Észak-Magyarország, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-22 / 145. szám

1991. június 22., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Epe­és májbetegségre tej? A könyvhét hat évtized óta elsősorban az élő ma­gyar irodalom ünnepi szem­léje, de minden alkalommal nagy sikerük van a régi szá­zadok hasonmás kiadású könyvremekeinek is. Ezek olykor félméteres bőr-, vagy fatáblákba kötve, elszállt korok szellemi kincseit őr­zik hazánk híres műemlék­könyvtáraiban, amilyen pél­dául a 460 éves Sárospataki Református Kollégium nagy­könyvtára. Könyvállománya megha­ladja a 320 ezer kötetet. Túlnyomó többsége ajándé­kozás útján került a pataki tékába. A legrégibbeket külföldi egyetemeken járt ta­nárok, diákok hozták ma­gukkal, később pedig a hí­ressé lett diákok, jeles pat- rónusok hagyatékolták vég- rendeletileg az alma malter­ra könyveiket, könyvtárukat. Az adományozók közül el­ső helyen tartja számon az iskola története a Rákóczia- kat. Szerette, gyűjtötte a' könyveket X. Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsu­zsanna. Útjairól sohasem tért vissza a fejedelem anélkül, hogy néhány új könyvet ne hozott volna magával. Még amikor 1626 telén Berlinben járt, hogy Bethlen Gábor számára megkérje Branden­burgi Katalin kezét, vissza­felé jövet, Boroszlóban több művet is vásárolt, így Gre­gorius de Valentia négy fó- liókötetből álló művét, ame­lyet Ingolstadtban nyomtat­tak 1592-ben. A Rákóczi csa­lád könyvtára, amelyet az apához hasonlóan, szintén könyvszerető fiú, III. Rákó­czi Zsigmond adományozott a kollégiumnak, körülbelül 3500 kötetből állt. Századok viharai, az üldöztetés, mene­külés évei nagy pusztítást végeztek a pataki téka állo­mányában. Egy töredékes, öreg katalógus szerint azért még ma is több száz olyan értékes kötete van a kollé­gium nagykönyvtárának, ame­lyek a Rákócziak várbeli könyvtárából származtak. Hogy mennyire szerette a könyveket I. Rákóczi György, és a legnagyobb anyagi ál­dozatot is hajlandó volt ér­tük meghozni, mi sem bizo­nyítja jobban, mint a Má­tyás király híres Corvin-kó- dexeinek megszerzésére tett kísérlete. A corvinák túl­nyomó részét ugyanis a 17. század első felében — a szul­tán tulajdonaként — még Budán- őrizték. I. Rákóczi György 1632. augusztus 10- én kelt levelében azt írta Konstantinápolyba követé­nek, Szalánczi Istvánnak, hogy 100 aranyat ad Dzulfi- kár agának, ha eredménye­sen közbenjár a szultánnál „a Budán levő sok szép de­ák könyvek” megszerzése ér­dekében. Pár hónap múlva a 100 aranyon kívül még egy gyé- mántköves gyűrűt is felaján­lott a fejedelem az agának; „csak a Budán levő köny­vek ideszerzésében haszno­san munkálkodjék”. Szalán­czi válaszában arról írt, hogy „Zölfikár aga a fejede­lemnek semmi dolgában sem biztosította őt úgy, mint a budai könyvek ügyében”. Később Mikó Ferenc, majd Keresztessy Pál főkövetek is eljártak a török portán az agánál, hogy „ha lehet, le­gyen érte, nyerhesse meg a császártól, adassa ide a könyveket ő hatalmassága, ott is csak az moly emészti őket, semmi hasznát nem vehetik”. Egy 1633. július 23-án kül­dött török levélben azt az értesítést kapta a fejedelem, hogy „a budai várban levő kersztyén könyvek számának és címének összeírásával” Musza pasát és Eshák agát bízták meg. Egy teljes évig tartott a levelezés, s már meg is egyeztek a corviná­kért ként 5000 tallérban, Má­tyás király híres bibliotéká­jának könyveit mégsem .sike­rült megszereznie I. Rákóczi Györgynek. Mi lehetett az oka a nagyszabású könyvvá­sár elmaradásának, erre vo­natkozólag semmi emlék sem maradt fenn. Pedig ha ak­kor a corvinák Patakra ke­rülhettek volna .. . ! Hegyi József Külföldi szakemberek tu­dományosain bizonyították, hogy ha valaki el alvás előtt rendszeresen egy poihár me­leg tejet megiszik, megelőz­heti az epekő kialakulását. Sőt, a meglevő epekő'gyógy­szeres kezeléssel történő ol­dódását is elősegítheti. Mii van a háttériben? Az már régen köztudott, hogy egy pohár- meleg tej mézzel 'és 'kevés vajjal ki­váló altató. Die hogyan hat a tej az epehólyagra? Előse­gíti az epdhólyag kiürítését, és így lassítja az epdkőkép- ződést. Ehhez viszont az MUNKAMEGOSZTÁS „Mr franciáik, szeretünk jókat entnü, jókat inni, jóikat szeretkezni. A többit Euró­pára ihagyjuik.” M. Ghanasse, fnandia miniszter TANPROGRAM „A japánok mindaddig forradalmárok, amíg egye­temre járnak. Mihelyt befe­jezik tamuiimányaiikat, öltönyt vesznék, nyakkendőt kötnék, és mindent elkövetnék, hogy megvédjék az országot a forraidalomltóa.” I. Qkagawia, miniszter A VAGY VONATA „A palesztinok ahhoz az utashoz hasonlítanak, aki szükséges, hogy minimum három hónapon keresztül na­ponta rendszeresen igyunk lefekvés élőtt egy-egy pohár meleg tejet. A fejnék, tejterméknek gyógyító, védő hatása van a máj egyes megbetegedései­nél is. Fehérjetartalmuk kö­vetkeztében segítik a máj működését. A heveny máj­gyulladás gyógyuló szaka­szában szükséges a diétához a tejj, vaigy a savanyított tejtermék. Idült májgyulla­dás esetében az étvágytalan betegnek adjunk túrót, saj­tot és tejet. jeggyel a kezében, az állo­más peronján várja, hogy megérkezzék a vonata. Az­tán, amikor az első vonat befut, nem száll fel, a kö­vetkezőt várija. Hagyja el­menni a másodikat is, hogy majd jön a harmadik ... Már tíz vonat elment, de az utas még mindig vár, és szo­rongatja ia jegyét.” H. Mubarak, egyiptomi elnök REMÉNYTELEN ESET „Hia tehetném, zsidó len­nék, és az egész világot te­lekiabálnám, hogy a válasz­tott nép közé tartozom. De hát én télietek róla, hogy nem az .vagyok?” Lech Walesa, elnök AKÁC ISTVÁN: Őket- halljátok Megfürödtem a lét vizében aztán eltűnők észrevétlen — fekszem majd lenn, a föld szívében s harangokat kongat a térdem Őket halljátok mindig az éjben ... Szövegelés Néhány évvel ezelőtt Sajóládon falugyűlésen fel­vetettem, hogy a helyi is­kola felvehetne Fráter György nevét. Az iskola akkori igazgatója szinte ijedten mondta: „De plé­bános úr, ezt nem beszél­tük meg együtt!” Akkor az ötlethez is megbeszélés kellett (volna). — Nem hagytam az ügyet. Az or­szággyűlési képviselőnk ál­tal a művelődési minisz­terig jutottam. Pozsgay Imre azzal intézte el a névadást, hogy „Práter György ellentmondásos em­ber volt”. — Az akkori érvényes rendelet (136/ 1972. MK. ,15.) szerint: „A választott név olyan sze­mély legyen, akinek mun­kássága a haza felszaba­dítását, a szocializ'mus épí­tését, a társadalmi hala­dást, a tudomány és a'kul- túra fejlődését szolgálta, és akinek az élete ezért pél­dakép lehet az intézmény működésében.” Tény, hogy az ebben foglaltak nem mindegyikének felelt meg Fráter György, főleg a szocializmus építésének nem. Életrajzi adatait mellő­zöm, mert azt már sok­szor megírták, néhány éve az Észak-Magyarország­ban is (1982. április 17. Hajdú Imre .cikke). A mos­tani iskolai névadást Frá­ter György életének sajó- ládi eseményei és életé­nek példája indokolja. Fráter György 24 éves korában 1506-iban a saijó- ládi pálos kolostorban tett szerzetesi fogadalmat. 1508- ig volt itt. Miután újonc­évei,t itt letöltötte, több pá­los annales (évkönyv) meg­emlékezik arról, hogy Frá­ter György szerzetesi éle­tének alapját Sajóládon rakta le. Arra azonban máig sem kapunk indo­kolt feleletet, hogy miért éppen ódé vonul vissza, hiszen a közelben még hí­resebb pálos kolostorok is voltak. A pálosok buda- szentlőrinci főkolostorában tanul tovább, itt szentelik pappá. Kiváló szakértel­mével gazdasági ügyeket intéz. Innen kerül a híres lengyelországi chestocho- wai pálos kolostorba per­jelnek (házfőnöknek). Rö­vid ottani tartózkodása után kerül ismét Sajólád- ra, most már .perjelnek. Életének döntő fordulata itt következik: 1527. augusztus 20-tól szeptember 22-ig itt-tar- tózkodik János király. Az a perjel fogadja be az erőd jellegű kolostorba a királyt, aki néhány év­vel előbb még huszártiszt volt a vajda seregében. János '.király maga mellé veszi az ügyes szerzetest. akit pénzügyi és gazdaság- vezetői feladatokkal bíz meg. Nála ügyesebb és lelkiismeretesebb személyt akkor nem is találhatott. A Sajóládról indult egy­szerű pálos szerzetes min­dent elért, amit egy pap elérhet. Először nagyvára­di .püspök, majd esztergo­mi érsek, végül bíboros lett. Ügyes diplomataként eléri, hogy a két egymás­sal vetélkedő király Nagy­váradon békét köt (4538). Amikor János király halá­los áigyán fia gyámjának jelöli Fráter Györgyöt, az országrész minden egyhá­zi és világi hatalma György barát kezébe kerül. Ezért lett történelmünk kima­gasló egyénisége. A nem­zeti egység első harcosa volt. Kortársai nem szeret­ték, sőt egyesek gyűlölték. Érthetetlen .volt a nagy­urak számára, hogy kirá­lyi helytartó, püspök, ér­sek majd bíboros létére az egyszerű nép között érezte jól magát. Takaré­kosságát indokolja a tö­röknek rendszeresen fize­tett magas év.i adó és a királyi hadsereg fenntar­tása. Rendkívül egyszerűen élt. Sokat koplalt, böjtölt és vezekelt. Magára sem­mit, ^ mindent az országra fordított. Haláláig a pálo­sok fehér szőrcsuhájában járt, Nevét egyszerűen Frater Georgiusnak írta. Igazi keresztényi alázatos­ságban élt. Példakép lehet a mai iskolásoknak, de minden­kinek : — lehet szorgalommal felemelkedni bármilyen alacsony soriból, — a haza érdeke előbb­re való minden egyéni ér­deknél, —_ szerénységgel, egy­szerűséggel is lehet érvé­nyesülni, — megérteni, tisztelni kell az egyszerű embere­ket, — nem kell megijedni a nehézségektől, sőt ellen­feleinktől sem, hanem le­győzni őket, főleg ügyes­kedéssel, — takarékosan élve is lehet boldognak lenni. Fráter György életének sajóládi szakaszai, innen indult karrierje, továbbá életének tanulságai, törté­nelmi érdemei indokolják tehát, hogy az iskola ne­vében őrizze őt — leg­alább Sajóládon. Dr. (Balpataki Béla plébános (A cikk aktualitását min­denekelőtt az adja, hogy a sajóládi általános iskola a mai napon fölveszi Fráter György nevét — a szer­kesztő megjegyzése.) Báb-állapot Minden napra egy mese Amikor 1986. szeptember 26-án megnyílt a Csodama­lom Bábszínház, már akkor is érezhető volt, hogy Mis­kolcon óriási az igény a báb­művészet iránt. S az érdek­lődés azóta sem csökkent. Az együttes vezetője, Kor- zsényi Tibor érdeklődésünk­re elmondta, hogy 1990. de­cember 31-ig 1687 alkalom­mal „vették fel a kesztyűt" a bábjátékosok. Ha utána­számolunk, láthatjuk, hogy jóval több előadást tartanak évente, mint ahány nap van egy esztendőben. Rendszere­sen hívják az együttest a megye általános iskoláiba, óvodáiba, művelődési házai­ba. jelenleg tizennégy dara­bot tartanak műsoron. Jan­csi és Juliska, Csalavádi Csalavér, Hupikék Péter, Kí­váncsi kiselefánt, Mackó mu- kik kalandjai, János, vitéz, Hófehérke, Foltos és Füle- nagy ... De a mesék mel­lett ismeretterjesztő bábelő­adásokat is tartanak. Így például a közlekedésről vagy Medvemüzli címmel az egész­séges életmódról. Terveik kö­zött szerepel további oktató, és felnőtteknek szóló kabaré jellegű műsorok elkészítése. De a Csodamalomban ta­lán az a legvarázslatosabb, hogy előadásról előadásra ugyanaz a hat bábszínész „műveli a csodát". Ehhez jön még egy technikus, és a szervező, Szlivkáné Molnár Mária, aki napi iskolai mun­kája mellett szervezi az elő­adásokat. A bábszínészek a „játék” előtt maguk rende­zik be a színpadot, maguk cipelik a díszleteket. S ha vidékre mennek, a saját ko­csijukban a saját sofőrjük lehetnek. Teszik mindezt szel­lemi szabadfoglalkozáséként havi hat-hét ezer forint tisz­teletdíjért. De a munka mel­lett mindannyian tanulnak is. Június 21-én kezdődnek az év végi vizsgák, s ha a kő vetkező tanévet is sikerrel veszik, bábművész-oklevelet, és a színész I. kategóriának megfelelő működési enge­délyt kapnak. A mozgatópálca vége a miniszternél van A Csodamalom Bábszín­ház a Városi Művelődési Központ felügyelete alatt, annak részeként működik. A VMK költségvetésében a bábszínház számára 240 ezer forint van elkülönítve. Ebből az összegből és a viszony­lag alacsony jegyárakból aligha tudnának megélni. Óriási segítséget jelent, hogy a Miskolci Szimfonikus Ze­nekar befogadta a társula­tot a maiam épületébe, sem a fűtésért, sem a világításért nem kérnek pénzt. Korzsényi Tibor elmondta, hogy a bábszínház — egé­szen az elmúlt évig, amikor 150 ezer forinttal túllépték a költségvetésben meghatáro­zott összeget — nyereségesen működött. S jelenleg is fil­léres gondokkal küzdenek. A túlélésre egyetlen lehe­tőség kínálkozik: a hivatá­sossá válás. S erre — a né­zők száma és a műsorok színvonala alapján — min­den esélyük megvan. Ha ez sikerül, a Csodamalom báb­színház is megkapná a köz­ponti költségvetésből a hi­vatásos együtteseket megil­lető támogatást. A döntés most már a minisztertől függ. (te) I. Rákóczi György és a corvinák

Next

/
Oldalképek
Tartalom