Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-27 / 72. szám
o XLVII. évfolyam, 72, sióm 1991. március 27. Szerda Ára: 5,80 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Mária, a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére Templomot építenek Tiszaújvároshaii Felemelő látvány lesi ,az új templom, a tiszaújvárosi kőrengetegben. Itt egyelőre csők maketten az épületegyüttes. Tiszaújvárosba az egykori Leninvárosba sohasem terveztek templomot, hiszen ez ellenkezett volna minden olyan céllal, amiért felépítették. Az ott lakóknak így, nem lévén más megoldás, a környező falvakban kellett hitüket gyakorolniuk. Manapság azonban, amikor már a politika nem szab gátakat a hit terjedésének a volt szocialista városban is élénkülni látszik a vallásosság. Alig másfél éve vetődött fel az a gondolat, hogy az akkor még Leninváros- nak is legyen saját temploma, ahol a húszezres lélekszámú Tisza-parti város katolikusai szabadon gyakorolhatják majd hitüket. A gondolatot tettek követték, s Tiszaújvárosban hamarosan megkezdik a katolikus templom építését. Ennek részleteiről érdeklődtünk a templom építésének szervezésével megbízott sa- jószögedi plébánosnál Timkó Istvánnál, aki elődjétől, a meggyengült egészségi állapotú Hidegkúti Sándortól a/ elmúlt év nyarán vette át a „stafétabotot”. — Az egyházi létesítmény felépítését alapvetően a város lakossága igényelte. Az egri egyházmegye vezetői, élükön dr. Seregély István érsek úrral, a Magyar Katolikus 'Püspöki Kar elnökével, gyorsan reagáltak a lakossági kezdeményezésre Megindultak a tervezési munkák, s ma már ott tartunk, hogy az elkészült tanulmánytervek alapján, május 25-ig készen lesz a kiviteli terv. Az építés céljára a tiszaújvárosi önkormányzat egy 4500 négyzet- méteres területet bocsájtott egyházközségünk rendelkezésére. Ezen a területen három épület kerül majd elhelyezésre: a templom, a plébánia épülete és a rendház. Maga a templom, amely Rátkai Attila és Rátkainé Kiss Róza építészmérnökházaspár tervei alapján készül majd, egy háromajtós, bazilikális elrendezésű, keresztházas, egytomyos épület lesz. Belső alapterülete 012 négyzetméter, amely körülbelül 5—600 hívő befogadására lesz alkalmas. Az ülőhelyek számát 250 körülire tervezzük. (Folytatás a 2. oldalon) Egy év teljesítménye: 138 ezer tehergépjármű Minden ötödik kamion IVECO-gyártmány Járműbemutató a Borsod Volánnál Az olasz IVECO-cég tegnap, kedden délelőtt nagyszabású járműbemutatót tartott a Borsod Volán miskolci központi telepén. A választás azért esett a megye- székhelyére, mert a Borsod Volán immár két éve üzemeltet iVECO-gyártmányú teherjárműveket, ugyanakkor TIR-szerviz is működik a vállalatnál. A bemutató alkalmából az IVECO-cég képviselői, Erich Maria Posch és Stefano Albarosa urak találkoztak a sajtó munkatársaival. Tájékoztatójukban többek között elmondták, az olasz IVECO- cég 1975-ben történt alapításától kezdve európai léptékű vállalkozás, amely folyamatos integrálással nőtt egyre nagyobbra. A cég nemzetközi menedzselése, amely ezt az egész folyamatot irányította, egy eredeti és fejlett modellt teremtett a tehergépkocsi gyártásban és rövid időn belül teljes egészében főszereplőjévé vált a nemzetközi szállításnak. Az IVECO második helyen áll az európai termelésben és a gyártmányoknak több, mint a 20 százalékát mondhatja magáénak. Például 1989-ben legyártottak és eladtak 138 ezer ipari teherjárművet, amelyekből a legtöbb kamion és autóbusz volt. Az IVECO-járművék hét különböző gyárban készülnek, a cégnek üzemei vannak Franciaországban, Németország-, ban és Angliában is. Az olasz (Folytatás a 2. oldalon) Katonasors Katonasors. Ezt a címet viseli az Edelényi ifjúsági Ház kiállítása. Nem hősökről, a hazáért utolsó csepp vérüket is odaadó férfiakról szól, hanem emberekről. Férjekről és asszonyokról, akiket valamilyen szörnyű külső erő elszakított egymástól, akik mégis minden percüket a hazatérés és a hazavárás reményében töltik, szóljon a harctéri puskaropogás az 1949-es szabadságharc vagy a II. világháború idején. (Folytatás a 2. oldalon) A vállalati barométerek rossz időt jósolnak Tovább mélyül a gazdasági válság A gazdálkodók és a lakosság gazdasági barométere a „rossz idő” folytatódását ígéri. Legalábbis ez derül ki a Gazdaságkutató Intézetnek (GKI) a napokban közzétett jelentéséből, amely közel ezer gazdálkodó egység — társaságok, szövetkezetek, váRalatdk — január végi véleményét összegzi az 1991- ben várható gazdasági tendenciákról. A mintegy ötven oldalas tanulmányból világosan kitűnik, hogy a gazdasági élet szereplői a válság mélyülésével számolnak ebben az esztendőben. Érdekes, hogy a kelet- európai gazdasági kapcsolatok rendszerének összeomlása ellenére a vállalatók .az e térségből származó, forintban számított exportbevételeik 50 százalékos — a OKI véleménye szerint illuzórikus mértékű — növekedésével számolnak. A hazai keresletet, a vállalatok és a GKI véleménye szerint egyre mélyülő, ugyanakkor a gazdálkodó egységek helyzetét erősen differenciáló recesszió fogja jellemezni. Emiatt a termelés és az értékesítés vissza-” esésére kell számítani, ami — például a belikeresikedel- mi vállalatok döntő, 90 százalékos többsége szerint — a piaci verseny éleződéséhez vezet eítíben az évben. A piaci várakozásoknak megfelelően a vállalatok a foglalkoztatott létszám erőteljes csökkentésére készülnék, és — a GKI véleményével megegyezően — meredeken emelkedő munkanélküliségre számítanak. Továbbra is felszínen maradnak a külföldi töke bevonására irányuló szándékok. A Gazdaságkutató Intézet prognózisa szerint —a tavalyi tapasztalatokat is figyelembe véve — a tőkeimport érezhetően eltolódik a közepes és a nagyobb vállalatok irányába. A gazdaság változásai felgyorsítják a magánvállalkozók körében megindult polarizációt. A gazdaságban erőteljesek az inflációs várakozások. Legmagasabb (30—40 százalékos) a kitermelő- és energetikai szektor vállalatainál és a kereskedelemben. A lakosság várakozásai — a Szonda—Ipsos közvéleménykutató felmérései .alapján — még nagyobbak, 50 százalék (Folytatás a 2. oldalon) „Nem a mára neveljük tanulóinkat, hanem egy életre!" Országos verseny Miskolcon A miskolci 114. Számú Eötvös József Ipari Szakmunkásképző In tézetben kétnapos, a Kőműves Szákma Kiváló Tanulója országos MA: Ez már környezet- védelem (is) (3. oldal) „Színház az egész világ” (4. oldal) verseny és építőipari szakmai konferencia kezdődött tegnap délelőtt. Az országos versenyen 25 szakmunkástanuló méri ösz- sze tudását, elméletben és a gyakorlatban. A tegnapi írásbeli feladatok megoldása után ma az ÉÁÉV területén vakolásból és a téglakötések ismeretéből bizonyíthatnak a versenyzők. A tét nem kevesebb, mint az, hogy az első hat. helyezett vizsga nélkül lehet szakmunkás. A verseny fő védnöke Mészáros István, az ÉÁÉV vezérigazgatója és Vízi István, a Miskolci Ipartestület elnöke. A versenybizottság elnöke László István, az Építésügyi Továbbképző Vállalattól. A verseny-bizottságiban megtaláljuk Petrasovszky Istvánt, Miskolc alpolgármesterét, Diószeghy Miklóst, a BVM Mérnöki Kft.-től, Nemoda János szakoktatót, a Középületépítő Vállalattól. Az országos szakmai verseny — amint azt Forrai Jánosnétól, az intézet igazgatójától megtudtuk — többek között a Miskolci Ipar- testület, az ÉÁÉV, a BVTM, a Tégla- és Cserépipari Vállalat, a Likőripari, a Tejipari és a Sütőipari Vállalat, a Szerencsi Cukorgyár; a Miskolci Csokoládégyár, az Iparcikk Áruház, a Lyukóbányai Bányaüzem, a Borsod Megyei ÁLlatforgal- mi és Húsipari Vállalat, a Megyei Pedagógiai Intézet és az Ifjúsági Szakszervezet támogatásával jöhetett létre. — Ezzel a szakmai versennyel szeretnénk bizonyítani — mondja az igazgatónő —, hogy szükség van a szakmunkástanulókra, hiszen nemcsak a mára, hanem egy életre neveljük őket. Szükség van rájuk, bár tudjuk, a vállalatok egyre nehezebb gazdasági helyzetben vannak, csökken a tanulóigényük is. A versennyel egy időiben zajlik az építőipari szakmai konferencia, az ország minden területéről érkezett tanáraknak, szakoktatóknak. A programok között a szakmunkásképzés jövőjéről, a korszerű építési technológiákról1 szóló előadások, valamint gyár. és üzemlátogatások ' szerepelnek. Aczél Éva Munkanélkiiljség Magyarországon A legfrissebb összesítés szerint február végére a regisztrált munkanélküliek száma csaknem elérte a 130 ezret. Ez igen sok a múlt év végi 80 ezer, de az 1991. január végi 100 ezer állásnélkülihez képest is. Méginkább érzékelhetők a foglalkoztatási gondok ha figyelembe vesszük, hogy 1990. január végén még csak mintegy 23 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. Mivel a munkanélküliek közül nem mindenki jogosult segélyre, járadékra, e juttatásokból mindig a regisztráltak számához képest kevesebben részesülnek. Február végén mintegy 102 ezer állásnélküli tartotta fenn magát ilyen juttatásokból. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében több, mint 17 ezren. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több, mint 11 ezren. Békés megyében több, mint 7 ezren részesültek segélyben, járadékban. de több más megyében is csaknem elérte e juttatásokban részesülők száma a 6 ezret. A munkaerőszolgálati irodák nem voltak mindenhol felkészülve az ilyen nagyszámú állásnélküli fogadására, s ez feszültségeket okozott az ügyfelek, s az irodák dolgozóinak körében egyaránt. (MTB
