Észak-Magyarország, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-22 / 145. szám

1991. június 22., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 „Mozgásban kell lennünkV az európai biztonságról Mint egy szellemvárosban „Őrzik az illúziót...”? Hímezés-hámozás a mezőkövesdi reptér körül Mile Lajos A Nyugat-Európa Unió a közelmúltban tartotta négy­napos közgyűlését Párizsban. A magyar parlament képvi­seletében ott volt a tanács­kozáson Mile Lajos, ország- gyűlési képviselőnk is. Az Unióról és a tapasztalatairól beszélgettünk. Azzal kezdte: — A Nyugat-Európa Unió, alapgondolatában, az önálló európai biztonsági rendszer­re szerveződött. Delegáltjai vannak a különböző parla­mentekből; a bizottságokban folyik az előkészítő munka, a közgyűlésen pedig a vita, s Itt hozzák a határozatokat. Tavaly decemberben már volt alkalmam részt venni ilyen tanácskozáson. — Mi volt most a téma a közgyűlésen, s milyen meg­hívás alapján vettek részt a munkában? — Mi, magyarok megfi­gyelői státusban vagyunk. A közgyűlésre a meghívókat Mr. Pontillon elnök úr küldi el. A magyar parlamentből a legutóbbi közgyűlésre egy ellenzéki és egy kormány- párti képviselőt vártak. Ket­ten utaztunk: Kovács László, a külügyi bizottság tagja (Magyar Szocialista Párt) és a honvédelmi bizottság tag­jaként, én (Magyar Demok­rata Fórum). A minket köz­vetlenül érintő téma a kö­zép-európai államok fejlődé­sének hatása az európai biz­tonságra volt. Ezen kívül szó volt az öböl-háború követ­kezményeiről és az Európán kívüli fenyegetettség kérdé­seiről is. — ÚQV gondolom, az első témáról, kellene szólni ... — A témát Mr. Caro elő­zőleg alaposan körüljárta a helyszíneken, tehát a közép­európai országokban. (Buda­pesten én tárgyaltam vele.) A közgyűlés elé tárt tanul­mány és a szóbeli előadás minden olyan lényeges moz­gást és összefüggést felmu­tatott, ami valóban jellemzi ezeket az országokat. A vi­tában Kovács László és ma­gam is felszólaltam. — Egyetértettek a tanul­mány megállapításaival? — Elfogadtuk azt, sőt hí­zelgő volt számunkra. Az ér­tékelésben Csehszlovákia, Lengyelország és Magyaror­szág előkelő helyen van. Ez valójában nem úgy fogalma­zódik meg, hogy tehát ezt a három országot kell támo­gatni, a többit pedig nem ... Ök egy politikai szempont­tal mérnek, s az én felszóla­lásomnak is ez volt az egyik lényeges reagálása. — Miről beszélt á közgyű­lésen? — Először is arról, hogy a szovjet csapatok kivonulásá­val, a Varsói Szerződés meg­szűntével, milyen új kihívás Nemrégiben interjút közöl­tünk a Hungária Biztosító Rt. ügyvezető igazgatójával arról, miképpen vesznek részt a kötelező felelősségbiztosí­tások megkötésének szerve­zésében. A piaci versenyben a hat biztosító között ott van a Providencia Osztrák— Magyar Biztosító Rt. is. Mennyiben mások üzletpoli­tikai célkitűzéseik? — kér­deztük Kovács János, mis­kolci nyugdíjas nevében is Szabó István, Borsod—He­ves megyei területi üzletve­zetőt. — A legfőbb üzletpolitikai célkitűzés nálunk is az, hogy ott legyünk a piacon, tovább erősítsük fiatal rész­vénytársaságunk pozícióit. Konkrétan: arra számítunk, hogy a kötelező felelősség- biztosítások 10—15 százalé­kát kezelhetjük a két me­gyében július 1-től. Ez nem lebecsülendő, pláne akkor, ha figyelembe vesszük, hogy mi nem egészen értünk egyet az állam által megszabott díjtételekkel — s ezért csak személygépkocsikra és motor ­elé került a magyar hadve­zetés. Evidenciákról van szó. Át kell térnünk egy kimon­dottan védelmi haderőre. Ez átcsoportosításokat, átszerve­zést- igényel: egy kisebb lét­számú, de modern hadsereg létrehozását jelenti. Mondan­dóm e részét azzal zártam: hosszabb távon csak az eu­rópai integrációba való beil­leszkedésünk jelenítheti a teljes garanciát. — Az előbb azt mondta, hogy három ország kiemelt helyet foglal el a nyugat-eu­rópai értékelésben. Ezzel kapcsolatban mi volt a véle­ménye? — Arról beszéltem, hogy létezik olyan — politológiai — szempont, amely alapján jogos a kiemelés. Tény az is, hogy a három kormány ke­resi is az együttműködés le­hetőségeit. Hangsúlyoztam, hogy ez a szándék nem (tar­talmaz semmilyen diszkrimi­natív elemet. Nem kizáróla­gos senkivel szemben. Főleg gazdasági és kereskedelmi együttműködésre szervező­dött. Felhívtam a figyelmet arra: a hasonlóságokon és azonosságokon túlmenően ugyanolyan hangsúllyal kell figyelembe venni a három ország közötti különbözősé­geket (földrajzi hely, etnikai összetétel, történelmi hagyo­mányok és kulturális sajá­tosságok); vagyis az a véle­ményem, hogy az eltérése­ket és azonosságokat egyfor­mán kell kezelni. Magya­rán: egyensúlyt kell terem­teni a kétoldalú és a regio­nális kapcsolatok között. Az egyensúly hiánya arányté­vesztéshez vezethet és ak­kor, akár egy újfajta blokk­szemlélet is újjáéledhet, amit mi nagyon nem szeretnénk. Mi semmilyen semleges zó­nát, vagy „kuffer”-zónát nem tartunk elképzelhetőnek eb­ben a térségben, ez ugyanis Európa újrafelosztását je­lentené. Azt jelentené, hogy a jóléti társadalom peremvi­dékén létrehozott semleges, vagy ütközőzónának kimon­dottan szovjetellenes éle is lehetne. — Milyen elképzelések vannak Európában az átfo­gó biztonságpolitikáról? — Magában, a Nyugat-Eu­rópa Unióban is viták van­nak arról, hogyan képzelhe­tő el az európai biztonság az amerikai hadsereg jelenléte nélkül. Többféle biztonsági elképzelés van ma. Többször megfogalmazódott a közgyű­lésen, hogy — és ez nagyon lényeges —, a Nyugat-Euró­pa Uniónak az ugyancsak át­alakulóban levő NATO, eu­rópai pillérévé kellene len­nie. Mégpedig egy tág biz­tonsági rendszeren belül. Ez a gondolat a francia és az kerékpárokra kötünk felelős­ségbiztosítást. — Miben különböznek a többi biztosítótól? — A feltételek lényegében mindenki számára adottak. Kártalanítás esetében, leg­feljebb a módszerek egyedi­ek. Mi például azt mondjuk, nem küldünk csekket az ügyfeleknek, mert sokan az utolsó pillanatig várnak a befizetéssel, a csekkek átfu­tási ideje pedig több hónap is lehet, s ez zavart okozhat. Nem biztos például, hogy valakinél ott lesz a csekk- szelvény rendőrségi ellenőr­zésnél, s a rendőr elhiszi, hogy ez „az” a csekk ... Az­tán : kötvényünkön olyan igazoló szelvény van, ami kivágva összhajtható, s pontosan belefér a forgalmi engedélybe. — Elterjedt a hír, hogy önök csak Budapesten, vagy Bécsben rendezik a felelős­ségbiztosítási körbe tartozó károkat.. . — Ez egyszerűen ostoba­ság. Annyira, hogy elmond­amerikai politika közeledését mutatja. Az Unió működé­sével kapcsolatban fontos megjegyezni: az alapszabályt is módosítják, keresvén azo­kat a lehetőségeket, hogyan lehet a szervezet munkájá­ba bekapcsolódni. Lesz olyan módosítás, melynek értelmé­ben a megfigyelői státusszal bírók (s mi idetartozunk) részt vehetnek a bizottsági munkában. — Akkor tehát „vigyázó szemünket Párizsra ves­sük” ... — A magyar polgár való­ban kérdezheti, hogy minek ez a nagy „nyüzsgés”? Való­ban, Magyarország elég nyo­matékosan van jelen a NATO közgyűlésein, az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet munkájában, ott vagyunk a Nyugat-Európa Unióban ... Így kell ennek lennie, mert ma az az érde­künk, hogy mindenütt jelen legyünk, úgy, hogy sehova ne kötelezzük el magunkat egyértelműen. Ne zárjuk ki magunkat sehonnan, az át­alakuló Európában. Mi az átalakításban akarunk részt- venni a magunk szerény módján. Természetesen ezt a védelmi, honvédelmi rend­szerről mondom, amikor a teljes, vagy társult tagság lehetőségeiről beszélek. Nem felállt struktúrák közül kell választanunk, eldöntenünk azt, melyik előnyösebb ne­künk. Arról nem beszélve, hogy mindegyik szervezet nyugat-európai ... Egyszerű­en arról van szó, hogy eb­ben a mai, európai mozgás­ban részt kell vennünk! — De nem kell hátraarcot csinálni Keletnek!? — A választások ezt el­döntötték. Magyarországnak el kell foglalni helyét az eu­rópai közösségben, meg kell találnia helyét a demokra­tikus rendszerekben. Kár len­ne vitatni, hogy a piacgaz­daság, a parlamentarizmus, a többpártrendszerű demok­rácia Nyugat-Európában a legfejlettebb és leginkább működőképes. Lehetőségünk adódott a választásra, hogy merre induljunk el'. Ez nem jelenti azt, hogy hátat for­dítunk a Szovjetuniónak; vagy bármilyen fenyegető jelleggel próbálnánk manő­verezni a nemzetközi diplo­máciában. Ez nagy butaság lenne, hiszen a Szovjetunió óriási piacot jelent, a gaz­dasági kapcsolatokban is korrekt szerződésekre van szükségünk, öngyilkos gesz­tus lenne, ha mi a szovjet csapatok kivonulása után, el­lenségesen viselkednénk — mondta Mile Lajos, megyénk országgyűlési képviselője. T. Nagy József hatom: szerződésben va­gyunk a Magyar Postával, akik vállalták, hogy miskol­ci, ózdi, sátoraljaújhelyi, ti- szaújvárosi, egri és hatvani, igen jól felszerelt üzemeik­ben meg is javítják a sérült gépjárműveket, de például autómentést, vagy szervizt is vállalnak. Kárszakértőink 24 órán belül a helyszínen van­nak a kárbejelentést követő­en. Felhatalmazásuk van ar­ra, hogy a helyszínen 50 000 forintig utalványt állítsanak ki károsult ügyfeleink részé­re, amelyet azok a legköze­lebbi MNB, vagy postafiók­ban kiválthatnak. — Milyen „apparátussal” végzik a piac megdolgozását? — Mi — legalábbis egye­lőre — kicsik vagyunk. Mindössze alig háromszáz megbízottunk járja a két megyét. Viszont ennek a ki­csiségnek is vannak előnyei: adott esetben gyorsabbak, rugalmasabbak lehetünk, mint a nagy biztosítók. (nyikes) Június harmadikán. Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye katonai repülőteréről el­mentek a szovjet alakulatok Mezőkövesdről már régeb­ben elszálltak repülőgépeik, júniusban pedig az elha­gyott laktanyát a Magyar Honvédség vette át. Az itt lakók felsóhajtanak. hát végre békés boldog idill köszönt ráiuk. Vagy még­sem? Erről szerettem volna meggyőződni, amikor a re­pülőtér gazdáját (kerestem. Bár az tudott dolog, hogy végső soron a reptér „papír” szerinti gazdája a magyar állam. — De több minisztérium fennhatósága alá is tarto­zik — mondja Mezőkeresz­tes polgármestere Kalivoda András és a terület eddig titkos-misztikus adatalit so­rolja. hiszen neki ezekkel hivatalból is foglalkoznia (kell. — Hatszázhetven hékitár területen fekszik az egész objektum, ebből 318 hektár mezőkeresztesi földön. a többi a mezőkövesdiéké. Megvan Pékünk ezzel a ma­gunk baja. mert a kormány azt ígérte, hogy az önkor­mányzatoké lesz az állam tulajdonában lévő komple­xum. Csakhogy, ezt mi nem ingyen kapnánk meg. mert egy rendelet szerint nekünk igen sok pénzbe kerülne. A régebben kibővített repülő­teret és a hozzátartozó 39 épületet ugyanis őrizni kell. ami nem kevés pénzbe, ke­rül. Hiszen a Pénzügymi­nisztérium zárolt Állami Vagyont Kezelő és Haszno­sító intézménye őrizteti az objektumot — méghozzá egy külföldi-magyar vegyes vál­lalattal évi 10 millió forin­tért. Pedig azok az épüle­tek igen-igen rossz állapot­ban vannak. A polgármester megálla­pítása bizony jogos: az om­ladozó falak az itt-ott be­omlott tetők a gazzal be­nőtt utak. a gondozatlan közterek lepusztult szellem- városra emlékeztetnek. — Többször voltunk már ez ügyben Budapesten a Katonai Objektumok Hasz­nosításával Foglalkozó Bi­zottságnál. ahol a legutóbbi variáció szerint „komplex hasznosításra” ajánlották nekünk a repteret. — mond­ja Kalivoda András. Mi az épületeket bontásra adtuk volna a lakosságnak, hisz’ ami itt nagy érték az a Közép-Európa legnagyobb pályáid reptere, ami nyolc­van méter széles, és bizo­nyára alkalmassá lehetne tenni polgári. utassizállító gépek fogadására is. A hasz­nosítás módját több ténye­ző ás döntően befolyásolhat­ja. mert ha megrendezzük az Expo-t. ez a reptér is alkalmas lenne olyan tran­zit-feladatra. amelyet Kis- várdának szántak. Ez eset­ben a megyei önkormány­zattal is szívesen kooperál­nánk. és könnyebben bevon­hatnánk a környező falva- Ikat-városokat. ha a terve­zett M3-as út Mezőkövesd­ről Mezőkeresztes-Mező- nagynVihály „alatt” vezetne, de eddig még az sem dőlt el, hol és mikor folytatják az építését Mezőkövesdtől. A repülőtér közvetlen szomszédságában a mező­kövesdi Matyó Tsz. nyolc­van hektár területet bérel. A szövetkezet osztályveze­tőjét dr. Soltész Zsoltot kér­dezzük: lenne- e kedvük a reptér hasznosításához kö­zösen vagy önerőből? A szövetkezet jogásza nem rejti véka alá magánvéle­ményét: — Szerintem nem érnek sokat azok a barakkok ott a reptér körül. Egy nagy utasszállító gép meg sem tud ott fordulni ha leáll. És mfut csinálhat ott a vá­rostól jó pár kilométerre mondjuk két-háromszáz utas? Az infrastruktúra szinte a nullával egyenlő: olyan vékony kas bekötő­utak vezetnek a repülőtér­re. amelyeken két szembe­jövő személykocsi sem fér el. Ha -pedig egy-két üzlet­ember jön a megyébe ma- gánreoülőgéppel. helikop­terrel. az néhány négyzet- méter füves területen is le ■tud szállni, ahhoz nem kell a több kilométeres beton­pálya. Jó fogás volit beven­ni a választási programok­ba ennek a reptérnek a hasznosítási módjait. Azok a -romos épületek őrzői egyebet nem őriznek, mint illúziót. A részükre kifize­tett bért inkább más célra használná fel az állam, többre mennénk vele. A repülőtér elkerített ré­szén kutyák csaholnak, hangjuk a messzi horizont­ba vész. A valaha (idegenek­től (tiltott területről idős ember közelít á szomszédos zártkertek egyikébe, hogy permetezzen — Most már lehet fény­képezni az egészet. Valami-, -kor idegen be sem (tehette a területre a lábát — mond­ja — Keresztesről járok ide. de -még most is magammal hozom az igazolványomat. Most meg százhúsz forintos órabérért őrzi az a sok em­ber ezeket a romokat. Még a gyümölcsösfák is meg­vannak csonkítva a repülő­tér mísatt. A felszállópálya az viszont jó. mert volt olyan nap. hogy óránként ■tizenkét gép is szállt le-föl. Az itteni emberektől (ka­tonák gyakran informálód­tak. ez a beidegződés az öregemberben is megma­radt mert biztos, ami biz­tos még felírja a kocsink rendszámát A mezőkövesdi repülőtér laktanyája a Szentistván felé vezető út mellett áll. A fák. a tágas park üdülőre emlékezteti az idelátogatót. A szokatlan csend szinte paradicsomi idillt varázsolt ide. Éppen ezént akár szanatórium is lehetne. Távol a világ zajá­tól. a gyógyító csend ölelé­sében. Az épületek (további hasznosításáról szeretnénk kérdezni a laktanya illeté­kesét de nem tudni, hogy a szabályzat tiltja-e. vagy csak ez esetben is a beideg­ződés. a megszokás, hogy az előre be sem jelentkezett kíváncsiskodó, a semmiféle engedéllyel nem rendelkező kérése-kérdése már a kapu­ban elakad. Ámbár a né­maság is tud beszélni... És ez a csend olyan jól esik a több évtizedes éjjel-nap­pali hangrobbanások, a ke­rozinnal vegyített víz bűze utón (mert az is volt itt pár hónapja). A hangárak, a ki­futópálya a laktanya a be- tonpálya csendben hallgat. Jó ez a csend! Már ca is megfizethetetlen — miként a tkövasdi reptér... Bekecs! Szabó László A gépek miatt a Iákat is megcsonkították... Fotó: Loció iónéi Mindenki másképpen csinálja? a Providencia is kér egy szeletet...

Next

/
Oldalképek
Tartalom