Észak-Magyarország, 1991. május (47. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-18 / 115. szám

1991. május 18., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 15 ÉM sport Lesz aláírás, de mennyiért? Végleges, hogy Zico, az egy­kori brazil futballista-csoda Ja­pánban folytatja pályafutását, amelyet jószerével már lezárt egyszer. Ám a Sumitomo Metal FC-től előnyös ajánlatot kapott a 38 éves nagyszerű dél-ame­rikai. amit persze — idős kor ide. idős kor oda — nem volt szíve csak úgy „félresöpörni”. Bizonyos, hogy aláír, de a pénz­ügyi részletekről még sem si­került megegyezni. Egymás ellen a Váczi-testvérek Folytatja sorozatát a KVSE? Nincs mór túl sok hátra a bajnoki pontvadászatból. A. labda- r<igás második vonalában öt fordulóban javíthatnak pozícióju­kon a csapatok. A vasárnapi körben a KVSE hazai pályán fo- 9adja a feljutással kacérkodó BVSC-MÁV-Transped gárdáját, az ugyancsak aranyéremről álmodó DVTK pedig Kábán kísérli meg szaporítani pontjainak számát. Hernádi Pál statisztikustól judjuk, hogy a Kaba a DVTK «^ifjabb ellenfele. Annak ellenére, hogy 1920-ban ala­kult a klub, bajnok« talál- Kozon első ízben 1990 őszén aialkoztak Diósgyőrött. Azt mérkőzést a vasgyáriak k't ra merték. A kupában hétszer csaptak össze, 1988­a Kaba, egy évvel ké­rőbb a DVTK nyert 2-1 aranyban. f ,T Szeretnénk megőrizni , 'Jutási esélyünket a hátra- evó találkozókra — jegyez­ik meg Palicskó Tibor. — 2 a 2 pont megszerzése e«eten biztosan sikerülne, de zerencsés esetben egy is égendő a táblázat élén maradáshoz. Ügy vélem, re- dl‘s az esélyünk. A Kaba tele van ruti- n°s labdarúgóklcal .V. • . Ez igaz, ám az őszi 4-0 izonyára kölcsönzött ne- nnk egy kis tekintélyt. A abaiak legyőzhetetlenségi mítosza is szertefoszlott, hi- 2en kétéves hazai veretl­enségüket nem túl régen el- eszftették. Mi kievickéltünk ^. kisebb visszaesésből, s a Jy1 ültek is harcra, készek. I “ties kisebb húzódással baj- °dik, de valószínűleg tudja vailalni a szereplést. ^ vczető edző arról is be- h n?’ bogy jelenleg 20 fut- ailistája tülekedik a csapat­uk kerülésért, ez pedig jó jel. ‘szén szerdán újabb fel- af vár a piros-fehérekre. * A KVSE tavaszi első négy mérkőzését zsinórban elve- zitette, aztán hat (!) győze- sm következett. Legutóbb zolnokon nyertek a kék­sar.gák. önök nem ismerik a döntetlent? _ kérdeztük ar0a Zoltántól. Vp7T.. De igen, csak nem sze­műk — válaszolta a ve- v to edző. — Vagy nyerünk, 1 gy kikapunk. A látványos, ^ezonségszórakoztató játék- a'n a bukás esélye is ben­őit van- De komolyra for- Va a szót: tudjuk, min- n sorozat véget ér egyszer. f-fdásul a vasárnapi ellen- jóval erősebb azoknál a “.apátoknál, akikkel mosta- vaban találkoztunk. A fő- v ' osiakna’k merész terveik n'nnak, s ezek eléréséhez J**>k kellenek. Remélem, Unk nem vesznek el egyet sem. . — A szurkolók máris re­ngetik. hogy... ~~ Ne is folytassa! Tudom, beszélik, hogy a KVSE- *®k nem érdéke a DVTK uutása és miután mindkét .. Varosi együttessel találko- ^ dk, az ellenfelek számára Zu i eredményeket „ho- J ir,k”. Erre csak annyit dondhatok: drukkolunk a C'^győrieknek, jó lenne, ha d'kerülnénék, legalább mi s láthatnánk olykor NB I-es mérkőzésekét. Meg sem for­dult a fejünkben ilyesmi, de a jelek szerint mindig akad­nak fantáziálgató emberek... A szakvezető egyedül Má- jerre nem számíthat, így a gólvonal előtt a fiatal Fülöp áll — hazai közönség előtt most debütál a fiú. A KVSE vezetése értesíti a szurkolókat, hogy a szer­dai kupamérkőzésre már va­sárnap megvehetik a jegye­ket, hétfőtől pedig a sport­irodán és a Kazinc Áruház­ban nyílik mód az elővétel­re. Kábán Fekete, Kazincbar­cikán Marosvári bíráskodik a vasárnap délutáni 5 óra­kor kezdődő összecsapáso­kon. További mérkőzések: Cse­pel — DMTE, Hatvan-Deko —Eger SE, Ba jai SK—Kecs­keméti TE, Salgótarjáni Sík­üveggyár—Szolnoki MÄV MTE, Kecskeméti SC— Metripond, Nyíregyháza— Szarvas. * Az NB I-ben is sor kerül fordulóra. A találkozók: Veszprém FC—Vasas, Tata­bánya—Váci Izzó, Debrecen — MTK-VM, Siófok—Pécsi MSC, Szeged SC—Bp. Hon­véd, Békéscsaba—Volán FC, Újpesti TE—Videoton-W., Ferencváros—Rába ETO. * A Magyar Kupa megyei selejtező sorozata 4. fordu­lójának párosítása, május 22., szerda, 17 óra: Hangany —Borsodnádasd, Perkupa- Lak, Pálháza—Gönc. Május 29., szerda, 17 óra: Bodrog­halom—Mád. Június 5., szer­da: Tolcsva—Szerencs Hegy­alja SE, Erőnyerők: Bocs, Vatta, Tiszabábolna, Girincs. Gesztely, Novajidrány, MVSC, BÉV SC, Ózdi Ko­hász, Olefin SC, Sajóbábony. Döntetlen esetén az alacso­nyabb osztályú csapatok jutnak tovább. Az utolsó fordulóra június 12-én, szerdán kerül majd sor. * A Borsod megyei II. osz­tályú bajnokság 20. forduló­jának eredményei, Keleti csoport: Forró—Encs 0-1. Ti- szakarád—Hernádnémeti 3-1. Bodrog SE—Erdőbénye 3-2. Rátka—Hollóháza 2-1. No­vajidrány—Prügy 6-1. Gesz­tely—Szalaszend 8-1. Sátor­aljaújhely— Halmaj 2-0. Északi csoport: Ernőd—Szu- havölgyi Bányász 6-1. Mező­keresztes—Tiszapalkonya 1-2. Szirmabesenyő—Laik 3-3. Boldva—Borsodszentgyöngy 1-3. Hidvégardó—Tardona 4-1. Ónod—Tisza tarján 3-3. Bükkábránv—Alsóvadász 3-1. Ritka pillanat. .. Futam után hárman a „paripán" Fotó: Mák VB-középdöntő Miskolcon Alakul a mezőny Június 2-án Miskolc ad otthont az egyéni salakmo­toros világbajnokság egyik középdöntőjének. A 16 in­duló fele selejtezőn biztosít­hatta helyét a népikért,! tu­sakodásra, míg nyolcán ki­emeltként csatlakoznak hozzájuk. Az első rostára Ljublja­nában került sor. Neon kis meglepetésre a hazaiak kedvence, Tintar szerezte meg a győzelmet, ám rajta kívül kvalifikálta még ma­gát Miskolcra három honfi­társa: Umerze'l, Peterca és Lekse. Ugyancsak jön az olasz Vesprini, a német Markus, valamint két ma­gyar, Csillik és Hell. Arról már most beszámolhatunk az érdeklődőknek, hogy ki­emeltként kapcsolódik a csatározásba Hajdú, Újhe­lyi és Böszörményi, tehát a miskolci sportbarátoknak lesz leiért szorítani! Ugyan­csak a kiemeltek között ta­lálják az olasz Castagnát, akit bővebben aligha kell bemutatnunk — többször is megfordult már a borsodi megyeszékhelyen, s néhány VB-döntőben is szerepelt. A felsoroltakon kívül két-két csehszlovák és lengyel jön, a név szerinti nevezéssel azonban egyelőre még adó­sok a szövetségek. A világbajnoki középdön­tő a Hungária Biztosító Kupáért folyik, s a verseny jelenti a közelmúltban át­adott népkerti söröző első igazi főpróbáját is. Néhány esztendővel ezelőtt igen egyszerűen zajlot­tak a hazai labdás bajnoki küzdelmek. Körmérkőzé­ses alapon. mindenki játszott mindenkivel, aztán ki­alakult a végeredmény. Akadtak nemkívánatos ta­lálkozók, ezeken a kiválók alaposan elpáholták a gyengéket, az utóbbiak szenvedtek, az előbbiek tré­ningeztek. A pontvadászat „üzemeltetőknek” lépniük kellett — és léptek is. Nem saját kútfejükből merítettek, egy­szerűen átvették a nyugati gyakorlatot, bevezették a rájátszást, amelynek lényegével a sportszeretők bizo­nyára tisztában vannak. Alkalmazásával kiküszöböl­ték a nagyok-kicsik csatáját, a közönséget elriasztó viadalokat. így van ez a jégkorongban, a kosárlabdá­ban, a röplabdában, a vízilabdában, hamarosan be­vezetik a kézilabdában, és megítélésem szerint csupán idő kérdése, hogy mikor „kapnak” rá a futballban. A legérdekesebb bajnoki formát kétségtelenül a ko­sarasok eszelték ki. A csapatok őszi-tavaszi rendszer­ben kezdtek, oda-visszavágós alapon, két csoportban. A második körben, a rájátszás első szakaszában kü- lön-külön harcoltak az 1—6„ a 7—14. és a 15—20. he­lyekért. Aztán jött a harmadik kör, amikor a négy legjobb az aranyért indult csatába, az ötödik a nyol­cadikkal, a hatodik a hetedikkel mérkőzött. A két nyertes meccsig tartó párharcok után sem jött el a pihenő ideje: a rájátszás rájátszásában — idegen ki­fejezéssel, a play offban — a nyertesek újra egymás­nak estek és ugyanezt tették a vesztesek is. Mindez kétségkívül bonyolult volt, játékost és szakvezetőt, játékvezetőt és közönséget egyaránt próbára tett, nap­ról napra, óráról órára fokozta a terhelést, a végén pedig sorra-rendre kiderült, hogy igazából ki a le­gény a gáton. Nem akadtak előre lefutott találkozók, érdektelen, unalmas csaták, a bajnokság sem ért véget egy-két hónap alatt. Egymást érték a mérkőzések, amelyeket edzések, utazások követtek. A rájátszás korábban so­ha nem látott izgalmakat teremtett, s ebben van a vonzereje. Persze, mint mindennek, akad előnye, de azért hátránya is. Az utóbbi közé a költségek sorol­hatók. A kosárlabdánál maradva: a ’90/91-es, hathó­napos „kínálat” minden volt, csak éppen olcsó nem. Nyilván ezért is lesz némi változtatás. A váz meg­marad, de ősztől néhány összecsapással megrövidül az idény. Ahány ház, annyi szokás. Vagyis a szövetsé­gek keresik a végleges megoldást. Ha nem találják meg, tovább kísérleteznek. Az viszont biztos, hogy a rájátszás marad. A ráját­szás révbe ért. K. T. Clougli híresebb, mint Robin Hood Nottingham nagy becsben tartja az edzői pályán l>965 óta .sikerrel tüsténkedő futballmá- gust. Brian Cluagh-t. A kiváló mester pályafutása során kü­lönféle csapa tokkal! nyent már angol bajnoki címet, európai •kliubtnófeá/t (kettőt is), és Ang­lia Liga Kupájának sorozatá­ban is élre vezéréit már gár­dát. Egy veretni nem sikerült eddig. A ..nagy” kupa. az Al- bionlban óriási becsben tartott FA-üuipa a „hiánycikk”. Vasár­nap sikerülhet a bravúr. Clough-ot Nottingham városa már más formában is elismerte. Az ottani egyetem a sportban és futballban elért sikerlistájá­ért kitüntette őt. A rendhagyó