Észak-Magyarország, 1991. április (47. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-16 / 88. szám
1991. április 16., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Fájdalmak, tévhitek, igazságok Kazincbarcikai lakossági fórum Ha csak arra volt jó az elmúlt csütörtöki lakossági fórum Kazincbarcikán, hogy jól kibeszéljék magukal mintegy félszázan, hogy elmondják, kinek mi fáj, hogy eloszlódhattak bizonyos tévhitek, hogy felszínre kerültek igazságok — nos, már akkor is megérte megszervezni. Akik rászánták szabadidejüket, s ott ültek a helyi áfész új épületének tanácskozótermében, nem bánták meg. Választópolgárok, a helyi önkormányzati testület polgári, Fidesz-, MDF- és SZDSZ-írakciójának vezetői, s az utóbbiak között helyet foglaló Tóth István, ország- gyűlési képviselő (MDF) beszélgettek, vitatkoztak néhány órán át arról, mi történt tavaly október 25-e óta a városban, amikor is ösz- szeállt a 27 tagú önkormányzati testület, s új korszak vette kezdetét Kazincbarcika életében. Egy izgalmas időszak, amelynek éppúgy része volt a szervezeti és működési szabályzat megalkotása, mint a különböző bizottságok megalakítása, vagy a korábbi városi tanács által hátrahagyott tennivalók elvégzése. Meg kellett alkotni tizenhárom rendeletet (köztük például a tanácsi bérlakások értékesítése ügyében intézkedőt), több, mint hatvan határozatot! S mindezek mellett életre kellett hívni, fel kellett állítani az egységes polgármesteri hivatalt, meg kellett szervezni annak öt osztályát (kettő élén még ma sincs vezető). Mindez csak alapul szolgált a fórum vitájához, amelyre a többi frakciót azért nem hívták meg, mert azok külön találkoztak a lakosokkal. S bár igaz, hogy ez a vita nehézkesen indult, annál izgalmasabb lett később. De nem csupán izgalmas, hanem hasznos is. Mert hamar kiderült: noha elég régen megválasztották a polgármestert, a két alpolgármestert, s a jegyzőt, az indulatok még ma sem csitultak el Kazincbarcikán. Ma is akad, aki úgy teszi fel a kérdést: hogy ha Radó Gyu- láné jó a megyei közgyűlés alelnökének, miért nem volt jó polgármesternek helyben?! A legvilágosabban Tóth István, parlamenti képviselő világított rá erre. Radó Gyulánénak nem mondtak fel, nem buktatták meg. hanem egy legitim, demokratikus választás után az lett a polgármester, akit a legtöbben támogattak a városatyák közül. Ez minden Polgári demokráciában így van, nálunk is, és nemcsak városi, hanem felső szinteken is. Ludányi Attila pedig azóta is bizonyítja — mondták többen is —, hogy nem méltatlanul választották meg. De ha az derülne ki, hogy mégsem jó, visszahívható. De beváltak eddig az alpolgármesterek is. Még többen szóltak hozzá a jegyzőválasztáshoz. Az öt jelölt közül annak idején végül is ketten maradtak (az a hölgy, akit legjobban szerettek volna, a jegyzőválasztásra igyekezve balesetei szenvedett, azért nem lehetett ott...), dr. Tanner Já- Pos, a volt vb-titkár és Tanka Zsigmond. Itt sem vitatta senki dr. Tanner János rátermettségét, felkészültségét, ám többen úgy vélték, túlságosan kötődik a régi rendszerhez, s ezért inkább a jogi végzettség nélküli Tanka Zsigmondra szavaztak. A városban azóta is többen szóvá teszik végzettségét., pontosabban annak hiányát. Csakhogy a fiatalember — a frakciók szerint — megválasztása óta igen Jól dolgozik. nagyszerűen látja el jegyzői feladatát. Sőt, kiderült az is, hogy a pályázatban nem volt kikötve kimondottan a jogi végzettség. Tanka Zsigmondnak pedig államigazgatási főiskolai végzettsége van, ami önmagában is elegendő, de mint hírlik, ő .megszállottan tanul meg minden, munkakörével kapcsolatos újat, s megszerzi majd a jogi végzettséget is. A fórum másik fontos témaköre volt a 20,40 Ft-os, hatósági áras fehér kenyér ügye. Ami Kazincbarcikán is hiánycikk lett, s ami ügyében Tóth István képviselő korábban bizonyos ígéretet!' tett a helybelieknek. Milyen jó, hogy ott volt a fórumon! Hiszen hamar kiderült: nem csupán ígért, tett is, noha ennek még nincs konkrét eredménye. Elmagyarázta, hogy az előírt hatósági áron a kenyérgyáraknak nem éri meg gyártani a 20,40-est, ezért kibúvót kerestek és találtak. Ahhoz, hogy a minisztérium árkiegészítést adhasson a hatósági árhoz, törvénymódosításra volna szükség. A megoldás ügyében ő, valamint két másik választói által ugyancsak érdekelt borsodi képviselőtársa, Balázsi Tibor és Miklós Árpád már két ízben fordultak a miniszterhez, hogy találjanak megoldást hatósági áras kenyér ügyben, Mert az, hogy az olcsó fehér kenyér nincs, vagy, hogy szabadáras legyen ez is, senkiinek, főleg a kispénzűeknek nem jó. ígéretet tett arra: harmadszor is a szakminiszterhez fordul majd a 20,40- es kenyér ügyében, s bízik abban, hogy végre nem eredménytelenül. A lakossági fórum majdhogynem megrázó része volt, amikor Herbolya, lakásainak és lakóinak sorsa szóba került. Az 54 lakást a város 1981-ben a megyei tanácstól „kapta” azzal az ígérettel, hogy valamennyit szanálják, a lakókat elköltöztetik. A szanálásból azonban semmi sem lett, a megye becsaptál Barcikát Herbolyával. Most megnézik majd, hogyan kaphatják meg a még lakható lakásokban élők a bérleményüket ingyen, vagy az élet- veszélyes állapotban levőket mikor lehet elbontani. Szakértőt küld ki az önkormányzat, hogy mindent tüzetesen megvizsgáljanak. Víz, víz, víz! — kiáltják kétségbeesetten Kazincbarcikán (is). A város igen drága vizet fogyaszt más településekkel, például Miskolccal összehasonlítva. Egy köbméter ára 44,80 Ft. Talán lehetne olcsóbb — hallottuk — ha az ÉtRV nem a megye* vízművektől kényszerülne megvásárolni. Több viszont aligha lesz. Ezért elkerülhetetlen itt is a fogyasztás mérése, a személyre szóló fogyasztás utáni díjtételek bevezetése. Igen ám, de ki vej gye meg például a vízórákat? Kinek a pénzén szereljék fel azokat? Egyelőre csak a takarékosság marad, aminek fontosságáról külföldi tapasztalatai alapján beszélt ékesszólóan Ivánfi Jenő alpolgármester. Csakhát, nálunk ma még aligha vezethető be az, ami Bajorországban, vagy Hollandiában mindennapos. Abban viszont igaza van az alpolgármesternek, hogy egyszer valahol el kell kezdeni ... Még hosszan folytathatnánk, mi minden került szóba ezen a jól sikerült lakossági fórumon Kazincbarcikán. Egy gondolatról azonban még a helyszűkére hivatkozva sem feledkezhetünk meg. Ha ez a szép éa lelkes város — mondotta valaki — tovább akar fejlődni, politikai és pártérdekektől függetlenül kell lakóinak összefogni, az önkormányzatban és az egész városban. S erre már van is jó példa: a közelmúltban a Máltai Szeretetszolgálat helyi objektuma ügyében valamennyi párt és frakció azonos álláspontra jutott. Nevezetesen arra, hogy szükség van rá, meg kell oldani, s végül ez sikerült is. Sok ilyen közös élményre, közös sikerre van szükség a város további életében is. (nyikcs) A FÁMA Reklám, Propaganda és Szolgáltató Kft. (székhely: 3531 Miskolc, Kiss Ernő u. 39.), üzletrész átruházására árverést hirdet Az árverésre kerülő üzletrész induló licit értéke: 7 M Ft. A társaságban az üzletrész 49,65% törzstőkehónyatfor képvisel. Az induló licitnél alacsonyabb árverési ajánlat esetén mód van az üzletrész megosztására. A társaság fő profilja:- reklám-, propagandatevékenység, szervezés,- kiállítás-, bemutató-, vásárszervezés, kivitelezés,- dekorációs, grafikai tevékenység,- audiovizuális (fotó, video) tevékenység. Az árverés helye és ideje: Miskolc, Kiss Ernő u. 39. FÁMA Kft. 1991. április 25., 9 óra. Részletes információkért forduljon irodánkhoz! Telefon: (46) 79-174 Telex: 22-3333 ATT: FAMA A FAMA MOST ÖNHÖZ SZÓL! A FÁMA ÖNRŐL IS ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Bankfiókot, lakásokat, üzlethelyiségeket épít a Magyar Hitel Bank. Beépül egy foghíj Miskolcon Beépüli végre Miskolcon a Kazinczy utca 4—6. szám alatti teleik. Mint képünk is mutatja, a munkálatok már korábban elkezdődtek. A Magyar iHi.tel Bank Miskolci Igazgatósága építkezik itt. Üjházy Lászlót, az igazgatóság vezetőjét kérdeztük: — Mit építenék és mikorra fejezik be? — Alapvető célunk a bankszolgáltatások komfortosabbá tétele, az üzletfelek kulturáltabb kiszolgálása. 'Ezért vállalkoztunk egy bankfiók építésére a Kazinczy utcában. Elég lett volna számunkra az ottani területnek mintegy a háromnegyed része i:s, de hogy a város- és az utcakép megfelelő legyen, elvállaltuk a terület teljes 'beépítését. Ebből következően a bankfiőkon kívül 10—14 lakás és 3—4 üzlet- helyiség is készül. Az építkezés várhatóan 240 millióba kerüli. A lakásokat és az üzlethelyiségeiket a későbbiekben értékesítjük, a nyilvánosság bevonásával, megfelelő versenyeztetés, licitálás alapján. Célunk az, hogy az épület minél1 gyorsabban elkészüljön. Széphalmi Iván magánvállalkozó a kivitelező, aki vállalta, hogy ez év végére befejezi a munkáteto- ikat. Mindkét félnék — a banknak és a vállalkozónak is — érdeke, hogy mielőbb elkészüljön az épület. Ebben a rohanó, inflációs világban nem mindegy, hogy mennyibe fog kerülni Ez a gyorsaság természetesen az értékesítésre kerülő épületrészeknél sem közömbös. A magasabb bekerülési költség nagyobb eladási árat jelentene. (faragó) Fotó: Fojtán László Gazdasági programok versenyfutása Nem dől össze az ország, de... A Kupa-program meghirdetése óta egy magára valamit is adó párt nem mulasztja el bejelenteni: most készíti vagy már fe! is tudja mutatni átfogó gazdaságpolitikai programját. Mire ez a nagy nekibuzdulás? Kása Lajos országgyűlési képviselő, közgazdász mondja el véleményét. Az ország gazdasági helyzete nem látszik javulni, s ez a kép bizonyos tényezők romlása és más tényezők javulása egyenlegeként áll össze. A pártok kötelessége, hogy reagáljanak erre a helyzetre. A választások óta eltelt már annyi idő, hogy valamelyest átalakítan- dók, aktualizálandók ezek a programok. A Fidesz figyeli a gazdasági folyamatokat, s véleményformálásakor igyekszik alkalmazkodni azokhoz. Más pártok gyakorlatából annyi látszik, hogy az MDF nagyon eltért választási, ígérgetésekkel tűzdelt programjától. A Kupa-prog- ran reálisabb szemléletű, de még ez sem ad választ arra a kérdésre, hogy melyek lesznek azok a konkrét lépések, amelyek elvezetnek az egyébként nagyon is kívánatos célokhoz, a stabilitáshoz, a forint konvertibilitásához. Az SZDSZ új programot hirdető zászlóbontása érthetetlen lépés. Mindig is hangoztatták, hogy van programjuk. Most kezdjünk azon meditálni, hogy eddig csak blöfföltek, de most tényleg csinálnak programot, vagy volt program, de rájöttek, hogy elavult? Á kormányprogram esetleges hiányosságai okozzák, hogy az eddigi hallgatás után most valósággal tülekednek a programok? — Inkább arról van szó, hogy az első nagy politikai ütközet után a pártok rájöttek, hogy az igazi problémák a gazdaságban vannak, ezekre kell megoldást találni. — A hatpárti tárgyalásokra való felhívás alkalmával a Fidesz egyik indoka az volt, hogy nem indultak be azok a gazdasági folyamatok, amelyek megoldhatnák a legégetőbb problémákat. Mélyek ezek? — Vannak általános és részproblémák. Az általános körbe tartozik a külső adósságállomány kezelése. A mai módon nem várhatjuk, hogy akár középtávon könnyítünk a helyzeten. A folyamatos visszafizetés mellett megoldást keresni, hogy ne fulladjunk meg a tőkekiszippantás miatt. A belső adósságunk mértéke is aggasztó. A keleti export is veszélyes terület. A Németh-kormány hathatós intézkedéseket tett, hogy megakadályozza a fizetés reménye nélküli, Szovjetunióba irányuló szállításokat. Azóta romlott a helyzet, hatalmasra duzzadt a követelésünk, ez nem folytatható gyakorlat. Iparszerkezetünk gondjai, a technológiai elmaradás, az infrastruktúra fejletlensége nem igényel részletezést. A részproblémák is súlyosak. A bankszféra, a mezőgazdaság, az inflációfékezés. ígérték a fizetési sorban állás felszámolását, a csődeljárások könyörtellen megkezdését. Nem hallhattuk azokat az ötleteket, amelyek megoldási variációt kínálnának. — Próbálja megindokolni, miért tartja a kormány kielégítőnek eddigi gazdaság- irányító tevékenységét! — Nem romlott a külgazdasági fizetési pozíciónk, je- ilentősen javult a külkereskedelmi mérlegünk. Itt azonban beszélnünk kell arról a tartalomról, ami ezt eredményezte. Rátalálhatunk egy olyan káros jelenségre, hogy a befulladt keleti piacokra megtermelt árut óriási meny- nyiségben, dömpingáron, nyugati piacra dobtuk. Ez nem ismételhető manőver. Mindenesetre nem omlott össze a gazdaság, valahogyan egzisztálnak a cégek. Ez is felfogható eredménynek, de az világos, hogy egy kormányfő nem állhat oda a nyilvánosság elé azzal, hogy az én hivatalba lépésem óta minden csak romlik, kevés az ötletünk, tanácstalanok vagyunk a megoldást illetően. Egy kijelentést úgy is meg kell vizsgálni, hogy mindig igazat hallhatunk-e a kormánytól. Ez a kormány nem mondhatja ezt magáról, (bp- szerk — krecz)
