Észak-Magyarország, 1991. április (47. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-30 / 100. szám
1991. április 30., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Csirke - húskrém nélkül A közösből a családi vállalkozásba Téesz-szakszervezetek — és ellentmondásos tevékenységük Kerestem egy embert Dél- Borsod szépnevű falujában — Szentistv áriban. Melyik Konczot keresi, kérdez visz- sza egy járókelő, mert ezekből több is van. Ha a csirkésre gondol, akkor jófelé indul, mert az a magas ház az övé ott ni, abban a 'kis utcában. Koncz Jakab fogad, akit régebben ismerek és tudom róla, hogy nem is otthon, hanem a szomszéd falu határában dolgozott éveken keresztül növénytermelő ágazatvezetőként, és megbízott főagronómuskómt is. Akkoriban státusszimbólum volt kövérsége, most alaposan leadott a pocakból. — Nem csoda, itt mindent mi végzünk. Meguntam a több éves civódást, vesző- dést, az idegesség meg kifejezetten rosszat tett nekem, ezért hátat fordítottam addigi munkámnak és családi vállalkozásban csirkete- nyósztésbe fogtam — sorolja, és invitál, me itt a sző- nyeges szobában beszéljünk erről, menjünk ki a „tanyára” és győződjünk meg, a család jól választott-e vagy sem. — A helyi téesztöl béreljük egy barátommal ezt az istállót, de csak az épületet. Mert egyébként a berendezést már mi vettük, de sók szerkezetet mi magunk esz- kábáltunk. A padlásra érünk, ahol nem minden ember orrának elviselhető csirkeszag fogad bennünket, na és harminc- nyolcezer darab csirke. Kimondani .is félelmetes ezt a számot, hát még ha belegondolunk, hogy ennyi jószágot etetni, itatni kell. gondoskodni arról, hogy se hideg, se meleg ne legyen, mert akkor végük, és akár egyik napról a másikra több milliós kár érheti ezt a családi vállalkozást. Lesz már ingyenkonyha Ózdon is. A város polgár - mesteri hivatala verseny- tárgyalást hirdetett népkonyhák üzemeltetésére. Az ön- kormányzat a településen három-négy ponton kíván mintegy 50—100 adagos ingyenes étkeztetésről gondoskodni. A versenytárgyalásra — Éjjel-nappal itt vagyunk mindig. Ezen a telepen mindig kell tartózkodni valakinek — mutat akörülvevő pusztaságra az egykori tsz-vezető. — Milyen érzés ez, ha saját magának parancsol az ember ? — Én régebben is foglalkoztam, mégpedig nagy területen — dohánytermesztéssel, zöldségfélével, répával, mikor mi volt a sláger. Azért nem új előttem, hogy meg kell fogni a munka nehezebb végét is. Ez az egész családra jellemző, itt van a nagyfiam is, nem a diszkóban. De mi van litt egy-egy szállításkor ...? Éjjel-nappal rohangászunk, itt nem lehet lazsálni, minden, legkisebb kihagyást észrevesznek a jószágok. Évente átlagosan öt turnust adunk le. Ennyit bírunk. Szóval nem kényeztet el az, hogy magánvállalkozásba fogtam, de egyelőre panaszra sincs okom — mondja immáron a csirkés Koncz Jakab, aki még negyvenen innen, maga választotta — változtatta sorsát, ahogy már kezd divatba jönni ez a vállalkozási forma. És természetes, hogy sok szakmai fogást, beszerzési, értékesítési lehetőséget a világért; sem árulna el, nehogy valami konkurens akadjon, itt a környéken. Mesés sikerekről, nagy nyereségről badarság lenne beszélni, de a három éve beindult „maszek” vállalkozást egyelőre azok közé a kezdeményezésék közé kell sorolnunk, amelyek nem fulladták ki pár hónapos vegetálás után, hanem' túlélik a táp-, a gyógyszer-, az energia-áremelést, miközben az emberi erőlködést, a szellemi-fizikai munkát ebben a szférában nem is számolják — főként, ha a sajátjukról kiírt feltételek szerint a maximális norma 40 forint nyersanyag — 20 forint önköltség — egy tál ételre. A versenytárgyalás az ózdi polgármesteri hivatalban lesz, hétfőn fél kettőkor. Május elsejét követően lesz már ingyen.konyiha Özdon is. Pénzes növények Lehet még szerződni A szokásosnál is szeszélyesebb volt az idén április, a felmelegedést követő hirtelen lehűlésével, hózáporos időjárásával. Ez több terménynél a vetés idejét is kitolta. Bár a „természet órája” a késedelmet behozza, azért még lehetőség van egyes növényféleségek vetésére. Ezek közé tartozik például a karósbab, az uborkamag, nemkülönben pedig az étkezési és takarmánytök is. Mindezen terményeknek „van piaca” — így nemcsak nagyüzemek, de kistermelők is szerződhetnek termesztésre az Agria Vetőmag Kft.- vel. A korábbi években a nagyüzemi gazdaságoknak biztos, előre kalkulálható bevételi forrást jelentett a szerződéses termesztés. „Pénzes növényeknek” is nevezték az így előállított ter.melvényt — hiszen előre meghatározott árat kaptak érte. Most, hogy változnak a gazdálkodás körülményei, a termények egy részére, a fentebb említettekre is, kisgazdaságok is szerződhetnek — a jövedelem bizonyosságával. Az egyéni vállalkozás lehetőségével élve számos tsz- ben alakultak szakcsoportok, s ezek például olajtök, ipari napraforgó termesztésére vállalkoztak. A biztos bevételt az idén sem hagyták ki számításaikból a nagyüzemek sem. Ezért szerződték többek között lucerna- és vörösihere- mag termesztésére, amelyre — szigorú feltételek möllett ugyan, — „feláras” termelési szerződést kötötték. A kft. azonban nemcsak a „készterméket” veszi át a termelőktől, hanem jó minőségű vetőmaggal is segíti azokat. Így gyakorlatilag befejezték a hibrid kukorica vetőmag kiszállítását. Idősebbek emlékeznek még az úgynevezett szendvicsemberre, hosszabban mondva: reklám elöl-hátul, láb és kéz kettő-kettő, felettük pedig egy ilyen vagy olyan fizimiska. Mert sétált már Miskolc főutcáján az emberarcú hirdetés úgy az ötvenes évek táján, de évtizedekre nyoma veszett. Él-e, hal-e, szakmát tanult-e, olajos munkásruhára cserélte-e színes tábláit, csak találgatni lehet. Késői utódja idén márciusban tűnt fel, s naponta találkozhat vele, aki — például délidőben — a .miskolci Széchenyi utca forgatagának részese. A most sétáló élő reklám egy fiatal, kedves arcú, vidám fiú, nem nehéz szóra bírni. — Három szakmám is van — mondja —, de éppen állástalan vagyok. A hirdetésben, amire jelentkeztem, egyértelműen megjelölték a munka mibenlétét, szokat- lanságát, de azt gondoltam, miért ne! Ez is munka, ha nem is hosszú időre. Huszonkét éves vagyok, belefér az életembe. — Nem érezte magát furcsán, amikor ilyen öltözetben effindult? — Jaj, dehogynem! — neveti el magát —, kellett hozzá egy hónap, hogy megszokjam a szerepemet. Zavartak a sokszor obszcén megjegyzések, amiket a valószínűleg szintén állástalan fiatal srácok némelyikétől Se szeri, se száma a termelőszövetkezetek érdekképviseleteinek. Hol felülről jött kényszer-szervezetek és apparátusok, hol helyileg kezdeményezett fórumok vallották (és vallják még ma is), hogy az ő szervezetük a téeszek'ben dolgozók — most már aztán tényleg — valódi képviselője. Köztük érdekesnek tűnik egy nem olyan régi vélemény, hogy a téeszekben is szükség van szakszervezetire. És sok téesziben valóban alakult szakszervezet. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége állásfoglalás iránti kérelemmel fordult a munkaügyi miniszterhez, a szövetkezeti tagok szervezkedési jogának értelmezése ik érdesében. .Nemrégen a Mü.M-ben megtartott megbeszélésen jelen voltak az érintett munkáltatói érdekképviseleti szervek (MOSZ, AEÉOSZ, kaptam. Megnyugtattak viszont azok, akik úgy csodálkoztak rám, hogy „jé, milyen aranyos” ___, ”,dé jóp ofa’ . Most már felszabadultan csinálom. Az utcai árusok közül egy igazi barátra is találtam — meséli, mint aki kincset lelt. Így is van — elmélkedem mellette —, az őszinte barátság önmagáért is megér némi kényelmetlenséget. Ballagunk tovább, s én is figyelem az embereket. Tekintet a táblán, majd ugyanaz a szempár az arcot is meg- nézi. Üjabb tekintetek a szemsík alá, aztán szemmagassághoz. Egy középkorú férfi úgy megnézte, épp. hogy körbe nem járta. — Nekem egyáltalán nem ellenszenves — mondja — sőt, nagyon tetszik. Ügyesen csinálja, igazán ötletes. , A család, az ismerősei mit szóltak mindehhez? —— próbálom kutatni tovább a szendvicsemberi lét lelki zegzugait. — Hamar elfogadták: Aki ismer engem és kedvelt eddig, emiatt sem ítélhet rólam másként. Órájára néz, a lassú ban- dukolásnak egyszeriben vége — Két óra — figyelmezteti önmagát —, lejárt a műszakom. Megyek és táblát cserélek, felveszem a másik megbízómét, ötig még az utcán vagyok, de az már egy másik ember lesz. Bodnár Katalin IPOSZ) és a munkavállalói érdekképviseleti szervek (MBDOSZ, Szövetkezeti Iparban Dolgozóik Szakszervezete, FSZDL, Szolidaritás Munkásszövetség) képviselői, a Legfőbb Ügyészség és a Földművelésügyi Minisztérium képviselője. A jelenlévők teljességgel egységes álláspontot alakítottak ki a következő kérdésekben : A szövetkezeti tagok szervezkedési joga nem tehető kérdésessé, ennek megfelelően nem lehet jogi akadálya annak, hogy a munkát végző szövetkezeti tagok szakszervezetei a Munka Törvénykönyvében biztosított szakszervezeti jogosultságokat gyakorolják. A hatályos szabályozás nem zárja ki a szervezkedés jogát, de a Munka Törvény- könyvében biztosított szákszervezeti jogosultságokat a szövetkezeti törvények és a végrehajtási rendeleteik csak részben terjesztik ki a szövetkezetekre. Egyes szövetkezeti típusok esetében hátrányos megkülönböztetést eredményez az, hogy a nem függetlenített szakszervezeti tisztségviselők munkaidőkedvezményeiről szóló 14/1987. (X. 25.) ÁBMH rendelkezés hatálya csak a munkáltatónál dolgozó tisztségviselőikre terjed ki, a szövetkezetre és a szövetkezeti tag tisztségviselőkre nem. Ez az ellentmondásos helyzet részben megszüntethető lenne, például a mezőgazdasági szövetkezetek esetében földművelés- ügyi miniszteri rendelettel, általánosságban pedig kormányrendelettel. E megoldás ellen szól. hogy az új szövetkezeti törvény szabályaival a felsorolt ellentmondásos helyzet feloldható. A szövetkezeti törvény tervezetében pozitív előrelépés; a tulajdonosi és a murikát végző tulajdonosi minőség megkülönböztetése. továbbá az, hogy a munkát végző tagok jogviszonyaira a tervezet a Munka Törvénykönyve szabályainak alkalmazását rendeli el. E megoldás mégis kevés, mert a tervezet szövege kifejezetten nem utal a szak- szervezeti jogok gyakorlására, ahogyan ez a többi szervezeti (pl. társasági) törvényben szerepel. Tehát, a szövetkezeti, törvénynek kifejezetten ki kellene mondania. hogy a munkát végző tagok és az alkalmazottaik esetében a szakszervezeteket a Munka Törvény- könyvében biztosított szak- szervezeti jogosultságok illetik meg. A tervezet egyebekben sem következetes. mert (ahogyan a Munkaügyi Minisztérium észrevételében is szerepel) a tulajdonosi és a munkavállalói minőség következetesen nem válik el, ami különösen a belső (kollektív szerződésnek megfelelő) szabályozás lehetőségének kirekesztése és az anyagi felelősség indokolatlan eltérő szabályozása tekintetében eredményez súlyos ellentmondást, E kérdésekben a tervezetnek következetes álláspontra kell helyezkednie: meg kell teremtenie a munkaviszonyra vonatkozó belső szabályozás lehetőségét, természetszerűen az ön- kormányzati szabályozásból eredő sajátos eltérésekkel, •továbbá a murikát végző szövetkezeti .tagok anyagi (kántérítési) felelősségét a munkajogi szabályozással azonos módon ikell megoldania. Külön értékelést igényelnék azok az ellentmondások, amelyek a szövetkezeti jogi szabályozás a munkajogi szabályozás változásának eltérő időpontjából erednek. Ha a szövetkezeti törvény a tervezethez képest jelentős késedelemmel lép csalk hatályba, akkor az átmeneti időre a szövetkezetre is indoikolt kiterjeszteni a 14/1987. (X. 25.) ÁBMH rendelkezés hatályát, minthogy csupán a mezőgazdaságban itöbb mint 500 szervezetben dolgozó szakszervezeti tisztségviselők munkaidőkedvezményét kellene ezáltal rendezni. A szövetkezeti törvénynek a tervezett időpontban történő hatályba lépése pedig azért idézhet elő ellentmondásos helyzetet, mert a törvény hatályon kívül helyezi az egyes szövetkezeti ágazatokra irányadó törvényerejű rendeleteket. ezzel a Munka Törvénykönyvére utaló szabályokat. A tanácskozáson egységes álláspont alakult ki abban is, hogy a jövőre nézve valamennyi munkavégzéssel járó tagsági tagviszony esetében hasonló problémákkal kell számolni, ezért a foglalkoztatás során az előzőekben meghatározott szervezkedési joggal és az azzal összefüggő jogosultságok kialakításával érdemben szükséges foglalkozni. Külön felmerült, hogy az MRP program és az azzal kapcsolatosan létrejövő egyesületek jogi helyzetét is ilyen értelemben kell vizsgálni. s a részvény-programra készülő törvényben e kérdéskört szabályozni szükséges. BVÜ BETONÉS VASBETONIPARI MÜVEK ALSÓZSOLCAI GYÁRA Alsózsolca, Gyár u. 5. Telefon: 83-211, 44-933 Építkezők figyelmébe ajánljuk korszerű termékeinket: ♦ E-jelü födémgerenda, ♦ PK-jelű födémpanel, ♦ TG-jelü gépkocsitároló, + különböző minőségű kevertbeton. Fenti termékek kedvező áron megvásárolhatók telephelyünkön működő Építőanyag Boltban munkanapokon: 7-11.30 óra között. A megvásárolt vasbeton termékeket munkanapokon 6.30-22.30 óra között, a kevertbetont ezenkívül még szombaton 7—14 óra között is kiszolgáljuk. A rakodás díjmentes. Várjuk kedves vásárlóinkat. (bckecsi) Ingyenkonyha Ózdon Munkagép Trabantból Ar Autóbontó „«O'* Kereskedelmi és Szolgáltató Kft roncstelepén „másodvirágzását éti’' egy Trabant 601-es kétütemű gépkocsi. A telep barkácsoló kedvű dolgozói, Klement Ferenc és Gyuriczo 2oltán, kettévágták a jármű- vet és egy Nysa kisteherautó platójával toldották meg. Az így átalakított Trabantot munkagépként, a roncsok mozgatására használják. (MTI fotó)
