Észak-Magyarország, 1991. május (47. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-03 / 102. szám

i BuJ> m \Lß O tr\ ' £!"-& 5wms&ztf BlNMiUM *Jt GETLEN NAPI Péntek Ára: 7,30 Ft P JA wses&m* A kormány szelet vetett A kormány összeállította* a parlament alkotmányügyi bi­zottsága csütörtökön megvi­tatta és kormánypárti több­séggel általános vitára alkal­masnak találta az „egyes ál­lami tulajdonban levő va­gyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról” szóló törvényjavaslatot. A bizott­sági állásfoglalás megszületé­sének körülményei a kor­mány és ellenzéke között fel- horgadó alkotmányos súlyú vitát jeleznek. A törvénytervezet az eddig állami tulajdonú lakásokra, nem, lakás célját szolgáló he­lyiségekre, műemlék ingatla­nokra, védett természeti te­rületekre, földekre, közüzemi vagyonokra, vizekre, vízi köz­művekre vonatkozik azzal, hogy azok tipikusan az ön- kormányzatok tulajdonába kerülnek. A tervezet érvé­nyesíteni kívánja az „ahol a tevékenység, ott a tulajdon" elvét, így a tulajdonjog akár térítés nélkül visszaszállhat egy állami szervre, ha az közérdekű feladatot lát el. Ez a korlátozás megkívánja a jelenlegi alkotmány és az önkormányzati törvény mó­dosítását. Az alkotmányügyi bizottság ellenzéki tagjai ne­vében Hack Péter fejezte ki aggodalmát: a kormány saját hatáskörében oly nagy mér­tékben adhat decentralizált államigazgatási szerveknek közérdekű feladatot, hogy ál­landósulhat az önkormány­zati vagyon nyirbálása. A képviselő hangoztatta, hogy a tervezet súlya, a szükséges alkotmánymódosítás jelentő­sége megkívánta volna a po­litikai egyeztetést. Az elmúlt hétvégi kisgaz­dapárti nagyválasztmány táv­latot biztosított a kormány- koalíció számára — szögezte le Oláh Sándor főtitkár, a Független Kisgazdapárt csü­törtöki sajtótájékoztatóján. Ismertetésre került a nagy- választmány állásfoglalása, amelyben a kisgazdák kérik a koalíció alapjainak, műkö­désének részletes, írásos sza­bályozását. A napokban zaj­ló eseményekről szólva Oláh Sándor elmondta, hogy „át­világítják” a nagyválasztmá­nyon történteket, s a legszi­gorúbb fegyelmi büntetést alkalmazzák azzal szemben, aki személyeskedő támadá­sokkal akadályozza a tisztá­zó munkát. Omolnál' Miklós szóvivő ismertette pártja el­Ennek elmaradása, az al­kotmánymódosítás hevenyé­szett beterjesztése, az önkor­mányzati törvény módosítása szövegszerű vitára bocsátásá­nak elfeledése után felébred a gyanú: hamarosan heves vita lobban a parlamentben, (bpszerk — k. t.) nökségének és parlamenti frakciójának közös nyilatko­zatát: az események értékelé­séig kizárólag Nagy Ferenc József gyakorolhat elnöki jo­gokat. Munkatársunk kérdései Oláh Sándorhoz: — Van-e hivatalos jegyző­könyv a nagyválasztmányi ülésről? Az ott jelenlevő közjegyző úgy nyilatkozott, hogy ő aláírt egyet. — Nem tudjuk, hogy a közjegyző mit írt alá, mert a gyorsírók még nem készül­tek el a hivatalos jegyző­könyv szó szerinti összeállí­tásával, így . a jegyzőkönyv választott hitelesítői sem lát­hatták. Tehát még nem ké­szült el az a jegyzőkönyv, amelyet például benyújtunk a Fővárosi Bíróságra, hogy az végrehajthassa a szüksé­ges nyilvántartási módosítá­sokat. — Az ellenőrző bizottság jelentésének oly sok eleme látott napvilágot, hogy felté­telezhető: az állításokkal szemben elkészült, s rámutat egy kisgazda államtitkár fel­tűnően hanyag munkájára. Ha így van, hogy lehet még ma is a posztján? (Folytatás a 2. oldalon) Gyenge földrengés Ausztriában Gyenge földrengést észleltek csütörtökön délben Ausztriá­ban. A Földrengésjelző Intézet adatai szerint, a 12 óra 15 perckor észlelt természeti jelenség epicentruma a Burgen­land és Magyarország közötti határterületen volt. A 12 fo­kozatú Mercalli—Sieberg-skálán fi,5 erősségű földmozgást mértek. A rezgéseket észlelték Burgenland nagy részében, Alsó- Ausztriában, de még Bécsben is. Anyagi károkról egyelőre nem érkeztek jelentések. Zajlik a kisgazda belháború ínházi premier I B—rrm iliom Ezen a héten két bemutatója is van a Miskolci Nemzeti Színháznak. Teg­nap este a Rónai Sándor Művelődési Központ színpadán láthattuk Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabját. Ma este hét órakor pedig a nagyszínházban Árkosi Árpád rendezésében Molnár Ferenc Liliom-ját mutatják be. A legendás városligeti csirkefogó története meg­hódította a világot. S az eredeti darabból megszületett a Carousel cí­mű musical. Azt is feljegyezték, hogy Puccini is meg akarta zenésíteni a Li­liomot. Juli és Mari. Zborovszky Andrea és Balogh Csilla a Liliom próbáján. A miskolci előadás főszerepében vendégként Derzsi Jánost láthatjuk. A díszleteket Árvái György m. v., a jelmezeket Fekete Mária tervezte. A ligeti csirkefogó szerepében Derzsi János. A sárospataki Művelődés Háza május 1-jétől kibérelte a MAHART Sárrét nevű hajóját. Minden szomba­ton és vasárnap menetrendszerű hajójáratokat indítanak a Bodrogon, Sárospatak és Tokaj között. (Cik­künk a 4. oldalon.) Eladhatatlan élcliszrtegyeli, százezres munkanélküliség Az Agrárszövetség véleménye a kárpótlásról Bár az Agrárszövetség al­kotmányellenesnek és gazda­sági szempontból igen káros­nak tartja az elfogadott kár­pótlási törvényt, mégsem kí­ván beleavatkozni a honi al­kotmányos intézményrend­szer működésébe. Ügy vélik, a köztársasági elnök pártse­gédlet nélkül is el tudja dön­teni, mit kell tennie ... Az elfogadott, de még ki nem hirdetett kárpótlási tör­vénnyel kapcsolatban az Ag­rárszövetség csütörtök dél­előtt tartott sajtótájékoztató­ján elhangzott, hogy az em­lített törvény megosztja a társadalmat, s félő, mindenki elégedetlen lesz vele. Az állam által okozott sé­relmek nagy részét ugyanis nem az állami tulajdon ter­hére orvosolják, s tisztázatlan a törvény végrehajtásának a mikéntje is. Tudvalevő, hogy a kárvallottak a kárpótlási jegyükért kaphatnak: a ter­melőszövetkezetek vagyoná­ból földet; lakást az önkor­mányzatok tulajdonából; és átválthatják igényüket életjá­radékra is a társadalombizto­sítás terhére. Ám azt nem tudni, hogy az, aki igénye el­lenére nem kap földet, ho­gyan és mikor értékesítheti a kárpótlási jegyét. A földre vonatkozó kárpótlási jegv ugyanis nem forgatható, azt a jogosult kézhez sem kap­ja... Az agrárágazat piacveszté­se, az eladhatatlan termék­hegyek és az egyre növekvő mezőgazdasági munkanélkü­liség láttán — ez év végére százezres munkanélküli sere­get jósolnak —, felvetődik: egyáltalán érdemes-e a föld- tulajdont választani? Mára ugyanis tarthatatlanná vált a Kisgazdapárt azon elképze­lése, hogy a földosztás eny­híteni fogja a munkanélkü­liséget, s az is, hogy anyagi szempontból a mezőgazdaság lesz az ország megmentője. Arra sem nagyon számíthat­nak az emberek, hogy majd eladják a földet, hiszen va­lószínűleg túlkínálat alakul ki. Ráadásul az eladási ösz- szeg után jövedelemadót kell fizetni. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom