Észak-Magyarország, 1991. május (47. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-18 / 115. szám
1991. május 18., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Fájdalomcsillapítás lézerrel Megnézni a csereháti valóságot Holland küldöttség érkezik megyénkbe Mint az Észak-Magyaror- szág annak idején részletesen beszámolt róla, a múlt év októberében, a Csereháti Településszövetség küldöttsége tapasztalatcserére látogatott Hollandiában, a mi Cserehátunkhoz hasonló földrajzi adottságú Drenthe megyében. A Drenthe megyei kis falvak szövetsége most viszonozza a látogatást. Vasárnap, május 19-én érkezik a küldöttségük és 25-ig járják majd aprófalvas tájainkat. A hivatalos program hétfőn kezdődik Miskolcon a megyeházán, ahol is a két megye vezetői bemutatkoznak egymásnak. Ezt követően az avasi református templomban találkoznak az egyházkerület püspökével, majd elindulnak a Cserehátra. A két szövetség kölcsönös bemutatkozása Forrón lesz. A hét többi napján végigjárják megyénknek e bájos, ám gazdaságilag és infrastrukturálisan végtelenül elmaradott tájegységét. Megnéznek templomokat, iskolákat, cigánytelepet, ellátogatnak a legparányibb falucskákba és a legjelentősebbekbe is. Lesznek majd eszmecserék mezőgazdaságról, állattenyésztésről és egy fórum is Göncön „Az idegenforgalom, mint a XXI. század gazdasági ereje” címmel. A csereháti kőrútról visz- szatérőben sajtótájékoztatót tartanak a megyeházán, majd Répáshutára látogatnak. A küldöttség tagjai, akárcsak a Csereháton, itt is vendéglátó családoknál éjszakáznak, majd 25-én, vasárnap reggel a miskolci Technikai Házában vesznek búcsút vendéglátóiktól. 1. gyFél éve annak, hogy dr. Sóhaj da Mária, a Sátoraljaújhelyi Rendelő Intézet ideggyógyász szakorvosa megkezdte az akupunktúrás gyógykezelést. Azóta számos gyógyult betege bizonyítja hatásos működését, gyógyulását. Most újablb kezdeményezéssel jdientkezik. Az Akupunktúrás Orvosok Szövetsége országos pályázatot írt ki a lézerteráplia alkallmiazásá- ra, mélyet Sóhajda ddktornő megnyert. Eddig országosan ezt a módszert csak az OR- FI és a Pécsi Killiniika alkalmazta. A terápia célja: a műszaki-természettudományos kutatás eredményéinek orvosi gyalkorílalfba vialó átültetése, amely gyorsabb gyógyulást biztosító terápia. A lézerterápia alkalmazható az akupunktúrás kezelés móllett a járóbeteg mozgásterápiában fáj dali omcsil- Ilapításra. Eminek során eredményesen megszüntethető a kar-, fej-, ízületi és lábfájások. A kezelés további előnye, hogy gyors eredményt hoz, hatékonyabb, így a be- téb röviidöbb ideig van táppénzes állományban, továbbá a fertőzés kizárt. A táppénzes állomány csökkenése miiatt a társadalombiztosítást és a biztosítótársaságokat is érdelkélheti a módszer. Ugyanis, a két lézertechnika beszerzése másfél-, kétmillió forintba kerül, mely összeget közadakozásból lehet összegyűjteni, mert erre az egészségügyi ellátásnak nincs kerete. A készülékek beszerzése után a Sátoraljaújhelyi Rendelő Intézetben a betegéket délelőtt átvizsgálnák a kezelésre allkálmiasság szempontjából, és ezt követően kerülne sor a tényleges kezelésre. . A közadakozás már beindult, de figyelmébe ajánljuk a válliaillaitofcniak, üzemeknek, intézményeknek és egyesületeknek Az adományokat az Országos Kereskedelmi és Hitelbank (Pécs) 242-88 5188-93 521 számú csekkszámlára kéri befizetni. B. Mitró István Bukdácsolva a demokrácia felé Háborúskodás Négyesen ■ ^03 05 JÓZSEF ItCtr o'S&ZjCí f C&irjSL . Ja/dlco&tcLtiu' * faU hyy *u.é»i adia he a menőiké id fee tu Ozíwe fa Mdyt ; kúttá» hóé f3<j2duí nem ' kt* ti*» ~ fa* a^öíSk-^j^octcCé f akko*> a te!»&c hí vom a f «.*noé/ | „Községünk választópolgárai 52 százalékának aláírásával bizalllmiat'lanságü indítványt terjesztettünk az ön- kormányzati testület éllen a köztársasági megbízotthoz. A válasz megérkezett azzal, hogy kérelmünk teljesítésére nincs lehetőség. Azóta nincs a községünkben nyugodtság — írják Négyesről, majd közlük — Dobos József képviselő-testületi tagunk összehívja a fallu választópolgárait, és beszámol az áltála vélt szabálytalanságokról.” Így is történt, a fa- lufórumon mi is részt vettünk. A megbízólevelét visszadobó Dobos József: — öttagú a képviselő-testületünk, van egy pólgánmesterürtk, Szent- Imr.ey Tamásné, meg egy jegyzőnk. A polgármesterünk a választásikor, amikor meg- ,szavaztuk neki a 20 ezer forintot, azt vállalnia, hogy ezért egyéb teendőiket is ellát. Mit ad Isten? Alig telt el három-inégy hét, maga mellé mindjárt felvett még két nőt. Számítógépet, fénymásolót vásárolt. Nem keresetit körültekintően jegyzőt, önkényesen osztja szét a szodiáilis segélyt. Az idősek klubjának névsorában olyanok is „szerepelnek”, akik már a temetölb0n nyugszanak. Föl akarják e mól ni a saját .fizetésüket, holott a lakosság már a korábbit is sokallta. A hozzászólások is hasonlóak: Nagy Pál szerint az új rendszer sem jobb, mint a régi volt, amikor egy ember döntötte él, hogy .mit csináljon a falu. Simon István a hiivaitall dolgozóinak megnö- velkedett létszámát kifogásolta. Tételesen kiszámolva, mennyi a fizetése az alkalmazottaiknak, és mennyi hiány várható a költségvetésben az év végére. Tairi József úgy hallotta, hogy a hivatal 2 millió forint kölcsönt vett fél a volt iskola átalakítására, pedig arra nincs szükség. Nagy Pálné elmondta, hogy falugyűlés összehívását kérték, de a polgármester kioktató és bántó módon válaszolt erre: azért, mert nem volt jól leírva, külön és nagy betűkkel, hogy Polgármester Asz- szony. A bírálatokat nem a polgármesternek mondták el szemtől szembe. Dehát ő nem is volt jelen Felkerestem hát, s kértem, mondja el a véleményét ő is: — A faluban 343 választópolgár van. Én 143 szavazatot kaptam, Simon Pista bécsi 51- et, és 31-et a boltos. Korábban Bopsodivánkán a közös tanácsnál dolgoztam. A lakosság nagy részével jó a kapcsolatom. Ez a kisebbség a választások előtt sem méltányolta .munkámat, és most sem hajlandó velünk együtt dolgozni. Ezek az emberek nem rendélkeznek azzal a politikai kultúrával, amit. magával hozott, amit megkövetel a rendszerváltás, űk ilyenek! — Ök meg úgy mondják, hogy nem „ihőbörögne” a falu, ha a polgármester együttműködne velük, de ön csak a saját feje után megy. — Elnézést kerék, de harminc ember nem mondhatja, hogy ő a „falu”. Az emberek nagy többsége egyetért velünk, és tökéletesen tisztában van azzal, hogy miért dolgozunk. — Olyan vádak is elhangzanak, hogy sokan dolgoznak a polgármesteri hivataliban. — Nézze, én nem tudom ezekkel az emlberekkél elfogadtatni a törvényt. Nem tudom, mert nem is akarják elfogadni. Egyébként, korábban a borsodiivámkaii közös tanácson lil-en dolgoztunk, azonkívül volt a Ga- mesz, a technikái dolgozók ... Amikor megalakult az önkormányzat, a négyes! emberek ragaszkodtak ahhoz, hogy iitit önálló hivatal működjön. Gyakorlatilag tehát ml Borsodivánkától leváltunk, viszont ugyanazokat a teendőket kell ellátnunk, mint .korábban. Ehhez megfelelő létszámra van szükség, őket pedig megkell fizetni — Azzal is vádolják, hogy az idősék klubjában mindössze tizen vannak, de a névsorban olyanok is „szerepelnék'', akik már a temetőben nyugszanak. — Ragaszkodnék hozzá, hogy jöjjön át vélem az idősek klubjába. Amikor ,az alkotmány biztosítja az időseknek a nyugodt öregséget, és .hagyománnyá vált a faluban az öregék napiközi otthona, akkor butaság volna még csák gondolni is arra, hogy megszüntessük. Már csak azért is, mert áfcilk itt éllátásit kapnak, nem for- dulhiaitmak hozzánk szociális segélyért. Egyébként valamennyien fizetnék az itteni ellátásért, télj es, vagy részleges térítési díjat, a nyugdíjuktól függően. — Megválaisztásákor úgy vállalta el .a funkcióját, hogy mdllétte más munkát is végez. — Az emberék azt kérték. hogy főállásban vállaljam. Csináltam vélna társadalmi megbízatásként is, mert aki az államigazgatásban dolgozfilk, annak van egy hibája: mindegy, hogv m'ilyen közelségben ' van az emberekkel, ott ákar lenni közöttük. Engedje meg. hogv az alakuló ülés jegyzókönv® D5>bos Józsi bácsi hozzászólását idézzem* Ra- gaszkodlk főállású pöigár- mester alkalmazásához” Az alakuló ülésen elmondtam: B otsodlivamlkta őrükonm ányza- ao^°rj?gyZŐség létrehozását ,*d0rnyelte' és javasol- Jók, hogy ehhez Négy.es is csatlakozzon. Dobos8' Józsi bácsi kijelentette, nem ért egyet a körjegyzőség gondolatával, önálló jegyző alkalmazáséit javasol# mL érial^,?ZZá-7k általán nem blk Abt*Pa-yazat' me0keres- tuk Autóm Pista bácsit és k®.rtVÍ15v váWalj'a el a jegyzői állást. Érdekes, hogy Do- bos Józsi bácsi akkor teljesen egyetértett vélünk. — Biztosítottak-e működésük anyagi féltételei? i -a Bennünket semmilyen közteher nem terhel. Működésünket egy az egyben fe- dezi az álllaimi támogatás. A kis pénzűiknél megpróbálunk US.V gazdálikodini, hogy ebből mindenre jusson és marad- jon is. A képviselő-testület megítélése szerint a pénzün- kat célszerűen használjuk tel. A költségvetést három lépcsőiben tárgyaltuk. Nyilvános ülést hívtunk össze de sokam nem jöttek el. A költségvetést egyhangúlag fogadtuk el. Nevetséges dolognak tartom, hogy Dobos Józsi bácsi most. azt támad ja, amit elfogadott. A hivatalban végig jelen van Stefiamék József né képviselő-testületi tag is, aki kiggesziiti a polgármestert: __ A fizetésemelés nem történt meg, mert az ülésen mindnyájain nemmel szavaztunk. A jegyző urat mi kértük fél a munkára, de Amtonii űr csak ideiglenesen vállalta a megbízatást. A jegyző űr most beadta a felmondását, es mi újra meghirdetjük az állást. Faragó Lajos Olcsó és nem szennyez Talán a legolcsóbb közlekedési eszköz hazai viszonylatban — nélkülözve benzint, cascót, adót - az az oldalkocsis kerékpár, amit Fehér Gyula jászberényi MÁV-nyugdíjas készített fiainak. A Jawa kismotor vázához egy Pannonia-oldalkocsit rögzített, a motort pedig pedál helyettesíti. Képünkön: Fehér Zsolt és Gyula, valamint az oldalkocsis kerékpár. Pun kösd, e szép tavaszi ünnep husvét után a hetedik vasárnapra, tehát a feltámadást követő ötvenedik napra esik. A szó eredete is erre vezethető vissza: a görög „pentekosztesz” ötvenediket jelent. Ősi tavaszi örömünnep e nap, mely az új termést köszönti. A zsidó vallás szerint a húsvét, pészach utáni ötvenedik napon, sabouth- kor az aratás, az első gyümölcsök, majd az Isten választott népének adományozott törvények emlékét ülték. A keresztény egyház annak emlékére tartja a pünkösdöt, hogy tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A pünkösdhöz kapcsolódó ünnepkör, a népszokások is bizonyítják, hogy az ősi tavaszünnepek, melyeket minden kultúra a maga szokásai, rítusai és hite szerint megünnepelt, az európai népek megkeresztelkedésével leginkább a pünkösdhöz tapadtak. Ez is magyarázza a pünkösdi néphagyományok sokszínűségét, hiszen ez az ünnep mintegy összegyűjtötte és továbbéltette a tavaszi és nyári napforduló ősi európai szokásainak és hiedelmeinek maradványait. Az egyház, ha nem is tudta teljesen háttérbe ■ szorítani ezeket az ősi szertartásokat, igyekezett az ünnep keresztény jellegét hangsúlyozni és keresztény tartalommal megtölteni. Az egyik legérdekesebb pünkösdi népszokás az ügyességpróbákkal összekötött pünkösdi királyválasztás. Euró- Píl jelentős részében már a középkor óta ismert volt a májusi vagy pünkösdi király választása. Versenyjátékokkal, főleg lóversennyel vagy bothúzással, kakaslö- vessel döntötték el a legények, ki lesz a vezetőjük A lótenyésztő keleti rokon népek napjainkig is ismernek lóversennyel egybekötött tavaszi legényünnepet. A megválasztott pünkösdi király egy évig rendelkezik hatalmával, kiváltságokat élvez, szava parancs, mindenki engedelmeskedni köteles neki, ő a legtekintélyesebb legény közösségében. A pünkösdi királyságért tartott lóversenyek színes, költői leírását olvashatjuk Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében. .A Pünkösdi királyválasztás ügyességi versenyeinek katonai hagyományai is vannak. A 17—18. században a huszárezredek „májuskirályt” választottak, akinek hivatala megfelelt a pünkösdi királyénak, de csak egy napig tartott. Ez idő alatt azonban még elöljárói is engedelmeskedni tartoztak ne- ki’ „A móló hatalmat jelképező „pünkösdi királyság” fogalma is részben e hagyományra vezethető vissza. Érdekes történelmi anekdota is kapcsolódik ide. A kiegyezés után Ferenc Józsefet pünkösd vasárnapján akarták megkoronázni. Valakinek azonban még időben eszébe jutott a pünkösdi király egynapos dicsősé- ge es az ünnepséget így elő- rehoztak. Pünkösdkor a lányok is választottak királynét, ez a szokáskör azonban kevésbé harcias, és egészen más hagyományokból táplálkozik. A pünkösdi királynénak is van európai középkori előd- 3e- A 13- században Bolognában már májusi úrnőt választottak, a tavasz királynője ünnepe pedig már Nagy Lajos király udvarában is ismeretes volt. E szokásokban a tavasz természetes emberi öröme és az egy- hazi ünnep liturgiája ötvö- Dugonics András az 1788-ban kiadott Etelka című regényében az Alföldön szokásos pünkösdölést írta le, amikor is a kislányok házról házra járva, jókívánságokkal köszöntötték az ünnepet és adományokat gyűjtöttek. A lányok magük közül királynét választottak, általában a legkisebbet, arcát fátyollal, kendővel eltakarták, és a házakba bekopogva megkérdezték, szabad-e megmutatni a pünkösdi _ királynőt. A kis ki- rálynő ^ feje fölé gyakran kendőből és zöld ágakból, virágból sátrat, baldachint is készítettek. A köszöntő egy- házi énekeket és termékenységvarázsló kívánságokat egyaránt tartalmazott, közben virágokat hintettek szét a királynő kosarából. A pünkösd a megújuló élet, a termékenység, az életöröm és a fiatalság ünnepe. Népszokásainak kellékei és részletei is — különböző eredetük ellenére — ezt célozzák: a zöld ág, a pünkösdi rózsa, a virágszirmok, a harmattal való megtisztuló mosakodás, a tiszta vízben való megfürdés, a termékenységvarázsló mon- dókák, jókívánságok mind ezt jelképezik. Dr. Fügedi Márta néprajzkutató
