Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-30 / 75. szám
1991. március 30., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Erdélyi hímes tojások a Tokaji Múzeumban Gyimesi csángó himes tojások jelei (1990-es gyűjtés. Hidegség, Csik megye.) Ahogyan megváltozott Magyarország 1945 után, ahogyan változott a magyarság élete, a nép fogalma és ténye, úgy változott meg népművészetünk is. Ünnepi tárgyainkkal ünnepeink, ünnepi lelkünk is elfakult, vagy felszínre sem jöhet. Például a tavasz, húsvét megünneplését pogány korunk óta meg tudtuk tartani, ebben a kereszténység felvétele, a nagy váltás sem okozott törést. Lehet, hogy végül a XX. század átalakulásai felbontják évezredek hagyományát ? A ’90-es évek újabb változásaiban, talán a magárata- lálásban segítséget jelentene az embereknek hagyományaik jobb megértése. Sokan érzelmileg újra a régi keresztény eszmékbe kapaszkodnak, de akiket . ez nem elégít ki, azoknak vannak kultúránkban olyan kapaszkodók, melyek egyetemesebbek. mert a természet mikéntjéből következnek. A mi égövünkben ilyen tény a tavasz, az az évszak, amely az ember s az állatok vérét éppúgy megpezsdíti, évente új tettekre indítja, mint a füvek-fák nedveit. A húsvéti szokások (a keresztény liturgikus történet mellett) a termékenység serkentésére irányulnak. Húsvétkor a falvakban vízzel locsolják a lányokat, az élet vizével, hogy „el ne hervadjanak”, vagy egyes helyeken zöldellő ággal ütö- getik meg, hogy egészségesek legyenek a következő évben. A lányok termékenységének „biztatásáért”, a kimondott jókívánságokért cserébe a fiúk tojásokat kapnak, ami az élet keletkezésének, a termékenységnek sokrétű szimbóluma. A jelek a tojáson, a hímes tojás egykor a termékenyítő hatás fokozását voltak hivatva szolgálni. A varázserő kifejtését, hatásmechanizmusát ma tudományosan is megmagyarázhatjuk, szuggesz- tióval az újra divatba jövő para-elméletelkkel, pl. homö- pátiával. Egy papírra rajzolt vonal is polarizálódik mágneses tereinkben, s hat ránk. Ilyen alapon bármilyen ábra is hasonló módon működik — a hímes tojások jelei a tudati szinten túl talán így is hatnak ránk. A varázslat anyagi tulajdonságokkal bír, de szellemiekkel mindenképpen hat, ha értjük a jelek: a rozmaringág, a svasztika stb. értékét. Maga a tojás is évezredek óta az élet szimbóluma. Az ókori nagy kultúrákban a világ keletkezését is a „vi- láglojással” modellezték, és ezért tavaszünnepeken gyakran ajándékozták egymásnak. A magyarságnál a tojás (nemcsak fiziológiailag, biológiailag, hanem fogalmilag is) a legutóbbi időkig termékenyítő erővel volt felruházva. Az új asszonyt a vőlegény házába bevezetve tojásra léptették, a lakodalomban széke alá tojást gurítottak. Az anyós „tikmo- nyos” (tyúktojásos) mintájú párnát ajándékozott menyének az első éjszakára a csángóknál. Szélesen elterjedt az országban, hogy az újszülött első fürdővizébe tojást tettek, vagy első látogatáskor tojást ajándékoztak neki, amivel megsimogatták az arcát, hogy olyan szép legyen. Erdélyben a jegyajándékok között szerepelt a kakas és a tojás is, mint húsvétkor is a legszebb hímes tojás szerelmi ajándék. A természet egyéb lényeire is analógiásán hatott varázsereje: az állatokat az év első .kihajtásakor (Szt. Györgykor) tojásokon hajtották keresztül, de szántáskor az első barázdákba is tojást tettek, a termés biztosítására néhol. Az avar női sírokból tojásmaradványokat ástak ki a régészek, s volt olyan is, hogy a halott nő markában hímes tojást találtak Szeged környékén. A tojás itt is, mint az ókori etruszk szarkofágokon, a pompeji halottasházak freskóin az életet, az újjászületést fogalmazta meg ennek révén bekerült a kereszténységbe is. A termékenységi szokások, mint jókívánságok, mára már majdnem teljesen kihaltak. Tojásfestést B.-A.-Z. megyében a volt gömöri részeken találunk még, Abaúj- ban, Zemplénben ritka. A hozzánk közel eső tájak közül Szatmárban és a beregi részeken írják még hagyományosan, szépen a hímes tojásokat, s ott párban ajándékozzák őket! Nem beszéltünk eddig a távoli Erdély, Székelyföld, Gyimes csodálatos írott tojásairól, mivel az ottani magyarokkal alig érintkezhettünk. A gömöri, tokaji, szatmári, baranyai, sárközi hímes tojások kiállítása után az idén a Tokaji Múzeum a fenti hiányt igyekszik részben pótolni, amikor húsvét táján erdélyi hímes tojásokat, hímesek rajzait, képeit igyekszik bemutatni itthon, erdélyi kiadványokból, újságokból és saját gyűjteményéből. Korunk úgy változik, hogy igény van megújuló rítusokra, az ünnepek emberibbé tételére — oda forduljunk tehát, ahonnan van mit tanulnunk. A hímestojás-kiállítás a Tokaji Múzeum lépcsőházában március 27-től látható, a múzeum nyitva tartási ideje alatt. Makoldi Sándorné Az agyag narkotikuma „Az agyag számomra olyan, mint másnak a mindennapi narkotikum, azzal a különbséggel, hogy ezzel nem ártok sem magamnak, sem a környezetemnek. Azért vonzódom az agyaghoz, mert szinte korlátlan lehetőségeket rejt magában, és azért jelent olyan végtelen örömöt, mert rájöttem, hogy a formátlan anyagba életet yehet lehelni” — írja Pusztáné Létay Anikó a miskolci Mini Galériában rendezett kiállításának katalógusában. És valóban élnek ezek a szobrok, a boszorkány a seprűnyélen. Ali baba pedig a csodálatos varázserejű szőnyegen lebeg ég és föld között. Megelevenednek a mesevilág hősei, a régi korok asszonyai, s ott látjuk a kiállításon Máriát, Törőcsik Marit, József Attilát. . . A közel száz terrakotta szobor és falikép az elmúlt négy esztendő termése. Pusztáné Létay Anikó 1987- ben kezdett el az agyaggal foglalkozni. A debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen szerzett angol- orosz szakos tanári diplomát, 19 évig a miskolci Zrínyi Ilona Gimnáziumban tanított, ettől a tanévtől kezdve pedig a Kilián György Gimnázium tanára. Képző- művészeti tanulmányokat nem végzett, de múzeum- és képtárlátogatások alkalmával, önműveléssel rendszeresen bővítette ismereteit. Az első kiállítása 1988-ban az Ady Művelődési Házban volt, a következő évben tagja lett a Borsodi Amatőr Képzőművészeti Stúdiónak, 1990-ben részt vett a kecskeméti országos amatőr képző- és iparművészeti kiállításon. Ez év januárjában pedig a miskolci József Attila Könyvtár kiállítótermében a BAK Stúdió kiállításán mutatta be néhány alkotását. A Mini Galériában (Miskolc, Kossuth u. ii ) rendezett kiállításon április 17-ig láthatjuk Pusztáné Létay Anikó terrakotta szobrait. (tg—dk) Mezey István: Görbe fa es a Missjo közös rejtvénypályázata Üjabb rejtvénypályázattal kedveskedünk olvasóinknak. Elsősorban azokra számítunk. akik ismerik, vagy szeretnek megismerni Borsod- Abaúj-Zemplén megyét. Minden szombaton egy-egy, a megyéhez kapcsolódó fotóval találkozhatnak olvasóink, s csupán annyi a dolguk, hogy megfejtsék: mit ábrázol a fotó. A kivágott szelvényeket azonban nem szerkesztőségünkbe kell beküldeni, hanem a Missió Tours Utazási Irodának Miskolcon, a Miskolci Nemzeti Színház, Széchenyi út 23. sz. alatt lévő jegyirodájában most megnyílt kirendeltségénél elhelyezett ládába kell bedobni, minden csütörtökön 18 óráigA szelvényeket másnap délelőtt értékeljük, s ugyanott minden pénteken 16 órakor egy külföldi utat sorsolunk ki a helyes megfejtők között. Ezek az utak 2—3 napos velencei, vagy müncheni kirándulások. A folyamatosan helyes megfejtést beküldők között minden 5. héten egy többnapos, az előzőeknél is drágább utat sorsolunk ki, mintegy premizálva fáradozásukat. itt levágandó .................................. E heti feladatunk a következő: hol található a fotón látható gyönyörű műemlék templom és melyik híres nyelvemlékünk született az egykor itt állt monostor falai között? Megfejtés: ............................................................................... A versenyző neve: ................................................................. L akcíme: ................................................................................... A kivágott szelvényrészt borítékba zárva személyesen kel! a megadott helyszínen elhelyezett ládába bedobni április 4-e, csütörtök 18 óráig. A nyilvános sorsolás ugyanott, április 5-én, pénteken 16 órakor.
