Észak-Magyarország, 1991. április (47. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-13 / 86. szám

1991. április 13., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Fogas kérdésekre fogas válaszokat várunk! és a DENTAL-SOFT FOGÁSZATI ÉS PROGRAMFEJLESZTŐ KFT 150 ezer forintos rejtvénypályázata Lapunkban 10 héten • át találkozhatnak szombaton­ként olvasóink az Észalk- Ma gyár ország és a DEN- TÁL-SOFT Fogászati Kft. rejtvénypályázatának ismer­tető anyagával, kérdéseivel. Minden héten más olyan szponzor üzlethelyiségében dob hatók be a lapunkból ki­vágott szelvények, amelyek­nek segítségével a heti meg­fejtők közölt 5000 Ft értékű nyereményt sorsolunk ki. Szponzoraink: Gardénia Il­latszerből! Kft., OTP Rt., Szerencsejáték Rt., Miskol­ci Centrum Áruház, MALÉV Területi Iroda, Fabulon Il­latszerben Kft., Vasvill De­po Belvárosi Kereskedelmi Kft., Zöldért Kertész Áru­ház, Gyógynövény Drogéria, a BIK Kft. Tanácsház tér 16. sz. alatti Háztartási és Illatszer boltja. Mától a Miskolc, Széchenyi u. 66. sz. alatti Gardénia II- latszerbolt Kft. üzletében el­helyezett ládába dobhatják be a megfejtéseket olvasóink, csütörtökön záróráig. Ugyan­itt április 19-én, pénteken 14 órakor 5 darab, összesen kb. 5000 Ft értékű ajándék­csomagolt sorsolunk ki. A helyes megfejtők mindegyi­ke továbbjut a következő fordulóba. Mint ismertas, a 10. hét után a mindvégig eredményesen szereplő meg­fejtők között a DENTAL- SOFT mintegy 100 000 Ft ér­tékű díjait sorsoljuk ki. Re jt vény pá I váza t 2. forduló TANÁCSOK A KISMAMÁKNAK Mór kisgyermekünk születése előtt gondolnunk kell fogainak fejlődésére, későbbi épségben tartására. Először is egy tévhitet szeretnénk eloszlatni: a terhesség kö­vetkeztében nem törvényszerű a fokozott fogromlás. Helyes táp­lálkozás és a fokozott szájhigiénia megelőzheti azokat a prob­lémákat, amelyeket oly gyakran hallunk kismamáktól, hogy a terhesség alatt romlottak el a fogai. Másik gyakori tévhit, hogy a szuvasodásra való hajlam öröklődik. A leghatározottabban mondhatjuk, hogy ez nem így van. A táplálkozási és higiénés szokások azok, amiket a gyermek is átvesz, azt a látszatot kelt­ve, hogy szuvas fogai öröklődés miatt vannak, nem pedig a szü­lőktől átvett szokások miatt. Igaz, hogy a terhesség idején hormonális hatás következtében nő az erek falának áteresztő képessége és ennek következtében az ínygyulladásra való hajlam, ami közismert, sok panaszt okoz a kismamáknak. Az ínyduzzanat és vérzékennyé válás megelőz­hető vitamindús étrenddel, gondos fog- és szájápolással. Na­gyon kell vigyázni arra, hogy az így vérzékennyé és fájdalmassá vált ínyt kíméletesen, de fokozott gonddal tisztítsuk, hogy meg­akadályozzuk az ún. lepedők rárakódását a fogakra. Ez a lepe- dék a benne lévő savakkal, baktériumokkal idézi elő a szuva­sodást. Amennyiben a lakóhelyen az ivóviz fluortartalma a kívánatos­nál alacsonyabb, javasolt a terhesség idején napi 1 mg fluor szervezetbe juttatása. (Dentocar tabletta). Ugyanakkor közismert tény, hogy a terhesség idején megváltozik az anya táplálkozási szokása, lényegesen több cukrot és édességet fogyaszt és ezt gyakrabban az étkezések között teszi. Az elhízásról nem beszél­ve, a fogszuvasodás szempontjából ezek a közbülső étkezések a legveszélyesebbek. A születendő gyermek fogai (kivéve néhány ritka fejlődési rendellenességet) épen bújnak ki és csak az élet folyamán vál­nak szuvassá külső tényezők hatására. Helytelen az a gondolkodás, hogy a tejfogazatnak nincs kü­lönösebb jelentősége, mert az úgyis kihullik, elég ha a maradó fogakra vigyázunk. Nagyon fontos tudni, hogy a tejfogak jo vagy -•ossz volta igenis meghatározza a maradó fogazat állapotot is egy egész életre. Kérdések: 1. öröklődik-e a rossz fogazat? 2. Miért vérzékenyebb a terhesség alatt a foginy? 3. Miért kell a tejfogazat állapotára ügyelni? Kivágandó szelvény Válaszok: 1 2. 3. Név: Lakcím: Levéltári titok Á tyúkperek és a történelem Falusi pillanatfelvétel Fotó: Laczó József Alapos, tudományos igényű munka, részletes bevezető tanulmánnyal, különböző mutatókkal, térképmelléklet­tel. A történészeik, nyelvé­szek kutatómunkájának nagyszerű forrása lehet. Ez­zel a véleménnyel tettem le az első átlaipozgatás után Tóth Péter munkáját, a Bor­sod -Ab aű j -Z emplé.n Megye i Levéltár kiadásában megje­lent Zemplén vármegye köz­gyűlési jegyzőkönyvei című kötetet. Az 1558 októbere és 1560 decembere között keletke­zett jegyzőkönyvek eredeti­leg latinul íródtak, ám a tartalmi ikivonatok segítsé­gével bárki nyomon követ­heti ennek az időszaknak zempléni eseményeit, és vár­hatóan rövidesen megjelenik a kötet folytatása is. „A cé­lunk az — írja az előszó­ban a szerkesztő, Csorba Csaba —, hogy az 1990-es években — ha a pénzügyi feltételek lehetővé teszik — a kötetek gyors egymás­utánban kövessék egymást. 1991-ben szeretnénk Borsod 1577—1582 közötti jegyző- könyvi bejegyzéseit megje­lentetni, Gömör jegyzőköny­vei első éveit, s reméljük, hogy elkészül Zemplén kö­vetkező kötetének kézirata, amely az 1561—1565 közötti bejegyzéseket tartalmazza. Miskolc város jegyzőköny­vei 1601—1711 közötti be­jegyzéseit is szeretnénk közzétenni egy kötetben. A továbbiakban kerítenénk sort Abaúj és Torna jegyző­könyvei közzétételére. Ha ilyen ütemet nem is lehet az évtized végéig tartani, re­méljük, hogy az egyes vár­megyék esetében eljutha­tunk a szövegek megjelen­tetésében az 1600. évig.” Nézzük ezek után a jegy­zőkönyveket ! Miről esett szó .közel ötszáz évvel ez­előtt a vármegye közgyűlé­sein? Itt döntöttek a 'köz- igazgatási, jogi, kormányza­ti és önkormányzati kérdé­sekről. Történetírásunk meg­bízható, és immáron köny- nyen hozzáférhető forrásai ezek .a jegyzőkönyvek. De mivel a korábbi, hiteles helyek szerepét is átvette a közgyűlés, a legtöbb bejegy­zés peres ügyekről szól. Erőszakos cselekedetek, ve­rekedés, veszekedés, sérte­getés, birtokháborítás, job- bágyszöktetés... Mindjárt az első bejegyzésben is ar­ról olvashatunk, hogy pósai Pólyák János1 Szent Berta­lan apostol ünnepén „ke­mény ütleggel lllétte Possay Erzsébetet, anélkül, hogy a sértett okot adott volna 'ar­ra.” Aztán egy későbbi jegy­zőkönyvből kiderül, hogy a viszály már korábban el­kezdődött Pólyák János nemcsak az asszonyt, hanem férjét is megverte, sőt, ki tudja miért, 'annak vetését is felszántotta. De ennél lényegtelenebb­nek tűnő sérelmekkel is a vármegyéhez fordultak ele­ink. Súlyos szidalmazásnak számított, ha valakit eret­neknek, vagy törökkel cim- borálóniak nevezték. A kö­vetkező eset is a várme­gyei írásbeliségnek köszön­hetően maradt fenn: „Pe- lejthy... amidőn a Szent Dénes ünnepe előtti vasár­napon (október 2-án) Zemp­lén opp id untba igyekezett, hogy a nemesség gyűlésén részt vegyen, a nevezett Pe- lejthey Bálint őt, tulajdon fivérét mód nélkül való szi­dalmakkal és becstelenítö szavakkal illette, s azt is mondta, hogy »'kurva szült téged-«. A protestáló mind­ezt .meg is tudja 'bizonyítani Pelejthey Bálint szolgáival.” Nem lehetett könnyű igazságot tenni- évszázad-óik­kal ezelőtt sem! Mégis a legelgandolkodíatöbb az, hogy amíg ezekkel a peres ügyekkel emésztették -magu­kat őseink, az országban folyt a török elleni harc ... (Klip) Valamikor nagy becsülete volt azoknak a nádasoknak, amelyek a megyénk területén levő folyók, a Tisza, a Bod­rog mentén, valamint a Talk- taközben találhatók. Házak, gazdasági épületek, falusi jég­vermek fedésére használták. Amilyen becsülete volt en­nek a szinte ingyenes építő­anyagnak, ugyanolyan be­csület övezte az azzal dol­gozókat, a nádazómestene- két. Az idők folytán azon­ban a kevésbé tűzveszélyes tetőfedő, a cserép elterjedé­sével a nád kiszorult a hasz­nálatból, s kiöregedtek azok a mesterek is, akik még ér­tették ezt a mesterséget. Csaknem „hiányszakma” lett a nádazó. Most azonban a jelek sze­rint reneszánszát éli megint a nád. Erre mutat, hogy megyénkben kisvállalkozás­ként az idei télen már mintegy 40 hektárnyi terü­leten aratták le. Elsősorban a Bodrogköziben, Cigánd, Kenézlő, Bodroghalom és Karosa környékén, valamint a Barnád mentén Ingncson, illetve a Talktaközbeh vág­ták ,a nádat. Ez egyúttal új munkalehetőséget is te­remtett. A minőség alapján meghatározott területeken kézzel, de géppel is dolgoz­tak a kisvállalkozás embe­rei, akik a kitermelés során, mintegy 10 ezer nádkévét készítették. A nádat ipari célra és tetőfedésre használ­ják majd fel.- Mert a „ké­szítmény” nyugati exportra megy. Németországban és Hollandiában talált vevők­re, akik igen szigorú szab­ványt állapítottak meg. Ezéknek a kisvállalkozás meg tudott felelni, s így már a harmadik fcamionra- kományt indították útba a megnendélőiknék. A „learatott” terület most újrasarjad, s az idei tapasz­talatok alapján a kiterme­lést jövőre tovább kívánják -szélesíteni. Fenyők alatt kopjafák Ez a vidék nem fenyvesek, hanem gyümölcsfák, nyárfák, öreg diófák tája, amelyen a Hernád is lassú alföldi fo­lyóként kanyarog. Csendes, alig mozduló inkább állagu­kat őrző falvak. Kískinizs, Nagykinizs, ahol az út T- olakjának hosszú szárával szemben gyönyörű, három fa­lut kiszolgáló orvosi rendelő és szolgálati lakás zárja le a távoli hegynek futó tekin­tet elől a tért. Egy-két kő- hajításnyira jobbra, már Nagykinizs vadonatúj csalá­di típusházai között fut a kocsi, — illetve hát ember legyen a talpán az az ide­gen, aki meg tudja monda­ni, hol kezdődik itt pontosan az egyik falu és hol végző­dik a másik. A helybeliek persze tudják, s minden irányból a nagy­kinizsi régi iskola felé igye­keznek. A hír szerint most érkeznek a katonák is. Busz hozza őket Miskolcról, mert­hogy hál’ istennek ritka erre­felé a katona, hacsak neny szabadságra érkezik valame­lyik szolgálati idejét töltő helybéli legény. Mert termé­szetesen Nagykinizs most is ad honvédet a hazának. Nem túl sokat, - annyit amennyi lélekszámúból kite­lik. Az első világháborúban ha a jeltelen fejfák száma után igazodunk, tizenöt hősi ha­lottja volt a falunak, amiről csak akkor tudjuk meg mek­kora veszteséget jelenthetett amikor azt is megtudjuk, hogy most, eggyel kevesebb gyermek jár itt iskolába, mint az akkor elesett kato­nák száma. A: Rózsa utca, és a Hernád utca kereszteződé­sénél kialakított kis szimboli­kus sirkert közepén különben, ugyancsak növekszik egy fe­nyő. örökzöld, mint a hősök emléke, s növekedésében, te- rebélyesedésében tiszta szív­vel szeretnénk a ma itt élők­re vonatkoztatható szimbólu­mot látni, A világháborús hő­sök sírkertjének csinosítása, 3 kegyelethez méltóvá tétele most folyik. Feltételezhetően a szimbolikus sírokban pihe­nők neve is felkerül az em­lékmű központi kövére, s megszületik itt is a magyar falvak, magyar emberveszte­ségeinek hazaszeretetet erő­sítő emlékműve. A hazaszeretetnek Nagyki­nizs amúgy sem akármilyen jelét mutatta már eddig is. Nem külsőségesen, hanem áldozataival. És nem is csak azzal a 15 világháborús hő­si halottal, akiknek emlék­műve mellett az érkező ka­tonákkal együtt kissé elidőz­tünk. Az emlékmű mellett, bent a régi iskola udvarán ugyan­is áll egy másik, ugyancsak fiatal növekvő fenyők árnyas oltalmában, három kopjafá­val. Szabó József 12 eszten­dős ifjú, de inkább gyerek­honvéd emlékére állították ide ezeket, aki a falu szü­lötte és árva bojtárgyerek­ként állt be katonának. Szim­bolikus sírját április 4-én egy idő óta mindig megkoszorúz­zák. Amikor ott jártunk, szin­tén április 4-e volt. Nem az, amely majd félévszázadon át kötelezően zászlódíszbe öl­töztette a falut, hanem az, amely Szabó József nagyki­nizsi gyerekhonvéd tápióbics- kei halálának napja. Az 1848-ban kezdődött szabad­ságharc egyik jeles csatájá­nak, a tápióbicskei csatának évfordulója, amely a győze­lemért cserébe, — áldozatul - Szabó József gyerekhon­véd életét is követelte. A győzedelmes tavaszi hadjá­ratban — sajnos nem sok ilyen pillanata van történel­münknek - elesni, így utó­lag, 12 éves korban is dicső­ségnek, hősiességnek számít. Az akkori jelenben viszont már csak Szabó József élet­kora miatt is — tragédia volt. Tragikus, hogy meghalt, mi­előtt teljesülhettek volna ál­mai. Sorsa ebben minden utána élő magyar korosztály sorsához is hasonlított. Ezért állítható ma is, az ifjúság elé példaképnek. Ezen az évfordulón meg­lepően sokan voltunk a nagy­kinizsi iskola udvaron. A Fegyverzeti Főnökség egyik alakulata Bakk Sándor őr­nagy vezetésével, amely a diszsortüzet adta. — A Szent Anna plébánia Hunyadi Já­nosról elnevezett cserkész- csapata Szegedi Kálmán káplán cserkészparancsnok vezetésével, amely Petőfi Tiszteljétek a közkatonákat! című versével adta meg a kis ünnepség alaphangula­tát. De ott volt a KDNP kép­viseletében Kobold Tamás, Miskolc alpolgármestere, Ju­hász Endre, általános iskolai igazgató és Kádas István ta­nár, akik az egész ünnepsé­get szervezték. Ott volt Mé­száros József esperes, és Kölönte Sándor, református lelkész, a helyi és az inán-; esi kereszténydemokraták és a halmaji általános iskola, a falu apraja nagyja és öre­gei, akik a Himnusz, a Szó­zat és a székely himnusz el- éneklésével tisztelegtek a fa­lu legfiatalabb hősi halottjá­nak emléke előtt. Szép, felemelő, bennsősé- ges ünnep volt április 4-én Nagykinizsen. Egyházak, in­tézmények, pártok koszorúz­tak a magyar nép történel­méhez fűződő olyan esemény évfordulója alkalmából, amellyel szemben semmilyen kifogást nem emelhet senki. Nem is emelt. Szabó József a tápióbicskei győztes csa­tában hősi halált halt gye­rekhonvéd a haza ellensé­gei ellen ment önként a harc­térre. Ő még tudta, kik a ha­za ellenségei. Ezért örök di­csőség illetheti a magyar if­júság szemében. ★ Április 4-én Tápióbicskén is megemlékeznek Szabó Jó­zsef gyerekhonvéd hősi ha­láláról. 109 évvel ezelőtt Fe­jér István főbíró és felesége egy alapítványt hozott létre, amelyből ezen a napon min­den gyerek egy zsemlét kap a Szabó József vére öntözte tápióbicskei földön termett búzából. Ne szégyelljük ki-, mondani, csodálatos embe­rek, csodálatos hagyomá­nyok éltek és reméljük élnek, még ezen a földön . . . Gyöngyösi Gábor Learatták a nádat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom