásba és rögtön elkez­dődtek a tárgyalások. A má­sik szálon az információs „csoport” dolgozott. Meg­tudták róla, hogy játékos­ként másfél évtizedet húzott le különböző együttesek szí­neiben a román első ligá­ban és a B-válogatottságig vitte. Visszavonulása után edzősködni kezdett, első- és másodosztályú csapatoknál dolgozott. Keze alól neves tanítványok kerültek ki. A hírek szeriint a világszerte ismert Kovács István „isko­lájának” tagja, már azért is mert hamarosan hatvanesz­tendős lesz. Vlád László ma­gyarul tökéletesen beszél, így a budapestit követő mis­— Éspedig? — A pénztelenség árnyé­ka morális gondokat fakasz­tott — vette át a szót a szakosztályvezető. — Leg­jobb játékosunk, Trézsi le­állt, őt mások is követték. Edzőinket nem tudtuk anya­gilag dotálni. A rendszerte­len munka erőnléti gondo­kat okozott. A csapat játé­ka ideges, kapkodó lett, a kölcsönös torzsalkodás vált jellemzővé az igazi, közös­ségi szellem helyett. Kulcs­embereink nem voltak part­nerei sem az edzőnek, sem a fiatalabb játékosoknak. Produkálni akaró játékosa­ink is kishitűelcké váltak és egy ilyen megfordíthatatlan folyamat végterméke csak a kudarc lehetett. — És a labdarúgók? — Gondjaink azonos tő­ről gyökereztek — folytatta Tóth Sándor. — Így érthe­tő, hogy ugyanott, azonos lehetőségek, körülmények, és „beárnyékoltság” mellett csak a minimumra voltak képesek. — Kilátásaik? — Az önkormányzat nem az egyesületet, hanem csak a létesítményeket veszi át a BVM-től. Egy fénypont az alagút végén, hogy ígéretet kaptunk ezek ingyenes hasz­nálatára. Jelenleg minden zárva, de bízunk abban, hogy az önkormányzattal, az iskolákkal együttműködve az eddiginél sokkal jobban tudjuk hasznosítani a pá­lyákat, egész Alsózsolca es egyesületünk sportjáért. Mi­dájával, és az élre állt. Ez az állapot azonban csak egészen rövid ideig tartott, a Williams—Renault-t kor­mányzó Mansell visszavette a vezetést. Mi több: kőiről körre növelte előnyét, és a 35. körben már 25 másod­perccel állt Senna előtt, ami­kor a kerékcsere mellett döntött. Jól tette, mert az élre tudott visszaállni, s in­nentől kezdve már nem is volt kérdéses, hogy ki lesz a .nyertes: az 59 körös via­dal végén a hatalmas fö­lénnyel berobogó Mansellt intették le elsőként a koc­kás zászlóval. A Brit Nagydíj végered­ménye (59 kör, 308 3Ó7 km): kolci csevegésihez sem szük­ségeltetett közvetítő. A gyors szóbeli egyezség végeredmé­nye: a tervek szerint július 18-án, csütörtökön munkába áll, a szerződését pedig jú­lius 22-én írja alá. 4. rész A DVTK és a Paliaskó- utód „forró dróton” már többször is kapcsolatba lé­pett egymással. Telefonon sokszor tárgyaltak, Vlád úr ugyanis hazatérve rögtön szétnézett a játékospiacon. Egy-két futballistát kisze­melt és minden remény meg­van arra, hogy jelöltjei kö­télnek állnak. Természete­sen feleségét is magával hozza, számukra a DVTK biztosít lakást. A legizgal­masabb kérdés az, hogy mennyiért vállalta? Nos, igénye — Fülöp István ügy­vezető elnök szerint — nem több, mint a magyar NB I- es trénerek „átlagfizetése”, tehát nem drága, de nem is kétfillér. Tudják-e már a hírt a játékosok és a lemon­dott mesterük? Palicskó biz­tosan nem értesült róla, hi­szen Németországban tar­tózkodik. Az együttes tagjai pedig ezekben a „zavaros napokban” .nyilván nem saj­nálnak néhány forintot az újságokra ... vei gyakorlatilag minden korábbi kapcsolatunk a BVM- el megszűnt, meg kell vál­toztatni az egyesület nevét is. — Tonébb akarnak dol­gozni? — Természetesen. Egyesü­letünknek több évtizedes múltja van, s ez kötelez. De kötelez az alsózsolcai fiata­lok testkultúrája iránt ér­zett felelősségünk is — mondta az elnök. — Ezért mindkét szakosztályt mű­ködtetni akarjuk. Labdarú­góinknál reális cél a mi­előbbi visszajutás a megyei I. osztályba. Ez szakmailag megalapozott. Kézilabdázó­inknál egy ütőképes, jó szel­lemű, elsődlegesen alsózsol­cai fiatalokra épülő csapat kiépítése a cél, így csak táv­lati feladat az NB' II-be va­ló visszajutás kiharcolása. Ehhez persze széles társa­dalmi összefogásra van szük­ség. Anyagi bevételt bizto­sító sportsegély-rendezvé- nyeket akarunk tartani, s természetesen megkeressük a területünkön gazdálkodó üzemeket is. Bízunk abban, hogy sikerül a lakosságot is megmozgatnunk. Sokat vá­runk a július 17-i vállalko­zói fórumtól, reméljük sike­rül megértetnünk, hogy a fiatalok egészséges fejlődé­sét elősegítő befektetés — a sport szponzorálása 1 — egyi­ke a legjobb beruházásdk­1- Nigel Mansell (brit, Willi­ams—Renault) 1:27:35.479 óra, 2. Gerhard Berger (oszt­rák. McLaren—Honda) 1:28: 17.772, 3. Alain Prost (fran­cia, Ferrari) 1:28:35.269. Á világbajnoki pontver­seny állása, nyolc futam után, pilóták: 1. Senna 51 pont 2. Mansell 33, 3. Ricoar- do Patrese (olasz, Williams —Renault) 22, 4. Prost 21. Márkák: 1. McLaren—Hon­ba 67 pont, 2. Williams- Renault 55, 3. Ferrari 29. Az 1-es világbajnokság kilencedik futamát két hét múlva Hockenheimben ren­dezik rneg a Német Nagydí- jert. K. T. Qlsózsolcai gondok és remények nak. Kossárik Nándor Hansell nyert Silverstone-ban HOZZÁSZÓLÁS Fábián magányos „gyilkos”? Olvasom, hogy Fábián László olimpiai, világ- és Euró- pa-bajnok öttusázó sportágával foglalkozó újságírókat hívott meg a Szent István körúti hűvös sörözőbe, baráti beszélgetésre. Gyorsan leszögezem: nem vagyok sértő­dött, mert nekem nem szólt. Miért is tette volna, hiszen Borsodban még nem vert gyökeret az öttusa, ez a .műfaj hiányzik a palettáról, így a sportággal gyakorlatilag sem közvetlen, sem közvetett kapcsolatom nincs. Persze azért figyelemmel kísérem az eredményeiket, elolvasok róluk mindent, szurkolok értük, tudásukat, felkészültségüket ma­ximálisan elismerem, mi több, példaként állítom őket má­sok elé. Mert azt a járatlanok is tudják, hogy Magyarotr ~. szágnak mindössze öt-hát világszinvonalú öttusázója van (szemben más nemzetekkel), mégis szinte minden elérhe­tő, kiharcolható cim a miénk. Nos, Fábián, a rendkívül népszerű Joel meghívta a toliforgatókat egy kis csevegésre. Abban reménykedik ugyanis, hogy a sportsajtóval közösen sikerül rátalálnia arra az útra, amely segíthet a legjobb hazai sportolóknak az olimpiai felkészülésben. Azoknak, akik még nem ta­lálták ki, hogy miről is van (volt) szó, gyorsan leirom: Fábián anyagilag szeretné egyenesbe hozni a klassziso­kat. Ugyanis szomorúan ecsetelte, hogy hiába él számos kitűnő sportoló Magyarországon, csak kevesen mondhat­ják el magukról, hogy egyéni szponzoruk van. „Miért nem éri meg a magyar vállalatoknak, hogy termékeiket világ­hírű sportemberek reklámozzák? Amig külföldön a cégek vetélkednek a versenyzőkért, addig nálunk a sportolók­nak kell kilincselniük.” Az elmúlt években sok mindent hallottam már a „köl­csönös előnyökön alapuló barátsági szerződésekről", a szponzori együttműködésekről, a bázisszervi támogatások­ról, a reklámért cserébe pénzt adok akciókról, a mecé­násokról, hogy azt hittem: újat már nemigen mondanak nekem. Fábián kombinációja eredendően ötletes, azt azonban kötve hiszem, hogy figyelemfelkeltője saját kút­fejében pattant ki. Nyilván mögötte állnak hasonszőrű társai - és álljanak is mögötte! Vagyis: tökéletesen egyet­értek az öttusázóval, ha a hegy nem megy mohamed- hez, akkor a képletet meg kell fordítani. A honi élsport életben tartásához az államkassza nem tud annyit adni, amennyire szükség lenne; A jövő tehát a tőkével rendel­kező cégeké (is), akik fantáziát láthatnak például az olimpikonokban, summázatként pedig: igy találkozik az üzleti érdek a sportoló érdekével. Csupán az a bökkenő, hogy a jelenlegi igen nehéz gazdasági helyzetben nem könnyű tehetős mecénásokra találni, de a piaci viszo­nyok kialakulásával rendeződhetnek a dolgok. Azért egy-két „erőtlen” lépést már megtettünk. Ugye mindenki ismeri Egerszegi Krisztina — a tündérTen ara­nyos Egérke —, Szöul olimpiai bajnokának kitűnően sike­rült tévés kampányát a Plusssz... tablettával, vagy ép­pen az öttusázók akcióját egy sportkrémmel. Persze a kivételek csak a szabályt erősítik. Kiért harcol(nak) Fá­bián (ék)? Önmagukért? A jövő élsportolói generációjá­ért? Az egyetemes magyar sportért? A szöulihoz hasonló sikerekért? Azt hiszem, valamennyiért. ,(K) A pontversenyben: 1. TEV SC, 2. DVTK, 3. MVSC Rajtol az MK-1. fiú II. korcsoport 2000 méteres versenyé­nek mezőnye Fotó: Mák Miskolcon, a Csorba-telepi tavon rendezték meg a Vas­utas Kupa kajak-kenu versenyt. A győztesek, férfiak: Obe- da (MVSC). Kézsmárki (TEV SC). Veréb (DVTK), Márton (DVTK). Vuss (DVTK). Fejér (Ganz-Mávag), Obbágy—Veréb (DVTK), Vona (Ganz-Mávag), Czibere (DVTK), Vajkai (MVSC), Szakmári, Tomkorics (MVSC), Szabó, Büdi (TEV SC). Virág, Fülöp (Tiszafüred), Nagy—Örkény (Ganz-Má­vag), Rutkai (TEV SC), Hudák (Tokaj), Fülöp (Tiszafüred), Márton (DVTK), Szabó—Büdi (TEV SC), Cziáky (MVSC). Rontó—Veréb—Krajcsovics—Lénárt (DVTK), Büdi (TEV SC), Czelvikker (TEV SC). Nők: Hegyi (TEV SC), Makó (TEV SC), Bodnár (TEV SC), Bogdanovics (DVTK), Hegyi—Sebes­tyén (TEV SC, DVTK). Homér—Bogdanovics (DVTK), Já- vorszlci (TEV SC), Makó—Skobrák (TEV SC), Bartók—Kiss— Makó—Skobrák (TEV SC), Farkas—Kiss (TEV SC). Hegyi (TEV SC). A pontverseny élcsoportjának végeredménye: 1. TEV SC 419. 2. DVTK 382, 3. MVSC 217, 4. Tokaji Medosz 136. Biztos magyar síkor Elmaradt a várt nagy küzdelem, a magyar válogatott biz­tosan nyerte a salakmotoros csapat-világbajnokság B-csoport- jának második versenyét, s a sorozat történetében először feljutott az A-csoportba. A végeredmény: 1. Magyarország 53 pont (Adorján, Petrikovics 14—14, Hajdú, Tihanyi 10—10, Nagy 5 pont), 2. Németország 27 pont (Gerd Riss 9, Andre Pollehn 8, Klaus Lausch 7, Robcrth Barth 3, Peter Schock 0), 3. Norvégia 26 pont (Lars Gunnestad 11, Einar Kylling- stad, Tor-Einar Hielm 6—«, Amt Förland 3, odd Pettersen ft) 4. Finnország 14 pont (Vcsa Ylinen 8, Tomi Havu 3, Mi­ka Pellinen 2. Juha Moksunen 1, Jannc Moksunen 0). A B-csoport végeredménye a 2. forduló alapján: I. Ma­gyarország 91 pont, 2. Németország 60, 3. Norvégia 54, 4. Finnország 35.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom