Észak-Magyarország, 1991. április (47. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-16 / 88. szám

1991. április 16., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 fönbk HONDÁT a FŐNIXTŐL! Hallotta már, hogy a FŐNIX Kereskedelmi Részvénytársaság megnyitja Kelet-Magyarország első Honda autószalonját? Hajdúszoboszló, Hősök tere 21. szám alatt, a 4-es út mellett. Forgalmazás a helyszínen, lízingelés forintért. Szuper minőség, kényelem, biztonság! NYITÁS: április 17-én, szerdán 11 órakor. Exkluzív álom, négy keréken . . . Vállalatok, kft.-k, tsz-ek, vállalkozók, iparosok figyelem! Az Önöknél keletkező vas- és színesfémhulladékot kedvező áron megvásárolom. FIZETÉS KÉSZPÉNZBEN! Birinyi Zoltán, 3508 Miskolc, Dohány u. 1. sz. Itt az —♦<'FRO° kapcsolható polcos ÁLLVÁNY! Üzletbe, raktárba, lakásba, garázsba egyaránt alkalmas. Kedvező ár, esztétikus megjelenés, csavarmentes, gyors szerelhetőség, többféle méret és szín. Megvásárolható : .«Oil AWAGMOZGATASI ES CSOMAGOIASI INTÉZET MISKOLC, Korvin Ottó u. 17—19. Telefon: 24-708 A MASTERFIL Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyára pályázatot hirdet közgazdasági osztályvezető és számviteli osztályvezető munkakörökbe. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK:- szakirányú felsőfokú végzettség,- legalább 3 év vezetői gyakorlat. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatokat a gyár főkönyvelőiéhez kérjük benyújtani, 1991. április 31-ig. Tömegek meredek lejtőre téve Alkoholisták — társadalmi együttérzés nélkül „Mindnyájan felelősek va­gyunk azért, hogy a hosszú évek során nem találtuk meg a legmegfelelőbb formát az alkoholizmussal szembeni küzdelemben. Csak mondjuk, mondjuk, hogy milyen nagy baj van, de az emberek ezt már unják hallgatni, s rá­adásul nincs is semmi hatá­sa. Elérkezett az idő, hogy az általánosságok helyett konk­rét feladatokat keressünk” — mondta Levendel László professzor, az alkohológia közismert szaktekintélye, a Népjóléti Minisztérium sajtó- tájékoztatóján. Az elmúlt 15 évben egy „Don-kanyarnyi” ember halt meg Magyarországon a túl­zott alkoholfogyasztás követ­keztében. Elgondolkodtató, hogy ezekért az emberekért semmit sem tudtunk tenni. Ráadásul napjaink égető problémái — ha lehet, még — tovább rontják a helyze­tet. A munkanélküliek számá­nak növekedése nyilvánvaló­an kedvezőtlen tendenciát eredményez. Az is egyértel­mű, hogy ahol leépítésekre került sor, ott legelőször az alkoholproblémás emberek­hez „nyúltak”. Még a régi bűnöket is elővették, s volt, olyan hely, hogy, ha valakit a szondázás során rajtakap­tak, azonnal eltávolították a munkahelyről. Márpedig eze­ket az embereket ilyen in­tézkedéssel egy meredek lej­tőn indították el. Elveszítet­ték a munkahelyüket, aztán felmondtak nekik a munkás- szállón. Alkalmi munkákat kezdtek ezután vállalni, tél­re pedig már a hajléktalanok otthonában jelentkeztek. Megint mások pedig min­denféle szervi panaszokkal a kórházakban fekszenek, és az egészségügy napi kétezer fo­rintos költséggel ápolja őket. Őket ápolják a belgyógyá­szati osztályok ágyainak so­kaságán, vagy például a pszichiátriai osztályokon. Eddig kényszerre, kötele­zésre, fenyegetésre épült a magyar „alkoholhálózat”. Polgárjogilag ez megenged­hetetlen. Meg kellene próbál­ni érdekeltté tenni az alko­holbetegeket saját gyógyulá­sukban. Konkrét stratégia nélkül azonban ez elképzelhetetlen. I Az emberek előtt csak a ne­gatív modell áll — ha vala­mi baj történik, azonnal in­ni kezdenek. Egyelőre az egyházon kívül egyetlen más szerv, vagy intézmény sem képes segítséget nyújtani. Pedig kezdeményezésekre volna szükség. Már látsza­nak is ilyenek, de a társada­lom együttérzése, a közvéle­mény figyelme nélkül az al­koholizmus felszámolásának ügye ma igen reménytelen­nek tűnik, (bpszenk.) D. Á. Tűzoltó­gyakorlat Újfajta eljárással - víz fel- használása helyett oltópor, il­letve homok alkalmazásával - oltották el március 12-ikén az üllési olajmezőn rendezett gyakorlaton a 35-45 méter magas, 6 méter átmérőjű gáz­fáklyát. A Szeged-Algyő Üze­mi Tűzoltóparancsnokság szak­emberei által irányított impul­zus oltóberendezés a finomí­tott homokkal villanásnyi idő alatt „lőtte" el a lángot. Az eredmény reményt ébreszt a magyar tűzoltók kuvaiti alkal­mazhatóságát illetően, talán részt vállalhatunk az égő olaj­kutak eloltásában. (MTI fotó) Haladék a vadászoknak Még jól meggondolhatják A fiatalkorú bűnözés ellen A B or sod -Ahaú j -Zemplén Megyei Bűn,megelőzési Ala­pítvány pályázatot ír ki a fiatalkori bűnözés terjedé­sének visszaszorítása érdeké­iben. A pályázaton részt ve­het minden természetes és jogi személy, politikai pánt, ifjúsági szervezet, munka­helyi, iskolai, ültetve lakó­közösség. A pályázat célja : az egyre aggasztóbb méreteket öltő, és .különösem, az ifjúság kö­rében iterjedő bűnözés^ meg­előzése. Az ezt elősegítő bármély reális ötlet, elkép­zelés, javaslat kidolgozása és megvalósítása. A pályázati alap 300 000 forint. Egy-egy kivitelezhetőnek minősített pályázat megvalósításához az igényelhető és adható tá­mogatás maximált összege 30 000 forint. Pályázni lehet: az egész­séges életmódra nevelést, a szabadidő hasznos eltöltését célzó, kulturális és sport- rendezvények .megvalósítá­sát szolgáló kezdeményezé­sek támogatáséra; a fiatalok körében az egészségnevelés­re, a kóros szenvedélyek visszaszorítására irányuló, az elhelyezkedési, képzési gon­dok megoldását stb. célzó információs és propaganda- tevékenység támogatására iskolai, lakóhelyi közösségi helyiségek, klubok kialakí­tására, működésük támoga­tására stb. A pályázathoz készítsenek részletes költségvetést, mely­ben jelöljék meg saját anya­gi forrásúikat is. Egy-egy pályamű maximum 5 gépelt oldal lehet. A pályaművek beérkezési határideje: 1901. május 20. Cím: Borsod-Aba­új-Zemplén Megyei Bűn­megelőzési Alapítvány, 3501 Miskolc, Zsolnai kapu 32. Telefon: 29-611/2327. Az Alapítvány Kuratóriu­ma döntéséről a pályázókat írásban, 1991. június 8-ig értesíti. Minden vadásztársaság működésének szinte „alap­okmánya” az üzemterv, me­lyet Időről időre el kell készí­teni . Ebben tűntetik fel, ha­tározzák meg azokat a< tevé­kenységeket, amelyek a vad- gaz dá Ikodással, a terület hasz­nosításával, a kilövésre kerülő vad számának meghatározá­sával függnek össze. Ebben rögzítik mindazokat a mun­kákat is, amelyét a társaság tagjai a területen nagyobb­részt társadalmi munkában végeznek. Ezek közé tartozik például a cserkésző utak rendben tartása, etetők, .só­zok felállítása, gondozása. Magaslesék, vadvédelmi ke­rítésék elkészítése, és szám­talan egyéb, ami a „jó gaz­da gondossága” fogalomkö­rébe tartozik. A legutóbb készített vadá­szati üzemtervek érvényes­sége 1990. december 31-ével lejárt, A társultatakmaik most kellett volna az újabb ter­veket elkészíteni, a szüksé­ges tennivalókat ebben .rög­zíteni. Tekintette! azonban azokra az átmeneti állapo­tokra, amelyek a vadászokat sem kerülték el, egy év ha­ladókot kaptak. Azon meg­fontolásból, hogy megvárják az újabb, vadászatra vonat­kozó jogszabályokat, az új vadásztörvéíiyt, az üzemter­veket, ez év december 3(1-Sg kell majd elkészíteni. Ter­mészetesen, figyelembe véve azokat az előírásokat, ame­lyeket az új vadászati tör­vény tartalmaz. Az elkészítéshez adott „(tü­relmi idő” jó alkatom arra, hogy minden társulat jól átgondolja a tennivalókat, felmérje a lehetőségeket. Olyan természJetbairát gaz­dálkodást valósítson meg, amely figyelembe veszi a természetvédelem, s nem utolsósorban a vadnak ott­hont adó erdők, erdészet kí­vánalmait is. Egy régi postaház utolsó gazdája Szomorúan olvastam Só- halmy_ György nyugdíjas, postafőellenőr halálát köz­lő gyászjelentést. Személyé­ben kihalt egy híres postás- dinaszifcia. mely 1852—1952 között birtokolta az ország italán legrégebbi postáját Táüyán. E postának a múlt­ja hiteles iratok alapján 1567 novemberétől vezethető le, amikor I. Miksa király főkapitánya, Schwendi Lá­zár által kiépített Kassától Tállyáin át Erdély felé me­nő táboriposta vonalat ren­des Postavonallá minősítette át. A tálllyai posta azóta is folyamatosan működik, gaz­dái, postamesterei a történe- lem folyamán cserélődtek. Birtokolták a Paar-család tagjai a XVI—XVII. század­1171*1' maj a Rákóczdak. 1711 után Trautson Donát. 1810-től herceg Bretzenheim Ferdmánd. annak elhunyta után özvegye Karolina her­cegnő 1856-ig. A hercegnő­nél dolgozott 1852-től, mint adminisztrátor Sóhalmy ioKcr£y' a®E* az uradalomtól i85b-ban a postaépületet — mély korábban a fehér ba- i átok «kolostora volt — meg- vette és királyi kinevezés utián' Tállya postamestere lett. A szepességi szósz erede­tű Sóhalmy (Salzer) György az 1840-es évek végén ro­konához Tállyára került és gazdatisztként ott a hegy­aljai parlagföldék hasznosí­tásával, szőlőműveléssel és borkereskedelemmel foglal­kozott majd a postakezelés­ben is jártasságot szerzett. Igen pontos, gondos tisztvi­selő volt, amint arról a Lő­csén létéit szakvizsga bizo­nyítványa is igazolt. Bár üzletileg is németül levéle- zett és két árván maradt gyermekét, Györgyöt és Já­nost a késmárki evangéli­kus gimnáziumban taníttat- ita. erősen magyar érzelmű volt és azzal büszkélkedett, hogy a szabadságharc alatt a pirossapkás zászlóaljban szolgált. Sóhalmy igen nagy érdeme, hogy az osztrák el­nyomás. (1849—1867) idősza­kában folytatott hivatalos levelezést megőrizte, és az az őt követő két generáció­nak örökül maradt. A itállyai postái 1893-ban a kassai postaigazgatóság­gal kötött szerződés alapján. György fia — aki mellette szakképzettséget szerzett és más hivatalnál :is kiadósko- dott — kapta meg. és a postamesteri tevékenységet 1933-ig folytatta. A harmadik Sóhalmy György, az unoka folytatta apja tevékenységét, postás- kodott és gazdálkodott, öes­őse, Lajos szintén a postát tartotta hivatásának és együtt dolgozott Táülyán bátyjával. A II. világháború utáni társadalmi változások megingatták Sóhalmyék anyagi bázisát, szoléit elvet­ték. a nagyméretű, volt ko­lostor-épületet fenntartani nem tudták, de a Posta sem tartott arra igényt. A sze­mélyzet cserélését végrehaj­tó új rendszer megszűntet­te a két testvér együttmű­ködését, A hivatalvezetőt beosztottként máshol foglal­koztatta. az utód testvért pedig egyéb vétség miatt (vadászfegyver be nem szol­gáltatása) állásából elbocsá­totta. Sóhalmy György még tovább szolgálta a postát, idős kora ellenére a kör­nyékbeli postáknál helyette­sített. A jobb sorsra érde­mes postaházat használatra felajánlotta a tanácsnak, mely az épület állagmegóvá­sára több milliós költséget biztosított Az épület res­taurálását Sóhalmyék nem érhették meg, Lajosra 1976-ban. Györgyre, az utol­só postás Sóhalmy ra 1991. április 16-án zárul rá Tálv- lyán a családi kripta. Kamody Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom