Észak-Magyarország, 1991. április (47. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-04 / 78. szám

1991. április 4., csütörtök

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Megtakarítás nélküli munkavállalóknak

Tulajdonszerzés — semmiből

Lopunk 1991. március 9-i számában adtunk hírt a Részvétel Alapítványról. Több olvasónk kérésére a munkavállalói résztulajdonosi programról a következőket adjuk közre:

A magyar gazdaság átalakulási folyamatáimák egyik fontos kérdése az állam tulajdonosi szerepének a csökkentése, a magántulajdon és vállalkozás kiterjesztése. A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) törvény a magántulajdonlás széles körű kiterjesztését célozza azáltal, hogy lehetőséget teremt gazdasági tánsa- 'ságokká átalakuló vállalatok munkavállalói számára, a vállalkozás részvényeinek .(üzletrészeinek) akár jelen- dós része megvásárlására. Az ‘ÍVIRP elveiben és gyakorlati megoldásaiban nagymértékben épít az elmúlt évtizedekben, — elsősorban az Egyesült Állam ókban, Nagy- Britanniábain és máshol — a munkavállalói tulajdon- szerzéssel kapcsolatban felhalmozódott tapasztalatokra. Az MRP-hez hasonló törvényi szabályozás az' Egyesült Államokban Employee Stock Ownership Plan (ESOP) néven 1974 óta létezik és ez tette lehetővé, hogy a munkavállalók ott jelenleg már 12 000 vállalkozásban — azaz. majd minden tizenötödikben — résztulajdonosok, átlagosan mintegy 22 százalékos arányban.

Az ESOP-hoz hasonlóan az MRP alapelvei egyszerű- ffe a M^ftriwerzéshezkel- jUPpjaérteku megtakarításokká! nem" rencfel'kfcV.ő munkavállalókat alacsony kamatú részletfizetéssel, illetve hitellel olyan helyzetbe hozza, hogy együttesen résztulajdont vásárolhassanak az őket foglalkoztató vállalkozásban. A törlesztést adó- kedvezmények támogatják, hogy a vételárat elsősorban az osztalékra alapozva emberileg belátható időn belül (a futamidő 10 év, két év türelmi idővel) visszafizethessék. A munkavállalók a törlesztés ütemében válnak egyénileg i,s teljes jogú tulajdonosaivá a megvásárolt- részvényeknek (üzletrészeknek). E folyamatban a munkavállalókat egy általuk létesített MRP-szervezet (alapítvány) képviseli, amely jogosult a megfelelő adó- kedvezmények igénybevételére. Ez a szervezet adminisztratív és szervezőtevékenységet lát el és — ellentétben a többi dolgozói tulajdonszerzési móddal — biztosítja a vállalkozáshoz

újonnan belépők tulajdonhoz juttatását, a tulajdon- szerzési folyamat „karbantartását”. Az MRP egyik legfontosabb vonása az, hogy az együttes vásárlás és törlesztés végeredményeként egyéni magántulajdon keletkezik.

A fenti egyszerű alapelvek hátterében sok bonyolult pénzügy- és jogtechnikai megoldás húzódik meg, ezért a vásárlást és a törlesztést bonyolult szabály- rendszerrel kell körülvenni. A teljesség igénye nélkül ezek közül néhány:

iMiRÍP ott kezdeményezhető és valósítható meg, ahol egy üzleti tenv és egy megvalósíthatósági tanulmány valószínűsíti a vételár tör- leszthetőségét a futamidőn belül. Lényeges a jogosultság és az egyénileg megszerezhető tulajdon nagyságának a kérdése, hiszen az MiRP-ben egyiket sem a fizetőképesség határozza meg (nincs sajáterő-igény). Jogosultak a vállalkozás összes munikavfáillialói, akilk a munkaviszony jellege és a szolgálati idő tekintetében a szabályozásiban foglaltaknak megfelelnek. Az egyénileg megszerezhető tulajdon

nagyságát pedig ugyancsak a vállalkozás szintjén rögzített szabályok határozzák meg (általában a szolgálati idő és a Ikereset figyelembevételével vagy a túljegyzés szabályai szerint). A .hitelező, illetve a részletfizetést engedményező zálogjoggal rendelkezik az MRP keretében megvásárolt részvényekre (üzletrészekre), a törlesztés befejeztóig. A vállalkozáshoz belépők és eltávozok nagy száma miiaitt a részvények forgalmazását, .az elővásárlási jogokat, a visszavásárlási kötelezettséget stb. a vállalkozás szintjén kell szabályozni.

Az MRP a kormányzat — és közvetve a társadalom — számára rövid távon bizonyos költségvetési bevétel- kiesést jelent az adókedvezmények miatt. Az MRP által azonban a tulajdonszerzésben egy olyan .réteget .lehet kedvezményezett helyzetbe hozni, amelynek a vállalkozások racionalizációja során magárnak is nagy áldozatokat kell hoznia, és amely a profitérdekeltség és a vállalkozás vagyonának növekedésében való érdekettség folytán sokat tehet a piaci siker érdekében, és ez már középtávon is a profitnövelés — s ennélfogva iaz adóbevételek növekedése — irányába hat. Ez az oka annak, hogy a világ számos országában a vállalatok tulajdonosai és menedzserei, illetve a kormányok jelentős mértékben támogatják a munkavállalók tulajdonszerzését valamilyen, az MRP-hez hasonló formában.

Az E-alap sorsa és az állami tulajdont privatizáló fejlődő piacgazdaságok tapasztalata is .megerősíti ■azonban, hogy .a privatizációra és széles körű magántulajdon megteremtésére törekvő konmány-zat a folyamat kockázatának .a költségeit nem háríthatja át az érintettekre, illetve a közvetítő kereskedelmi bankokra.

Amennyiben a kormány komolyan törekszik a privatizációra és el kívánja kerülni a privatizált vagyon túlzott koncentrációját, .akkor .a fentieken túl az MRP- törlesztéséket kezelő-admi- ndsztráló pénzintézetek kockázatát csökkentenie kell egy, a nemzetközi gyakorlatban nem példa nélküli, biztosítási mechanizmussal, amelynek keretében az állam e kockázat egy jelentős részét a privatizációs bevételekből fedezi.

A munkavállalói tulajdonszerzéstől — amelynek egyik pozitív következménye a tőketulajdon egyenletesebb eloszlása a társadalomban — azonban nem lehet a munkavállalói viselkedés automatikus megváltozását várni. A tulajdonossá válás kedvező .hatása — a vállalkozás iránti elkötelezettség, a költségcsökkentésben,

veszteséglféltárásban, minőségjavításban való részvétel akkor teljesedik ki, ha ennék belső részvételi rendszerek létrehozásával a menedzserek megteremtik a szervezeti alapját. Az ezzel .kapcsolatos ismeretek és módszerek átadását is alapvető feladatónak tekinti az IMRIP kidolgozására és elterjesztésére létrejött Részvétéi Alapítvány.

(B. Sz. L.)

Kémikusok és vegyészek

A Miagyar Kémikusok Egyesülete és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége három évvel ezelőtt megállapodott a két szervezet közti együttműködés lehetséges módozataiban. Most, a Kémikusok Egyesületének elnöke és a vegyészszakszer- vezet főtitkára áttekintette a közös munka főbb állomásait. Az érintettek egyetértettek abban, hogy közös fórumot hoznak létre a vegyipar átalakulási koncepciójának az ezredf ord utóig várható — a munkavállalókat is érintő — kihívásokra adandó válaszok kidolgozására. Továbbra i.s együttműködnék a kollektív keret- szerződés rendszerének kialakításában, a munkanélküliek támogatása érdekében munkaközvetítői rendszer és kiegészítő segélylkassza, valamint az elsősorban vegyipari munkavállalókkal foglalkozó átképzési központ létrehozásába n.

közlemény

Ford Tranzit mikrobusszal 7— 8 fős csoportok kül- és belföldi utazását vállaljuk. Tel.: <U>)

88-535.

Pályázati felhívás

Felsözsolca Nagyközség Képviselőtestülete pályázatot hirdet vállalkozók részére legalább 200 m2 alapterületű Kis- áruház építésére - melyben élelmiszer árusítása feltétel.

Az önkormányzat biztosit:- 1071 m2 beépítésre alkalmas területet,- 1 000 000,- Ft-ot.

A vállalkozó köteles:- az üzlet megnyitásától számított 20 évig biztosítani a pályázati feltételnek megfelelő üzemeltetést,- az önkormányzat részére a bevitt apport arányában - mint résztulajdonosnak - jutalékot fizetni.

A pályázatot a megjelenéstől számított 30 napon belül, a Felsözsolca nagykörség polgármesteréhez kérjük benyújtani.

Már csak a tények miatt is!

.Magos Déva várát fél véka ezüstért, fél véka aranyért és Kőmíves Kelemenné vénével építették. Emléküket népballadánlk is őrzi.

Miskolcon, a Kossuth u. 3. számú házon emeletráépítést és felújítást végeztek. A munkálatok megrendelője a MIK, fővállalkozója aBÁÉV volt, a léiviitedezóst, a tényleges munkát az álvállalkozó, a Miskolci Lakáskarbantartó és Szolgáltatóipar! Szövetkezet dolgozói végezték. Munkájukhoz nem kellett egyik kőműves féleségének vére sem, hiszen amit ma megraktak, nem omlott le reggelre. Nem kellett más, „osak” verejték és igényes, tisztességes, minőségi munka. Ké.t év alatt el is készülitek. Megtörtént az átadás, átvétel, a használatba vétel. Közmegelégedésre! Aztán megjelent az épület falán egy márvány tábla (kép).

Amikor „tájékoztattuk” a MIK vezetőjét arról, hogy értesüléséínlk szerint „Az ú jabb emeletráépítést és felújítást” nem „a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat készítette az 1,939. évben” — ígérte, utána néz. Megtette. Módosították is a márvány- tábla szövegének egy szavát. A „.készítette” helyett a „készíttette” került a falra. Mondván, ezzel minden elintéződött.

A Mi sikál oi Laika skarbantartó és Szoigáltaitóipari Szövetkezet 3 millió forintos veszteséget „könyvelhetett el” a Kossuth út 3. számú ház emeleSbővítéséért és felújításáért. A munkájúként nemhogy fél véka ezüstöt és fél véka aranyat, hanem egyetlen forintot sem kapták. Ugyanis a fővállalkozó, a BÁÉV, veszteséges.

Szóval, a pénztártól már eltolják a Miskolci Lakáskarbantartó és Szolgáltató- ipari Szövetkezet dolgozóit. Annyit talán már most, mégis megérdemelnének, hogy a márványtáblán helyet szorítsanak nekik. Hogy legalább munkájuk emlékét így megörökítsék!

— faragó — Fotó: Fojtán L.

Újra működni fog a recski rézbánya

A recski ércbánya meddő kőzeteinek hasznosítására és a bánya esetleges újbóli megnyitásának műszaki

vizsgálatára vállalkozik a március közepén alakult holland—magyar Enargit Kft. A mindössze négymillió forintos alaptőkével létrejött vállalatot a Recski Ércbánya Vállalat és a rotterdami Bordám befektető cég alapította 50—50 százalékos részesedéssel, budapesti székhellyel.

Az 1850 óta működő recski ércbánya bezárására 1979- ben került sor. Ettől a kis kapacitású bányától nem messze, még a ’60-as években több 10 millió tonna réz- és ainfcéncet fedezték fel a geológusok. A mélyszinti beruházást azonban még 1982-iben felfüggesztették, mert kitermelése gazdaságtalannak és veszélyesnek bizonyult. A bánya azóta állagmegóvás alatt van, fenntartási költsége évi 200 millió forint. Sorsáról még az idén dönteni kell, mert

az állam a fenntartást nem finanszírozza tovább.

A fémáraik változása és az új kitermelési technológiák megjelenése következtében felvetődött a bezárt régi bánya gazdaságosságának felülvizsgálata. Az új vállalat célja, hogy ismét beindítsa Recslken a bányászatot, illetve technológiái megoldást találjon a már kitermelt és felhalmozott mellékanyag feldolgozására. Ezzel egyúttal olyan tevékenység alapozódna, meg Magyarországon, amely a bezárt bányák és ásványos előfordulások, meddőhányók anyagát gazdaságosan és környezetbarát módon dolgozná fel. (MTI)

Április négy.

• nem felejtünk, Énekeltük az évfordulók napján. A felszabadulásunkat. Nem, egyszer sem felejtettük el, hogy ezen a napon végleg elnémult a fegyverek ropogása Magyar- országon. Számunkra véget ért a második világháború.

1945, április 4*ét követően egy «új élet kezdődött, mert utána már nem láttunk holott és sebesült katonákat. Apáink békepártok a tátongó futóárkokat és a különféle deckungo- kat. Lassan kezdtek hazoszáliingóxni a hadifoglyok, mái okik életben maradtak és látszólag beletörődtek sorsukba az árván maradt családok... Sose felejtem el azt az orosz fogságot megjárt katonát, okfnek a go- tyokorco körül úgy nézett ki o dereka bőre mint akibe sörétes puskával lőttek bele. Pedig „csak” a tetvek csípték úgy ki. Aztán, még most is előttem van az az urasógi majorban élő, özvegy cselédasszony, - Mócó- né —, akinek, amikor azt mondták: - lássa, magánt* is a felszabadulás adta őzt o két malackáját - mire ő a jobb kezét ökölbezárva igy kiabált: - ezt adta nekem o felszabadulás. Tudják ki adta nekem ezt o két malacot? - kérdezett vissza. - Ez nil - és a kezeit, mint egy szobor magasra emelte. - A két kezem munkája. Aztán láttam még padláson, meg istállóban bujkáló magyar katonát. Megint máshol bujkáló lányokat és fiatalasszonyokat. Aztán, sajnáltam azt az orosz katonát, ok! a feszület előtt imádkozott, de még jobban azokat, akik őt ezért kinevették. Láttam a kípusztftott ólakat, a sebesült és döglött lovakat, a kúcsongó gebéket, amint a kiáztatott kenderszárat ropogtatták éhségükben, Sokáig jártam orosz csizmában, meg német slides sapkában. Volt egy igazi katonai puskám, de lehetett volna aknavetőm is. Legtöbbször marmaládét meg puliszkát ettem. Meg bort is ihattom volna, az urasági pincében, hiszen bakáig ért benne a kipocsékolt drága ital... Láttam sok tehetetlen, a kilátástaton jövőjükért aggódó falusi embert, kik szinte a semmiből és semmivel tették termővé újra a földeket... Igy indult hát meg az úrjakezdés, amikor bármennyire is éhen, meg rongyosan, még dóira is futotta az energiájukból. Keserűségükben saját költésü, a komák megfelelő dalocskákat komponáltak. Íme, a legnépszerűbbek közül;

Nyema klebo, nyema kukorica Nyema tojás, kidöglött a tyúk. Tehenem sincs, elvitte a ruszki.

Férj a fronton, asszony roboton.

Megszólalt a Sztálin orgonája,

Sírnak a lányok a bunkerban.

Ne sírjatok buzitai lányok, ló az Isten, gondot visel rótok.

(A dalt o „Messze, messze, túl a Volga mentén" dallamára énekeltük.)

Végezetül tessék elhinni, hogy nincs benne semmi irónia és azt is, hogy nem én találtam ki. Én, akkor még csak tízéves voltam. És én tudom, hogy o mi vidékünk sorstársai még sokan ma is így tudják... Azt mondják, hogy omit az ember gyereken tanul, vagy tapasztal meg, az sokáig megmarad az emlékezetében, Talán ezért is énekeltük olyon nagy előszeretettel, hogy „április négy nem felejtünk ..miközben nekünk az idősebbeknek az említettek is az eszünkbe jutottak... Csak hát?

Poránai János