Észak-Magyarország, 1991. május (47. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-11 / 109. szám

1991. május 11., szombat ÉSZAK MAGYARORSZAG 13 Rektorválasztás, 1991 Beszélgetés egy rendhagyó rektorral Kicsit őrült, nem min­dennapi humorú, igazi show­man lett a Miskolci Egye­tem rektora. Egy pillanat­ra megdöbbenhet a Kedves Olvasó, de máris elárulom: a stafétaváltás csak négy napig tartott. Az egyetemi diákok nagy többsége úgy gondolta, hogy a miskolci egyetemi napok idejére egy ilyen emberre van szüksége. A megválasztott diákrek­tort, Pölczmann Gábort, kampánynevén Pöcsöst, va­sárnap éjszaka kérdeztem a záróbulin. — Honnan származik ez a becenév? — Hmmm. . . — Mesélnél egy kicsit magadról? — Az óvoda három csoport­ját első nekifutásra elvégez­tem. Alsós koromban a négy év alatt komoly eredményt könyvelhettem el: a kezde­ti kudarcok után sikerült felküzdenem magam az osz­tály utolsó helyéről az utol­só előttire. A felsőt ellen­ben jól végeztem, az összes tanár a rokonom volt. — Hogyan kerültél erre az egyetemre? — Ide süllyedtem. 90 pont­tal mélyebbre már nem le­hetett. — Mint dunántúlinak mi a véleményed Miskolcról? — Élmény itt lakni. Meg­tanultam félni... Egyéb­ként tudod mi tetszene a városban a legjobban?; Ha a Gasztrofolban görkorcsolyád lányok szolgálnák fel ne­kem a hamburgert. Ez na­gyon tetszene.­— Mi az életfilozófiád? — Életfilozófiám? .. . Min­den pillanatban tudjak ne­vetni. Szerencsére van egy olyan társaságom, ahol min­dig jól érzem magam. — Van káros szenvedé­lyed? — Nem iszom (sokat), nem dohányzom, a nőkre pedig már rászoktam. — Mivel tudtad megnyer­ni a hallgatókat, hogy rád szavazzanak? — Természetesen a meg­nyerő külsőmmel. De ezen kívül még más látványt is akartam nyújtani. A kollé­gium 3. emeleti ablakából kötélen ereszkedtem le. Az. egyik reggel minden hallga­tót fagylalttal vártunk. Jó kis ökörködés is volt: ökör­sütést tartottunk az UV- dombon. És rendeztünk még az egyik éjszaka hatalmas tűzijátékot és görögtüzet is. Hál’ Istennek a színpadon (kezdetben még kínpadony elég jól tudtam improvizál­ni. Az elején voltak ugyan gátlásaim, de már gátlásta­lan vagyok. — Kik azok a barátaid, akik a legtöbbet segítettek? — Szeretnék köszönetét mondani azoknak, akik a jobbkezeim voltak, így a „Nagy”-oknak, Sándornak és Gábornak, valamint La­posa Csabának. De volt még mellettem 5—10 olyan srác, akik fanatikusan csi­nálták az egész bulit, ők voltak a plusz, a szükséges plussssz ... No, és köszönet mindazoknak, akik rám szavaztak. — Ha igazi rektor lennél, min változtatnál? — Kommunista vasárna­pot tartanék az adminisztrá­ciónak. Egyébként rektorsá- gom nagy vívmánya, hogy sikerült két kabátot beten­nem a portásfülkébe. — Folytatás? — Nem tudom. Most ép­pen meghívtak egy Marti­nira. Aztán visszatérnek a hétköznapok. A jövő héten sok zárthelyi dolgozatot kel! írnom. És visszaviszem az üres üvegjeimet, mert me­gint elpancserkodták a lotó- ötösömet. — Summázat? — Csak három szó. Kö­szönöm, hogy játszhattam. Czudar Zakariás Háziállat lesz-e a Pyton? „Terrarium ’91” címmel a Hatvani Ifjúsági Házban, a Foton-200 Speleoalpin Környezetvédelmi Egyesület hüllők­ből, kétéltűekből, rovarokból, egzotikus növényekből kiál­lítást rendezett. A sikeres tárlat sztárja egy ötéves, 40 ki­logramm súlyú, 4 méter sosszú és combvastagságú Tigris Pyton óriáskígyó volt. Ilyen példányokat kutya helyett Ma­lájföldön házőrzőként alkalmaznak. Képünkön: Zölei Mag­dolna helybeli kereskedő a Tigris Pytonnal barátkozik. A helyi kiadványok jövője A sorozat megszakad? anlkonmányzaittól. Gál Sán­dor Kassán álő író — a Holnap főmuinikatársa — Európa vadonéban című ver- sedkötelténelk előkészítése miegtöníténit. Ez lenne az el­ső, Magyarországon megjele­nő Gál Sándor-kötet. Ugyan­így Horváth Gyufa Megfa­gyott ország aímű kötetének nyom-diái kiszedése is meg­történt. Egy év óta eíbbenaz älfapotban várják a kiadást. Korábban az volt -a gyakor­lat, hogy a tan-áos a me­gyei könyvtár szám-ára utal­ta át a könyvikiadásra for­dítható összegét. I-gaiz, így is mindig voltak elmaradások, de a könyvtár megelőlegez­te a kiadásihoz szükséges pénzt. .Vliszont tavaly már nem .merte vállalni a nyom­tatás megrendelését. Most a Meoénás-alliaipihoz kell be­nyújtanunk .a pályázatunkat. Ez már megtörtént. A két vensedkötóten kívül szeret­nénk megjeienitetnii Ruszoly József: Három borsodi örök­hagyó — Piallóczy László, Szemere Bertalan, Zsedényi Béla munkásságát bemutató kötetét. A három könyv ki­adása -körülbelül 300 ezer fori-n'tíba kerülne. — Mekkora uz esélyük ar­ra, hogy megkapják a kért támogatást? — Egyelőire bizonytalan. Ismereteim szerint a 20 mil­liós alapihoz eddig 200 mil­liónyi igénylés érkezett. Vi­szont, ha megkapjuk a tá­mogatást, egy hónapon be­lül napvilágot látíhatnalk a kiadásra előkészített -köte­tek. (filip) Néhány adat a megye állatállományáról Amint arról már április elején hírt adtunk, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal a 36/1991. (III. 1.) Kormány- rendelet alapján Magyaror­szág területén 1991. évben általános mezőgazdasági összeírást hajt végre. Az adatfelvétel célja, hogy fel­mérjük a mezőgazdaság helyzetét, információt bizto­sítsunk a privatizáláshoz, valamint a FAO világprog­ramjának adatigényeit ki­elégítsük. Az összeírás első fázisa április 1—15-e között lezajlott, melynek során fel­vételre került a kisterme­lők földterülete, gépállomá­nya és állatállománya, az 1991. március 31-i állapot­nak megfelelően. Megyénkben a KSH Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága az adatfelvé­telt közel 1300 külső mun­katárs segítségével az elő­írt határidőre befejezte. Két hét alatt több, mint 170 ezer adatszolgáltatót kerestünk fel, és közel 127 ezerről töl­töttünk ki kérdőívet. Az összeírást a lakosság általá­ban megértőén és segítőké­szen fogadta. A felmérés előzetes adatai szerint Borsod megyében a kistermelők tulajdonát ké­pező szarvasmarha-állo­mány létszáma közel 24 ezer, ebből tehén 13 és félezer. A sertések száma összesei» meghaladja a 190 ezret, az anyakocáké 9000 darab. Az ismert tartási, takarmányo­zási problémák mellett az 1990. szeptember 30-i álla­pothoz viszonyítva szarvas- marhából összesen több mint 4%-kal, tehénből 3%-kal többet tartottak a kisüze­mek. Ezzel szemben a ser­tésállomány majd’ 10%-kal, az anyakocák száma közel 25%-kal csökkent, melyet döntően a téli kivágások okoztak. A jelenlegit meg­előzően 1986. december 31- én hajtottunk végre teljes­körű állatösszeírást. Az ak­kori adatokhoz hasonlítva a szarvasmarha-állomány kö­zel azonos, a tehénállomány 3,5%-kal kevesebb, míg a sertések száma egyötödével növekedett, az anyakocáké viszont majdnem 6%-ka| csökkent. Az összeírás sikeres vég­rehajtásáért köszönettel és elismeréssel tartozunk az összeírásban részt vevő min­den munkatársnak és a fel­keresett háztartásoknak, akik megbízható adatszolgáltatás­sal járultak hozzá a felvé­tel sikeréhez. Központi Statisztikai Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága Harminc művész parádéja Gálaműsor a Miskolci Nemzeti Színházban Az Emberért és Miskolcért alapítvány javára A Mlislkollican megjelenő irodalmi és társadalmi fo­lyóirat, a Hotanap első szá­mlában közölte .a Miagyar Írószövetség Észak-magyar - országli Csoportja és a me­gyei taináos könyvisorozatá- bam megjelent és előkészü­letben levő köteteik listáját. A sorozat megindulása, 1983 óta, összesen tizenkét kötet látott napvilágot. Völt olyan esztendő, araikor két-lbárom könyv is elkészült. Most vi­szont mintha megakadt vol­na a helyi kiadványok sora. — A sorozatot 1983-ban Kalász LásZló: Színt vallóik a szelekkel című kötetével indítottuk — mondja Ser- fözö Simon, a könyvsorozat felelős szerkesztője. — Ez a kiadvány a szerző ötvenedik születésnapja alkalmából je­lent meg. Az anyagi támo­gatást a megyéi tanácstól kaptuk. A kötetek a II. Rá­kóczi Ferenc Megyéi Könyv­tár sokszorosítóüzemében készülték. Az első éllenvé- leményék a Napjaink szer­kesztőségében, ’85-lben, a He­tek antológia kiadásaikor fo­galmazódtak mag. Ágh Ist­ván, Bélfa István, Buda Fe­renc, Kiallász LásZló, Raffai Sarolta, Ratkó József és az én verseim jelentek meg Az énék megmarad című anto­lógiában. A szerzők többsé­ge nem kötődött a megyé­hez, viszont legjelentősebb verseik itt jelentek meg a Napjainkban. A pdlitika ko­rábban nem vőlt hajlandó elfogadni bennünket így együtt, „Hetek”-ként. — \Mennyibe került egy- egy |kötet ikiadása? — Az első kötetek fél­amatőr körülmények között születtek, ez különösen a kötés hibáin látszott meg. De így 30—40 ezer forintból ki tudtuk hozni. Az erköl­csi elismerésen kívül a szer­zők csák jelképes anyagi juttatásiban részesülitek. Ami­kor a Heték amtollágia nívó­díjait kapott, ezt az összeget feliajártlottük a Bethlen Gá­bor Alapítvány javára. A so­rozat söha nem vollt nyere­séges, viszont négv kiadvá­nyunk visszahozta a ráfor­dított összeget. 1087 után a Borsodi Nyomdában jelen­tek meg a köteteik, s ezzel megszűntek a félamatőriz- muiSból származó gondók, de közben megemelkedtek aki- adás költségei is. Amikor már látszott, hogy nem ele­gendő a megyei tanács tá­mogatása, további szponzo­rokat kerestünk. Kiss Gyula Comenius című színművé­nek kiadását a mezőkövesdi, Sándor András Kicsoda le­gyen irgalmas nékürtk? cí­mű tanulmánykötetének megjelenését pedig az egri városi tanács is támogatta. — !Hogy alakul az előké­születben levő kötetek sor­sa? — A sorozatot minden­képpen folytatni szeretnénk, és erre biztatást kaptunk az Az 1991. május 18-án, te­hát a jövő szombaton este 7 órakor kezdődő előadás rendhagyó lesz a színház és a közönség számára. Nem kevesebbről van szó, mint! arról, hogy az ország kü­lönböző városaiba Miskolc­ról elkerült, valamiint je­lenleg a színházban szerep­lő színművészek, előadómű­vészek gazdag gálaműsort1 adnak, és honoráriumukról lemondva szolgálják az est jótékonysági célját. Jönek a művészek koráb­bi sikereik, élményeik szín­helyére, régi-új közönségük­kel történő találkozásra Bu­dapestről, Szegedről, Győr­ből, hogy miskolci pályatár­saikkal közösen eleget tegye­nek a színház vezetése és az alapítvány kuratóriuma szervezésében a gálaelő­adásra szóló meghívásnak. Színrelépmek többek között a vendégművészek közül: Balogh Emese, Rózsa Sán­dor, Igó Éva, Selmeczi György, Géczy Dorottya, Zubornyák Zoltán, Szerencsi Éva, Mihályi Győző. A je­lenlegi miskolciak közül pe­dig Abrahám István, Nagy Ibolya, Vadász István, Piri- si Edit, Dézsi Szabó Gábor, Várkonyi Szilvia és még so­kan mások. Közreműködik a színház tánckara, ének- és zenekara. A kiragadott névsor olvas­tán a közönség is könnyen következtethet a műsor vár­ható szerkezetére. Ennek megfelelően változatos mű­vészi élményt jelent a vers, a próza, az opera, az ope­rett, a sanzon, a musical, a tánc és a zene kedvelőinek egyaránt. A házigazdák Ko- máromy Éva és Zubornyák Zoltán színművészek lesz­nek. Az előadás díszvendé­ge Csoba Tamás, Miskolc város polgármestere. A magasszínvonalú műsor­nak — a közönség szolgála­ta mellett — végső célja, hogy hozzájáruljon az Em­berért és Miskolcért alapít­vány közcélú és közhasznú feladatai megvalósításához. A szervezést több intéz­mény és vállalat is támo­gatja: a polgármesteri hiva­tal, a Miskolci Nemzeti Szín­ház, a Miskolci Művészeti és Propagandairoda, a Bor­sodi Nyomda, a Budapest Bank Rt. területi igazgató­sága, a Miskolci Városszépí­tő Egyesület, az Életet az Éveknek megyei szövetsége, a Diósgyőri Papírgyár, Mis­kolci Ifjúsági Szövetség és a gyors étterem Kft. Európai népkonyha — Csak sorban, uraim!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom