Észak-Magyarország, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-08 / 133. szám

ÉSZAK MAGYARORSZAG 8 1991. június 8., szombat Ma-Klub: garancia a megbízhatóságra „Magyarországon a be­jegyzett utazási irodáik szá­ma megközelíti az ezret, ám ezeknek az irodáknak jelen­tős hányada nem felel meg az idegenforgalmi szakma jogos elvárásainak: híján vannak mind a szakértelem­nek, mind pedig az üzleti tisztességnek.” A megállapí­tás egy sajtótájékoztatón hangzott el, amelyen az Ausztria-Klub nevű társa­dalmi szervezet mutatkozott be az újságírók előtt. Az Ausztria-Klub magyar uta­zási irodák, érdekvédelmii szervezete, s az Osztrák Idegenforgalmi Iroda (ÖW) kezdeményezésére alakult ez év január 17-én. A magyarországi utazási korlátozások eltörlése — 1988. óta — Ausztria válto­zatlanul a magyarok legked­veltebb nyugat-európai úti­célja. Az utasak nagyobb­részt még mindig egyénileg keresik fel a szomszédos or­tanságot keltenek a kül­földi partnerek körében. Ezért kezdeményezte az ÖW egy olyan szervezet létreho­zását, amely garanciát je­lenthet az üzleti tisztesség­re és megbízhatóságra. Az Ausztria-Klub tagjai lehetnek mindazok az iro­dák, amelyek eleget tesznek a szervezet alapszabályában leírtaknak, így legalább 20 millió forintos éves összfor­galmat bonyolítanak, ponto­san fizetik a számláikat, s betekintést engednek a gaz­dálkodásuk éves mérlegének adiatáiba. Az egyes irodák tagdíjat fizetnek ,s a szerve­zetet pénzzel támogatják az osztrák tartományok idegen- forgalmi hivatalai is. Az említett sajtótájékoz­tatón elhangzott, hogy az osztrák utazási irodák már­is szívesebben dolgoznak együtt az Ausztria-Klub-tag idegenforgalmi cégekkel. A szervezet olyan kötelezettsé­Tönténetme során talán sohasem folyt annyi vita. nem ültek össze oly gyak­ran tanácskozni Tokaj- Hegyalja sorsáról, arannyal felérő kincséről: rangos bo­ráról, mint napjainkban. Féltés, aggódás nyilvánul meg a vitákban és az a törekvés hogyan lehetne visszaszerezni ..a bőreik ki­rályának” az utóbbi évtize­dekben megfakult hírnevét, kiváló minőségét, amelyről költők. írók. államférfiak, filozófusok. zeneszerzők, csengő rímekben, szárnyaló dallamokban, szépprózában oly sokan lelkendeztek. Méghozzá nemcsak bor­issza férfiak, hanem — ha kevesebb számban is —. de még nők is. Mint pél­dául felvilágosult szellemű költőnk, Batsányi János fe­lesége, az ismert osztrák költőnő. Baumberg Gabriel­la. Vagy az erdélyi Árva Bethlen Kata írónő, amint ez a Takács Béla debreceni múzeumigazgató áltál a kö­zelmúltban közzétett egyik levélből kitűnik. Bethlen Kata erdélyi gró­fi családból származott, gróf Bethlen Sámuel és Nagy Bóra leánya volt, de mivel egészen fiatalon 'kétszer is megözvegyült, és életében sok szenvedés, csapás érte, mellőzve a grófi rangot, csak Árva Bethlen Kalta né­ven jelentette meg írásait. Az erdélyi Bonyhán szüle­tett 1700. november 25-én. Kétszer ment férjhez: elő­ször 19 éves koráiban gróf Haller Lászlóhoz, aki azon­ban két év múlva pestisben meghalt. Másodszor gróf Teleki József félesége lett. s vele is mindössze tíz évet élt. mert férje 1732-ben .meghalt, A kétszeri házas­ságból hat gyérméké szüle­tett. de négy korán meg­halt. Ennyi tragédia után ért­hető. hogy szent elmélkedé­sekben, bibliaolvasásban, imádságok írásában 'kereste lelke nyugalmát. És szorgos mimikában, gazdálkodásban, Messze földön híres kerté­szetet létesített, .abban kü­lönféle gyógyfüveket is ter­mesztett, hogy gyógyíthassa velük a szegényeket. Mert tudománylkedvelő. nagy mű­veltségű asszony volt. aki Erdély neves tudósaitól: Köleséri Sámueltől. Simoni Mártontól, Borosnyai Már­tontól sajátította el az or­voslás tudományát. Emellett maga is tanított, hiszen ud­varában mindig voltak er­délyi nemeslliányok. akiket a háziasszonyi teendőkön kí­vül különböző tudományok­ra is oktatott. Könyvszerető, könyv­gyűjtő asszony volt, s az 1759-ben bekövetkezett ha­lála előtt értékes könyvtá­rát a nagyenyedi reformá­tus kollégiumra hagyaitékol- ta. De maga vigasztalására írogatott is. Elmélkedésein, imádságain kívül nyomta­tásban is megiélent három munkája. Az egyiknek cí­me: Bujdosásnak emléke­zetköve, s ez abban az idő­ben ' szokatlanul nagy pél­dányszámban itíz kiadást ért meg. Második kötete: Védelmező erős pais két ki­adásban jelent meg. Szin­tén két kiadásban került az olvasók kezébe .legérté­kesebb, legolvasottabb mű­ve: Életének maga által va­ló rövid leírása címmel. A sorozatos családi .tragé­diákon kívül betegségben is gyakran szenvedett. A kert­iében termesztett gyógyfü- vekből készített orvosságok­kal gyógyítgatta magát. Almikor egyszer gyomorfáj- dalmakról panaszkodott, ■testvére, gróf Bethlen Far­kas azt javasolta neki, .'hagy fogyasszon tokaji aszút, mert ő már kipróbálta an­nak a gyomorbánitalmakra- gyakorolt iótékony hatását. Árva Bethlen Kata vásárol­tatott is Tolkaj-Hegyalján néhány butába aszút, s örömmell tudatta öccsével, hogy gyógyszerként „azt iszogatja .kedves öccse-ura egészségére és a maga gyó­gyulására”. A tokaji aszút aztán sa­ját kedvező tapasztalatai alapján másoknak is aján­lotta, .amivel .hozzájárult a nemes ital Erdély-szerte való propagálásához. És ez­zel senkiinek sem okozott csalódást, hiszen a letűnt századokban gyógyszerként is használták a tokaji aszút, -amely — mint Zemplén vármegye főorvosa. Dercze- ni János 1796-ban írta. — „felette hatalmas orvosság, a beteg és elbádjadott em­bereknek er ej eket egészen helyrehozza. és azoknak mintegy új életet ád”. Még szerikönyv is a gyógyszerek az 1934-es Magyar Gyógy- köat szerepelteti a tokaji aszút, amelynek gyógyító, erősítő hatása különösein gyomorbán.talmaknál, ét­vágygerjesztésben. a vérke­ringés és az agyműködés élénkítésében mutatkozik meg. Hegyi József szágot, ám a bevásárlási láz elmúltával mind többen ve­szik igénybe az utazási iro­dák szolgáltatásait. A felké­születlen irodák hozzá nem értése .sérti a jó hírű. Auszt­riában és a világ más or­szágaiban kitűnő referen­ciával rendelkező idegen- forgalmi cégek érdekeit és bizonytalanságot, bizalmat­gelket vállalt magára, ame­lyekre ma még Magyaror­szágon nincsenek törvényi garanciák, ám ha valamelyik tag nem teljesíti azokat, a többiek kizárják soraikból, s a kizárás tényét nyilvános­ságra hozzák. Ez pedig nem igazán jó referenda, legalább is az osztrákok szemében, (bpszerk. — S. Z.) Akác István: Gyersekker, eesszetíis Elvitte a kisbárányt a sas — az égi távol szőrétől lett havas Ártatlan vérétől följajdult a magas elvitte a kisbárányt a sas Még most is látom, ahogyan a vére hull; pedig a lclkcmhen már végleg alkonyul. .. Az Országos Nagy Naptár 1854. júniusi jeles napjai Juhász József •• Otven év után „Udvözlégy Mária ..." - rebegtem csepergő levelű fák alatt, a fehér márványkő tövén ... Míg eső csapkodta homlokom, reám riasztó sűrű éji szin: sárga agyag visszfénye tapadt. „Udvözlégy I" Újra, ötven év után, amikor itt épp azért vagyok - ahol senkit sosem kerestem - hogy megtaláljam azt az oszlopot, melyen aranybetűk vállai között cseresznye-szemed túlvilági fénye, ahogy mindig, most is ragyogott. „Félrecsúszott nyakkendő" lovagja néma kriptád előtt didereg, s kékülő szájjal egyre motyogja rövid szerelmed kihűlt hőfokán hamuvá égve s megfagyva veled: „Mit bánom én, ha utcasarkok rongya." Hitem, hazám is elhagyott, mint te akkor, és most megint, végleg, ki nekem másodszor haltál. Kutatom „Az eltűnt idő” nyomait, melynek a teljesség érzete szerint töviskoronája te voltál... S ha Isten még szólítni kénytelen ez utolsó találkozóra: neki sem válaszolsz, hogy - Jelen. (Batatonboglár) Közismert, hogy az első vasútvonalon Pest—Vác kö­zött 1846. július 15-én indult el az első vonat. Ezt .kö­vette 11847. szeptember 1-jén a Pest—(Szolnak vasútvonal ünnepélyes megnyitása, me­lyen István -nádor is részt vett. A -széipen feldíszített 1.6 kocsiból átló szerelvényt, raj­ta 600 lelkes utasával, a köz­beeső állomásokon a vonatot bámuló közönség megélje­nezte. Érdekes, hogy az el­ső szolnoki vonal Cegléden, Ahányon át vezetett Szol­nokra. A vasútépítés üteme az 18418—49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt megtört. 1849-íben az oszt­rák kormány is elfogadta a korábbi 12 pontos hálózat- építési tervet és .megindult a vasútvonalaik építése. A Dél­keleti Állaimvasút Vác—Pár- kánynána—Pozsony közti vo­nala 1850-ben összeköttetést kapott Beccsel. Jókai naptárjában közli a Cegléd—Félegylháza 1853. szeptember 3-án, és a Fél- egyiháza—Szeged közt kiépí­tett vasútvonal 1854. már­cius 4-i használatbavételét. A Ceglédiről induló „ vegyes- vonat”-nalk F.él egyházára összeköttetése volt a Pest— Szolnok közt iközílelkedő sze­mélyvonattal és a Pest—Bécs postavonattal. Milyen nevezetes esemé­nyekre, emlékeztet június­ban Jókai Mór, az akkor már népszerűvé vált „nagy mesemondó”? Június 1. E napon vonult be Mátyás ki­rályunk 1485-beh Becsbe fi­ával, Corvin János herceg­gel., miután a város öthóna­pos ostrom után megadta magát. Ezt követően Bécs polgárai hűséget esküdtek Mátyásnak és fiának. Júni­us 3. Ödön névnap, régeb­ben ögyén változata is is­mert volt. Német nyelvű megfelelője az Edmond, ösz- szetévesztése az Eugén = Jenővel Jókai regényailakjai- nák sorsára (Baradlay-fiúk) végzetes volt. Június 4. Ka­rakó kazár vezér neve a Karakószörcsög helyiségnév­ben maradt ránk. Június 5. 1446-ban súlyos csapás érte az ország területét, „általá­nos földrengés”-ként említi Jókai a naptárjában. Június 6. Kompolt. Az Aba nem­zetségből származó család neve. A család I. Róbert Ká­roly király mellé állít, törek­vései megvalósításában. Vá­ruk a Heves megyei Kisná- nán áilllt, ma romjaiban is érdekes látnivaló. — 1446- ban e napon választották gubernátorrá V. László kis­korúsága (idejére Hunyadi János erdélyi vajdát. Június 9. Dálnok, székely eredetű név, emlékét Háromszék me­gye azonos inevű helysége őrzi. Itt született Dózsa György, a XV. századbeli parasztfelkelés vezére. Jú­nius 13. Zongor, török ere­detű személynév, eredetileg egy totemállat (az ölyv) ne­ve volt. Június 14. Vazul, vagy Vászoly herceg I. Szt. István unokaöccse, akit az utódlás biztosítása érdeké­ben a király megvakítatott. Három fia, András, Béla és Levente Lengyelországba menekült. Június 15. Rozgo- nyi csata évfordulója 1312- ben, I. Károly és Csák Má­té hívei között. E csatá­val kezdődött a .tartomány- urak hatalmának megtö­rése, a királyi hatalom meg­erősítése. Június 17. Ál­mos, Árpád vezér apjának a neve, jelentése „megálmo­dott. Június 22. Bajár, vagy Baján török—mongol erede­tű név, jelentése; gazdag, hatalmas. Baján avar ka- gán (fő lkán) felélesztette Attila birodalmát az Enns- től a Volgáig, a Balti-ten­gertől a Száváig. Június 25. Mária Terézia magyar ki­rállyá választása 1741-ben. Kormányzótársként maga mellé vette férjét, Lotharin- giai Ferenc herceget, aki 1741. szeptember 21-én e tisztségére esküt tett az or­szággyűlés, a magyar ren­dek előtt. Június 27. I. Szent László király szentté avatá­sa (canonisatiója). I. László 1095. július 29-én hunyt el, hamvait Somogyvárott, a bencés apátságban temették éli, majd Váradra vitték. Az egyház 1192. június 27-én Gergely bíboros pápai kö­vet jelenlétében szentté avat­ta. A király sírját Dénes kézműves ügyesen nyitotta fel, akit III. Béla király ezért felszabadított a szolgaság­ból. Június 28. Arszlán bu­dai török pasa neve. Miután 1566 júniusában sikertelenül ostromolta Várpalota várát, amit Thury György kapitány sikeresen "védett, amíg Salm győri zsoldoskapitány el nem űzte Arszlónt. Szulej- mán szultán augusztus 1-jén a sikertelenség miatt a pa­sát ikivégeztette. Június 29. Petur név, Katona József Bánk bán című remekművé drámájának egyik szereplő­je. Költött személy, aki a II. Endre idejében játszódó dráma (Gertrúd királyné meggyilkolása) egyik szerep­lője volt. Június 30. Dobó keresztnévből származó ve­zetéknév. A Dobó család je­lentős szerepet játszott a XVI. századi magyar törté­nelemben. Dobó István 1552- ben egri várkapitány, majd ezt követően erdélyi vajdqj lett. Ferdinánd hűsége mel­lett kitartott, mégis politikai gyanúsítás alapján pörbefog- ták, bebörtönözték, szabadu­lása után hamarosan el­hunyt a szeredi várban, 1572- ben. Sírköve az egri várban látható. Kamody Miklós Bozsik István: Hernád-part Vasúti közlekedés hazánkban 1854-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom