Észak-Magyarország, 1991. május (47. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-04 / 103. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1991. május 4., szombat Miskolc város történetéből ________ S zolid megbízhatóság „ Választékos magyarsággal” Habsburg Ottó magyar érettségijéről Miskolc egyik legnépsze­rűbb városházi tisztviselője került a polgármesteri szék­be 1935-ben. Halma.y Béla dr. személyében. 1881. április 29-én szüle­tett Miskolcon. Édesapja, Halma.y György Bártfáról települt át és fűszerüzletet nyitott a Gordon városrész­ben — Miskolc egyiik sze­gény negyedé ben (ma Vörös­marty lakótelep). A gyer­mek Halma.y Béla a négy­osztályos királyi katolikus algimnáziumban kezdte meg tanulmányait, majd a re­formátus gimnáziumban folytatta. Az iskolai értesí­tők tanúsága szerint testne­velésből és énekből tűnt ki társai közül. Egy osztályba járt Nagy Ferenccel, Silbi- ger Bertalannal, Miskolci Simon Jánossal. Ugyancsak az értesítőből tudható, hogy eredetileg tanári pályára ké­szült. Ez a vágya nem tel­jesülhetett. mert érettségi után önkéntes lett. majd a városi rendőrségnél helyez­kedett el. A munka mellett végezte jogi tanulmányait az eperjesi jogakadémián, majd a budapesti és kolozs­vári egyetemen. 1909-től a város aljegyzője. 1914-ben pedig Miskolc főjegyzőjévé választották. Az első világ­háborúban a tizeshonvédek- 'kel ment ki a frontra. Részt vett a Lemberg körüli vé­res harcokban, majd a Przemisl-i vár védelmében orosz fogságba került. Szi­bériába. Krasznojarszkba vitték több társával együtt. — Köztük volt a világhábo­rú legnagyobb költője. G.yó- ni Géza. aki 33 évesen ott halt meg. Halmay csak 7 év múlva szabadult. 1922. áp­rilis 26-án érkezett Miskolc­ra. A hosszú távoliét alatt tönkrement Musil Erzsébet­tel kötött házassága, mely­ből egy fiú és egy lány származott. Feleségétől el­vált, s a két gyereket maga nevelte. Soha nem (házaso­dott újra. Nem akart „mos­tohát” vinni gyerékei mel­lé. „Hazajöttem mély lelki sebékkel, melyeket csak az íróasztal gyógyított meg. A kötelesség. A munka fana­tikus szeretete.” — emlé­kezett vissza később. Főjegyzőként 1926. július 15,-éig dolgozott a városhá­zán. amikor a közgyűlés polgármester-helyettesnek választotta. Hodobay Sán­dor lemondásakor közfel­kiáltással lett polgármester 1935-ben. A munkát azon­ban csak augusztusban tud­ta felvenni, mivel súlyos operáció után lábadozott hói Ha a császár kikocsizik A császár boldog. Meg­nyert egy csatát, melyet elő­dei nem mondhattak el, s amelyet voltaképpen azóta vívott, amikor még csak ké­szült a krizantém-trónra. A japán császárról van szó. Mint a La Repubblica beszá­molt róla, Akihito császár­nak immár joga van elhagy­ni a palotát, és elvegyülni népe körében. Természete­sen autóval. „ArZ ultrakon­zervatív házszabályokat áp­rilis 1-től módosították, en­nélfogva az uralkodó is sza­badabb.” Mozgásában sen­ki sem gátolhatja, csupán az utcai jelzőlámpák. Az ud­vari etikett ugyanis előírja, hogy amikor az uralkodó, vagy a császárné elhagyja a palotát, az utcát szabaddá kell fenni, a gyalogos átke­lőhelyeket ellenőrizni kell, és az útvonalon meg kell változtatni a jelzőlámpa- rendszert. Megállás kizárva. Az uralkodó kikocsizását tehát továbbra is nagy gonddal készítik elő, és a meghatározott útirányon változtatni nem szabad. Olt HALMA'/ Ot.l.A •VÚÍlkOk v/ÚO::: XvAif'-. pC:vLÍíWü>■■<'*> napokig a budapesti Her­zog-klinikán. 1937 végén be­jelentette n.yugdíjbavonulási szándékát. A városi közgyű­lés teljes illetménnyel he­lyezte nyugdíjba és megvá­lasztották a törvényhatóság örökös tagjává. Egy háztar­tásban élt lányával, vejével — Hont! Béla, helyettes pol­gármesterrel — és unokái­val. 1945 után nyugdíját megvonták, még kegy díjra sem tartották a hatóságok jogosultnak. 1952. júniusá­ban az egész családot — fiát is —. kitelepítették. A Hor- tobágyra került, az Orsós- tanyára az akkor már 71 éves gyenge egészségű em­ber. Dolgoznia ugyan nem kellett, mert fia és veje el­végezte helyette a munkát, de egészsége rohamosan romlott, tüdőgyulladást ka­pott. Végül is Debrecenbe szállították és ott halt meg. 1-953. április 10-én. Debre­cenben helyezték örök nyu­galomra. Lánya ' szerette volna a miskolci Mindszen­ti temető családi kriptájába elhozatni, de soha nem ka­pott rá engedélyt. A ható­ságok tartottak az esetleges szimpátia-tüntetéstől. Halma.y Béla mindössze két és fél éven át volt vá­rosunk polgármestere. Kö­telességtudásán kívül fon­tos jellemzője volt a sze­rénység. Elődjétől 1935. au­gusztusában vette át a sze­repet, de még a választáso­kat ki (kellett írni. Az egész városban egyhangúan őt tar­totta mindeníki az egyedüli lehetséges polgármesternek, s köztudott volt, hogy meg­választják. Mégsem volt hajlandó beköltözni a pol­gármesteri irodákba hivata­los megválasztásáig. Harmadsorban megfon­tolt. ’komoly, rendeletéket és Helyreigazítás „Elegem van az olyan os­tobaságokból, hogy a puccs­kísérlet idején az ágy alá bújtam. Nem is ágyon, ha­nem rekamién alszom.” Corazon Aquino, Fülöp-szigeteki elnökasszony ★ Abrakadabra „Elképzelhető, hogy a kül­földiek inkább feladják, mint megtanulják intézményünk nevét.” A Vnyiizarubezsgeológia című szovjet lap ★ Pozíció „Gorbacsov? A baloldal a falra akasztaná a képét, a jobboldal fölakasztaná.” Satalin, szovjet politikus ★ Duplázás „A mostani ausztráliai hangulatra ez a vicc jellem­ző: Uram, kit lőne le, ha összesen két tölténye lenne? Szaddam Huszeint, Jaszer Arafatot, vagy Paul Keating szabályokat betartó ember­nek ismerték. A panamák­tól és botrányoktól hangos harmincas evőkben ő volt az egyetlen, aki a városhá­za becsületét visszaállíthat­ta a polgárság szemében. Az ő személye volt a garan­cia a tisztességei? ügyinté­zésre. Halrnay polgármester szorgalmazta az elődje által elkezdett — egyébként min­denki által helyeselt és kí- vánatosntak tartott város­fejlesztő — építkezések be­fejezését. de az eladósodott, szanálásra ítélt Miskolc ter­heit tovább növelni mál­nám akarta. így aztán ő ad­ta át az új postapalota épü­letét. az Iparosok Székha­zát. a Vasgyártól Űjhutáig vezető autóutak Legfőbb célja azonban a lakossági gondok enyhítése volt. A terjedő szegénység a gyerekek egészséges ellátá­sát is veszélyeztette. A vá­ros pénzéből szavaztatta meg 700 elemista diákmen­záját és tízóraiját, ruha- és cipősegély akciókat hirde­tett meg. A szegények lét­minimumát ínség-akciókkal próbálta megteremteni. 2600 ínségmunkásnak adott mun­kát és- ezzel kenyeret éven­te. s 770 családot segélye­zett a város pénztárából. Halrnay Béla hivatali tisztségéből eredően, de azon kívül is folytatott írói tevé­kenységet. Ö szerkesztette a ..Miskolc thjf város hivata­los értesítőjét”, ami havon­ta jelent meg. Társszerkesz­tője az 1929-es Miskolc mo­nográfiának Leszih Andor mellett. A Város közigazga­tása c. fejezetet pedig ő ma­ga írta benne. Stílusa vilá­gos, egyszerű. közérthető. Mindez meglehetősen ellen­tétben áll a kor fellengzős, szóvirágokban gazdag, da- gályos fogalmazásimódjával. 1938. január 1-én vett részit utoljára a közgyűlés munkájában. 56 éves korá­ban 37 évi városi szolgálat után -maga kérte nyugdíjaz­tatását. Lukács Béla főis­pán meghatott szavakkal méltatta, nem is annyira pályafutását, mint a köz- tiszteletben álló hivatalno­kot: „Halrnay Béla dr. köz­életi tisztességben, hivatás- szeretetben. lelkiismeretes­ségben, kötelességtudatban messze időkig mint példa fog tündökölni minden vá­rosi tisztviselő előtt...” Nevét unokái és déduno­kái viszik tovább, emlékét a régi. megsárgult újságok hasábjai őrzik. Zimányi Katalin ausztrál pénzügyminisztert? A válasz: Keatinget, mind a két tölténnyel.” A The Australian című lapból ★ Hit kérdése „Az a sürgős élelmezési program, melyet a kubai kormány meghirdetett, olyan, mint az Isten. Mindenki be­szél róla, de még senki sem látta.” G. M. Dejoras kubai politikus ★ Óhaj „A németek nagy többsé­ge gazdag és híres szeretne lenni. És azt kívánja, hogy hagyják békén őiket. De fő­leg mindenki feledkezzen el a múltjukról.” Süddeutsche Zeitung ★ Műhelymunka „A mozi és a kupleráj ugyanaz. Éppen ezért én először a feneküket pézem a művésznőknek.” Tinto Brass, olasz filmrendező Dir. Bánhegyi Jób, iroda­lomtörténész magyartanár, először 1925 nyarán — a pannonhalmi főapát megbí­zásából — utazott a spa­nyolországi kis városkába, Lequeitióba, hogy bencés rendtársát, Habsburg Ottó nevelőtanárát, Blazovich Já- ikót szabadsága idején he­lyettesítse. öt évvel később, 11930. augusztusától pedig e- lőadásokat tartott Ottó ki­rályfinak, főképpen irodal­munk utolsó századáról, és feladata volt még, hogy szaktanárként részt vegyen a királyfi magyar érettségi vizsgáján is. Mindkét útjá­nak élményeiről a Pannon­halmi Szemle hasábjain szá­molt be. (Láttató és élmény­erejű elbeszélését — egykori győri diákjaiként — emléke­zetemben lis őrzöm.) Htja — Wéber Jácint rend­társával együtt — Svájcon és Párizson át vezetett Le- queiitióba, ahol ia gyönyörű gót templom szomszédságá­ban volt a királyi család kastélya, a Paladió, amely előtt Habsburg Ottó hét testvérével együtt nagy sze­retettel fogadta a vendége­ket. (Az előző éviben a lö- weini egyetem előlkészítő tan­folyamát nyilvános vizsgával zárta: filozófiából, kémiából és biológiából, és a legelső ér dernfokozatot, a grande distinctiont ónte el, miköz­ben a gimnázium Vilin. osz­tályának anyagát is tanulta és készült az érettségire ma­gyarból.) Felkészültségét lelkes el­ismeréssel értékelte: „Nyu­godt lélekkel állíthatom, hogy Ottó király magyar i- rodalmunk fejlődéstörténe­A kolozsvárihoz való ha­sonlósága miatt pataki Há- zsongárdnak szokták ne­vezni az ősi diákváros re­formátus temetőjét: a ben­ne örök álmukat alvó po- tikai, közéleti személyisé­gek, írók, költők, tudósok, művészek iránti tisztelet­ből. Közöttük van a kollé­gium egyik jeles tudós ta­nára, a száz esztendővel ezelőtt elhunyt Emődy Dá­niel. Az Abaúj megyei Fügöd községben született 1819. november 13-án. Középis­kolai tanulmányait a pata­ki kollégium Szikszón mű­ködő partikulájában vé­gezte, utána a Debreceni Református Kollégium jog- akadémiájának a hallgató­ja volt. Ügyvédi gyakorlat­ra Pestre költözött, s fia­talon bekapcsolódott az irodalmi életbe. Versei je­lentek meg az Életképek és a Pesti Divatlap c. szépiro­dalmi folyóiratokban. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményei­ben tevékenyen részt vett. Kossuth megbízásából szer­vezte a népfelkelést, Sze­mere Bertalan pedig kine- , vezte a Közlöny c. hivata­los lap felelős szerkesztő­jévé. Ezekben az időkben elnyerte Petőfi és Jókai barátságát. A szabadságharc leveré­se után nemcsak ügyvédi diplomájától fosztották meg, hanem neve ott volt „a vértörvényszék áldoza­taiul kiszemelt 32 magyar író között.” Mivel ügyvédi gyakorlatot néhány évig nem folytathatott, annál te­vékenyebben foglalkozott irodalommal és publicisz­tikával. Belső munkatársa volt a Cengery Antal szer- j késztette Pesti Hírlapnak, téről nem hézagos és töredé­kes, hanem rendszeres és ki­merítő tudással rendelkezik és egyéniségére mély hatás­sal volt mindaz a nemzeti, etikai és esztétikai érték, amely a magyar Irodalom és költészet múlt és jelen alkotásaink legjavában rej­lik. ” 'Mindennek megnyugtató, szép bizonyítékát adta a ki­rályfi — 1030. szeptember 20-én —, amikor magyar zárthelyi érettségi dolgoza­tát írta „Nemzeti monda­kincsünk: Arany János epi­kájában” címmel. A dolgo­zat megírására a rendelke­zésére álló öt órából csalt négy órára volt szüksége. „lA feladott témát tartalmi tekintetben hiánytalanul ki­merítette. Világos, kerek szerkezetű, logikusan tagolt dolgozatában a lényegeset és fontosat kellően kiemel­ve, mellőzött minden feles­legeset és lényegtelent. Éles meglátással domborította ki Arany epikájának minden ítor számára aktuálisan ha­tó tényezőit. Stílusában ke­rült minden henye szóvirá­got, sál lang os díszt, egysze­rűen, tömören, kifejezően írt” — összegezi dr. Bánhe­gyi Jób az értékelését. A szóbeli érettségi szep­tember elsején folyt le, gróf Zíichy János vallás és köz­oktatásügyi miniszternek és Ady Lajosnak, a debreceni tankerület főigazgató j árnak, Ady Endre tesitvéröccsének a jelenlétében. A kérdező tanárok — Blazovich Jákó, Wéber Jácint és dr. Bánhe­gyi Jób — mellett Ady La­jos ,is kérdéseket tett fel az érettségizőnek. Történelem­majd Kemény Zsigmonddal együtt szerkesztette a Pesti Naplót. De dolgozott más politikai és irodalmi lapok­nak is, például a Magyar Néplapnak. Ezekben vezér­cikkei, külpolitikai írásai, könyvismertetései és színi- kritikái jelentek meg. Ki­váló nyelvtehetség volt: latinul, németül, angolul és franciául olvasott és be­szélt. A szabadságharc bukását követő önkényuralom ide­jén mindjobban erősödő irodalmi életben barátjá­nak mondhatta Vörösmar­ty Mihályt, Kemény Zsig- mondot, Tompa Mihályt és Vajda Jánost. Annál meg­lepőbb volt, hogy amikor 1863 nyarán Vay Miklós főgondnok meghívta a Sá­rospataki Református Kol­légium jogakadémiájának magánjogi tanszékére, elfo­gadva a meghívást, a pezs­gő, mozgalmas fővárosi iro­dalmi életből Sárospatakra költözött. Nehéz helyzetben volt ekkor a pataki kollégium. Mivel ellenszegült az ön­kényuralom alatt kiadott, s az iskolák életét, működé­sét szabályozó rendeletnek, amely Organisations-Ent­wurf néven ismeretes a magyar pedagógia történe­tében, a pataki kollégiu­mot megfosztották nyilvá­nossági jogától. Emiatt csökkenteni kellett a teoló­giai tanárok és hallgatók számát, a jogakadémiát pedig 1853-ban kénytele­nek voltak megszüntetni, és csak 1861-ben folytat­hatta működését. Emődy Dániel irodalmi és tudo­mányos munkásságával nagyban hozzájárult ahhoz; hogy a pataki jogakadémia hamarosan visszanyerte ré­iből ' és magyar irodalomból a kérdések átfogóak voltak, szinte az egész anyagra vo­natkoztak. A szóbelin sze­replő témakörök: „a ma­gyar irodalomtörténet kor­szakai ; ízlés- és stílusirá- nyök; uralkodó eszmék a magyar irodalomban; Ba­lassa Bálint élete és költé­szete; Nagy regényíróink: ez utóbbi tótéi keretében részletesen A falu jegyzője Eötvöstől; Az élet kapuja iHerczeg IFerenctől. Legszebb tragédiáink; részletesen Ka­tona József Bánk Bánja és Herczeg Ferenc Bizánca. Arany János Toldija. ” Az egész szóbeli érettségi mintegy másfél óráig tartott. A jelölt „a legteljesebb jár­tassággal, higgadtan, nyu­godtan, választékos magyar­sággal” felelt a feltett kér­déseikre. A bizottság, fövid tanácskozásit követően, egy­hangúlag „jelesen érettnek nyilvánította” a maturan- dust. Az ifjú Habsburg Ottó a magyar és német nyelven kívül franciául, angolul és spanyolul is egyforma kész­séggel beszélt. Dr. Bánhegyi Jób osak azt fájlalta, hogy idehaza vannak olyanok is, akik kétségbe vonják, hogy a királyfi tud magyarul: „kijelentem, hogy valamint öt évvel ezelőtt, úgy mosta­ni lequeitiói tartózkodásom alatt . sem beszéltem őfelsé­gével más nyelven, mint magyarul” , de bárki, aki el­jut a ikiiirályi családhoz, „az összes ’kis főhercegnőkkel és főhercegekkel is eltársalog­hat drága anyanyélvünkön” . Cs. Varga István gi hírnevét, és a múlt szá­zad utolsó évtizedeiben is sok kiválóan képzett jo­gászt nevelt a városoknak, vármegyéknek, a hazának. A magyar magánjog cí­men kétkötetes munkát írt, amelyet a halála után is sokáig kézikönyvként hasz­náltak a magyar jogászok, Sárospatakon is fenntartot­ta kapcsolatát a fővárosi írókkal. Cikkei, tanulmá­nyai jelentek meg a kü­lönböző folyóiratokban, a Debreceni Prostestáns Lap­ban és a Sárospataki La­pokban. (Különösen jó ba­rátságban volt tanártársai közül Erdélyi Jánossal, aki — Emődy Dánielhez ha­sonlóan, szintén a főváro­si irodalmi életet cserélte fel a pataki katedrával. Erdélyi csaknem negyed­századdal korábban halt meg, s ő tartott felette em­lékbeszédet, sőt Erdélyi Egyetemes irodalomtörté­net c. művének utolsó fe­jezeteit is Emődy állította össze Erdélyi hátrahagyott \ jegyzetei, kéziratai alap- . ján. Szerény anyagi körűimé- i nyék között élt Patakon is az 1891. április 13-án be­következett haláláig. Bi­zonyság erre az, hogy a re­formátus temetőben látha­tó díszes, szürke gránito- beliszket sem a családja állíttatta, hiszen ez olvas­ható rajta: „Emődy Dániel jogtanár emlékére emeltet­ték hálás tanítványai és tisztelői.” Szerény egyéniségét talá­lóan jellemezte ifjúkori barátja, Petőfi Sándor, aki még a forradalom idején ezt mondta róla: „Kenye­ret evett, pedig kalácsot érdemelt volna”. Hegyi József Kalácsot érdemelt volna Száz éve halt meg Emődy Dániel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom