Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-11 / 59. szám

XLVK. évfolyam, 59. szám 1991. március 11. Hétfő Ára: 5,80 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Dr. Horváth Balázs, az MDF ügyvezető alel- höke beszámolóját tartja. Mindkét napon majdnem telt ház volt, a konferenciának otthont adó Sályi-te- remben. (Laczó József felvételei) Baker közel-keleti alia A kuvaiti emir szomba­ton James Baker amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén ígéretet tett arra. hogy országában de­mokratikus kormányzást ve­zetnek be. és kilátásba he­lyezte Kuvait és Izrael kap­csolatainak rendezését. Dzsá- bir el-Ahmed el-Dzsábir esz-Szabah a szaúd-arábiai Taifban találkozott a közel- keleti körúton lévő ameri­kai külügyminiszterrel. A hivatalos tárgyalások után az emir újságíróknak elmondta, hogy a demokra­tikus kormányzás bevezeté­sének biztosítéka a kuvaiti ellenzék képviselőivel kö­tött tavaly októberi megál­lapodás. A háború utáni rendezés kapcsán az emir elmondta, hogy Kuvait fontolóra veszi Izrael elismerését, ha tel­jesülnek az arab országok és Izrael közötti vitás kérdé­sekkel kapcsolatos ENSZ- határozatok. * Az iraki síita felkelők el­foglalták Bászra város köz­ponti rádióadóját: mérnöke­ik rendbehozták a háború­ban megrongált berendezé­seket és működésbe hozták az adót. Ezt állította szóvi­vője útján szombaton az iraki ellenzék egy teheráni székhelyű szervezete, az Ira­ki Iszlám Akció. Tőle származik az a hír is, hogy a Köztársasági Gár­da katonái az utóbbi na­pokban csapatostul álltak át a felkelők oldalára — csu­pán Nadzsaf városában tíz­ezren. Támogatják a világkiállítást Hazánk helyzete, jövője — MDF-es szemmel Szombaton és vasárnap or­szágos gazdasági konferenci­át rendezett Miskolcon, egye­temünk Sályi-előadótermében a Magyar Demokrata Fórum Országos Központja. A több­száz résztvevőt Csoba Tamás, Miskolc polgármestere üdvö­zölte, majd dr. Horváth Ba­lázs, az MDF ügyvezető alel- nöke mondott megnyitót, tar­tott beszámolót. Bevezetőjében arról szólt, hogy amikor 1989 végén az MDF programján dolgozni kezdtek, fő célként jelölték lieg a békés, zökkenőmen­tes rendszerváltást. Cél volt az is, hogy a koalíciós kor? hiány programja azonos le­gyen az MDF gazdasági Programjával, abban az, MDF logikája érvényesüljön, hlég ha nem is fedik min­denben egymást. A kor- hiányzat azonban két nagy hibát követett el. Az egyik: hem alakított ki megfelelő kapcsolatot a sajtóval, nem alkotta meg a parlament a Sajtótörvényt. A másik: kor­hiányon belül több gazda­ságpolitikai elképzelés üt­között, amelyek semlegesí- 'ették egymást. Ezek követ­kezményei lettek később bi­zonyos strukturális és sze­mélyi változások. Most azon­ban — mondotta szó szerint — a kocsit a lovak már egv- irányba húzzák. A parla­ment és a kormány idei jog­alkotási tevékenysége — több mint félszáz törvény vár még megalkotásra és módosításra 1991-ben! — után reális jövőkép lesz előttünk, elindulhatunk az. Európába vezető úton. A konferencia előadások­kal folytatódott. Ezek sorát Széles Gábor, az MDF Or­szágos Elnökségének tagja nyitotta meg, aki az MDF IV. Országos Gyűlés Gaz­dasági Szekciója által kidol­gozott 23 pontos határozat megvalósításáról adott szá­mot hallgatóságának. A ha­tározat rövid és hosszútávú intézkedések összessége, a felelősök megjelölésével, s azt az MDF Országos El­nöksége is elfogadta. Létre jött az MDF nyolc fős, fő­ként szakemberekből álló ügyvezető elnöksége, elin­dult útjára több, széles nép- lömegeket érintő intézke­dés (például tej, hús. ben­zin ügyben), megkezdődött az alulról jövő kezdemé­nyezések továbbítása a mi­nisztériumok felé. De e te­vékenység egyik része volt például a Kupa-program megtárgyalása, minősítése is. Az azóta kormányprog­rammá előlépett Kupa-prog­ramról már maga a pénz­ügyminiszter szólt, részlete­sen. E program 1991 és 1994 között biztosítja a ma­gyar gazdaság működőké­pességét, az átalakulást, s a fejlődést. Alapcélja — mu­tatott rá a „szerző” — a szociális piacgazdaság ki­alakítása. Ennek három alapfeltétele van, így a tu­lajdonosi és a tulajdonszer­kezet megváltoztatása, erős külgazdasági stratégia kül­földi tőkebevonással páro­sulva, valamint a szegény­ség elleni küzdelem — mondta dr. Kupa Mihály.— Az első két esztendő leg­fontosabb tennivalója a gaz­dasági rendszerváltás és a piacgazdaság működési fel­tételeinek megteremtése, a másik két évben pedig a gazdasági fejlődés megala­pozása, a kiegyensúlyozott növekedés és a világgazda­sághoz való csatlakozás. Je­A Miskolci Egyetemen Ásványok fesztiválja Sem a szakértők, sem a laikus szép­re vágyók nem csalódtak az immár három napossá bővült IX. Miskolci Ás- ványfesztiválon. Az Ural különleges, szemkápráztató kincseiből rendezett ki­állítás mesés világba kalauzolta a lá­togatókat, s aki valaha látta a Rézhe­gyek királynőjét a mozikban, óhatat­lanul az ő birodalmában érezte ma­gát. (Folytatás a 8. oldalon) lenleg legfőbb ellenségünk az infláció, amelyet 1992 végére megfelelő szintre mérsékelhetünk, s akkor kö­vetkezhet a forint konver­tibilitásának megteremtése. Dr. Kupa Mihály szerint leghamarább 1996-ban, leg­később 2001-ben csatlakoz­hatunk ily módon az Euró­pai Gazdasági Közösséghez, olyan minőségi változásokat foganatosítva. amelyekkel általánossá tudjuk tenni ha­zánkban a piacgazdasági vi­szonyokat. Újabb miniszter, Siklós Csaba, a közlekedési, hír­közlési és vízgazdálkodási tárca vezetője lépett mikro­fonhoz, aki közlekedési és (Folytatás a 2. oldalon) Magyar delegáció Strasbourgban Az Európai Parlament (az Európai Közösségek parlamentié' meghívására vasárnap délelőtt Strasbourgba utazott a magyar Országgyűlés küldöttsége. A delegációt Hörcsik Richárd, az MDF képviselője vezeti, tagjai: Békési László (MSZP), Bélafi Antal (FKgP), Eke Károly (független), Hegedűs István (Fidesz), Papp Lehel György (MDF), Rótt Nándor (KDNP) és Tardos Már­ton (SZDSZ. Az utazás célja — az EGK-val várhatóan a jövő évben aláírásra kerülő társulási szerződés szellemében — az intézményesítendő parlamenti kapcsolatok kialakítása és a ma­gyar törvényhozás tevékenységének közelítése (elsősorban gaz­dasági területen) az európai normákhoz. A küldöttség találkozik Enrique Baron Crespo-val, az Európa Parlament elnökével, tárgyalásokat folytat az Európai Parlament magyar ügyekkel foglalkozó állandó delegációjával, melyet- Habsburg Ottó vezet, továbbá találkozik az EP politikai cso­portjainak és bizottságainak képviselőivel. (MTI) Á jókor érkező segítség Átadták a Gondviselés Házát Kazincbarcikán Fellobogózott házak sora között vezet az út Kazinc­barcikán a Gondviselés Há­za felé, ahová most sokan igyekeznek, ezen a szombat délelőtti órán. Bent az épü­letben, amelyik nemrégen még a helyi Áfész irodái­nak adott helyet, most lázas készülődés folyik, a termek­ben kipirult arcú diákok próbálják meglepetés műso­rukat. Ezalatt a közeli római ka­tolikus templomban még tart a szentmise és amint ilyen jeles alkalmakkor len­ni szokott, a nagy érdeklő­dés miatt kint rekedtek hangszórón keresztül hall­gatják a misét. A vendége­ket. Csilla von Boeselager bárónőt, a Máltai Szeretet­szolgálat szekcióelnökét: Kozma Imre plébánost, a rend lovagját; dr. Isépv Ta­más igazságügy minisztériu­mi államtitkárt és dr. Csi­ba Gábort a szolgálat mis­kolci csoportjának vezetőjét. Juhász István plébános a Magyar Máltai Szeretetszol­gálat barcikai csoportveze­tője köszöntötte. Kozma atyának a vámos és a farizeus történetére épülő szentbeszéde arra in­tette a hallgatóságot, tanul­junk meg mindannyian a sa­ját portánkon sepregetni. végezzük a ránk bízott mun­kát alázattal. Majd arról beszélt, hogy a Máltai Sze­retetszolgálat segítő kezét nyújtja a rászorulók felé. hogv legkevésbé érezzék magukra maradottságukat. Dr. Isépy Tamás államtitkár Csilla von Boeselager bárónő, a szolgálat szekcióelnöke (Folytatás a 2. oldalon) ^ barcikai Gondviselés Háza a rászorulók menedéke

Next

/
Oldalképek
Tartalom