Észak-Magyarország, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-29 / 151. szám

1991. június 29., szombat

ÉSZAK MAGYARORSZAG 13

Utazzon velünk ingyen Európába!

cipőszalonja

és az

közös játéka

Immár harmadik alkalommal irodalmi rejtvényünk, amely olvasóink irodalmi ismereteit, jártasságát firtatja. Minden alkalommal két ismert költő, író egy-egy verséből, prózájából közlünk egy sornyi idézeteit. A játékosaink feladata a vers, a próza folytatása. Tehát megfejtésként a következő sort, mondatot kell* beküldeni. Például: Shakespeare: „Színház az egész világ ...”

Ez, esetben a megfejtés az idézet következő sora lenne: „És színész benne minden férfi és nő.’’

Játékunkat minden héten más-más kereskedelmi egység, cég szponzorálja. E heti játékunkat a miskolci Firenze Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. cipőszalonja. (A Tanácsház tér 9. szám alatt az udvarban található a Rácz cukrászda mellett).

A megfejtéseket lapunkból kivágva (s kitöltve) e szalonban elhelyezett urnába kell bedobni július 5-én, péntek déli 12 óráig. A nyilvános sorsolás ugyanott 13 órakor lesz. (A szalon hétfőtől péntekig 10—18 óra, szombaton 10—12 óra között tart nyitva.

A helyes megfejtők között öt díjat sorsolunk ki.

I. díj: egy szabadidőruha. 2. díj: egy pár márkás alkalmi cipő. 3. díj: széldzseki. 4. díj: nyári cipő, 5. díj: teniszzokni.

Az elmúlt héten néhány .napot a IMályi tó egyik vállalati üdülőjében töltöttem. Ott hallottam az üdülő gondnokától az alábbi furcsa történetet.

— Szóval, uram, a fene tudja, mi ütött az emberekbe, de valahogy mostanában olyan furcsák velem szemben. Pedig higgye el nekem, a história egyszerű. Néhány, végtelenül mozgékony, s mem éppen a legjobban nevelt gyermekeivel üdült itt egy pár család. A véletlen úgy hozta, hogy mintha csak összeválogatták volna az éjjelente szüntelenül a WC-re járó — mit járó? — ugráló, ajtókat csapkodó, ricsaj kodó lurkókat. Már harmadik vagy negyedik napja nem volt egy nyugodt éjszakám

sem. Gondoltam hát egy merészet és nagyot. A következő map estéjén, úgy vacsora után ,a sötétedés beálltával halk, szenvtelen hangon elmeséltem a verendán ücsörgő mamáknak, és a körülöttük csupafül gyerekeknek, miszerint a muhi csata magyar és tatár lovasseregei majdhogynem a mai Miskolc területéiig üldözték, ölték egymást. Bizony sole, nagyon sole harcos csontjai pihennek — ha pihenhetnek egyáltalában — itt, az üdülő alatt is.

— Tudom én leérem, — folytattam monoton egykedvűséggel —, hogy Marx Károly már 1848-ban a kommunizmus ikísértetjárásával riogatta a polgári társadalmat. Azután jöttek a filmesek a magúik vérszívó Dra- ikulájáival és a kegyetlenke- dő F.rankensteinjei-vel. S hogy napjaink tévénézője sem marad lei a műélvezetek e ' csodás halmazából.

Feltálalják neki esténként a képernyőn a napi horror- showt.

Szóval —toldottam ötletem — én mint a XX. század természettudományos alapjain nevelkedett felvilágosult ember, elutasítok magamtól minden Ikísértethiistóriát. De képzeljék el, mi történt az elmúlt éjszaka? Tudják, hogy éjfél körül ellenőrzőm a kapu bezárását. Néhány száz méterről a közeli Vitorlás Bisztró diszkójából az emfoerevők ősi rituáléjára emlékeztető vad ütemeket lengetett felém az éjszakában hűvösre forduló tó vizének fanyar, kesernyés fuvallata. S ekkor, és ekkor, nos éppen itt, a bejárat és „ mosdóhélyiségek között egy feltűnt gallérú, sötét alakot' pillantottam meg. Rá akartam világítani a kezemben lévő zseblámpával, de ujja- iim mintha csak merev görcsöt kaptak volna. Még egykét lépés, és ... és észre vetítem, hogy a nyaka felett nincs fej, csak sötét, ovális folt, amiből halk nyöszörgés hallattszott. .. Azóta higgyék el nekem, nem járok ki sö- téte'l's után a folyosóra. Semmi kedvem hozzá, hogy régmúlt időkben kegyetlenül fejét vesztett tatár vagy magyar harcossal találkozzam.

Azóta az éjszakáik igen nagy csendben telnek el. ilgaz, reggel sorba állás van a WC-ik előtt, s hajinai ha- sadtával a műanyaged ény kék forgalma is megnövekedett. És még egy dolgot! Ki tudja miiért, de mint már mondottam, az üdülők valahogyan olyan furcsán néznek rám. Megmagyaráznák nékem az okát?

Réthly Gyula

ITT LEVÁGANDÓ

E heti feladataink:

1. József Attila: „Végy kolbászt és »égy kenyeret, (a folytatást.): ...............................................................................

2

. Illyés Gyula: „Otven huszár »olt akkor a Szabadság, (a .olytatása): .......................................................................

A megfeitő neve: Lakcíme: ........

T

elefeleség

A házasságok nem az égben, hanem a tévében kötettnek. Ez lehetne a jelmondata annak a jó üzleti érzékkel megáldott római filmproducernek, aki fölismerte, hogy a ■ vasfüggöny lebontásával nemcsak az elzárt szomszédok, hanem a szívek is egymásra találhatnak. IMeo úr tehát megindította a menyasszonyexportot. Videokazettára vette azoknak a lányóknak-asz- szonyoknak a csábos mosolyát, domborulatait — ki mit

kínált —, akik 'keresik a latin — esetleg germán — férfiideált. A szláv feleségre vágyó férfi a képi ajánlatokhoz, prózaként, a jelölt legfontosabb adatait is megveheti: a nevét, az életkorát, és testmagasságát. A háromperces nyilatkozatba ölyikor még az is belefér — ha a hölgy ezt tartja fontosnak — ,hogy szeret úszni és hobbija az irodalom. Vagy a heged ülés. A kazetta megvásárolható, s aztán a többi már a vevő dolga.

René Mardur az afrikai népművészet szakértője, ismert műkereskedő, értett a marokkói üzletemberek nyelvén. Volt, akit simán

* becsapott, volt akit fran* cia pénzzel megvásárolt. Most Felicia Cassado kisasszonyt készült behúzni. A sötét bőrű szépséget, aki egy hónapja Marseiile- ben felkereste és üzletet ajánlott neki. Ezért érkezett Casablancába.

A szállodából egyenesen a megadott címre, a nő mór stílusú, vakítóan fehér villájába hajtatott, amely a városon kívül, a tengerparton állít. Cassado kisasszony most még szebbnek, izgalmasabbnak tűnit, mint az első találkozásnál. Szívélyesen üdvözölte vendégét és felvezette a szalonba, a ház óceánra néző oldala üvegből volt, a bútor értékes trópusi fából készült és kéziszőttesek borították a padlót. A legnagyobb hatást azonban mégis a hihetetlen mennyiségű afrikai műtárgy keltette. Az első pillanatban több millió frankra becsülte. Ha csakugyan eredetiek és

nem újkeletű másolatok az itt láthátó kongói királyfigurák, beninini

elefántcsont- és bronzala- kök, nyugat-afrikai maszkok és értékes iterrakotta- Cejek Nigériából.

Kényelmesen végezte az elemzést. Agyagport kapart le a lerrakotlaszobor

aljáról, de alig hagyott nyomot. Majd apró mintát vett a fafigurákról és különféle vegyszerekkel ellenőrizte, sőt mikroszkóp alatt is megvizsgálta a mintát. Minden eredeti, nyugtázta örömmel.

Aztán felsóhajtott.

— Nos, csakugyan nem mind arany, ami fénylik!

kete bőrtáskában hozita a pénzt, a másfél milliót.

A hölgy szemmel látható élvezettel számolta meg, elismervényt adott, majd csábos mosollyal fordult Mardurhoz.

— A vásár megér egy pohár pezsgőt, nem gondolja? Én már be is hű- töttem egy üveget.

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

>1 *

*

*

*

*

*

* le * le le *

1= le le * le *

*

ít*-*-**-**-*****-*****-*******-******-************'*******-*****#***************************

A tárgyak egy része eredetinek tűnik, a többség azonban nem és ezt a piacon sem keresik. Adok 800 ezer frankot a kollekcióért, ha akarja, mindjárt ki is állítom a csekket.

Felicia hátravetette hosz- szú haját, keresztbe tette a lábát és a szemébe nevetett.

— Kereken másfél milliót. Egy vassal sem kevesebbet. — mondfa nyugodtan. — és azt is készpénzben. Apám is ennyiért vette a gyűjteményt.

Mardur idegesen nézett az órájára.

— Rendben van. Visszamegyek a szállodába, felhívom a bankomat hogy két órán belül utalja át a pénzt.

Felicia elégedett volt, és taxit hívott.

A műkereskedő csak 6 óra körül ért vissza. FeAzitán egy kupac gyapjúkendőre mutatott a két utazóláda mellett.

— Ezek ingyen vannak uram, becsomagolhatja az árut. .Nyugodtan lásson hozzá. Én addig elteszem a pénzt, tudja Casablancában sem alszik az ördög.

A kereskedő bólintott. Egyébként is már csak az afrikai művészet érdekelte, a jó vásár. Átszellemült arccal és nagyon óvatosan csomagolta a szobrocskákat, betakarta egyenként a kendővel, majd a ládába tette. Egy fél méteres óbenfaszobor- nál azonban elállt a lélegzete. Hiányzott a mintavétel nyoma. Megfordította és a fény felé tartotta. Semmi jel. Más famunkákat is szemügyre vett, nem volt rajtuk az ellenőrző fúrás nyoma. Aztán a terrakottafejek követ-"

kez'tek. Ezeken sem lát- ^ szott a reszelés. Az izga- * lomtól izzadni kezdett a * tenyere. Szörnyű gondolata * támadt: a nő az ő távolié- * tében kicserélte az erede- * ti tárgyakat a 'kétségtele- nül ügyes hamisítványok- * kai! Szinte önkívületi ál- * lapotban rohant az udvar- ± ra és Felicia nevét ordi- $ tattá. Nem tudhatta, hogy * a lakó is hamis, a tulaj- ^ donos éppen külföldön * tartózkodik.

*

A ház előtt egy égszín- * kék autót látott, amint * éppen az automatikusan * nyíló kapu felé tartott, jj; Utána vetette magát, de * nem érte el.Azt azonban * látta, hogy a volánnál Fe- ^ lícia Cassado ült és ba- 4c rátságosan integetett. *

*

Dühösen visszament a * másolataihoz, és azon töp- * rengett, hogy mihez kezd- 4= jen, hogyan szerezze visz- * sza a pénzt. Meglepetésére * az egyik szobor alatt le- 4; velet talált. A csinos Fe- * lkáétól származott és a 4c következőt tartalmazta: * „Drága uram! Ugyan mi- | ért gondolhatta, hogy 4c apám értékes gyűj térné- * nyét éppen önnek adom J el?! Annak, aki két évvel 4c ezelőtt egy ördögi csalás- * sál a halálba kergette * apámat? ön ezt bizonyára 4c elfelejtette. Én azonban *

nem!” *

4:

D. Hardleg *

* *

ÉSZAK

fi mV i

a

es a

U TA ZÁS I i R Q PA

közös rejfvénypályázat-Q

Lapunkban szombatonként több mint két hónapja folyt nagy sikerrel a Missio Tours Utazási Irodával közös rejtvénypályázat. Ügy döntöttünk más kisebb utazási irodákat is bevonunk a rejtvénypályázatba, hogy olvasóink velük is megismerkedhessenek. Rejtvényeinket továbbra is azoknak szánjuk, akik ismerik vagy szeretnék megismerni Borsod-Abaúj- Zempién megyét, s szeretnek világot is látni. Továbbra is minden szombaton egy-egy, a megyéhez kapcsolódó fotóval találkozhatnak olvasóink, s csupán annyi a dolguk, hogy

megfejtsék, mi látható a képen. A kivágott szelvényeket azonban ezentúl minden héten más utazási irodánál elhelyezett ládába kell bedobniuk. A moi képrejtvényünk megfejtőinek a KolomBusz Utazási Irodát kell megkeresniük (Miskolc, Széchenyi út 107., III. emelet, 312-es szoba, o Rendezvények Háza), ahol hétfőtől a 8 órai nyitástól 17 óráig dobhatják be mindennap a megfejtéseket. Ezeket pénteken 14 órakor összesítjük, s akkor sorsoljuk ki, hogy ki nyerte a KolomBusz Utazási Iroda által felajánlott dijat.

Itt levágandó

E heti feladatunk: Milyen természeti képződmény látható fotónkon (felvételünk Szomolya határában készült).

Megfejtés: .......................................................................................................

A versenyző neve: .....................................................................................

Lakcím: ..........................................................................................................

.

A kivágott szelvényeket személyesen kell a megadott helyen elhelyezett ládába bedobni július 5-én, pénteken 14 óráig. A nyilvános sorsolás ugyanott lesz, ugyanakkor.

Cousteau kapitány Magyarországra tekint

Cousteau kapitány, akit filmjeiből, könyveiből Magyarországon is jól ismernek a Föld arcának tisztán tartására irányuló szándékáról, környezetvédő-kutató tevékenységéből, sziszifuszi harcához új szövetségeseket keres. A Paris Matchnak elmondta, hogy az ENSZ-hez fordul azért, hogy a közgyűlés ismerje el „ünnepélyesen és végérvényesen az titánunk következő nemzedékek jogait”. Cousteau az eddigi negatív tapasztalataiból azt a következtetést vonta le. hogy új szövetségeseket kell keresni, név szerint azonban csak Magyar- országot említette.

„Amit ez ideig nem sikerült elérni Franciaországgal, azt talán most elérhetem a kelet-európai országokkal, például Magyarországgal és más Duna menti országokkal. Ezekkel máris dolgozunk.” — mondotta.

Szellemjárás