Észak-Magyarország, 1991. április (47. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-02 / 76. szám

KÜ9 XLVII. évfolyam, 76. szám 1991. április 2. Kedd Ära: 5,80 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Nagykabátok, sálak, kissé fázás emberek. A virágok közül még csak kevés merészke­dett elő, a tavaszi nap inkább magára húz­za a felhőket, mintsem szétszórná. _ Korán ér­kezett az idei húsvét, de... megérkezett. A nagykabátok zsebében mégiscsak kölnivíz la­pul, a gyerekeknél a melég dzseki alatt ün­nepi öltöny díszük, egyiknél-mqsiknál a biz­tonság kedvéért fonott kosár. Locsolkodós tavaszünnep volt tegnap, a hagyományos, vidám és szépséges húsvét­hétfő, mely alkalomból mégiscsak került va­lami az ünnepi asztalra. Ajtónyitásra locsol- kodókat váró lány, a sonkás, tojásos asztal­hoz ültetve pedig vendég. Elhangzottak rig­musok is, tréfás versikék kertész legényről, kék ibolyáról, öntözni való virágokról, jelez­ve: végérvényesen vége a télnek, itt a meg­újulás. (Képeink tegnap készültek Miskolcon.) Szabad-e locsolni? Szabad Csak itthon legyenek. A kosárra való tojás a zöld füvön díszelegve várja az arra érde­meseket. (Folytatás a 8. oldalon.) A pápa húsvéti üzenete II. János Pál pápa húsvéti üzenetében felemelte szavát a (még mindig) elnyomott népekért, elítélte az öbölbeli háborús fejle­ményeket, és a fegyverkereskedelmet. A Szent Péter Bazilika sárga virágfüzérrel és vörös drapériá­val díszített erkélyéről a pápa 55 nyelven mondta el húsvéti jó­kívánságait a Szent Péter téren összegyűlt tízezreknek és azok­nak a millióknak, akik a világ több mint 50 országában a tévéké­szülék előtt figyeltek szavára. A pápa egyebek közt arab, tamil, urdu, szuahéli és albán nyelven szólalt meg. Kiemelten üdvö­zölte a történelmükben ezen a vasárnapon első Ízben szabadon választó albánokat, akiket vallásuk szabad gyakorlására buz­dított. Az egyházfő felszólította a hívőket, hogy örvendezzenek a „fénynek, az erőnek és a reménynek ezen a napján, amely visz- szavonulásra készteti a sötétséget — azt a sötétséget, amely nem is oly régen árnyékot vetett az egész emberi közösségre". (Ezzel Kuvait Irak általi megszállására, illetve a nyomában kirobbant háborúra célzott.) „A mindannyiunk által remélt társadalom csak olyan nemzetközi renden alapulhat, amelyben a törvény és a szabadság mindenki számára oszthatatlan" - hangoz­tatta. A pápa kérte, hogy hallgattassék meg az elnyomót népek hangja, amelyek régóta hasztalanul hangoztatják vágyukat a méltóságra, az igazságosságra és a szabadságra. A szenvedő, elnyomott népek közül külön is kiemelte a palesztinokat, a liba­noniakat és a kurdokat. Felszólította a „nemzetek vezetőit", hogy mondjanak le a busás hasznot hozó fegyverkereskede­lemről. Kérte, hogy a világ nyújtson nagyobb támogatást a több sza­badságért és demokráciáért küzdő afrikai, ázsiai és latin-ame­rikai népeknek. „A Balti-tengertől a Földközi-tengerig és a világ más tájain nem mindig lelt visszhangra a népek azon kíván­sága, hogy tiszteletben tartsák azonosságukat és jogaikat" - mondta a pápa. (Az ukrán katolikusok feje épp szombaton tért vissza Ukrajnába, hogy újjáépítse a sztálinizmus alatt betiltott, Gorbacsov alatt ózonban újjászületett egyházát.) Tudósítók megviseltnek látták a pápát, akinek alig volt ideje az alvásra, mert az amúgy is rövidebb éjszakán hajnalig tartó gyertyafényes virrasztáson vett részt, majd délelőtt a Szent Pé­ter téri szabadtéri misét kellett celebrálnia. iisiSiiÄi! mmmm Cél: a lakosság és értékeinek biztonsága Ismétlődő éjszakai razziák Miskolcon Mennyből az orvos Március 8-án éjszaka a je­lek, szerint, új fejezet kezdő­dött a Miskolci .Rendőrkapi­tányság életében. Ekkor tar­tották meg ugyanis az első nagyszabású éjszakai razziát, melynek során a város rend­őrsége valósággal megbéní­totta a tisztességtelen embe­rek életét. Az akció hátteré­ben Boross Péter, belügymi­niszter felhívása állt, mely­ben utasította az ország va­lamennyi rendőrkapitánysá­gát, hogy az addigi szemlé­lettől eltérően határozott, ke­mény és támadójeliegű rend­őri fellépéssel gátat kell szabni a bűnözés sajnálato­san nagymértékű terjedésé­nek. Ez volt tehát március ele­jén. Mint azt a városi kapi­tányság vezetői akkor meg­ígérték, nem egyszeri akció­ból van szó, hanem megfon­tolt és összehangolt rendőri intézkedések sorozata vette kezdetét. A folytatásra nem kellett sokat várni, ám az előző rendőri megmozdulás­sal szemben ez a razzia már egy egész héten keresztül március 25-től 29-ig tartott. Lapunk március 28-án, csü­törtökön éjszaka kapcsoló­dott az eseményekhez. A 22 órakor kezdődő eligazításon > *már Miklós rendőr alezre- c es. a bűnüldözési osztály vezetője elmondta, hogy el­sősorban az úgynevezett otazó bűnözők kiszűrése a cél, akik ma már egyre többször vidékről is be-be- látogatnak a városba por- tyázni. Mindemellett foko­zott figyelmet kért a boltok, butikok és áruházak kör­nyezetében, valamint a par­kolók körül. Az eligazítás után a jár- öregységek hamar elfoglal­ták állásaikat, s megkezdő­dött az érdemi munka. A városba be- és onnét kifelé tartó valamennyi autót el­lenőriztek, a gyalogosokat igazoltatták. Bár az akció elején úgy tűnt, hogy egy csendes, hétköznapi éjszaka elé nézünk, a járőrök éjfélig több családi perpatvarhoz és gyanús ajtófeszegetésekhez vonultak ki. Körülbelül ll.30-kor megszólalt a rádió járőrautónkban, miszerint az egyetemi elágazásnál lévő egyik raktártelepen betörés van folyamatban. A percek alatt helyszínre érkező rend­őrök a három betörőből egyet még a helyszínen, me­nekülés közben elfogtak, míg két társát közel negyedórás üldözés után a hejőcsabai futballpálya melletti épület udvarán sikerült kézre kerí­teni. Éjfél után azonban gya­korlatilag elcsendesedett a város. Az akció végén hajnali négy órakor dr. Tuza László, a városi rendőrkapitányság (Folytatás a 8. oldalon) XVI. Országos Grafikai Bieooálé A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium, Borsod- Abaúj-Zemplén Megye ön­kormányzatú Hivatala, Mis­kolc Város Polgármesteri Hivatala, a Magyar Képző­művészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Köz­társaság Művészeti Alapja é.s a Miskolci Galéria 1991. decemberében rendezi meg Miskolcon a XVI. Országos Grafikai Biennálét. Célunk, hogy a kiállítás teljes ké­pet adjon a kortárs ma­gyar grafika jelenlegi hely­zetéről. eredményéiről, al­kotói útjairól, a hazai és az európai művészetben betöl­tött szerepéről. Bemutatko­zási lehetőséget biztosítunk a sokszorosított grafika va­lamennyi ágának, a hagyo­mányos. kézműves jellegtől a legújabb eljárásokig. A biennáléra beküldhető két évnél nem régebbi, or­szágos kiállításon még nem szerepelt és eddig még ke­reskedelmi forgalomban nem lévő, sokszorosított el­járással készített (minimum 5 példányban előállítható) nyomat. A biennálén egy művész maximálisan 3 mű­vel szerepelhet. (A soroza­tok minden egyes darabját külön műnek tekintjük.) Minden műből 1 darab, sza­bályosan aláírt E A jelzésű nyomatat lehet beadni, ke­ret nélkül. paszportuban vagy védőpaszportuban. Aláírás a következő módon: lemezen kívül, ceruzával. Balra lent: a mű címe, technikája, évszám; közé­pen: ha művészlenyomat. (Folytatás a 2. oldalon) „Ti emberek! Vagytok együtt m'int barátok, tehát egymást segíteni kívánjá­tok! Akiknek ma voltál megszabadítója. majd hol­nap az lehet életed megtar­tója..." — írta e sorokat 1820-ban Kováts Mihály A hirtelen halál veszedelmé­ben való segedelem című munkájában. Igaz ugyan, hogy a gyakran hirtelen ha­lállal járó egészségkároso­dás korunkban vált igazi népbetegséggé (elég ha a közlekedési balesetekre vagy a gyakori szívinfark­tusra gondolunk), de a mentésügy kezdetei az em­beriség egyetemes történel­mének múltjába vesznek. Az oxyológia (.sürgősségi nrypstan) napjainkban már külön tudományágat alkot. A gyors felismerés és a gyors beavatkozás a mentő- munka lényege. Hazánkban először Te­mesváron. 1886-ban, majd egy évre rá Budapesten alakult önkéntes mentő egyesület. Az utóbbi negy­ven évben a mentésügy fel­adatait egyedül az Országos Mentőszolgálat látta el, de ma már más egyesületek, alapítványok segítenek meg­osztani a terheket. Az Aerocaritast is az ér­telmetlen halál elleni tenni- alkarás hívta életre és mil­liók támogatásává! segíti a rászorulóikat helikopteres és földi mentőrendszerével. Ebben az évben négy, be­tegszállításra alkalmas heli­kopter kezdte meg tevé­kenységét Szolnok. Miskolc. Székesfehérvár, Szeged vá­rosából kiindulva 80—100 km sugarú körzetben. A második félévben Hajdú- Bihar, Baranya. Zala és Győr-Sopron megyében újabb négy mentőhelikopte­rük áll szolgálatba. Képünk: Az Aerocaritas szovjet katonai gépből újon­nan átalakított, sebesült- szállító helikoptere a buda­pesti Hősök tere fölött (MTI fotó). Hűvös húsvét

Next

/
Oldalképek
Tartalom