megdicsőülés mellett külön öröm lenne, ha Forest elhódítaná a kupát, és ezzel jogot szerezne a KEKHben- va(ló rajtra. Azt mondják Clíough-ról. máris hí­resebb. mint az egykori csoda- íjász, Robin- Hood volt a not- tinghami erdőségekben. Levegőt! Fotó: Juhásr He búsulj, legényke! AJÁNLÁS: Azoknak, aki­ket nem tör össze egy-egy balsiker. Es olyan fiatal sportolóknak, akiket férfivá érlelnek a megpórbáltatások. Mondd, legényke, mire gon­doltál a siker előtornácán? Amikor felnéztél a vastra­verzek közül fénynyalábokat szerteszóró lámpatestekre, amikor verejtékcseppjeidet le­törölted csillogó arcodról, amikor újra megtöltötted zi­háló tüdődet. Mondd, mi fu­tott végig lényed legrejtet­tebb zsigereiben? Hány kép suhant el előtted a villanás­nyi szünetben? öt és fél év . . . Filmteker­csek . . . Egy pályafutás rez­dülései . . . Tudtad, hogy jelentős állo­máshoz érkeztél. És úgy érez­ted, érdemes volt. Amíg má­sok legóval, számítógéppel játszadoztak, vagy éppen semmittevéssel múlatták ide­jüket, Te edzésre igyekeztél. Télen, nyáron, hidegben és melegben. Iskola, sportcsar­nok, tanárok, sportvezetők, család. Ezt választottad, olyan útra léptél, amelynek a legérzékenyebb távcső sem képes kifürkészni a végét. A teremben síri csend ho­nol. Visszafojtott lélegzetek, figyelő tekintetek, ökölbe szo­rított kezek. Magyar bajnok lehetsz! A küszöbhöz érkez­tél. A versenybíróság titká­rának kezében már indul a toll, hogy oklevélre karcolja az ábécé hatodik betűjét. Döntő játszma és 20-15-re vezetsz! Mi baj történhet? Létezik, hogy innen .. ., esetleg ..., mégis . .., szóval, lehet erről a pontról hátraarcot csinálni? Mérkőzésről mérkőzésre ja­vultál. Az elődöntőben úgy nyertél, hogy az ínyencek is csettintettek. Az a találkozó az egész bajnokság MÉRKŐ­ZÉSE volt. Amit ott produkál­tatok, reményt csepegtet a kétkedők szívébe: lesz még magyar előretörés a sportág­ban! Mondd, 20-15-nél mire gon­dol az ember? Egy poén kell. Csak egyet­len apró pont. Fattog a labda. Egy, ket­tő, három, négy, öt, hat, hét . . . Kopog a csend és zakatol a szív. Keserű az ébredés. Mi volt ez? Rossz álom? Vagy ez lenne a valóság? Ilyen a sors? Mondd, miért siettél? Az ütő ólmos súlyként a ke­zedben, tudatodig talán még el sem jut a felismerés, Ká­naán földjéről ez a visszaút. Mondd, miért zokogsz? Sírni csak a győztesnek sza­bad I Te most lehetőséget szalasztottál el. Rövidzárlat? Bénultság? Pszichiáter talán tévedhetetlenül lelne rá a he­lyes diagnózisra. Tudom, első­sorban önmagadnak akartál bizonyítani. Tudom, edződ életét is bearanyozhattad volna. Tudom, a klubnak és a szakosztálynak is nagyon kell a siker. Fájó a tény és üres a lé­lek. De Földi Imrének, Pó­lyák Imrének és Balczó And­rásnak js számtalanszor kel­lett harcba indulnia, amíg célhoz értek. Soroljak magyar bajnokokat, akik régen el­tűntek a sportág térképéről? Ez kemény és fájdalmas lec­ke volt. Sok-sok tanulsággal. Ne búsulj, legényke! Tu­dom (tudjuk), hosszú az út a csillagokig. Azt is tudom, lesz (ugye, valóban lesz?!) erőd végigmenni rajta. Sírni? Azt majd később. Ilyesmit csak a győztes en­gedhet meg magának. Doros László

Next

/
Oldalképek
Tartalom