Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-09 / 58. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 8 1991. március 9., szombat Korkos Jenő: Tél o pusztán Várostörténetünkből 1828. júniusában nevezetes esemény színtere volt Miskolc. A híresen magyar hazafiként ismert kancellár, gróf Reviczky Ádám főispá- ni beiktatására készült Borsod. A vármegye és Miskolc polgársága olyan pazar ünnepséget rendezett, amilyenre ebben a régióban sem azelőtt, sem azóta nem volt példa, amiről még sokáig beszéltek országszerte. Volt díszmenet, ágyúszó, a városban több helyen pompás diadalkapuk, mindenütt: virágözön, zászlók, koszorúk, ünnepi ruhába öltözött emberek. A köszöntő beszédeket — amiket a város határán, a diadalkapuknál és a megyeházán mondtak el — Barkóczy László esperesplébános, Palóczy László főjegyző, Pyrker László egri érsek, Vay Ábrahám alispán és az egyházközségek vezetői tartották. Az egyik legemlékezetesebb üdvözlés az izraelita hitközség részéről hangzott el. A városba vezető Forgóhíd közepén egy hatalmas, .nyolc oszlop által tartott győ- zedelmi kaput állítottak fel az országcímerrel, a királyi pár, Reviczky Ádám és Pyrker László hatalmas arcképeivel, a vármegye címerével, virág- és gyümölcskosarakkal, 1500 mécsessel, ékesítve. A kapu két oldalán egyformán felöltöztetett kislányok álltak a rabbival az élen virágcsokrokkal. A bevonuláskor énekkar köszöntötte az érkezőket, majd ékes magyarsággal megírt beszéd és az üdvözlő vers következett. Az alkalmi költemény szerzője nem volt jelen. Julius Leopold Klein akkor már, Bécsben járt egyetemre. Ott kapta meg levélben a felkérést a vers megírására. A feladatot hamarosan megoldotta és hazaküldte levélben a költeményt — magyar, német, latin, görög, héber, francia, olasz, angol és spanyol — nem kevesebb mint kilenc nyelven. A pompás, külsőségekben gazdag főis- pámi beiktatás egyik fénypontja lett ez a bravúr, s nagy sikert aratott. A költő német nevére a magyarázat igen egyszerű. A Klein család Németországból vándorolt be és a bevándorló generáció megtartotta német identitástudatát. Csak az itt született gyermekek tanultak meg igazán magyarul. A Klein szülők Németországból hozattak tanítókat is hét gyermekük mellé. A kis Julius, aki 1804-ben Miskolcon született, már tanulmányai során nagy reményekkel kecsegtette szüleit. 1817-ig élt Miskolcon, majd a kegyesrendiek pesti gimnáziumába, onnan Bécsbe ment tanulmányait folytatni. Az egyetem szokásos filozófiai kurzusa után az orvosi fakultásra iratkozott be. Szülei elszegényedése miatt kénytelen volt házitanítói állást is vállalni. Nevelőként jutott el Olasz- és Görögországba. 1830-ban ugyan hazatért Miskolcra — azzal a szándékkal, hogy itthon marad és állást vállal, — de édesanyja hirtelen halála rádöbbentette, hogy már Á világkiállítás Hélyi-té Minden hónap utolsó csütörtökjén tartja ülését a Matyi Menedzserklub. A legutóbbi összejövetel is sikeresnek bizonyult. Elsőként F. Tóth Géza, a világkiállítás megyei szervezője új információkkal szolgált: a világkiállítás kormánybiztosa, Baráth Etele megnyerte >a Franciaországban élő Lengyel Mártont, aki a sevillai világkiállítás egyik felelőse. A magyarországi világesemény megrendezésére garancia, hogy megalakult az Iparosok Szövetsége. Ezek a vállalkozók biztosítják, hogy rövid időn belül pótolják a hiányzó 100 millió forintot. Párizsban bejegyezték Miskolcot a világ- kiállítás egyik helyszínéül, amiből Mályi is profitálhat. Miklós Imre, a Budapest Bank Rt. igazgatóhelyettese is fontosnak érezte a világkiállítás megrendezését az infrastruktúra kiépítése céljából és nem utolsósorban ez az eseménysor a vállalatok számára is komoly üzleti lehetőségeket biztosítana. Ezt követően Báthory Gábor, a Borsod Megyei Vízművek igazgatója a Mályi- tó vize felfrissítésének módozatairól beszélt. Egyik lehetőség a tó fenekét elborító iszap kikotrása, a másik német víztisztító készülék alkalmazása, amely oxigént juttatna a tó fenekére is, és az iszapréteget így feloldhatnák. A másik fontos problémának a tó környéke — üdülőkörzet — minőségi ellátásának javítását tartotta. Hangsúlyozta: a tó partján víkendházzal rendelkezők anyagilag is áldoznának, csak lássák, mire költik a pénzt. Ezért egy Mályi-tó Egyesületet kellene létrehozni a nyaralótulajdonosoknak. A polgármester elmondta, a napokban szervezték meg a polgárőrséget, amelynek tagjai a tónál is figyelőszolgálatot látnak majd el. A vízművek igazgatója a tó vizének eddigi kutatási eredményeit átadta Takács Jánosnak, a Dimag Rt. főenergetikusának további kidolgozásra. Szilágyi László helyi képviselő pedig a tó nyéki végén a bocsi tsz által rekul- tiválatlanul — feltúrva — hagyott terület rendezését szorgalmazta. Ügy látszik, hasznos kezdeményezés volt ennek a klubnak a létrehozása, mivel több miskolci cég igazgatója is jelezte részvételi szándékát. Valószínűleg a klub felvállalja még az információs börze szerepét is. Az Országos Nagy Naptár 1854. márciusi jeles napjai Miskolci iskolák a Bach-korszakban semmi nem köti szülővárosához. Berlinbe utazott rokonaihoz és ott végleg letelepedett. Orvoslással sohasem foglalkozott. Újságíró lett, egy ideig szerkesztette a Baltische. Blättert is, de csak azért, hogy fedezze megélhetését. Igazi elhivatottságot a drámairodalom és az irodalom- történet iránt érzett. Irt tragédiát, vígjátékot, egyaránt. Némelyiket be is mutatták a színházak. Nagy irodalom- története 15 vaskos kötetnyi, lett, melyben nyomon követhető bámulatos olvasottsága, szellemi gazdagsága, fantasztikus nyelvismerete. A fentiek ellenére sem lett ünnepelt író. Csak 1876- ban bekövetkezett halála döbbentette rá kortársait és kritikusait értékeire. A nekrológok kiemelték költői képességeit, német alaposságát, pontosságát, szorgalmát, szellemes, eredeti ítélőképességét. Magyarországon — öccsén, Kilényi Herman Jánoson kívül — Heinrich Gusztáv ápolta emlékét. 1881-ben a Magyar Tudományos Akadémián méltatta a német irodalom kiemelkedő alakját. Ö is megemlékezett arról, a bizonyos kilenc nyelven írt ifjúkori költeményről, mely a főispár beiktatására készült. A kéziratnak azonban nyoma veszett. Évtizedek múlva, amikor Lévay József kerestette, már nem találták sem a megye, sem a város, sem a hitközség levéltárában. Zimányi Katalin A szabadságharc leverése után az osztrák öníkényura- lcxm az iskola rendszerén sokat változtatott. Az egyes megbízhatatlannak minősített nevelőket elbocsátotta, helyettük császárhű egyéneket állított. Az új oktatási rendszer magas követelményt (támasztott, amit az egyházi iskoláik anyagi erők híján teljesíteni nem mindig tudtak. A tandíjait felemelték. erőltették a német nyelven folyó tanításit, ez azonban a tanárok ellenállásán Miskolcon is megfeneklett. Miskolcon 1853-ban öt tanintézet működött. Ezek között a legmagasabb szintű a nyolcosztályos Református Főgimnázium volt Soltész János és Pásztor Dániel irányítása alatt. Rajtuk kívül, kilenc tanár tanított, köztülk Lévav József, aki később névadója lett az iskolának. A Katolikus Algimnáziumot négyosztályosra fokoztak le. öt tanerőt foglalkoztattak itt. Igazgatója Zborav Vidor egyidejűleg a Tanító- intézet vezetője is volt. Ugyancsak négyosztályos volt az Evangélikus Algimnázium Margonyaii Gábor felügyelete alatt, négy munkaerővel. Az említett Tanítóintézet külön zenemesiert is foglalkoztatott. A városi hatóság gyámsága alatt Tóth István „ik'isdedóvó” irányításával Kisdedóvó Intézet működöitt. Az 1846-ban megnyílt városi Leánynöveldét a református egyház gyámolította, ahol a ,.vezénylőnő” Karacs Terézt két nő és kért férfi tanerő segítette munkájában. Ebből lett 1916-ban a Református Leánygimnázium a máig is emlegetett Tóth Páil-féle intézet. Kevesen tudják, hogy a kedvelt tanintézet egyike volt az ország legrégebbi leányneveidéinek. Március hónap ..Nemzeti és históriai név- és eseménytára” ezekre az eseményeikre emlékezteti a tisztelt olvasót: Március 1. Béla király. E néven négy magyar ‘király is uralkodott, valamennyien az Árpád-fejedelmi ház. leszármazottai. Március 2. Csák, személv és nemizetiségnév. A nemzetség a XIV. század hatalmi harcaiban jelentős szerepet játszott. Március 3. Kazár. A honfoglalás előtti, magyarsággal a legszorosabb kapcsolatban levő volgavidéki nép, vezető rétege alitájii török, a harcosaik zöme hun. bolgár és magyar fajta ugorokból állt. A honfoglalás során a nép beolvadt a magyarságba. számos helynév őrzi emléküket. (Nógrád im.) Március 5. Csörsz. Ködbevesző személynév, a monda szerint Csörsz király árkot ásafott, mely védelmül szolgált a támadásokkal szemben. Nevéről kapta az árok a nevét. Március 6. I. (Nagy) Lajos király születésének napja (1326). Március 9. Melinda, költött név Katona József drámájában, Bánik bán neje. Március 10. Árboc, kun főember volt. aki részitvetit IV. (Kun) László király meggyilkolásában, 1290-ben. Mizse nádor ezért elfogatta és kivégezitetite. Március 11. II. Lajos király születéséneik napja (1509). A fiatalon elhunyt uralkodó a Habstourg-ház uralmi törekvését volt hivatva felesége, Habsburg Mária útján biztosítani. Március 12. Vajk. I. ,(Sízent) István 'kiirályunk pogány neve. Március 13. Zolta, besenyő vezér neve, magyar változata Zoltán, azonos az uralkodóit jelentő szultán török szóval. Március 14. Zápolya Zsid' mond, Erdély fejedelem halálának napja 1571-ben, Gyulafehérvárotit temették el. Március 15. Kupa vezér más néven Koppány, a»® 998-ban fellázadt István ellen és: a hatalmat magának követelte. Március 16. H**" nyadi László lefejezésének napja 1457-ben. Március 1 • Tomboli nevű táltos névnapja, Március 21. Tuhutum vagy Töhötöm, török eredetű név, a hét vezér egyike- magyaros változata Tótén.V = fejedelem. Március 22- Árpád, vezér napja (?—30,7) a magyarok törzsszövetségének vezére, akiinek vezetésével őseink a Veredkei hágón át elfoglalták hazánkat- A róla elnevezett urallkodo- ház alapítója. Március 25, Réka. Attila hun király neje, régi török eredetű szórna újra használatos. Március 27. Mátyás, gyakori személynév, legnevezetesebb viselője I. Mátyás királyunk. Napjainkban ® Mátyást, jégtörő Mátyást- február 24-én tartják. Március 28. Liuntin. Árpád vezér Levente fiának latin neve. Március 29. Szabott* vezér névnapja, aki Előd fia, volt. Március 30. KulVa nevű kazár vezér, emléket a Száva egyik mellékfolyójának a neve őrzi. Március 31. Zsigmond brandenburß1 őrgróf magyar királlyá koronázása 1387-ben ezen a napon történt. Zsigmond felesége I. (Nagy) Lajos 'király Mária leánya. Z mond 1437. december 9-ig uralkodott. Jókai Mór így emlékezett meg naptárjában Böjt-rna? hava nevezetes história'1 napjairól, megemlítve, hogy a hónap utolsó hétéiben híves, kedvetlen lesz az id°Kamody Miklós Besked fron störtloppet. - üzenet a lesiklásból. Ez a címe egy svéd és magyar nyelven megjelentetett könyvnek, amelyet 1981-ben adtak ki Stockholmban. Szerzője Georg Libik, azaz Libik György, aki hosszú évek utón hazatért Budapestre. Az országot 1956. november 4-e után hagyta el rendkívül kalandos körülmények között — Lengyelországon ót egy svéd hajón, s azóta ott élt Svédországban. Ennyi kiszámíthatatlan kalandon, s ilyen hosszúra nyúló emigráción mások is átestek, ebben nem lenne semmi rendkívüli. Csakhogy Libik György nem volt, és máig sem köznapi ember. Annyira nem az, hogy - elnézést a személyes hangért - én hónapokig nem tudtam szabadulni egyéniségének hatása alól. Nyár végén találkoztunk egy budai kerthelyiségben, már lombjukat hullató, de még enyhet adó árnyas fák alatt, s azóta hordom magamban az élményt, amit ezzel a rendkívüli időket megélt emberrel a röpke egy-kétórás beszélgetés okozott. Időközben természetesen elolvastam fent említett eléggé furcsa című könyvét is, és azóta is azon gondolkodom, hogyan lehetne ezt az élményanyagot úgy közkinccsé tenni, hogy ebben a kusza és csők hellyel-közzel megbízható emlékezetáradatban legyen végre a piacon egy olyan személyesen megélt élményonyag is, amely belülről, és minden irányban objektiven kísérli meg az eseményeket láttatni. De ki ez a Libik György, és milyen életmozzanatai keltik fel az érdeklődést ennyire iránta? Nos, a kérdésre maga a könyv is eléggé vázlatos választ ad, de annyi azért kihüvelyezhető belőle, hogy mérnökember, aki úgy kerül az 1945 utáni magyar nagy- politika közelébe, hogy 1944- ben feleségül vette Szent- Györgyi Albert professzor lányát, Nellyt. Közben a MAFC színeiben sízik, főiskolai és magyar bajnokságot nyer, sőt a magyar sítörténelem egyetlen svájciak ellen győző csapatának is tagja. Mint sportember, a síszövetség elnöke, megnyer néhány országos motorkerékpár-versenyt, vitorlázórepülő-vizsgát tesz, és mellékesen részt vesz a magyar ellenállásban. A mellékesség az ő esetében azt jelenti, hogy egyik segítője Raoul Wallenbergnek, és akikkel illegális összeköttetésben álll, azok a háború után, igazi nevük felfedésekor, olyan neveket mondanak neki, mint Haraszti Sándor, Donáth Ferenc, Losson- czy Géza, Pálffy György, Kállai Gyula és Fehér Lajos. A velük való kapcsolatai miatt olyan kitüntetéseket is elnyer, mint a Szabadság Érdemrend ezüstfokozata, a Partizán Emlékérem, Köztársasági Ezüst Érdemérem, és az Újlaki Téglagyár sztahanovista oklevele. De az ország új vezetését keresztül- kasul szövő emberi, baráti kapcsolataiba beletartozik Gerő Ernőhöz — eredeti nevén Singer Ernő —, Karig Sárához, Péter Gáborhoz, Major Tamáshoz, Vas Zoltánhoz, Rusznyák Istvánhoz, Korach Mórhoz és még egy sereg exponált szerepet játszó emberhez fűződő kapcsolata is. Viszont az a tény, hogy házassági tanúi éppen Karig Sára és Ferenczy Béni voltak, valamint, hogy Rusznyák István professzor Mauthausenből való kiszabadítását Szent-Györgyi Albert közbenjárására és Horthy Miklós parancsára ő szerveEz már zi meg, azt is mutatja, hogy Libik György volt akkoriban az egyik ' olyan ritka ember, aki nem politikai elkötelezettség okán, és főképpen nem hovatartozás szerint válogatva mentette a magyarságot, és őrizte az ország érdekeit. Ha most azt mondom, hogy őt megismerve és könyvét olvasva az a benyomásom támadt, mintha tevékenységét sok-sok fiatalos vagányság és csipetnyi szélhámosság is ösztökélte volna, akkor nem megszólni akarom, hanem őszinteségét, szavahihetőségét akarom hangsúlyozni. Könyve ugyanis tele van derűs mozzanatokkal. Olyanokkal, amelyek történelmi távlatból roppant fontosnak bizonyultak, de olyan furcsa körülmények között estek meg, amilyeneket csak az élet tud produkálni. Libik ezeket nem komorítja el. Úgy írja meg az eseményeket, ahogy történtek, olyannak állítja be magát, amilyen akkor volt, és nem olyannak, amilyennek később a világ szemében kívánhatott volna tűnni. Nemegyszer telefonált például — azokban a mindenki mindenkitől félt, senki senkit nem ismert igazából időkben — más ember nevében. Nem tagadja, hogy a Szabadságiad újjáépítéséhez a szegecselőgépeket bizony zsírért — ma úgy mondanánk feketén -, szerezte be Ausztriában, s azt sem, hogy néha kihasználta azt, hogy Gero bizalmi emberének hitték. De minden „csínytevése" közül legjobban bizonyítja őszinteségét, ahogy a Varsói Szerződés 1956. október 31-e' \<WVVWWW,«»VWV(VVrt/VV‘,A/W' Elleleilelt költő - elveszett költemény
