Észak-Magyarország, 1991. április (47. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-22 / 93. szám

1991. április 22., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Készül a nemzeti agrárprogram (Folytatás az 1. oldalról) — Teljes a bizonytalansáp a mezőgazdaságban. Mikor dolgozhat a magyar paraszt nyugodtan, jogbiztonságban? — A termőföld tulajdo­nának rendezéséről már a koalíciós tárgyalások idején is nagy vita folyt az érin­tett pártok között. Utólag megállapítható, hogy sem a száznapos .kormányprogram, de a tavaly júliusi, majd novemberi megbeszélések sem tartalmaztak olyan egy­értelmű megállapodásokat, melyek alapján a földtör­vényt el lehetett volna ké­szíteni. A kormány tavaly decemberben benyújtotta a parlamentnek a kárpótlási törvény tervezetét, de a ko­alíciós pártok csak március­ban jutottak egyezségre. Az persze látnivaló, hogy nagy horderejű kérdésről van szó, így az alapos előkészí­tés nem nélkülözhető. Is­meretes, hogy a kárpótlási törvény részletes vitája e napokban tart a Parlament­ben, s várhatóan rövid időn belül elfogadja a törvény­hozó testület. A kormány elképzelése szerint egységes szövetkezeti törvény készül, amely legkésőbb 1992. már­ciusától átfogóan szabályoz­za a szövetkezetek működé­sét. Az átmenet idejére kü­lön törvényt tervezünk, amely egyebek között ren­dezné a szövetkezeti tulaj­donban lévő földek tagok •közötti nevesítésének sza­bályait ,is. — A mezőgazdaság a leg­kevésbé leromlott állapot­ban érkezett a rendszervál­táshoz, de ezt az előnyt egy év alatt elveszítette. Alig van ■elfogadhatóan működő ágazata a mezőgazdaságnak. Mikor számíthatunk kibon­takozásra? — Az agrárgazdaság, s ezen belül a mezőgazdaság hanyatlásának okai nem egy évre, haném legalább egy évtizedre vezethetők vissza. A dinamikus mennyiségi növekedés már a hetvenes évek végén lefékeződött, azóta szinte folyamatosan tapasztalható a vagyon és a biológiai alapok felélése. A gazdaságok pénzügyi hely­zete ugyanis évről évre romlott, a fejlődés már csak egy szűk kör jellemzője maradt. A termelői érde­keltséget nem a piac, ha­nem a támogatások adták. Tavaly a KGST-piac össze­omlása valóban csavart még egyet az agrártermelőkön, s az erre a térségre szako­sodott vállalatok kilátásta­lan helyzetbe kerültek. Köz­ben a nyugati piacok is a túlkínálattal küszködnek. A rövid és a hosszabb időben érzékelhető folyamatok a legutóbbi évben valóban egymást erősítették, ezért oly látványos a mezőgazda­ság hanyatlása. — Az agrárgazdaság vál­ságában a legmélyebbre a sertéstartás jutott, hiszen olyan hírek is vannak, hogy a kilátástalan helyzet miatt fölakasztják magukat a gaz­dák. Milyen jelzés ;kell még a határozott intézkedések­hez? — Az egyéni és a családi tragédiákat mélyen átérez- zük, és a minisztérium semmilyen jelzésre nem vár, hanem már intézkedett is a sertéstartásban tapasztalható feszültségek oldására. Isme­retes, hogy az élő sertések exportja után 15 százalékos árkiegészítést adunk; a pá­lyázatok már lezárultak, a kiszállítások elkezdődtek. A nagy súlyú hízósertések fel­vásárlója vágás és darabo­lás után 650 forintot szá­molhat el, így a felvásárlás­ban növekszik az érdekelt­ség. A hazai forgalmazók 20—25 százalékkal csökken­tették a tőkehúsok árát, ami a valóban megcsappant belföldi keresletet élénkíti. Vélhetően az intézkedések hatására — a piaci jelzések szerint — szabadpiacon nőtt a kereslet a hízóalapanyag iránt. Most a malacok ára 90—95 forint kilónként, a korábbi 70—75 forinttal szemben. Azt azonban fel­tétlenül hangsúlyozni kell, hagy az idei évtől a sertés szabadáras, vagyis a terme­lő és a felvásárló áralkujá­ban, hatósági beavatkozás nélkül dől el a sertés ára. Hogy ez fedezi-e a termelő költségeit vagy sem, az a •mindenkori piac függvénye. MTI—Press V. F. J. Nyers hús a csomagtartóból Kolbászt nem árusíthat Szabad a vásár. Különö­sen most, hagy annyi a disz­nóhús, mint a pelyva. Állító­lag külföldre kellene, de va­lami ok folytán nem megy az sem, mert az egyiknek pénze nincs, hogy elv.ihesse, a nyugati megrendelőnek pe­dig a minőség nem felel meg. így marad itthon a sok túlhízott, túltartott, rá­fizetéses disznó. A leleményesség persze határtalan. Egyesek lakoda­lomhoz kínálják, mások ház­nál mérik szét, és terjed azoknak a száma is, akik piacon. útkereszteződésben, parkokban, forgalmas cso­mópontokon árulják nejlon­zacskókba porciózva, párt­akciók keretében, vagy csak úgy egyet gondolva, hogy meneküljön a túltartás költ­ségeitől. Nos, ezt nem tiltja a törvény, de azért bizo­nyos kívánalmaknak meg kell felelni ilyenkor is. Igv kaptunk hivatalos tájékoz­tatási a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszer-ellen­A B.-A.-Z. Megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat FELVÉTELT HIRDET AZ ALABBI MUNKAKÖRÖKBE: ♦ 2 fő minősített hegesztő (GC-2 A, vagy B), ♦ 2 fő fűtésszerelő, ♦ 1 fő hegesztő, lakatos szakmával. Jelentkezni lehet: a vállalat energiagazdálkodási osztályvezetőjénél, 8-as autóbusz-végállomás. AUTÓLlZING továbbra is A COMPREX-LÍZING KFT-TÖL. Jelentősen bővített vá­laszték. Kedvezőbb lí­zingfeltételek. Alacsony szerződéskori befizetés. Értékhatártól függő en­gedmények. Egyes típu­sokra extra engedmény. MEGBÍZHATÓSÁG, RUGALMASSÁG. Lízingszorzó már 0,88-tól. QOMPREX KFT., 1011 BUDAPEST, Corvin tér 5. Telefon/fax: 201-2884 SY-TA KFT. Miskolc, Zalka M. u. 36. / Tel. Fax: /J 46 78-935 ( SY_rA Telex: 62-407 MULTICAR C 25-ös, fix platós, összkerék meghajtású 0 km-rcl ELADÓ őrző Állomástól a termelői nyers hús forgalmazásának élelmezés egészségügyi felté­teleiről. Ezek szerint a ter­melő vágóállatát felvásárló- vä'llateton kívül az alábbiak szerint is értékesítheti: — az értékesítésre szánt vágóállatot előírt szakiképe­sítéssel és működési erage- déIlyél rendelkező vállalko­zóval llehet levágatni iközvá.- góhídon. Az Ide szállított vágóállatot áilllaitorvosi igazo­lásnak kell kísérnie. „ A levágott állat húsát ugyancsak állatorvosi igazol­vánnyal lehet az értékesítés helyére juttatni az előírt hi­giéniai feltételieket biztosító szállító jármű vél. Az értékesítést végző vál­lalkozónak szükséges szak­képzettséggel, felszereltség­gel és működési engedéllyel kell rendelkeznie. Gépkocsiról közvetlenül nyers húst értékesíteni csak a higiéniai feltételeket kielé­gítő, hatóságok által minősí­tett speciális járműről sza­bad. A nyers húst hússzaküzle- ten kívül más élelmiszer- árúsító helyen csak az élel­miszerhigiéniai követelmé­nyeknek megfelelő csomago­lásban szabad árusítani. Az árusított hús nem le­het darált, vagy aprított, vagy fagyasztásból felein- gedtetett hús. Mezőgazdaságii kistermelő csak sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalon­nát és olvasztott étkezési zsírt hozhat piaci forgalom­ba, de csak abban az eset­ben, ha a készítmény olyan állatból származik, amely húsvizsgálaton esett át, és ezt a körülményt a lakóhe­lye szerint illetékes állator­vos igazolással tanúsítja. Mezőgazdasági kistermelő az általa levágott sertésből előállított töltelé'kes húské­szítményt nem hozhat for­galomba. Szállnak rendelkezésünkre! Átalakul a légi növényvédelem Száguldó -világunkban alig-alig tudjuk nyomon kö­vetni az eseményeket. Külö­nösen így van ez a repülés­ben. Még akkor is igaz ez, ha a vidékről van sfzó. Ke­let-Magyarország egyik fon­tos repülőbázisáról — a nyíregyháziról beszélgettünk •a légiforgalmi igazgatóval. Az éppen soros változá­sokról, az átalakulásról, a belföldi repülőzésről, a vi­lágkiállításról és a pápai lá­togatásról. A mezőgazdasági repülésről mondja el véle­ményét Pokoraczki András, a repülőgépes szolgálat nyíregyházi repülőtéri és lé­giforgalmi igazgatója. — Itt Nyíregyházán a re­pülőgépes szolgálat elsősor­ban kifejezetten mezőgazda- sági repülésre szakosodott állami költségvetési intéz­mény. Hosszú időn át hasz­nos és alkalmas eszköze volt a nagyüzemi légi nö­vényvédelem kialakításának és működtetésének. A szer­vezet 1990. január elsejével állami vállalattá alakult át, bizonyos technikai anyagi kényszerítő eszközök hatá­sára. A repülőgépes szolgá­lat — állami vállalat lett, melynek idomulnia kell a megváltozott igényekhez (környezetvédelem, költség­takarékosság, kijuttatási tech­nika, tulajdonviszonyok vál­tozása, stb.). Ezért is kel­lett megváltoznia annak a struktúrának, amelyben ed­dig a repülőgépes szolgálat működött. Ma inkább ki­sebb típusú gépekre, megfe­lelő társaságokra van szük­ség. Ezért kell átalakulni az RSz.-nek egy olyan szolgál­tató szervezetté, amely' vál­lalkozási alapon működik. Az országban sok-sok — egymástól független — tár­saság legyen, amely a légi szolgáltatást nyújtó és azt igénybe vevő alapító tagok révén jön létre; és ezeknek kell. hoav üzemeltetési hát­teret biztosítson a vállalko­zási alapon működő szerve­zet. A kulcsszó itt. is a vállal­kozás ! A gyakorlatban ez év feb­ruár 21-én hozott döntést a közlekedési tárca az RSz. átalakításáról. Ez pedig azt irányozza elő, hogy RSz. alatt a továbbiakban csak egy olyan leszűkített szerve­zet értendő, amely a konk­rét légi növényvédelmi és egyéb repülési tevékenységet lát majd el. Minden ezen kivül eső tevékenység (repü­lőgépjavítás, pilótaképzés, reptéri-üzemeltetés) önálló gazdasági társaságok kere­tén belül végezhető. Valószí­nű, hogy így lesz ez Buda­örsön, Kenderesen, Nyíregy­házán, Kaposváron is, a volt területi központok he­lyén. Már eddig is mintegy harminc légi jármű gazda­sági társaságon belül szol­gálja a mezőgazdaságot. Az RSz..-nél 1990 májusától kezdve elkülönült tevékeny­ség a szolgálat üzemelteté­sében lévő reptér működte­tése, irányítása. — Tulajdonképpen ez sze­mélyszállítás lenne? — Nem, de kétségtelen, hogy erre van nagyobb igény. Ezért ezt az űrt sze­retnénk kitölteni. Jó jel, hogy már kis társaságok is létrejöttek a feladatok el­végzésére, például az Avia- Express, a Danube Air osztrák társaság és a Nawa, az RSz. társasága. Ez azt je­lenti, hogy amíg eddig egy légitársaság volt az ország­ban, ezentúl több kisebb — főleg belföldi — légiszállí­tásra vállalkozó társaság jön létre. Egészséges piaci ver­seny lesz közöttük. A mi cégünk partnernek tekint minden társaságot, és szeret­nénk teljesen elkülöníteni a repülőtér-működtető szerve­zetet a repülőgépes szolgá­lattól. — Jelenleg az RSz. része a reptéri-igazgatóság. Itt az Rsz.-nek négy független szervezete van (műszaki üzem, kiképzőbázis, mező- gazdasági repülőtevékeny­ség és a reoténi légiforgal­mi egység). A jövőben ezek feltehetően az RSz.-től füg­getlenné válnak. A mező- gazdasági pilótaképzésről annyit: a csökkenő igények miatt csak 15 pilótát képe­zünk évente. A belföldi re­pülésről: Nyíregyházán min­den olyan gép le- és fel- szállhat, amely füves pályán 1500 méteren belül le tud szállni, vágj' 600 méteres szilárd pályán landolni (pél­dául1 az L—410-es jelű — 15—19 utast szállító kisgép). — A világkiállításról csak annyit: feltétlenül szüksé­günk van rá, igyekszünk ki­szolgálni. Meggyőződésünk, hogy a nyugati üzletembe­rek tudják, hogy az idő pénz — ezért repülnek —, mi pedig még csak olva­sunk róla. (Bekecsi) Hű svét után Erdélyben Alig néhány nappal a Feltámadás ünnepe után, amit lélekben gazdagon; fizikai létünkben viszont annál szegényebben tisz­telhettünk meg, bevezet­ték az árak liberalizá­lásának második lépcsőjét. Április elsejétől léptek életbe ugyanis az új élel­miszerárak, amit megelő­zött egy hónapnyi előké­szület. Ez főként abban testesült meg, hogj' az élelmiszerüzletekből min­den ehető eltűnt már már­cius elején. A szabadpiac ugyanilyen óvatossággal viselkedett, a magánter­melők- jóformán semmit sem vittek eladásra, hogy később magasabb áron árulhassák termékeiket. Még csak el sem ítélhető ez a magatartás, ha figye­lembe vesszük, hogy az árak 200—300 százalékkal drágultak. Azért mindenki összeszedegette a legszük­ségesebbet, s örömmel vár­ta, hogy messze földre el­származott rokonai, isme­rősei hazatérjenek az ün­nepre. Rengetegen jöttek ,ki autóval, ki vonattal, éhe­sen a baráti szóra, test­véri ölelésre. Igazán csak itt érzik otthon magukat, s mindig úgy mennek visz- sza önként választott új hazájukba, mint ahogy elő­ször útra keltek. Könnyes szemmel, mélységes aggo­dalommal az itthagyotta- kért. Mi pedig azért köny- nyezünk, mert féltjük őket az idegen világ magányá­tól, a szerefetlenségtől, a baráti segítség hiányától (noha ez nem minden esetben van így). Aztán jöttek a hétköz­napok és az ortodox hús­vét. Sajnálkozva néztük a megbolydult méhkas szor­galmasan keresgélő egye- deit és örvendtünk, hogy mi ezen túl vagyunk. Ne­kik csak annyiban volt szerencsésebb a helyzetük, hogy a hétfői nap is sza­bad volt. Tavaly a két húsvéti ünnep ugyanazok­ra a napokra esett, de va­lójában Erdélyben senki sem ünnepelt igazán, -mert élénken élt bennünk, mind­két nemzetiben, a vásárhe­lyi események borzalma és gj'anakodva tekintettünk eg.ymásra, állandóan! azt a szikrát lesve, amelyik egy újabb programot válthat ki. Idén háttérbe szorult a politikum, de annál nyo­masztóbban hatott a gaz­dasági helj'zet. Az ipar megbénult, a termelés mennyisége egyre keve­sebb. nő a munkanélküli­ek száma, a földtörvény befejezetlen állapotában megműveletlen a termő­földek .nagy része, az inflá­ció méreteit hivatalosan be sem merik vallani. Az emberek elkeseredetten né­zegetik a silány minősé­gű, kevés és méregdrága árut. Űgj' tűnik, a tehe­tetlen csügged és vett erőt mindenen. Ennek ellenére hatalmi szinten nem erre számítottak. A robbanást elkerülendő a Román Nem­zeti Egj'ségpárt vad ma­gyarellenes támadást indí­tott a kolozsvári román napilap, az Adevárul már­cius 26-i számában, ahol a magyarságot még meglévő jogaitól is meg akarja fosztani, azzal vádaskod­va, hogy a diktatúra évei­ben a magyarság előjogo­kat élvezett. A Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség hivatalos tiltakozá­sán kívül, azonban sem­mi népszerűséget nem szerzett magának ez az újabb etnikuroközi vi­szályra számító támadás. Mindönki a mindennapok nehézségeire összpontosít, s az immár klasszikusnak számító magyarellenes, uszító fegyver hiába dör­dült el. Pedig odafenn mindig ezt kapják elő, ha valami baj van. Eszelő­sen hisznek ennek haté­konyságában, mert nem akarják tudomásul venni, hogy a hétköznapi ember fütyül a jó öreg mordály- ra. Jó barátságban van más nemzetiségű szom­szédjával, munkatársával és legjobban annak ör­vend, hogy a pápa javas­latot készül tenni annak érdekében, hogy az egész keresztén.v világ egyszerre ünnepelhesse a Feltáma­dást, ami főként nekünk erdélyieknek szerezne lel­ki elégtételt. És természe­tesen az is nagj' tetszést keltene valamennyi egj'ütt- lakó nemzetiségben, ha végre olj’an eszméket lo­bogtatnának meg előttünk, amelj'eltért élni és nem meghalni érdemes. Szabó Piroska, Kolozsvár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom