Észak-Magyarország, 1991. május (47. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-18 / 115. szám

1991. május 18., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

Ha lassan is, de elindul a szekér...

Közeledések

Együtt kell élnünk! Mert egymás mellett vagyunk, mert mást nem tehetünk, mert a béke jó, mert nyugtat és közelebb hoz egymáshoz. Ezt a sok személyes élmény — jó, rossz — mondatja velem, miközben belátom, nincs más alternatíva.

Ezért fogadom drukkal, sikerkívánalommal, ha a közeledésnek apró megnyilvánulását látom-hallom. Mert érzékeny az önérzet, a lélek, ha cigányszárma- zásúakról, svábokról, magyarokról beszélünk — egymás vonatkozásában. Ezért kell jó szándékkal fogadnunk a sok kis közele- dési-felemelkedési kísérletet. Ezek közül szedtem össze néhányat, hogy a jó hírt másokkal is megosz- szam, hisz’ megyénkben különösen nem közömbös az egymás mellett élő etnikumok, nemzetiségek viszonya. Ennek egyik példája, hogy Budapesten megalakult a Magyar—Cigány Baráti Társaság Egyesület. A társaság elnökéül ifj. Vörös Kálmánt, társelnökéül Ugrin Józsefet, főtitkárnak Mezei Istvánt, szóvivőnek Pető Sándort választották. A társaság célja a magyarság és a cigányság közeledése, egymás értékeinek megismertetése, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés alapján. Az új egyesület pártoktól függetlenül működik, de kapcsolatot akar tartani minden olyan kisebbségi, társadalmi. politikai, érdekvédelmi szervezettel, amely hajlandó a nemes cél érdekében vele együttműködni. Az egyesület nem politizálni, hanem tenni szeretne, hogv a cigányságot sújtó nyomasztó előítéletek, megkülönböztetések megszűnhessenek.

Egy másik szervezet is alakult nemrég — a Magyar Cigányság Antifasiszta Szervezete néven, és olyan elveket kíván kidolgozni, amelyek — ha azt a kormány is támogatja — alkalmasak lesznek a cigánykérdés végleges rendezésére. így például el kívánják érni, hogy a föld- és kárpótlási törvények elfogadása előtt az Ország- gyűlés vegye figyelembe a cigányság érdekeit, vagyis a kárpótlást terjesszék ki azokra a cigányokra és le- származottaikra is, akiket a deportálások érintettek. Emellett lehetőséget keresnek arra is, hogy azok a cigánycsaládok, akik hajlandók a földet megművelni, földet kaphassanak. A cigányság életkörülményeinek javítása érdekében mindenekelőtt a cigányfiatalok továbbtanulási és munkához jutási lehetőségeit szorgalmazzák.

A szomszéd megyében, a Heves megyei Poroszlón, megalakult a Magyarországi Cigányok önkormányzati Érdekegyeztető és Képviseleti Szervezete. Az egyesület önálló jogi személyként országos szinten kívánja képviselni a cigányság érdekeit. Célja, hogy segítséget nyújtson a cigány képviselőknek a helyi, a megyei és az országos szintű önkormányzati feladatok teljesítésében. A szervezet elnöke Fávor József, a poroszlói Tiszamen- te Fafeldolgozó Kisszövetkezet vezetője.

Állami szinten is segítik a kisebbségeket. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi.Hivatal mellett Kisebbségi Szakértői Tanács jött létre. Manherz Károly államtitkár vezeti a 25 fős testületet, amelynek tagjai tudományos kutatók, ország- gyűlési képviselők és ön- kormányzati vezetők. A szakértői tanács a kormány és a hivatal tanácsadó testületéként működik. Feladata a kisebbségpolitika elméleti, tudományos megalapozása.

Ha nehezen is, de úgy látszik, elindult a „szekér”, a közeledés, az egymásra találás kocsija. Most már „csak” jó utak és jó utasok legyenek.

(bekecsi)

Közlemények

1991. május 21-én és 30-án indítja az ATI a következő személy gépkocsi-vezetői tanfolyamát Miskolcon. Részletfizetési kedvezmény. Nyugati és keleti autómárkák széles körű választéka. Jelentkezni lehet: Miskolc. József A. u. 20. Telefon: 24-633. oktatási csoport.

Kellemes és hasznos időtöltés, de pénzt is kereshet vele!

GOMBATERMESZTÖI TANFOLYAMOT indítunk a Tudomány és Technika Házában (3530 Miskolc. Felszabadítók u. 5.). (Megismerkedhet a különféle gombafajták termesztésének legfontosabb tudnivalóival, részletesebben pedig a laskagomba termesztésével. Technológiát, a beinduláshoz szakmai segítséget adunk! Jelentkezzen a fenti címen személyesen vagy levélben. telefonszám: 46/25-055.

Régen találkoztunk íav, hárman felnőttek: együtt. Mert sietni-futni kell mindig. Hogy hová? Ide meg oda; legtöbbször talán épben csak önmagunk után. Miért? Mert ezt diktálja a (mai) kor szelleme, kérése- követelése; ám az is lehet, csak *mi csavartuk be a ..rugókat” lábunkba-szívünkbe.

Hát rohanni kéne mindig...

... lényeg azonban, hogy most nem rohanunk. Most leülünk egy kicsit. Hárman csak úgy körbejárjuk egymást. mi felnőttek. Sűrűsödik az asztal körül a cigarettafüst. Sűrű gondokat terelgetünk a szavakkal — nagy helyzetről, nagy életről.

Miről beszéljen három felnőtt. ha már összefutott valahol. s szán egy kis időt a leülésre, a szavak váltásáSzóval. így megy ez az élet. A felnőttek fehönek saját gondjaikhoz a mondataikkal. búsulják bajaikat, szavalják a hétköznapokról gondolataikat.

S megkap mindeközben a negyedik személy. Ö is ott ül az asztalnál, legfeljebb nagy tisztelettel — talán szokással telve — a felnőttek bajaival szemben. Most aztán megszólal. Anyjához fordul: „Mikor is lesz neked fogadóórád a hivatalban, legközelebb?” —

— megáll a három felnőtt e kérdőjel előtt. Valakinek szólni kéne. De mit lehet mondani. ..Miért, kicsi lányom?” —

— „Csak azért kérdeztem, mert ha olyan sokat foglalkozol mások problémáival a hivatalban, gondoltam, bejelentkezem én is a fogadóórádra: hátha szánsz rám egy kis időt...”

(t. n. j.)

Külkereskedők

képzése

Óriási igény van a képzett külkereskedőkre, mivel Magyar- országon jelenleg már a magánvállalkozók és vállalatok alanyi jogon kereskedhetnek a külföldi cégekkel. Hazánkban ma 24 ezer új szervezet foglalkozik külkereskedelemmel, munkatársaik megfelelő felkészítésére a Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Kft. a legkülönbözőbb tanfolyamokat szervezi.

Tavaly csaknem 25 ezer embert oktattak a külkereskedelemmel kapcsolatos alapvető áruforgalmi és pénzügyi tudnivalókra. Gyakorlati útmutatókat biztosítottak a leendő külkereskedők részére, megtanították őket a különböző vámismeretekre. a külkereskedelmi okmányok kitöltésére. Külföldi menedzserképzési tapasztalatokat is elsajátíthattak a „külker” cégek munkatársai.

A kft. ez év őszétől kibővíti oktatási tematikáját: ettől kezdve középfokú pénzügyi előadókat. üzleti ügyintézőket is képez. emellett külön tematikával beindítja külkereskedelmi titkárnők képzését is. (MTI)

Épül a HB Rt. székház

A miskolci Ady-hidnól napról napra látványosabbon bontakozik ki a járókelők szeme előtt a Hungária Biztosító Rt. Borsod Megyei Igazgatóságának új stékháza. A Borsod Megyei Építőipari Vállalat, mint generálkivitelező végzi és szervezi a munkálatokat, amelyek nagyjából ütemterv szerint balodnak. A biztosítók abban reménykednek, hogy néhány hét múlva már új székhózttkbon köszönthetik a HB Rt. megalakulásának 5 éves évfordulóját. (F. L felvétele)

Gyógyszerészek országos fóruma

(Folytatás az 1. oldalról) Megyénk gyógyszerészei közül eddig négyen kapták meg az emlékplakettet: 1976- ban, 1978-han, 1988-ban és 1989jben borsodi gyógyszerész hozta el a pálmát. Most Fodor Berta, az egy éve diplomázott sárospataki gyógyszerésznő dolgozatához fűznek nagy reményeket. Ö egy májvédő készítményt kí- sérlezett ki hat-hétfajta

gyógynövényből. Teakeverék, tinktúra, vagy granulátum formájában előállítható gyógyhatású készítménye — mint a kísérletek sejtetik —,

alkalmas lesz alkoholbetegek, vegyszerrel mérgezettek, gombamérgezettek és égési sérültek gyógyítására.

Az emlékverseny idején

lesz orvos-gyógyszerész szakmai találkozó, és olyan bemutató, ahol a hazai és külföldi gyártók sorakoztatják föl legújabb műszereiket és gyógyszereiket.

A gyógyszerész társadalom — a forrongó változások közepette mintegy megnyugtatásképp — most négy napig Lillafüredre figyel.

— lévay —

„Kenyérkét is kapunk hozzája”

Ingyenkonyha Miskolcon

Nem hívogatott még asztalhoz a déli horangszó, de már többen gyülekeztek Miskolcon, a Baross Gábor út 13-15. számú ház lemezkerítése előtt. Itt működik 1989. december 23-tól az éjjeli menedékhely, és 1991. április 11-től az ingyenkonyha. Az ebédre várók ismerősként köszöntik egymást. Jól ismerik a „dörgést", hiszen 30-40 százalékuk itt honos: éjszaka itt hajtja álomra a fejét, délben itt jut egy tál meleg ételhez.

A népkonyha — mondja Tóth József, az intézmény gondnoka —, a városi polgármesteri hivatal egyesített szociális intézménye keretében működük. Támogatja a megyei és a városi Vöröskereszt is, élelmiszer adományokkal, pénzzel. Egy tál meleg ételt biztosítunk; minden déliben az arra leginkább rászorulókul ak. A jogosultságot igazolni ikell: nyugdíjszelvénnyel, a munkanélküliséget bizonyító Okirattal, vagy a polgármesteri hivatal szociálpolitikai osztályától kapott igazolással.

Kétszáz személy részére ■tudunk ebédet biztosítani. Az áprilisi nyitást követően, a bejáratnál1 naponta verekedés volt. Ütötték egymást a Szondii-telepen tálkák. Fazékkal, lábassal verték egymást. Amikor bevezettük, hogy csák a bizonyítottan rászorulóik jöhetnek hozzánk ebédért, némileg csökkent a létszám. Ezít megelőzően a személyivel bizonygatták „igazukat”, hiszen abba be van írva négyöt gyerek. Az viszont nem derül !ki, hogy iközülük hányán lehetnek állami gondozásban, vagy kollégiumiban. Az ő nevükre is próbáltak ebédet vinni. Kértük, iskolai igazolással bizonyítsák gyerekeik, az ottani (kedvezményes étkeztetést nem veszik igénybe. Kértük, igazolják, a szülök tényleg nem dolgoznák ... Mindezek után lkát nap alatt 30 százalékra csökkent a létszám. Ma már ismét gazdája van naponta a kétszáz ebédadagnak, de ezeket tényleg a legrászorultabbak 'kapják.

A nagy többség középkorú munkanélküli. Mellettük nagy létszámban vannak állami gondozásból kikerült fiatalok. Az egytál étel változatos : tészta pörkölttel, főzelék sertésbordával, vagy sertésszelettel, báb, babgulyásként vagy székelygulyásként elkészítve, olasz mi- nesztra... A menü kéfche- tenti forgásban változik.

*

Az ebédre .gyülekezők a bejárat előtt dideregnek. Éppen hűvösre fordult az idő, hideg széli fúj, a járdán, tócsákban áll a víz. Az ebédre várók többsége vékonyan öltözött. A lyukas cipő, a tornacipő átengedi a vizet, az agyonmosott ruhát keresztül fújja a szél. Faggatom őket, kérve, csak név nélkül beszéljenek magukról :

— Főikönyvelő voltam, a férjem meghalt, a lányom Budapesten dolgozik, tanár. Kilencezer forint a nyugdíjam, bérlakásban lakom. Mindennap nem akarok főzni, mosogatni. Egy tál étel nékem pontosan elég. Itt jól is főznek, és nem keli érte fizetni. Ételhordót hoztam, ment fél egyre otthon kell lennem. Telefonokat várok.

— Az elmúlt év november 26-töl nem kapok táppénzt. — mondja egy férfi. — Munkahelyi balesetem volt, a jobb kezemet levitte a gép. Minden papírom rendben van, de csak nem küldik a táppénzt. Januártól ebédelek itt. Az a baj, hogy nékem naponta csak ez az egy étkezésem van.

Két fiatalember jön, inkább gyerekek. Készségesen válaszolnak: — Most, két- három hónapja jöttem ide az éjjeli menedékhelyre. Munkahelyem még nem volt. Tizenhét éves vagyok, megvan a nyolc általánosom, de nem tudok elhelyezkedni. Mindenütt aat mondják,

nincs felvétel. A másik fiú folytatja: — Decembertől vagyok a menedékhelyen, ment összevesztem a szüleimmel. Igaz, már itt sem vagyak, mert egy hete kitiltottak. Lopott valamelyik srác, és rám fogták. Csak alkalmi munkát végzek. Abból fedezem a kajámat. Reggel veszek egy fél liter tejet, meg két zsemlét, estére pedig 10—20 deka szalonnát. Tizennyolc éves vagyok.

Idősebb, megfáradt, erősen borostás ember jön. minit kiderül, csak 59 éves:

— Le vagyok százalékéivá 1983-tól. a A ityugdíjiam 4226 forint. A Szondi György úton lákom a barátomnál, egy fáskamrában. Itt ebédelek. Reggelire és vacsorára már nehezen futja. Gyermekeim, meg unokáim vannak. Egerben laknak. Jól bántam velük, iskoláztattam őiket. Mára az ilyesmit elfelejtik. Mióta meghalt a feleségem, nincs velük kapcsolatom.

Egy ápolt oigányasszony jön, tiszta ruhában, kopottas, de frissen vasalt köpenyben. Készségesen válaszol;

— Negyvennyolc múltam, az élettársammál és az édesanyámmal élék. Sajnos nem kapunk munkát. Az élettársam alkalmi munkát végez, leginkább a hétvégéken, naponta 4—500 forintért. Korábban darukötöző volt, de 1989-től nem dolgozik. Én a Mezőgépnél dolgoztam, de az én munkahelyem is megszűnt. Édesanyámnak, az élettársamnak, meg magamnak viszem az ebédet. Meg- esszülk, jóllakunk vele. Meg van oldva a napi egyszeri étkezésünk. Kenyérkét is kapunk hozzája, és akikor ez nagyon jó. A reggeli zsíros kenyér meg tea. Ennyi azért mindig kiakad nekünk ... Nem könnyű. Most majd elmegyünk csigám!, ebből keresünk péinzt. Valami mindig Okád, de Okikor sem jutunk sehová. Sajnos, hogy ide kell járni. Inkább lenne dolgunk, munkánk.

A gondnok az ide betérők előtt „tekintély”. Szinte személyes ismerősként köszönti az érkezőket, „eligazít”, ha arra van szükség. A kis étteremben 14—16 ember ebédel, minden kanál- csörrenés nélkül. Tóth úr folytatja az érkezésünkkor megkezdett mondandóját:

— A menedékhelyen a másfél év alatt körülbelül 160 fő fordult meg. Közülük 20—30 lehet az, aki rendezte az életét. Üj párkapcsolat, vagy a régi kapcsolat újraélesztése • révén. Elmenték innen albérletbe, vagy visz- sza a feleséghez, a családhoz. Télen naponta kellett elküldeni szállási génylőket. Nők is rimánikodtafc nálunk hajlékért, hiába.

Most megkezdtük a mellettünk lévő épület felújítását. Benne — talán már karácsonytól — 100—150 embert tudunk elhelyezni. Köztük nőket, hajlék nélkül maradt családokat, állami gondozásból kikerülteket. Kivert anyák, leányanyák bérelhetnék nálunk egy szobát. Az épületet 20—22 millióért újítják fel. A költség felét a város fedezi, a másik részét a Népjóléti Minisztérium.

*

Elbúcsúztam, s elindultam a szenkesztőség felé. Előttem egy idős bácsi ballagott. Befejezte ebédjét az ingyen- konyhán, és sétált az Augusztus 20. strandfürdő előtti villamosmegállóba. Tornacipőjében bizonyára nedves volt már a zokni, agyoniko- pott pulóverjein pedig átfújt a szél. Faggattam volna az életéről, a sorsáról. Szűkszavú volt; mindössze annyit mondott, korábban vidéken élt, most itt. Hol ? Felszállt a Tiszai pályaudvar felé induló villamosra. Azért, hogy ott húzza meg, a pályaudvaron magát estig? Este pedig az éjjeli menedékhelyen kopog? Hibás élete ilyetén való alakulásáért? Ki ő? Sajnálatra méltó, segítségre szoruló, elítélendő? Talán mind együtt! Ne menjünk el szó nélkül mellette, mellettük ! ! !

F. L.