Észak-Magyarország, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-20 / 143. szám
1991. június 20., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Előbb meg kell ismernünk egymást Olasz vendégek Encsen Birtokháborítás, vagy valami más Enyém, tiéd, kié?! „Állóháború” Sajópüspökiben Encsen és Abaújban vendégeskedett a napokban az olaszországi Maissa-Marittima város delegációja. Az emberi kapcsolatok építésének szándékával és azért, hogy ennek folytatásához felmérjék az idegenforgalomban, a kereskedelemben, egyáltalán a gazdaságban milyen további együttműködési lehetőségek adódnak. Massa-Marittima ötfős delegációját Renato Bolognini professzor, a város polgármestere vezette. Öt kérdeztük: — Hogyan fogadták Massa- Marittimában az encsiek kezdeményezését, amely szerint testvérvárosi kapcsolatba szeretnének lépni önökkel? — Nagyon pozitívan! Két ok miatt is. Először, mert! rendkívül érdekes és vonzó szamunkra, hogy megismerhetjük egy kelet-európai ország átmeneteiét a demokratikus államformába és állam- rendbe. Másrészt, hogy megismerhetjük egy Ilyen nagymúltú népnek, mint a magyar a kulturális hagyományait, a gondolkodásmódját. Megismerhetünk egy népet, amelynek történelme Igen szoros kapcsolatban van az dlasz történelemmel. Ezek alapján kereshetjük azokat a lehetőségeket, amelyek felhasználásával együtt dolgozhatunk a Közös Európd kiépítésén. — Hogyan „fest” Massa- Marittimából Magyarország? — Olaszországban rendkívül ismert Magyarország az 56-os események kapcsán. Ez a dátum a nyugat-európai államok, köztük hazán'k számára is jelentős. 1956-nak igen nagy kihatása volt az dlasz baloldali pártok fejlőRenato Bolognini professzor, Massa-Marittima város polgármestere szerint az együttműködéshez az első lépést a tapasztalatok kicserélése jelenti. désére és politikájára. A magyar tanulságok alapján bizonyos értelemben irányt változtattak. Nagyon jól tudjuk, hogy ez a dátum egy előjele volt annak a nyitás-* nak is, ami a ’80-as években következett be. Massa-Marittimában és könyékén elég sok magyar él, akik nem elsősorban politikai menekültekként, hanem családi kapcsolatok révén kerültek oda. A lakosság rajtuk keresztül igen jó, nagyon kellemes benyomásokat szerzett a magyarokról. Nagyon hamar be tudtak illeszkedni és most, a közösség szerves tagjainak érezzük őket. Magyarország egyébként turistacélpont is. Nemcsak egyszerű turisták, hanem vadászok is igen nagy számból jönnek Olaszországból Magyarországra. Massa- Marittimában például ezer vadász van. — A beszélgetésünkéi megelőző tanácskozáson „megegyeztek” vendéglátóikkal abban, hogy vannak közös gondjaik. Például abból fakadóan, hogy a mezőgazdasági termékekből túltermelés van. Hogyan lehet ebből kilábalni? Mit remélhetnek a testvérvárosi kapcsolattól? — Az együttműködésre gazdag lehetőségek vannak. Ezekhez az első lépést a ta-j paszta-latok kicserélése jelenti. Nekünk is nagy problémánk például a „kvalifikált” termékek előállítása és a piac biztosítása. Már mostani tapasztalataink alapján is lehetőséget látóik a mező- gazdasági termékek feldolgozásában kialakuló együttműködésre. Ehhez tudni kell, hogy a későbbiekben milyen „modell felé irányul” a magyar mezőgazdasági termelés, milyen célokat akarnak elérni. Mii is szeretnénk megismertetni közös vállalkozásainkat, szövetkezeti mozgalmainkat, és szeretnénk megismerni az ittenieket. Szeretnénk megnézni, hogy a születő privátgazdaságnak melyek az előnyei- s melyek a nehézségei, amelyekkel az átalakulás folyamán majd szemben találják magukat. Ismernünk kell, miilyen termékcsere képzelhető el, milyen közös termelést hozhatunk létre, milyen közös turistacélokat valósíthatunk meg. Az utóbbit nemcsak az üdülés, hanem a kapcsolatok, a barátságok elmélyítése érdekében is. — Milyen benyomásokat szereztek Magyarországról ? — Rengeteg benyomásunk van. Kettőt szeretnék ezek közül kiemelni. Az első benyomásunk Budapesttel- kapcsolatos. Fővárosukban egy rendkívül szép, nagyon eleven, élettel telt várost ismertünk meg. Nagyon kulturált város benyomását keltette. Másik benyomásunk pedig a nagyon jól megművelt földterületek, a virágzó gazdaságok, a virágos kertekkel és konyhakertelkkel körülvett családi- házak látványa-. Ezek azok, amelyek) magyar jellegzetességkén* megmaradtak bennünk. Tapasztaltuk viszont, hogy az európai uniformizálódási folyamat jelei már Magyar- országon is megjelentek. -Bementünk egy vendéglőbe, ahol csak a „közismert” amerikai, angol rockzene hallható. Itt is ugyanarra a rockzenére táncolnak a fiatalok, amelyik sajnálatos jele a nem kívánatos unifor- mizállódásnlaik. — Köszönjük a beszélgetést. Faragó Lajos Fotó: Fojtán László Hosszú hónapok óta foglalkoztatja Sajópüspöki állampolgárait a község ön- kormányzatának és a helyi termelőszövetkezet vezetőinek csatározása. A téesz által közreadott röpiratok, a polgármester rendőrségi feljelentése már a „múlté”, de a háború még nem ért véget, mert fizetni kell azt az egymillió forin-tos „hadisarcot”, amit az önkormányzat vetett ki a téeszre, hogy valami maradandót nyújtson a település lakóinak. VOLT DARÁLÓ, NINCS DARÁLÓ Sajópüspöki önkormányzati hivatalában Varga Lajos Endre tiszteletdíjas polgár- mester fogad. Szabadkozik, hogy még nincs rend a frissen festett szobában, még kevés az új bútor ... — Mi váltotta ki a csatározást? — Minden az önkormányzati választásokkal kezdődött, mert a ítéesz beavatkozott a küzdelmekbe. Csak olyan jelöltet támogatott, akiben megbízott, aki úgymond alkalmanként a téesz mellé áll. A 16 jelöltből heten a polgármesteri címre pályáztak, köztük én is. Természetesen engem nem támogattak — mondja fanyar mosollyal. A 610 lakosú község 1969-ig társult szerződésben volt Bánrévével. Ennek most érezzük a hátrányát. Szétváltunk, de nincs óvoda, nyugdíjas napköziotthon, gyógyszertár, alsó tagozatos iskola. Holott az ország bármelyik településén, ahol té- eszközpont van, ezek mind megtalálhatók. Bevétel? Csak az állam által garantált, úgynevezett fejkvóta. Ez pedig semmi. Ezért a törvényes adókivetési lehetőségekkel kívánunk élni. A március 8-i önkormányzati ülésen határozatot hoztunk, hogy bevezetjük az iparűzési, az építményi és a kommunális adót. Heten mellette voksoltak, és csak a ítéész elnök- helyettese, Széplaki László szavazott ellene. Sokallta az évi egymillió forintot, ami a termelőszövetkezetre hárul. De kérdezem én, miért lenne sok, amikor tavaly 18 millió nyereségük volt? A Sajóvölgye Téesz közel 40 év óta használja a legelőket, a közbirtokossági erdőket, és szinte senkinek nem fizetett érte, így a malomért sem, amiben eddig a községi daráló működött. — Az adó megszavazását követően, március 14-én közleményt adott ki a téesz vezetősége, s öt pontban tudatta, hogy minden eddigi kedvezményt megvon a községtől. így került sor a daráló megszüntetésére is. Mi azonnal intézkedtünk, s birtokba vettük a darálót. A termelőszövetkezet erre lefűrészel- tette a bejárati ajtón levő lakatot, az elektromos vezetékeket szinte kitépette a falból, emiatt Sajópüspöki egyharmadában, március 21- én öt órán keresztül nem volt áram. A darálót pedig elszállítjatta. Személy szerint tudtuk az elkövetők nevét, de ismeretlen tettesek ellen tettünk feljelentést a rendőrségen. Közben a téesz az általa kiadott közlemény egy-két pontját megváltoztatta, de ez mit sem változtatott az elmérgesedett helyzeten. Szerettünk volna utánanézni, mikor is vették a daráló villanymotorját. Elmentünk a ítéeszközpontba, ahol Dénes István elnök szinte kioktatott jogaimról, sőt egyre arogánsabb hangnemet ütött meg, amit visz- szautasítottam. Tudunk arról is, hogy négy ember van a téesz feketelistáján, s ezeknek semmilyen kedvezményit nem adnak, mert az önkormányzat mellé álltak. Az egyik községi képviselőnek pedig, aki a serényfalvi téglagyárban dolgozott, az adó megszavazása után felmondtak. Hogy miért?! Furcsa, hogy a szavazás másnapján a téesz két vezetője, Dénes István és Széplaki László csak „véletlenül” kereste fel a téglagyár igazgatóját. A közösségi szellemet romboló helyzet tisztázására megkeresett országgyűlési képviselőnk, Tóth István is, aki egy asztal mellé ültetett bennünket és arra kért, próbáljunk megegyezni, tartsuk tiszteletben egymást és a közösség érdekeit, mert csak ez az egyetlen járható út. — önnek, mindezek után mi a véleménye? — Hajlandó vagyok a kompromisszumra. Egy dolgot azonban mindenképpen fontosnak tartok: A törvény szabta lehetőségekkel élni kiván az önkormányzat. Ebből nem engedünk! A SZÁNDÉK ÉS A TETT A termelőszövetkezet elnökének szobájában félhomály. Dénes István erős testalkatú, inkább a hatvanhoz van közelebb. Fáradtan, de udvariasan fogad, s rögtön rákérdez: a daráló miatt jött? Azért is — válaszolom. Az asztalról egy halom paksa- métát tesz elém. Látja ezeket? Ez mind „háborús” okmány :.. — Mondana valamit úgy általában a téeszről? — A Sajóvölgye Téesz 1953-ban alakult. Közel háromezer hektáron gazdálkodunk, ebből a szántó 1350 hektár. Egyszázhatvankilenc tagunk van, 71-en helybéliek. Persze szezonidőben, az őszi betakarításokkor, közel 1500 embernek adnak munkát. Huszonöt éve a téesz biztos megélhetést biztosít, és tíz éve hitel nélkül gazdálkodik. A nyereségátlag 6—9 millió forint között mozog, de tavaly kiemelkedő volt a teljesítmény, 27,5 millió. Én két éve vagyok elnök, ezt megelőzően is itt dolgoztam, de más beosztásban. — Ennyi szép eredmény mellett, akár az adóra is telik ... — A nagy „cirkusz” a választásokkal kezdődött. Mondja, miért baj az, ha a téesz, úgy mint a pántok tették, néhány jelöltet támogatott? — De ez egy gazdálkodó- egység! — Így igaz, de valahol, valamilyen formában a téesztagok is kötődhetnek valamely párthoz. Az ilyen politikai manőverezésekről van tapasztalatunk az elmúlt negyven évből, annak ellenére, hogy akkor csak egy párt volt. De nézze meg, a jelenlegi önkormányzat ösz- szetételét. A polgármester úr a SZÉT segítségével lett diplomás, ma Özdon a Rima Kft. termelési igazgatóhelyettese, két volt MSZMP vb-tag, Hazafias Népfrontelnök, tanácstagok, most a községi önkormányzatot erősítik. Ök viszik a prímet. No és itt jön be a képbe a daráló, amit mi újítottunk fel. Igaz, a malom a tanácsé volt, most pedig az ön- kormányzaté. Soha nem vitattuk a tulajdonjogát. Az a kevés pénz, amit a daráló hozott, még a' villanyszámlát sem fedezte. A ráfizetést a téesz állta. Azt mondja Varga Lajos Endre, hogy jól megy nekünk, de senkinek nem fizettünk. Hát akkor az adó hol van? Tavaly 8 millió 290 ezret gombolt le rólunk az állam. — De mi lett, mi van a darálóval!? — Amikor megtudtuk, hogy 1 millió forint helyi adót vetettek ki ránk — aminek nagysága talán egyedülálló a megyében —, úgy döntöttünk, hogy az eddigi kedvezményeket csökkentjük, vagy megszüntetjük. — Ennek nagyon uis&za- vágós ize van ... — Szó sincs visszavágásról ! Gazdálkodóegység vagyunk és az ilyen nagymérvű adó mellett, az eddigiekben természetesnek vett hozzájárulást kénytelenek vagyunk csökkenteni. — A darálást is? — Nem! A régi daráló helyett 300 ezer forintért vettünk egy újat és az működik, a téesz tulajdonában levő egyik helyiségben. — Mindenki számára? — Igen! — A régi lebontása, elvitele törvényszerű volt? — Igen. Soha nem kérdőjeleztük meg a malom tulajdonjogát. Mégis rendőrségi feljelentést tétit a polgár- mester. A köztársasági megbízott levelét ma kaptam kézhez. Ö is megerősíti, hogy a malom állami tulajdon. Viszont a berendezés tulajdonjogát bíróság döntse el. De itt van a rendőrségi végzés is. Megszüntették a nyomozást. — Elnök úr! Hogyan tovább? — Mi készek vagyunk egy tisztességes alkura, ha úgy tetszik az adó megfizetésére is. Ennek a véleménynek adtunk hangot az országgyűlési képviselő úr jelenlétében is. — Tovább tart a „háború” Sajópüspökiben? — Ez rossz kifejezés. Itt kemény érdekcsatározás folyik. Senkinek nem tesz jót, ha a község két táborra szakadna. KÖZÖS GONDOLKODÁST ÉS CSELEKVÉST Tóth István országgyűlési képviselővel való beszélgetés sok mindenről meggyőzött. Nem biztos, hogy a Sajópüspökiben folyó egymásra mutogatás egyedi példa lenne — mondotta. — Sok a tennivaló, sok a nyitott kérdés, a tulajdonviszonyokban, az önfenntartásban. Megváltoztak az életkörülmények is. Egy biztos. Csak együttesen, egymás érdekeit szem előtt tartva lehet és kell munkálkodni a köz javára. Sajópüspökiben is félre kell tenni a sértődöttséget, meg kell találni a legmegfelelőbb megoldást. Fekete Béla NYUGATI EXPORTRA GYÁRTOTT, 5 FOKOZATÚ SEBESSÉGVÁLTÓVAL, ÖTAJTÓS, 1500 CM !-ES L gépkocsik előjegyezhetök 30 napos szállítási határidővel, 580 000 Ft irányáron, 100 000 Ft előleg befizetésével. Borsodi Autójavító Vállalat 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 9-11. Telefon/fax: 46 23-700 KORLÁTOZOTT DARABSZAMBAN. Aranyat ingyen! Csak nálunk! GOLD 260 APEH-engedélyes, 500 tételes japán pénztárgép megtekinthető június 19-én, 20-án, 21-én, megrendelhető FOLYAMATOSAN! Visszatérítés 100%-os! Ára: 46 000 Ft -j- áfa. 1 éves garancia, folyamatos szervizszolgáltatás. Ugyanitt árszorzós, asztali mérleg: 49 800 Ft + áfa. IRODAGÉP-JAVÍTÓ KISSZÖVETKEZET, 3530 Miskolc, Szemere út 17. Telefon: 46/46-499. Nyári akció A SHELL ÉS INTERAG ÁRUHÁZAIBAN! Most reklámáron vásárolhat asztali és állványos ventilátorokat! Philips fagyasztószekrények és fagyasztóládák 15% engedménnyel kaphatók, amíg a készlet tart! Miskolc kisáruház Vologda út Barcika kisáruház Kazincbarcika, Pollack M. u. 36.
