Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-27 / 72. szám
1991. március 27., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Mezősazdosáyí termelőegységek, inayántermeik FIGYELEM! Kedvező feltételekkel forgalmazzuk, a Magyar Vagon- és Gépgyár termékeit:- mezőgazdasági erőgépek,- talajművelő gépek,- betakarító gépek,- malacetetők,- sertésetetők széles választékával állunk vásárlóink rendelkezésére. Egyben felajánljuk lakatos- és forgácsoló szabadkapacitásunkat. TEVÉKENYSÉGI KÖRÜNK:- ipari-, mezőgazdasági gépek, acélszerkezetek gyártása, helyszíni szerelése,- tartalék alkatrészek gyártása. Bővebb felvilágosítást ad: K. Veres János, ügyvezető igazgató. Szirák-Gép Fémmegmunkáló, Gép- és Vasszerkezetgyártó, Általános, Vállalkozó és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság. 3796 Borsodszirák, Petőfi S. u. 43. szám. Telefon: 46/46-042, 48/41-444/70 mellék Telex: 064-286 Telefax: 46/55-640 A MTESZ BORSOD MEGYEI SZERVEZETE pályázatot hirdet Miskolc-Lillafüred, Erzsébet sétány 19. sz. alatti, több helyiségből álló, összesen 340 m2-es épület hasznosítására Az épület hasznosítható tárolásra, raktározásra, turistaszállásra stb. (fűtés, világítás, telefon megoldott). A pályázat beadásának határideje: 1991. IV. 5. Több pályázat benyújtása esetén, versenytárgyalás lefolytatására kerül sor. ÉRDEKLŐDNI LEHET: MTESZ Borsod Megyei Szervezete, Miskolc, Felszabadítók útja 5. sz. alatt, Balga Gábor irodavezetőnél. Telefon: 25-055/29-es mellék. A MTESZ BORSOD MEGYEI SZERVEZETE pályázatot hirdet Miskolc-Lillafüred, Erzsébet sétány 19. sz. alatt kialakított és felszerelt büfé-falatozóra A pályázat beadási határideje: 1991. április 5. Több pályázat benyújtása esetén, versenytárgyalás lefolytatására kerül sor. ÉRDEKLŐDNI LEHET: MTESZ Borsod Megyei Szervezete, Miskolc, Felszabadítók útja 5. sz. alatt, Galambos István üzletvezetőnél. Telefon: 26-824 AKKUMULÁTOROK a legolcsóbban, feltöltött állapotban kapható Miskolc, Jókai út 1-3. Kazincbarcika, Táncsics M. út 45. Ózd, Vörös Hadsereg út 29., fszt. 2. AKKUVILL KFT. A rendszerváltás nem szabadrablás! A megye minden ál• laimpoAgárából vegyes indulatokat vált ki a volt megyéi MSZlMP-.szókház •sorsát érintő vita. Ezek az indulatok különösen erősek a volt politikai üldözöttek soraiban. A magas pártszék- iház ugyanis az egyszerű állampolgárokból kisajtolt fillérekből és a politikai üldözöttek véres verítékéből létesült. Ezért is kísérjük különös figyelemmel azt, hogy kinek akarják odaadni a volt iMSZlMP-iszékházat, és hogyan fog az hasznosulni? Számos vélemény hangzott •el ezzel kapcsolatban az Észak'-Magyarország hasábjain ils, és mondjuk meg őszintén, a vélemények túlnyomó többsége meglehetősen .szélsőséges hangnemben fogalmazódott. A szembenállást úgyszál/vián törvényerőre emelte a megye közgyűlése azon határozatával, amely szerint trade-center - ként kell üzemeltetni ,az épületet, szerűben a városi önkormányzat ■ akaratával, mely utóbbi a bölcsész egyeteminek adiná át a volt párt- székházat. A fenti szélsőséges álláspontokhoz képest ténylegesen reális elemet, az időleges kiegyezés elemét hozta a vitába dir. Tóth Józsefnek ,^Konszenzust a volt párt- széklbázbain!” című írása, az Észak-Magyarország 1991. február 212-i számiáiban. Az Azóta, hogy a falumból elkerültem, csak most, húsvét előtt láttam, hogy ma már gázzal perzselik a levágott hízót. Bevallom: nagyon ügyes meg praktikus megoldás ... Bezzeg, amikor még én gyerek voltam, szalmával, meg zsúppal történt a szőrtelenítés, és nekünk — gyerekeknek — külön élmény volt a disznó körüli tüzeskedés. El se tudtuk volna másképpen képzelni a disznóvágást. Ám, egyszer aztán mégis csak úgy került, hogy változtatni kellett a jól bevált hagyományos szokásunkon. Mert úgy hozta a sors, vagy inkább a kínos helyzetünk, hogy forró vízzel kényszerültünk kopasztani. Ügy, mint a tyúkot. Pedig volt ám szalmánk bőven, de nekünk akkor, ötvenkettőben, csendben és a legnagyobb titokban kellett megejteni a disznóölés minden szertartását. Semmi nyígatás és tüzeskedés! Bizony ezt így, faluhelyen nehéz volt ám elképzelni. Pláne, ha még hiányzott is hozzá a vágási engedély. Mert akkor még az is kellett hozzá. Ha azt szerette volna a falusi ember, hogy a sajátját levághassa, először is a beszolgáltatást kötelezettségének kellett eleget tenni. Az meg rendszerint annyira teljesíthetetlen volt, hogy a disznóvágás mindig csak maradt. . . Nos, azon az emlékezetes disznóvágáson nekünk se volt engedélyünk. Akkor jött haza a bátyám szabadságra, aki éppen a munkaszolgálatos katonaidejét töltötte már egy éve. És mert azt akarta az apám. hogv együnk is valamit, — legalább ilyenkor —, úgy határozott, hogy levágja az egyik malacot. Nagy üggyel-bajjal betereltük a nagyólba. az ajtót jól magunkra zártuk és „elintéztük” a szerencsétlen állatot. Emlékszem: apám akkor nem szíven, hanem nyakon szúrta, azért, hogy a legnagyobb csendben történjen az egész ceremónia. Igazán mondhatom, hogy minden jól sikerült: volt aztán sült hús. hurka, meg mindenféle ..disznóság”. Lefekvés előtt valamennyien ióllalktunk. Többször se. Mert másnap reggel két tagbaszakadt rendőr állított be hozzánk. — Hol a disznó? — Kérdezte az egyik. — Kint az ólban. — felelte az apám remegő hangolt. — Nem az. — ordította a házat használó ICP Rt. és -a bölcsészet üljön asztalhoz, és egyezzen meg az épület időleges, 'néhány évre szóló közös használatában, amely egyezséget aztán .a két ön- kormányzat ratifikálná. Jelenleg ugyanis sem a .kereskedőházi igény, sem a bölcsészeti igény nem meríti ki a roppant épület egészét. Ha viszont akár a város, akár a anegye döntése kerülne végrehajtásra, úgy valamelyik [használónak a létét rengetné meg az épület kényszerű elhagyása. Két—három év alatt azonban letisztulnak az erővonailák, az élet megold mindent. Az írás egészéből, amint annak címéből is a konszenzusra, békés együttműködésre, egymás 'elviselésére törekvés volt kiiolvaishaitó. Ehhez képest .igen meglepő volt számunkra az érintettek rendkívül nyers visszavágása, amely „Tiltakozunk rendőr —, hanem az, amelyiket tegnap levágtak!... És mert a sózóteknő jócskán kilátszott az ágy alól, a rendőr máris odaparancsolta a két cigányembert, akiket direkt erre a célra hoztak magukkal. — Fogjátok és vigyétek fel a tanácsra! . . . Aztán, hogy ki vagy kik fogyasztották el a sok jó finomságot, nem tudom, viszont azt igen, hogy a bátyám csomag nélkül vonult vissza a munkaszolgálatra. És még ezzel nem volt vége a razziának, mert rá kb. egy hétre, megint kitaláltak valami „vétséget” az apám ellen. Akkor pedig egy hordó borunkat vittek el. Szintén a tanácsra. A hús mellé. Gondolom azért, hogy jobban csússzon, meg emésszen a teknőnyi zsíros étel . . . Apám pedig, megint mehetett Barcikára. Büntetésként dolgozni. Ingyen. Mert ku- láklistára tették a szerencsétlen húsz hold földjéért. Amit részben örökölt, a többiért pedig egész életében gürizett azért, hogy ő is örökölhessen a négy gyerekének. Ez falun természetes volt, bár, ha azt vesszük, el is ihatta volna ... Aztán, amikor már a pad last is leseperték egy pár szór, végre (?) a földünket is elvették. Azóta is mások használták, szinte minden bérlemény nélkül. Mi pedig, az akkori gyerekek, szanaszét széledtünk az országba. Mint olyan sokan mások is. akiket aligha lehet igazából minden megaláztatásért kár pótolni. . . • • ■ Hát, ezek a gondolatok motoszkáltak a fejemben még nem is olyan régen, amikor gázzal perzseltük a •gesztelyi sógorom disznóját. Paranai János buingi Alapítvány alapító tagjai és ik ura tóriuma elhatárolja magát minden olyan nyilatkozattól1, riporttól, vagy intézkedéstől, amelyet a kuratóriummal előzetesen nem •egyeztettek. Közli ugyanakkor . az alapító tagok által megválasztott 'ellenőrző bizottság nevében a kuratórium, hogy az alapítvány az alapító oki nátháin a jogszabályoknak mega rosszindulatú hangulatikeltés ellen!” címen jelent meg az Észak-Magyarország 1991. •március 5-ii számában. A ■nyers hangú válasz, amelyet Gyárfás Ágnes bölcsész- egyesületi elnök és* Pap Gyula IC'P sajtófőnök jegyzett, visszautasítja a békés egyeaség javaslatát, sőt azt ellenük irányuló, rosszindulatú hangulatkeltésnek minősítik. Kihangsúlyozzák azt, hogy „az épület sorsát illetően nem önbíráskodnak, rábízzák a döntést az erre illetékes önkormányzati hatóságokra”. Elhallgatják azonban a vérig sértett nyilatkozók azt, hogy — nyilvánvalóan — mindketten azt az önkormányzatot tartják illetékesnek a döntésre, amelyik a számukra kedvező döntést hozta. Így aztán nem egyezkednek, ért9d: „inem önbí- •ráiskodinak”, hanem a számukra kedvező döntést illetékesnek elfogadva tovább élezik a város és a megye •szembenállását. Szerencsére Borsod-Albaúj-Zemplén megye és Miiskolt megyei jogú város közgyűlésének vezetői azóta egyeztető megbeszélést tartották, és ahogy a „Miskolc és a megye kézfogása’-’ címen megjelent közleményből, az Észak-íMagyaronszág 1991. március 2-i 'számából arról értesülhettünk „a legteljesebb egyenrangúság, s a szuverenitás tiszteletben tartásával partneri kapcsolatok kialakítására törekednek”. Reméljük tehát, hogy a volt pártszdkház ügyében is •megszületik a megye és a város ésszerű kompromiisz- •szurna. Mindenesetre azt leszögezhetjük, hogy a rendszerváltás az .nem szabad- rablás, és főleg nem a sérelmet szenvedettek birtoklásiból való kiszorításának fóruma! A leglényegesebb szempont nyilvánvalóan az, hogy a megye Iákosainak a legtöbb hasznot hozza a ház. ... véleményem szerint az Állami Biztosító. Olyan erős volt a detonáció, 'hogy az esettöl egy kilométerre leesett a tányér az asztalról, •a kertben a vaskapu kinyílt. Így elképzelhető, hogy a szomszédos házaik állagában mekkora károk keletkeztek. Am a biztosítónak — ÁB — liis meg kell valamiből •gazdagodnia: a 'szerencsétlenség másnapján — 1991. január :25-én — máir dolgoztak a biztosító emberei. Kihasználva az emberek .sokkos állapotát, íratták alá velük a kárfelvételi jegyzőkönyvet, melyekből kérések •ellenére sem adták oda a károsultaknak a másodpéldányokat.. Egyesek azonban felelő módon folytatja tevékenységét. Ezúttal is 'kérjük •azon dolgozóik személyi adatait a kuratórium részére megküldeni, közvetlenül vagy hozzátartozóik útján, akik •még nem jelentkeztek nálunk. Cím: 1065 Budapest, VI., 'Nagymező utca 28. Clsekkiszámlaszáim: Orenbur- 'gi Alapítvány, Budapest, OTP köröndi fiók, 046 482-8. A kuratórium Itt azonban a rövid távú és a hosszabb távú érdekek ütköznek egymással. Szükség van arra is, hogy az üzleti tevékenység ugrásszerűen fokozódjék, de a magasain (képzett szákemberekre, nyelvészekre, tanárokra is szükség van. Hogy melyik fontosabb és életképesebb, .azt valóban csak az idő, 2—3 év tapasztalata döntheti el. Vagyis mind az igazságosság, mind a hasznosság tekintetében kár volt az érintettek részéről Tóth József jó szándékú, .konszenzus kialakítására törekvő javaslatát provokációnak minősíteni, főleg ebben a konkrét esetben volt ez furcsa. Ugjranis Tóth úr kihangsúlyozta, hogy ő személy szerint azt szeretné elérni, hogy mint Japán magyarországi nagykövetének kalauza, a volt pártszéfcházban működő bölcsészet, és innováció harmonikus együttműködését tudja bemutatni. Nem tudom, hogy ez a bemutatás sikerült-e a volt p árfcszéfch.ázban. A nagykövet úr kétnapos miskolci munlkalátogatása — amint azt a nagykövet úr saját maga is .kifejtette — nagyon jól szolgálta a város és a megye érdekeit. A látogatás megszervezőit és lebonyolítóit: dr. Tóth Józsefét és segítőjét, dr. Iván Géza képviselő urat tehát hasznos tevékenységükért csak köszönet illetheti. A sajtótájékoztatón Seki Edji nagykövet úr azt is kifejtette, hogy másfél évvel korábbi látogatásához képest •sokat fejlődött a városban a különböző pártok és szervezeték közötti jó szándékú együttműködés, konszenzusra .törekvés, ami a japán tőke bevonását jelentősen elősegíti. Ez legyen tehát a fő mérce a volt pártszékház hasznosításában is. Boroviecz László, a POFOSZ megyei elnöke nagy veszekedések árán csak szereztek belőlük. Kifogásoljuk, a biztosító nem vette fel teljeslkörűen a kárt, amit felvett, arra nevetséges helyreállítási ösz- szegeket állapított meg. Például egy szoba többszöri meszelésére, festésére 720 forintot írtak fel, egy radiátor, melyet ki kell cserélni, szerintük 200 forintból kijavítható. így van lakás, ahol csak 1® ezer forintot fizet a biztosító. Arról nem is beszélve, hogy a jegyzőkönyv .aláírása óta újabb és újabb repedések jönnek elő a házfalaikon. A lakosök nem tudják tudatni panaszukat a szerződő féllel, mert ahányszor pró- Ibálnalk telefonálni a biztosítónak, leteszik a telefont, mihelyt megtudják, a mályi esetről van szó. Szerintük így is lehet. A ■mi véleményünk ellenben más: így nem lehet! Követeljük, ha már hibázott az Állami Biztosító, vegye föl újra a kárt, és számlák — nem pedig isaccolás —alapján 'álljon helyt! Mályii önkormányzata egységesen kiáll miniden becsületes polgáráért! S ha kell, perre viszi a dólgot, segítve őket •minden jogsértő magatartást tanúsító szervezettel szemben. Dr. Zelei Zoltán, Mályi polgármestere írás lényege az volt, hogy a Disznóvágás Orenburg! Alapítvány Közös ügyünk összehangolt vitele érd ékében az OranA mályi gázrobbanás vámszedője m • «.:
