Észak-Magyarország, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-22 / 145. szám
1991. június 22., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 „Mozgásban kell lennünkV az európai biztonságról Mint egy szellemvárosban „Őrzik az illúziót...”? Hímezés-hámozás a mezőkövesdi reptér körül Mile Lajos A Nyugat-Európa Unió a közelmúltban tartotta négynapos közgyűlését Párizsban. A magyar parlament képviseletében ott volt a tanácskozáson Mile Lajos, ország- gyűlési képviselőnk is. Az Unióról és a tapasztalatairól beszélgettünk. Azzal kezdte: — A Nyugat-Európa Unió, alapgondolatában, az önálló európai biztonsági rendszerre szerveződött. Delegáltjai vannak a különböző parlamentekből; a bizottságokban folyik az előkészítő munka, a közgyűlésen pedig a vita, s Itt hozzák a határozatokat. Tavaly decemberben már volt alkalmam részt venni ilyen tanácskozáson. — Mi volt most a téma a közgyűlésen, s milyen meghívás alapján vettek részt a munkában? — Mi, magyarok megfigyelői státusban vagyunk. A közgyűlésre a meghívókat Mr. Pontillon elnök úr küldi el. A magyar parlamentből a legutóbbi közgyűlésre egy ellenzéki és egy kormány- párti képviselőt vártak. Ketten utaztunk: Kovács László, a külügyi bizottság tagja (Magyar Szocialista Párt) és a honvédelmi bizottság tagjaként, én (Magyar Demokrata Fórum). A minket közvetlenül érintő téma a közép-európai államok fejlődésének hatása az európai biztonságra volt. Ezen kívül szó volt az öböl-háború következményeiről és az Európán kívüli fenyegetettség kérdéseiről is. — ÚQV gondolom, az első témáról, kellene szólni ... — A témát Mr. Caro előzőleg alaposan körüljárta a helyszíneken, tehát a középeurópai országokban. (Budapesten én tárgyaltam vele.) A közgyűlés elé tárt tanulmány és a szóbeli előadás minden olyan lényeges mozgást és összefüggést felmutatott, ami valóban jellemzi ezeket az országokat. A vitában Kovács László és magam is felszólaltam. — Egyetértettek a tanulmány megállapításaival? — Elfogadtuk azt, sőt hízelgő volt számunkra. Az értékelésben Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország előkelő helyen van. Ez valójában nem úgy fogalmazódik meg, hogy tehát ezt a három országot kell támogatni, a többit pedig nem ... Ök egy politikai szemponttal mérnek, s az én felszólalásomnak is ez volt az egyik lényeges reagálása. — Miről beszélt á közgyűlésen? — Először is arról, hogy a szovjet csapatok kivonulásával, a Varsói Szerződés megszűntével, milyen új kihívás Nemrégiben interjút közöltünk a Hungária Biztosító Rt. ügyvezető igazgatójával arról, miképpen vesznek részt a kötelező felelősségbiztosítások megkötésének szervezésében. A piaci versenyben a hat biztosító között ott van a Providencia Osztrák— Magyar Biztosító Rt. is. Mennyiben mások üzletpolitikai célkitűzéseik? — kérdeztük Kovács János, miskolci nyugdíjas nevében is Szabó István, Borsod—Heves megyei területi üzletvezetőt. — A legfőbb üzletpolitikai célkitűzés nálunk is az, hogy ott legyünk a piacon, tovább erősítsük fiatal részvénytársaságunk pozícióit. Konkrétan: arra számítunk, hogy a kötelező felelősség- biztosítások 10—15 százalékát kezelhetjük a két megyében július 1-től. Ez nem lebecsülendő, pláne akkor, ha figyelembe vesszük, hogy mi nem egészen értünk egyet az állam által megszabott díjtételekkel — s ezért csak személygépkocsikra és motor elé került a magyar hadvezetés. Evidenciákról van szó. Át kell térnünk egy kimondottan védelmi haderőre. Ez átcsoportosításokat, átszervezést- igényel: egy kisebb létszámú, de modern hadsereg létrehozását jelenti. Mondandóm e részét azzal zártam: hosszabb távon csak az európai integrációba való beilleszkedésünk jelenítheti a teljes garanciát. — Az előbb azt mondta, hogy három ország kiemelt helyet foglal el a nyugat-európai értékelésben. Ezzel kapcsolatban mi volt a véleménye? — Arról beszéltem, hogy létezik olyan — politológiai — szempont, amely alapján jogos a kiemelés. Tény az is, hogy a három kormány keresi is az együttműködés lehetőségeit. Hangsúlyoztam, hogy ez a szándék nem (tartalmaz semmilyen diszkriminatív elemet. Nem kizárólagos senkivel szemben. Főleg gazdasági és kereskedelmi együttműködésre szerveződött. Felhívtam a figyelmet arra: a hasonlóságokon és azonosságokon túlmenően ugyanolyan hangsúllyal kell figyelembe venni a három ország közötti különbözőségeket (földrajzi hely, etnikai összetétel, történelmi hagyományok és kulturális sajátosságok); vagyis az a véleményem, hogy az eltéréseket és azonosságokat egyformán kell kezelni. Magyarán: egyensúlyt kell teremteni a kétoldalú és a regionális kapcsolatok között. Az egyensúly hiánya aránytévesztéshez vezethet és akkor, akár egy újfajta blokkszemlélet is újjáéledhet, amit mi nagyon nem szeretnénk. Mi semmilyen semleges zónát, vagy „kuffer”-zónát nem tartunk elképzelhetőnek ebben a térségben, ez ugyanis Európa újrafelosztását jelentené. Azt jelentené, hogy a jóléti társadalom peremvidékén létrehozott semleges, vagy ütközőzónának kimondottan szovjetellenes éle is lehetne. — Milyen elképzelések vannak Európában az átfogó biztonságpolitikáról? — Magában, a Nyugat-Európa Unióban is viták vannak arról, hogyan képzelhető el az európai biztonság az amerikai hadsereg jelenléte nélkül. Többféle biztonsági elképzelés van ma. Többször megfogalmazódott a közgyűlésen, hogy — és ez nagyon lényeges —, a Nyugat-Európa Uniónak az ugyancsak átalakulóban levő NATO, európai pillérévé kellene lennie. Mégpedig egy tág biztonsági rendszeren belül. Ez a gondolat a francia és az kerékpárokra kötünk felelősségbiztosítást. — Miben különböznek a többi biztosítótól? — A feltételek lényegében mindenki számára adottak. Kártalanítás esetében, legfeljebb a módszerek egyediek. Mi például azt mondjuk, nem küldünk csekket az ügyfeleknek, mert sokan az utolsó pillanatig várnak a befizetéssel, a csekkek átfutási ideje pedig több hónap is lehet, s ez zavart okozhat. Nem biztos például, hogy valakinél ott lesz a csekk- szelvény rendőrségi ellenőrzésnél, s a rendőr elhiszi, hogy ez „az” a csekk ... Aztán : kötvényünkön olyan igazoló szelvény van, ami kivágva összhajtható, s pontosan belefér a forgalmi engedélybe. — Elterjedt a hír, hogy önök csak Budapesten, vagy Bécsben rendezik a felelősségbiztosítási körbe tartozó károkat.. . — Ez egyszerűen ostobaság. Annyira, hogy elmondamerikai politika közeledését mutatja. Az Unió működésével kapcsolatban fontos megjegyezni: az alapszabályt is módosítják, keresvén azokat a lehetőségeket, hogyan lehet a szervezet munkájába bekapcsolódni. Lesz olyan módosítás, melynek értelmében a megfigyelői státusszal bírók (s mi idetartozunk) részt vehetnek a bizottsági munkában. — Akkor tehát „vigyázó szemünket Párizsra vessük” ... — A magyar polgár valóban kérdezheti, hogy minek ez a nagy „nyüzsgés”? Valóban, Magyarország elég nyomatékosan van jelen a NATO közgyűlésein, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájában, ott vagyunk a Nyugat-Európa Unióban ... Így kell ennek lennie, mert ma az az érdekünk, hogy mindenütt jelen legyünk, úgy, hogy sehova ne kötelezzük el magunkat egyértelműen. Ne zárjuk ki magunkat sehonnan, az átalakuló Európában. Mi az átalakításban akarunk részt- venni a magunk szerény módján. Természetesen ezt a védelmi, honvédelmi rendszerről mondom, amikor a teljes, vagy társult tagság lehetőségeiről beszélek. Nem felállt struktúrák közül kell választanunk, eldöntenünk azt, melyik előnyösebb nekünk. Arról nem beszélve, hogy mindegyik szervezet nyugat-európai ... Egyszerűen arról van szó, hogy ebben a mai, európai mozgásban részt kell vennünk! — De nem kell hátraarcot csinálni Keletnek!? — A választások ezt eldöntötték. Magyarországnak el kell foglalni helyét az európai közösségben, meg kell találnia helyét a demokratikus rendszerekben. Kár lenne vitatni, hogy a piacgazdaság, a parlamentarizmus, a többpártrendszerű demokrácia Nyugat-Európában a legfejlettebb és leginkább működőképes. Lehetőségünk adódott a választásra, hogy merre induljunk el'. Ez nem jelenti azt, hogy hátat fordítunk a Szovjetuniónak; vagy bármilyen fenyegető jelleggel próbálnánk manőverezni a nemzetközi diplomáciában. Ez nagy butaság lenne, hiszen a Szovjetunió óriási piacot jelent, a gazdasági kapcsolatokban is korrekt szerződésekre van szükségünk, öngyilkos gesztus lenne, ha mi a szovjet csapatok kivonulása után, ellenségesen viselkednénk — mondta Mile Lajos, megyénk országgyűlési képviselője. T. Nagy József hatom: szerződésben vagyunk a Magyar Postával, akik vállalták, hogy miskolci, ózdi, sátoraljaújhelyi, ti- szaújvárosi, egri és hatvani, igen jól felszerelt üzemeikben meg is javítják a sérült gépjárműveket, de például autómentést, vagy szervizt is vállalnak. Kárszakértőink 24 órán belül a helyszínen vannak a kárbejelentést követően. Felhatalmazásuk van arra, hogy a helyszínen 50 000 forintig utalványt állítsanak ki károsult ügyfeleink részére, amelyet azok a legközelebbi MNB, vagy postafiókban kiválthatnak. — Milyen „apparátussal” végzik a piac megdolgozását? — Mi — legalábbis egyelőre — kicsik vagyunk. Mindössze alig háromszáz megbízottunk járja a két megyét. Viszont ennek a kicsiségnek is vannak előnyei: adott esetben gyorsabbak, rugalmasabbak lehetünk, mint a nagy biztosítók. (nyikes) Június harmadikán. Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye katonai repülőteréről elmentek a szovjet alakulatok Mezőkövesdről már régebben elszálltak repülőgépeik, júniusban pedig az elhagyott laktanyát a Magyar Honvédség vette át. Az itt lakók felsóhajtanak. hát végre békés boldog idill köszönt ráiuk. Vagy mégsem? Erről szerettem volna meggyőződni, amikor a repülőtér gazdáját (kerestem. Bár az tudott dolog, hogy végső soron a reptér „papír” szerinti gazdája a magyar állam. — De több minisztérium fennhatósága alá is tartozik — mondja Mezőkeresztes polgármestere Kalivoda András és a terület eddig titkos-misztikus adatalit sorolja. hiszen neki ezekkel hivatalból is foglalkoznia (kell. — Hatszázhetven hékitár területen fekszik az egész objektum, ebből 318 hektár mezőkeresztesi földön. a többi a mezőkövesdiéké. Megvan Pékünk ezzel a magunk baja. mert a kormány azt ígérte, hogy az önkormányzatoké lesz az állam tulajdonában lévő komplexum. Csakhogy, ezt mi nem ingyen kapnánk meg. mert egy rendelet szerint nekünk igen sok pénzbe kerülne. A régebben kibővített repülőteret és a hozzátartozó 39 épületet ugyanis őrizni kell. ami nem kevés pénzbe, kerül. Hiszen a Pénzügyminisztérium zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító intézménye őrizteti az objektumot — méghozzá egy külföldi-magyar vegyes vállalattal évi 10 millió forintért. Pedig azok az épületek igen-igen rossz állapotban vannak. A polgármester megállapítása bizony jogos: az omladozó falak az itt-ott beomlott tetők a gazzal benőtt utak. a gondozatlan közterek lepusztult szellem- városra emlékeztetnek. — Többször voltunk már ez ügyben Budapesten a Katonai Objektumok Hasznosításával Foglalkozó Bizottságnál. ahol a legutóbbi variáció szerint „komplex hasznosításra” ajánlották nekünk a repteret. — mondja Kalivoda András. Mi az épületeket bontásra adtuk volna a lakosságnak, hisz’ ami itt nagy érték az a Közép-Európa legnagyobb pályáid reptere, ami nyolcvan méter széles, és bizonyára alkalmassá lehetne tenni polgári. utassizállító gépek fogadására is. A hasznosítás módját több tényező ás döntően befolyásolhatja. mert ha megrendezzük az Expo-t. ez a reptér is alkalmas lenne olyan tranzit-feladatra. amelyet Kis- várdának szántak. Ez esetben a megyei önkormányzattal is szívesen kooperálnánk. és könnyebben bevonhatnánk a környező falva- Ikat-városokat. ha a tervezett M3-as út Mezőkövesdről Mezőkeresztes-Mező- nagynVihály „alatt” vezetne, de eddig még az sem dőlt el, hol és mikor folytatják az építését Mezőkövesdtől. A repülőtér közvetlen szomszédságában a mezőkövesdi Matyó Tsz. nyolcvan hektár területet bérel. A szövetkezet osztályvezetőjét dr. Soltész Zsoltot kérdezzük: lenne- e kedvük a reptér hasznosításához közösen vagy önerőből? A szövetkezet jogásza nem rejti véka alá magánvéleményét: — Szerintem nem érnek sokat azok a barakkok ott a reptér körül. Egy nagy utasszállító gép meg sem tud ott fordulni ha leáll. És mfut csinálhat ott a várostól jó pár kilométerre mondjuk két-háromszáz utas? Az infrastruktúra szinte a nullával egyenlő: olyan vékony kas bekötőutak vezetnek a repülőtérre. amelyeken két szembejövő személykocsi sem fér el. Ha -pedig egy-két üzletember jön a megyébe ma- gánreoülőgéppel. helikopterrel. az néhány négyzet- méter füves területen is le ■tud szállni, ahhoz nem kell a több kilométeres betonpálya. Jó fogás volit bevenni a választási programokba ennek a reptérnek a hasznosítási módjait. Azok a -romos épületek őrzői egyebet nem őriznek, mint illúziót. A részükre kifizetett bért inkább más célra használná fel az állam, többre mennénk vele. A repülőtér elkerített részén kutyák csaholnak, hangjuk a messzi horizontba vész. A valaha (idegenektől (tiltott területről idős ember közelít á szomszédos zártkertek egyikébe, hogy permetezzen — Most már lehet fényképezni az egészet. Valami-, -kor idegen be sem (tehette a területre a lábát — mondja — Keresztesről járok ide. de -még most is magammal hozom az igazolványomat. Most meg százhúsz forintos órabérért őrzi az a sok ember ezeket a romokat. Még a gyümölcsösfák is megvannak csonkítva a repülőtér mísatt. A felszállópálya az viszont jó. mert volt olyan nap. hogy óránként ■tizenkét gép is szállt le-föl. Az itteni emberektől (katonák gyakran informálódtak. ez a beidegződés az öregemberben is megmaradt mert biztos, ami biztos még felírja a kocsink rendszámát A mezőkövesdi repülőtér laktanyája a Szentistván felé vezető út mellett áll. A fák. a tágas park üdülőre emlékezteti az idelátogatót. A szokatlan csend szinte paradicsomi idillt varázsolt ide. Éppen ezént akár szanatórium is lehetne. Távol a világ zajától. a gyógyító csend ölelésében. Az épületek (további hasznosításáról szeretnénk kérdezni a laktanya illetékesét de nem tudni, hogy a szabályzat tiltja-e. vagy csak ez esetben is a beidegződés. a megszokás, hogy az előre be sem jelentkezett kíváncsiskodó, a semmiféle engedéllyel nem rendelkező kérése-kérdése már a kapuban elakad. Ámbár a némaság is tud beszélni... És ez a csend olyan jól esik a több évtizedes éjjel-nappali hangrobbanások, a kerozinnal vegyített víz bűze utón (mert az is volt itt pár hónapja). A hangárak, a kifutópálya a laktanya a be- tonpálya csendben hallgat. Jó ez a csend! Már ca is megfizethetetlen — miként a tkövasdi reptér... Bekecs! Szabó László A gépek miatt a Iákat is megcsonkították... Fotó: Loció iónéi Mindenki másképpen csinálja? a Providencia is kér egy szeletet...
