Észak-Magyarország, 1991. május (47. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-18 / 115. szám

EXPO ’95 Világkiállítás kérdőjelekkel Az embléma már elkészült, döntés még nincs. Ötletek, tervek, vélemények... . Hosszú ideje tart már a huzavona a Budapest—Becs világ- *DJítás hazai megrendezése körül. A kormány a fővárosi köz­lés döntésére várt sokáig, amaz meg visszadobta a labdát az s,*ógos vezetésnek. Hogyan is fogunk dönteni végre? Kell-e J'únk a világhír vagy sem? Akarunk-e, tudunk-e élni a felkínált .^őséggel? Találgatunk mi átlagemberek is, mert — bár a fő- r°si közgyűlés időközben kimondta a nemet —, a végső döntés Odamenté. Időközben egyre szaporodott azok száma, akik egyértelműen ^grendezés mellett voksolnak. Megyénkben már tavaly - * szakmai körben ugyan, de — megkezdődtek az előkészületi ’’kák arra, hogyan is kapcsolódhatna régiónk az eseményhez, hogyan részesülhetne annak előnyeiből is. A világkiállítás »yonis — mondják — lehetőséget teremtene a koncentrált tőke- /'tamláshoz, az elmaradott infrastruktúra és szolgáltatások fej­téséhez, a piacgazdálkodás felgyorsításához. Lehetőséget te- tene a differencált munkaerő-foglalkoztatáshoz, egy új mun- ^ Jiltúra kialakításához és elfogadásához. Rengeteg az ötlet, de I kfét terv is készült már, amellyel megyénk idecsalogathatná L'iVilágot”. Ezekről, illetve az Expóval kapcsolatos nézetekről, fényekről olvashatnak összeállításunkban. ... lAs Tokaj városát már bejegyezték Párizsban, mint a világkiállítás egy'* 1 ^yszinét. niklinika és szakorvosi rendelő az egészségügyi ellátást, az ön­álló rendőrőrs a megfelelő köz- biztonságot kielégítően szolgál­hatná. A tervek megvalósítására a helyi önkormányzat egy rész­vénytársaságot hoz létre, s ké­szül a városról egy több nyelvű általános ismereteket adó videó- anyag és prospektus, amely bár­mely érdeklődő tőkésnek látha­tó „étlapot” kínál. A Tokaj központú rendez­vényhez a környék városai, ki­sebb települései is csatlakozhat­nának — s ez lenne a kívána­tos — speciális programokkal. A helyiek úgy gondolják, hogy a Tokaj név megfelelő reklámot, garanciát, vonzerőt jelenthet a vállalkozói tőke számára. A vi­lágkiállítástól az idegenforga­lom fellendülését várják, a léte­sítendő beruházások utóhaszno­sításával pedig a munkahelyte­remtést szeretnék elősegíteni. Tokaj már 1989 októberében bejelentette igényét arra, hogy egy borászati világkiállítással csatlakozni kíván az Expo ren­dezvényeihez. A Szentendréhez hasonló adottságú, csodálatos környezetben lévő, idegenfor­galmi fontosságú város lakossá­ga hisz abban, hogy — célirá­nyos fejlesztésekkel — megfe­lel a nemzetközi igényeknek. Ennek jegyében már jó ideje megkezdték az előkészületi munkáikat. Tizenhét projekt lé­tezik már a megvalósítandó fel­adatokra, valamint készül a vá­ros „menedzselési terve” is, hogy 1995-re megfelelő rész­helyszíne lehessen a világkiállí­tásnak. A város vezetői azonban hangsúlyozzák, törekvéseiket nem csupán az Expo szempont­jából tartják fontosnak, felké­szülésük motivációja egyben a honfoglalás 1100 éves évfordu­lójának méltó megünneplése is. Tokaj ne' garancia... ^űvészeti és írótábort rendez- benek, egybekapcsolva a ma- Syar nyelven írók világtalálko­zóval. Erre a Dessewffy-kas- adhatna méltó környezetet htegfelelő átalakítás és bőví- es után. . A szükséges szálláshelyeket a /'eglévő műemléképületek hasz- J'osításával biztosítanák, de le­lkiség van újabb szállodák, phziók, motelek, kaszinók épí- "^ére is. Tokaj megközelítése |.asútc>n jelenleg is kedvező, a e8i közlekedést a nyíregyházi, ebrecend, mezőkövesdi és mis- tncj repülőterek biztosíthatnák, «?lS a Tisza és a Bodrog vízi- .tvonal, vízi programokat nyújt­ana. a tervezés alatt álló mi­Miskolci szenzáció! Miskolc az ásvány- és drágakő-világkiállítás meg­rendezésével szeretne részt vállalni az 1995-ös ese­ménysorozatból. A Miskol­ci Egyetem kezdeménye­zésére F. Tóth Géza, a Miskolcterv igazgatója ké­szítette el a részletes ter­vet. Eszerint az Egyetem- város adna otthont a vi­lág minden tájáról szár­mazó legszebb ásványok bemutatásának, valamint börzéjének, illetve a drá­gakőkiállításnak. Ékszer­bemutatót és -vásárt is képzeltek ugyanitt, ami­hez egy új épület szüksé­ges. Utóhasznosításként ez adhatna otthont a közgaz­dász- és bölcsészképzés­nek. Geológus-randevú is sze­repel az elképzelések kö­zött, ahol a világ szakmai „elitje” vitathatná meg a geológia legizgalmasabb kérdéseit.. Ez a rendezvény egyébként több magyar- országi geológiai problé­ma megoldásához is se­gítséget nyújthatna. A miskolci kiállítás szen­zációja lenne az egyetem űrkristályosítási program­jának megvalósítása és be­mutatása. Nevezetesen az űrkristálygyár — a világ­űrben történő ásványgyár­tás — bemutatása. Ennek lényege, hogv egy Föld körül keringő műholdba telepített kohóban, a súly­talanság állapotában állí­tanák elő a világ legna­gyobb méretű, legtisztább kristályait. Az előkészü­letek reális esélyt adnak arra, hogy a rendezvény idejére megkezdődjön az ásványgyártás a világűr­ben, amit „on line tele­metriái” kapcsolat segít­ségével, a világkiállítás bármely helyszínén, óriási képernyőkön figyelemmel kísérhetnének a látogatók. A tervek szerint Lilla­füred is egyik helyszíne lenne a helyi világkiállí­tásnak. Különlegesen érté­kes drágaköveket, éksze­reket, ötvösművészeti re­mekeket, s amennyiben megfelelő garanciát tud­nak adni, koronázási ék­szereket, jelvényeket is bemutathatnának itt a vi­lág minden tájáról. Erre a célra a legmegfelelőbb­nek a miskolciak által csak „Sziklának” nevezett, volt katonai objektum lát­szik. A leendő kiállítóter­meket a tervek szerint itt. kb. 100 méter mélyen, a hegy belsejében, 120 méter magas mészkőszikla alatt alakítanák ki, láng- és tűzmentes anyagok beépí­tésével. Légkondicionált fülkékben, golyóálló üve­gek mögött, országonként csoportosítva helyeznék el a látnivalókat. A vendé­gek fogadására, elszállá­solására a Palotaszállónál alkalmasabbat el sem le­het képzelni. Az utóhasz­nosításról sem feledkezik el az ötletgazda: hazai és külföldi tőkéstársak bevo­násával egy „keleti monte :arlói” kaszinót lehetne itt létrehozni és üzemel­tetni, később is. A szálló­ban fogadásokat, bálokat rendezhetnének a Sziklá­ban lennének a rulett-, kártya- és egyéb játékszo­bák. A terv egyébként sok külföldi — ausztrál, svéd, holland — érdeklődő fan­táziáját is meglódította, s szívesen részt vállalnának a megvalósításban. A meny­nyiben pozitív döntés szü­letik világkiállítás-ügyben, természetesen gondoskodni kell a megfelelő infrastruk túra mellett a kitűnő szín­vonalú szolgáltatások meg­teremtéséről is, melyekhez jól képzett szakemberekre lesz szükség. Sok ezer épí­tőipari dolgozó is munka- lehetőséghez jutna a meg­valósítandó beruházások jóvoltából. A világkiállítás vidéki támogatóinak egyrésze mindenekelőtt infrastruk­turális felzárkózást vár —, ebben bízik, reménykedik. Megyénk települései közül jó néhánynak a vezetői, irányító testületéi például azt remélik, hogy a ma helyenként igen-igen rossz állapotban lévő utak kor­szerűvé változnak, ahol nincs út, ott is lesz és így tovább. Hogy az M3-as autópálya továbbépítéséről, a Miskolcot elkerülő sza­kasz kialakításáról, a vá­rost az M3-massal összekö­tő új út kiépítéséről, vagy néhány e munkákhoz kap-» csolódó új híd építéséről, mint nagyobb feladatokról már ne is beszéljünk. Mindezzel kapcsolatban egyesek már-már illúziókat táplálnak önmagukban és másokban. Ezért kérdeztük Varga Józsefet, a Miskol­ci Közúti Igazgatóság ve­zetőjét, hogyan látja ő. mint egyik helyi illetékes ezt a kérdést? — Tárcánk minisztere, Siklós Csaba a közelmúlt­ban Orosházán nyilatko­zott a világkiállítással kap­csolatban. Igaz, a nyilat­kozat az Alföldön hang­zott el, de nyugodtan el­hangozhatott volna akár Miskolcon is. A miniszter úr ezt mondta: nem azért kell az úthálózatot korsze­rűsíteni, új utakat, hida­kat, vízvezetékeket, csator­nát építeni, a telefonössze­köttetéseket európai szín­vonalra emelni, mert vi­lágkiállításra készülünk. Az infrastruktúrát azért kell fejleszteni, mert olyan mérvű az elmaradottság, hogy azt tovább fenntar­tani nem lehet. Megemlí­tette a miniszter ezzel kap­csolatban, hogy tavalyi áron számolva évente mintegy 70 milliárd forint kára ke­letkezik az országnak az utak rossz állapota, az in­frastruktúra elmaradottsá­ga miatt. Ennek a fele megspórolható lenne jobb -úthálózattal! A miniszter végül megerősítette, hogy kifejezetten a világkiállítás ürügyén csak a Budapest —Becs közötti közlekedés korszerűsítése kap elsőbb­séget. — Ezek szerint az M3-as autópálya nem? ~ A világkiállítás ürü­gyén nem. Viszont az au­tópálya továbbépítése Ernőd felé része a tárca 2000-ig szóló fejlesztési koncepció­jának. Ám ez csakis a koncessziós törvény segít­ségével, koncessziós ala­pon valósulhat meg sok más fejlesztéssel együtt. — Vannak-e már kon­cessziós-partnerek, jelent­kezők, akik pénzt -fektet­nének be például az M3- as továbbépítésébe? — Már most is igen nagy az érdeklődés országok és cégek részéről egyaránt. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint képzelnénk. Nemzetközi tenderkiírás alapján pályázhatnak, ver­senyezhetnek az érdeklő­dők. Aki a jobb. kedve­zőbb ajánlatokat teszi, azé a vállalkozás joga. — Mikorra várható a tender közzététele? — Véleményem szerint valamikor a jövő év első leiében. De addig, s a ver- s?ny.tárgyalások lebonyolí­tásáig még igen sok mun­ka vár ránk országhatáro­kon, vagy például megye­határon belül is. Olyan fontos tennivalókra gon­dolok, mint például a te­rületek biztosítása, a nyom­vonalak kijelölése, a la­kossággal és az önkor­mányzatokkal való egyez­tetések, tárgyalások és így sorolhatnám tovább. Reméljük, ez is „felépül" a világkiállításra. Képünkön: a mezőkövesdi gyógyüdülő-szálló terve (Fűben, fában), vízben az orvosság Már beszélgetésünk első perceiben kiderült, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Vízművek igazgatója, Báthori Gábor világkiállí­tás-párti: — Abban bízunk, hogy lesz Magyarországon vi­lágkiállítás. Két okból is nagy szükségünk volna rá. Munkát adna a magyar építőiparnak, s ehhez kap­csolódna komplexen a tel­jes gazdasági ágazat. Mi is készülünk a világkiállí­tásra. Megrendezésétől a közműhálózat, pontosab­ban szólva a megye infra­struktúrájának fejlődését várjuk. Bennünket érintő­en pedig leginkább a ter­málfürdők .bővítését re­méljük. A kettő egymás­sal is nagyon szorosan összefügg. Csak egy pél­da ennek bizonyítására. Tokajban bor-világkiállí­tást terveznek. Erre a to­kaji bor méltán „rászol­gált”, s a város is a házi­gazda szerepére. Ugyanak­kor Tokaj szennyvízcsa­tornával mindössze 30 szá­zalékban ellátott. Tehát a világkiállításra, a világki­állítási színvonal biztosí­tására fejleszteni kell a városban a csatornaháló­zatot. A világkiállításban leginkább érintett telepü­lések közül említhetem még Szerencsei, Mezőkö­vesdet, Emődöt... Mi 1983—84-ben készítettünk egy, az egész megyére ki­terjedő programot. Ennek nyomán kellene a világki­állításra a magunk mód­ján felkészülnünk. Az idegenforgalom nö­vekedésére is számítunk. Vállalatunk fürdői közül a mezőkövesdi a legnagyobb. Évente 600 ezres itt a for­galom. Kész a tanulmány- tervünk egy mezőkövesdi gyógyüdülő-szálló létesítő­hez. Reméljük, megvalósí­tásához tudunk külföldi befektető partnert találni. Kétszáz férőhelyes gyógy­üdülő-szállót tervezünk, amelyben minden szállo­dai szolgáltatást biztosí­tunk. Mellette magas szin­ten a melegvizes gyógy- szolgáltatásokat is. Érdek­lődés tervünk iránt már van: svéd, német, angol cégek képviselői kerestek fel bennünket, a városi önkormányzatnál pedig dél-koreai üzletemberek kopogtattak. A konkrét tárgyalásokig még egyik féllel sem jutottunk el. Segítene bennünket az is, ha lehetőséget kapnánk a mezőkövesdi repülőtér pol­gári célú hasznosítására, és ha megépülne az M—3- as út megyénkben is. A világkiállításra ké­szülve szeretnénk, ha mi­nél hamarabb gyógyvízzé nyilvánítanák a sárospata­ki strand forrását. Ezt kö­vetően itt gvógymasszázst, iszapfürdőt... létesítenénk. Bogács vize nagyon ha­sonló a Zsóriéhoz. Ott is fejlesztenénk, de akadály, hogy a fürdő területe szűk, a községben pedig nincs szennyvízcsatorna, s a ve­zetékes ivóvízellátás is csak részben biztosított. A megoldáson a helyi ön- kormányzattal közösen töprengünk. Nagyon örülnénk, ha lenne Magyarországon vi­lágkiállítás. Szükségünk volna rá. Megrendezésé­hez viszont összehangol­tabb munka kellene. Itt a megyében és a régióban is. Királyi ékszereket mutatnának be itt... Az összeállítást készítették: Aczél Éva, Faragó Lajos, Fojtán László, Kovács Judit, Laczó József, Nyikes Imre. A szakkiállítás mellett,j melynek a Csurgó-völgyig ';<i nya, valamint a szigetcsúcs, letve a hozzá tartozó terük adnának helyet — kapcs°. programokkal szeretnék I®. leszteni az idegenforgalmat, resikedelmet. Adott a műéit" zsinagóga épülete és koníe cia-központtá fejlesztendő nyezete, ahol például kiállni előadások rendezhetők. A rog-part.i elhagyatott köb* szabadtéri játékok, folklór dezvények, pince, PveS' skanzen megvalósítását k'n,‘, A város hagyományos művej ti életének nemzetközivé lesztése is újabb lehetőség6, lenthetne. Nemzetiközi ^ Az útépítésre mindenképpen szükség van

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom