Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-27 / 72. szám

1991. március 27., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Mezősazdosáyí termelőegységek, inayántermeik FIGYELEM! Kedvező feltételekkel forgalmazzuk, a Magyar Vagon- és Gépgyár termékeit:- mezőgazdasági erőgépek,- talajművelő gépek,- betakarító gépek,- malacetetők,- sertésetetők széles választékával állunk vásárlóink rendelkezésére. Egyben felajánljuk lakatos- és forgácsoló sza­badkapacitásunkat. TEVÉKENYSÉGI KÖRÜNK:- ipari-, mezőgazdasági gépek, acélszerkezetek gyártása, helyszíni szerelése,- tartalék alkatrészek gyártása. Bővebb felvilágosítást ad: K. Veres János, ügyvezető igazgató. Szirák-Gép Fémmegmunkáló, Gép- és Vasszerkezet­gyártó, Általános, Vállalkozó és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság. 3796 Borsodszirák, Petőfi S. u. 43. szám. Telefon: 46/46-042, 48/41-444/70 mellék Telex: 064-286 Telefax: 46/55-640 A MTESZ BORSOD MEGYEI SZERVEZETE pályázatot hirdet Miskolc-Lillafüred, Erzsébet sétány 19. sz. alatti, több helyiségből álló, összesen 340 m2-es épület hasznosítására Az épület hasznosítható tárolásra, raktározásra, turistaszállásra stb. (fűtés, világítás, telefon megoldott). A pályázat beadásának határideje: 1991. IV. 5. Több pályázat benyújtása esetén, versenytárgyalás lefolytatására kerül sor. ÉRDEKLŐDNI LEHET: MTESZ Borsod Megyei Szervezete, Miskolc, Felszabadítók útja 5. sz. alatt, Balga Gábor irodavezetőnél. Telefon: 25-055/29-es mellék. A MTESZ BORSOD MEGYEI SZERVEZETE pályázatot hirdet Miskolc-Lillafüred, Erzsébet sétány 19. sz. alatt kialakított és felszerelt büfé-falatozóra A pályázat beadási határideje: 1991. április 5. Több pályázat benyújtása esetén, versenytárgyalás lefolytatására kerül sor. ÉRDEKLŐDNI LEHET: MTESZ Borsod Megyei Szervezete, Miskolc, Felszabadítók útja 5. sz. alatt, Galambos István üzletvezetőnél. Telefon: 26-824 AKKUMULÁTOROK a legolcsóbban, feltöltött állapotban kapható Miskolc, Jókai út 1-3. Kazincbarcika, Táncsics M. út 45. Ózd, Vörös Hadsereg út 29., fszt. 2. AKKUVILL KFT. A rendszerváltás nem szabadrablás! A megye minden ál­• laimpoAgárából vegyes indulatokat vált ki a volt megyéi MSZlMP-.szókház •sorsát érintő vita. Ezek az indulatok különösen erősek a volt politikai üldözöttek so­raiban. A magas pártszék- iház ugyanis az egyszerű ál­lampolgárokból kisajtolt fil­lérekből és a politikai üldö­zöttek véres verítékéből lé­tesült. Ezért is kísérjük különös figyelemmel azt, hogy kinek akarják odaadni a volt iMSZlMP-iszékházat, és ho­gyan fog az hasznosulni? Számos vélemény hangzott •el ezzel kapcsolatban az Észak'-Magyarország hasáb­jain ils, és mondjuk meg őszintén, a vélemények túl­nyomó többsége meglehető­sen .szélsőséges hangnemben fogalmazódott. A szemben­állást úgyszál/vián törvény­erőre emelte a megye köz­gyűlése azon határozatával, amely szerint trade-center - ként kell üzemeltetni ,az épületet, szerűben a városi önkormányzat ■ akaratával, mely utóbbi a bölcsész egye­teminek adiná át a volt párt- székházat. A fenti szélsőséges állás­pontokhoz képest ténylege­sen reális elemet, az időle­ges kiegyezés elemét hozta a vitába dir. Tóth Józsefnek ,^Konszenzust a volt párt- széklbázbain!” című írása, az Észak-Magyarország 1991. február 212-i számiáiban. Az Azóta, hogy a falumból elkerültem, csak most, hús­vét előtt láttam, hogy ma már gázzal perzselik a levá­gott hízót. Bevallom: nagyon ügyes meg praktikus megol­dás ... Bezzeg, amikor még én gyerek voltam, szalmá­val, meg zsúppal történt a szőrtelenítés, és nekünk — gyerekeknek — külön él­mény volt a disznó körüli tüzeskedés. El se tudtuk volna másképpen képzelni a disznóvágást. Ám, egyszer aztán mégis csak úgy került, hogy vál­toztatni kellett a jól bevált hagyományos szokásunkon. Mert úgy hozta a sors, vagy inkább a kínos helyzetünk, hogy forró vízzel kénysze­rültünk kopasztani. Ügy, mint a tyúkot. Pedig volt ám szalmánk bőven, de ne­künk akkor, ötvenkettőben, csendben és a legnagyobb titokban kellett megejteni a disznóölés minden szertartá­sát. Semmi nyígatás és tü­zeskedés! Bizony ezt így, faluhelyen nehéz volt ám elképzelni. Pláne, ha még hiányzott is hozzá a vágási engedély. Mert akkor még az is kellett hozzá. Ha azt szerette volna a falusi em­ber, hogy a sajátját levág­hassa, először is a beszolgál­tatást kötelezettségének kel­lett eleget tenni. Az meg rendszerint annyira teljesít­hetetlen volt, hogy a disznó­vágás mindig csak maradt. . . Nos, azon az emlékezetes disznóvágáson nekünk se volt engedélyünk. Akkor jött haza a bátyám szabad­ságra, aki éppen a munka­szolgálatos katonaidejét töl­tötte már egy éve. És mert azt akarta az apám. hogv együnk is valamit, — leg­alább ilyenkor —, úgy hatá­rozott, hogy levágja az egyik malacot. Nagy üggyel-bajjal betereltük a nagyólba. az ajtót jól magunkra zártuk és „elintéztük” a szerencsét­len állatot. Emlékszem: apám akkor nem szíven, ha­nem nyakon szúrta, azért, hogy a legnagyobb csendben történjen az egész ceremó­nia. Igazán mondhatom, hogy minden jól sikerült: volt aztán sült hús. hurka, meg mindenféle ..disznóság”. Lefekvés előtt valamennyien ióllalktunk. Többször se. Mert másnap reggel két tagbaszakadt rendőr állított be hozzánk. — Hol a disz­nó? — Kérdezte az egyik. — Kint az ólban. — felelte az apám remegő hangolt. — Nem az. — ordította a házat használó ICP Rt. és -a bölcsészet üljön asztalhoz, és egyezzen meg az épület időleges, 'néhány évre szóló közös használatában, amely egyezséget aztán .a két ön- kormányzat ratifikálná. Je­lenleg ugyanis sem a .keres­kedőházi igény, sem a böl­csészeti igény nem meríti ki a roppant épület egészét. Ha viszont akár a város, akár a anegye döntése kerülne vég­rehajtásra, úgy valamelyik [használónak a létét renget­né meg az épület kényszerű elhagyása. Két—három év alatt azonban letisztulnak az erővonailák, az élet megold mindent. Az írás egészéből, amint annak címéből is a konszen­zusra, békés együttműködés­re, egymás 'elviselésére tö­rekvés volt kiiolvaishaitó. Eh­hez képest .igen meglepő volt számunkra az érintet­tek rendkívül nyers vissza­vágása, amely „Tiltakozunk rendőr —, hanem az, ame­lyiket tegnap levágtak!... És mert a sózóteknő jócs­kán kilátszott az ágy alól, a rendőr máris odaparancsolta a két cigányembert, akiket direkt erre a célra hoztak magukkal. — Fogjátok és vigyétek fel a tanácsra! . . . Aztán, hogy ki vagy kik fogyasztották el a sok jó fi­nomságot, nem tudom, vi­szont azt igen, hogy a bá­tyám csomag nélkül vonult vissza a munkaszolgálatra. És még ezzel nem volt vége a razziának, mert rá kb. egy hétre, megint kitaláltak va­lami „vétséget” az apám el­len. Akkor pedig egy hordó borunkat vittek el. Szintén a tanácsra. A hús mellé. Gondolom azért, hogy job­ban csússzon, meg emésszen a teknőnyi zsíros étel . . . Apám pedig, megint mehe­tett Barcikára. Büntetésként dolgozni. Ingyen. Mert ku- láklistára tették a szeren­csétlen húsz hold földjéért. Amit részben örökölt, a töb­biért pedig egész életében gürizett azért, hogy ő is örökölhessen a négy gyere­kének. Ez falun természetes volt, bár, ha azt vesszük, el is ihatta volna ... Aztán, amikor már a pad last is leseperték egy pár szór, végre (?) a földünket is elvették. Azóta is mások használták, szinte minden bérlemény nélkül. Mi pedig, az akkori gyerekek, szana­szét széledtünk az országba. Mint olyan sokan mások is. akiket aligha lehet igazából minden megaláztatásért kár pótolni. . . • • ■ Hát, ezek a gondolatok motoszkáltak a fejemben még nem is olyan régen, amikor gázzal perzseltük a •gesztelyi sógorom disznóját. Paranai János buingi Alapítvány alapító tag­jai és ik ura tóriuma elhatá­rolja magát minden olyan nyilatkozattól1, riporttól, vagy intézkedéstől, amelyet a ku­ratóriummal előzetesen nem •egyeztettek. Közli ugyanakkor . az ala­pító tagok által megválasz­tott 'ellenőrző bizottság ne­vében a kuratórium, hogy az alapítvány az alapító oki nát­háin a jogszabályoknak meg­a rosszindulatú hangulatikel­tés ellen!” címen jelent meg az Észak-Magyarország 1991. •március 5-ii számában. A ■nyers hangú válasz, ame­lyet Gyárfás Ágnes bölcsész- egyesületi elnök és* Pap Gyula IC'P sajtófőnök jegy­zett, visszautasítja a békés egyeaség javaslatát, sőt azt ellenük irányuló, rosszindu­latú hangulatkeltésnek mi­nősítik. Kihangsúlyozzák azt, hogy „az épület sorsát ille­tően nem önbíráskodnak, rábízzák a döntést az erre illetékes önkormányzati ha­tóságokra”. Elhallgatják azonban a vé­rig sértett nyilatkozók azt, hogy — nyilvánvalóan — mindketten azt az önkor­mányzatot tartják illetékes­nek a döntésre, amelyik a számukra kedvező döntést hozta. Így aztán nem egyez­kednek, ért9d: „inem önbí- •ráiskodinak”, hanem a szá­mukra kedvező döntést ille­tékesnek elfogadva tovább élezik a város és a megye •szembenállását. Szerencsére Borsod-Albaúj-Zemplén me­gye és Miiskolt megyei jogú város közgyűlésének vezetői azóta egyeztető megbeszélést tartották, és ahogy a „Mis­kolc és a megye kézfogása’-’ címen megjelent közlemény­ből, az Észak-íMagyaronszág 1991. március 2-i 'számából arról értesülhettünk „a leg­teljesebb egyenrangúság, s a szuverenitás tiszteletben tar­tásával partneri kapcsolatok kialakítására törekednek”. Reméljük tehát, hogy a volt pártszdkház ügyében is •megszületik a megye és a város ésszerű kompromiisz- •szurna. Mindenesetre azt le­szögezhetjük, hogy a rend­szerváltás az .nem szabad- rablás, és főleg nem a sé­relmet szenvedettek birtok­lásiból való kiszorításának fóruma! A leglényegesebb szem­pont nyilvánvalóan az, hogy a megye Iákosainak a leg­több hasznot hozza a ház. ... véleményem szerint az Állami Biztosító. Olyan erős volt a detonáció, 'hogy az esettöl egy kilométerre le­esett a tányér az asztalról, •a kertben a vaskapu kinyílt. Így elképzelhető, hogy a szomszédos házaik állagában mekkora károk keletkeztek. Am a biztosítónak — ÁB — liis meg kell valamiből •gazdagodnia: a 'szerencsét­lenség másnapján — 1991. január :25-én — máir dolgoz­tak a biztosító emberei. Ki­használva az emberek .sok­kos állapotát, íratták alá ve­lük a kárfelvételi jegyző­könyvet, melyekből kérések •ellenére sem adták oda a károsultaknak a másodpél­dányokat.. Egyesek azonban felelő módon folytatja tevé­kenységét. Ezúttal is 'kérjük •azon dolgozóik személyi ada­tait a kuratórium részére megküldeni, közvetlenül vagy hozzátartozóik útján, akik •még nem jelentkeztek ná­lunk. Cím: 1065 Budapest, VI., 'Nagymező utca 28. Clsekkiszámlaszáim: Orenbur- 'gi Alapítvány, Budapest, OTP köröndi fiók, 046 482-8. A kuratórium Itt azonban a rövid távú és a hosszabb távú érdekek üt­köznek egymással. Szükség van arra is, hogy az üzleti tevékenység ugrásszerűen fo­kozódjék, de a magasain (kép­zett szákemberekre, nyelvé­szekre, tanárokra is szükség van. Hogy melyik fontosabb és életképesebb, .azt valóban csak az idő, 2—3 év tapasz­talata döntheti el. Vagyis mind az igazságos­ság, mind a hasznosság te­kintetében kár volt az érin­tettek részéről Tóth József jó szándékú, .konszenzus ki­alakítására törekvő javasla­tát provokációnak minősíte­ni, főleg ebben a konkrét esetben volt ez furcsa. Ugjranis Tóth úr kihangsú­lyozta, hogy ő személy sze­rint azt szeretné elérni, hogy mint Japán magyarországi nagykövetének kalauza, a volt pártszéfcházban műkö­dő bölcsészet, és innováció harmonikus együttműködését tudja bemutatni. Nem tudom, hogy ez a bemutatás sikerült-e a volt p árfcszéfch.ázban. A nagykö­vet úr kétnapos miskolci munlkalátogatása — amint azt a nagykövet úr saját maga is .kifejtette — nagyon jól szolgálta a város és a megye érdekeit. A látogatás megszervezőit és lebonyolí­tóit: dr. Tóth Józsefét és segítőjét, dr. Iván Géza kép­viselő urat tehát hasznos tevékenységükért csak kö­szönet illetheti. A sajtótájékoztatón Seki Edji nagykövet úr azt is ki­fejtette, hogy másfél évvel korábbi látogatásához képest •sokat fejlődött a városban a különböző pártok és szer­vezeték közötti jó szándékú együttműködés, konszenzus­ra .törekvés, ami a japán tőke bevonását jelentősen elősegíti. Ez legyen tehát a fő mérce a volt pártszékház hasznosításában is. Boroviecz László, a POFOSZ megyei elnöke nagy veszekedések árán csak szereztek belőlük. Kifogásoljuk, a biztosító nem vette fel teljeslkörűen a kárt, amit felvett, arra ne­vetséges helyreállítási ösz- szegeket állapított meg. Pél­dául egy szoba többszöri meszelésére, festésére 720 forintot írtak fel, egy radiá­tor, melyet ki kell cserélni, szerintük 200 forintból ki­javítható. így van lakás, ahol csak 1® ezer forintot fizet a biztosító. Arról nem is beszélve, hogy a jegyző­könyv .aláírása óta újabb és újabb repedések jönnek elő a házfalaikon. A lakosök nem tudják tu­datni panaszukat a szerződő féllel, mert ahányszor pró- Ibálnalk telefonálni a bizto­sítónak, leteszik a telefont, mihelyt megtudják, a mályi esetről van szó. Szerintük így is lehet. A ■mi véleményünk ellenben más: így nem lehet! Köve­teljük, ha már hibázott az Állami Biztosító, vegye föl újra a kárt, és számlák — nem pedig isaccolás —alap­ján 'álljon helyt! Mályii ön­kormányzata egységesen ki­áll miniden becsületes polgá­ráért! S ha kell, perre vi­szi a dólgot, segítve őket •minden jogsértő magatartást tanúsító szervezettel szem­ben. Dr. Zelei Zoltán, Mályi polgármestere írás lényege az volt, hogy a Disznóvágás Orenburg! Alapítvány Közös ügyünk összehangolt vitele érd ékében az Oran­A mályi gázrobbanás vámszedője m • «.:

Next

/
Oldalképek
Tartalom