Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-18 / 64. szám

1991. március 18., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 i Áz 1848-as forradalmat ünnepeltük (Folytatás az 1. oldalról) fazekasok. Az utóbbi évti­zedek helytelen település- politikája megfosztotta Me- zöcsátot járási székhely- rangjától, elvették tőle mind­azokat a funkciókat, ame­lyek hagyományai, központi fekvése, a környékre gyako­rolt hatása alapján szükség­szerűen megillették. Most az új polgári Magyarország visszaadta a településnek a joggal kiérdemelt városi rangot. A rang nem minden — ligyeLmeztetetl a pénzügy- miniszter. Rettenetesen ne­héz idők állnak előttünk. Meg kell találnunk újra ön­magunkat, meg kell keres­nünk a nehéz helyzetünkből kivezető utat. Feltételeink ehhez adottak. Tehetséges, szorgalmas, becsületes nép vagyunk. Hamarosan függet­lenek leszünk, amely után nem háríthatjuk a felelőssé­get senki másra. Saját fe­lelősségünk tudatában felelő­sen is kell cselekednünk. Európához akarunk csatla­kozni, es ápolni népünk ha­gyományait. Kupa|* Mihály átadta a polgármesternek. Arnót Jánosnak a város kul­csát. Figyelmeztetően mond­ta: őrizze meg jól, vigyáz­zon rá, de méginkább őrizze a város polgárainak bizal­mát. Arnót János kijelentet­te: Mezőcsát jóvátételt ka­pott és előlegezett bizalmat. A település még nem igazán város, de bízvást remélhető, hogy lakossága összefogásá­val, együttes munkálkodásá­val hamarosan azzá válik. • » Ünnepségek megyeszerte Bensőséges ünnepségen emlékeztek Jósvafőn az 1848. március 15-i eseményekre. A programban szerepelt az emlékmű avatása, istentiszte­let, koszorúzás a falu főte­rén álló kopjafánál. Berecz Béla, a falu pol­gármestere ünnepi beszédé­ben köszöntötte a résztve­vőket, s elmondotta: a köz­ség történelmében ez a má­sodik ilyen emlékmű; az el­sőt a harmincas évek elején állították, de az ’50-es évek országvesztő politikájának — mint sok minden más — ez is áldozatul esett. Az új em­lékmű terve két éve szüle­tett — s jelentős lakossági hozzájárulással —, idén már­cius 15-re elkészült,. Kazincbarcikán, a Jókai téren tartottak ünnepi meg­emlékezést, ahol Ludányi Attila polgármester mondott beszédet. Edelényben, a Hősök terén tartott ünnepségre az egri, Lenkey Katonai Kollégium hallgatói vittek a történelmi zászlókat. A megemlékezés keretében avatta fel Nagy Attila polgármester az I. és II. világháború hőseinek át­épített, felújított emlékmű­vét. Tiszaúj'város lakói a Der- kovits Gyula Művelődési Központban kezdték az ün­neplést, ahol dr. Zabos Géza képviselő-testületi tag mon­dott ünnepi beszédet. Ezt követően vette át. a város vezetője dr. Dorbaeh Alajos­tól, az Országgyűlés alelnö- kétől a város névváltoztatá­sáról szóló oklevelet. Az ün­nepi megemlékezést a Márci­us 15-e parkban folytatták, ahol Farkas Zoltán polgár- mester beszélt. Március 14-én, Miskolcon az . I. világháború hőseinek diósgyőri emlékművénél, a Miskolci Városszépítő Egye­sület Városvédő Csoportja Turulemlékmü-ovatós Jósvafőn. A Miskolci Nemzeti Színház táncosainak műsora a Petőfi téren. tartott koszorúzási ünnepsé­get. Tokajban Petőfi Sándor- szavalóversenyt. rendeztek az ünnepséget megelőzően, csü­törtökön délután pedig az ál­talános iskola sportcsarnoká­ban tartottak megemlékezést. Ezen Májer János polgár- mester mondott beszédet. Másnap megkoszorúzták a Hősi emlékművet, valamint Petőfi és Klapka emléktáb­láját. Sárospatakon 18 óraikor a Petőfi-szobomál kezdődött a megemlékezés. A fáklyáikkal, gyertyákkal vonuló tömeg koszorúzással, virágok elhe­lyezésével tisztelgett 1848/49 hőseinek emlékhelyed előtt. Kossuth Lajos szobránál dr. Jánosdeák Gábor polgármes­ter mondott ünnepi beszédet. Sátoraljaújhelyen a Kos- suth-szobornál tartottak megemlékezést. Beszédet Katona Rezső polgármester mondott. Nyéklád.házán a ládházi és a nyéki emlékműnél koszo­rúztak az ünnep alkalmából. A művelődési házban tartott megemlékezésen, az általá­nos iskola tanulói adtak mű­sort, valamint a Rőczey-há- zaspár és Bútok Ferenc. Megyaszón a közös egyhá­zi megemlékezést követően az iskola tornatermében ün­nepeltek, ahol Nagy Berta­lan önkormányzati képviselő mondott beszédet. Irodalomórán a hősökről Mit ért meg az 1848-as forradalom és szabadságharc lényegéből a ma ifjúsága, vagy a holnapi ifjúság, amelyik most még az alsó tagozatos osztályok padjait koptat­ja? Jobbára, rajtunk, szülőkön, nagyszülő­kön és a pedagógusokon múlik, milyen kép rögzül bennük nemzeti ünnepeinkről. A hazát, a haza történelmét és irodal­mát 1szerető pedagógusnak, ha hozzáértés­sel és jószívvel néz körül, ezernyi segítője akad. a hazafiság pontos kifejezésére, hogy a korabeli és a mai írók, költők, zeneszer­zők, politikai vezetők gondolataiba, érzé­seibe értőn avassa be a legkisebbeket, akik már megtanulták ia betűvetést, sőt a sza­vak, gondolatok mozaikjaiból önálló olvas­mányélményekhez is juthatnak. Rendhagyó , irodalomórára hívtak ben­nünket a miskolci Pallos utcai általános iskolába. Vendéglátóink a ILI/b osztály ta­nulói voltak, akik közös ünnepükön szere­tettel kínálták hellyel az első osztályoso­kat, az I b-seket. Az előadóterem közös díszítése arra kínált alkalmat diáknak és pedagógusnak, hogy az ünnepen hibátlan fényű tükörben lássák együtt történelmünk ■ és irodalmunk legszebb, legragyogóbb lap­jait. A középpontban elhelyezett asztalkán gyertyák fényölelésében Petőfi nemzetiszínű karszalagos képmása állt friss tavaszi vi­rágok között. Az elmúlt 143 év alatt sok fontosat ír­tak meg jnárciusi forradalmunkról tüzes hevülettel, belső elkötelezettséggel, átgon­doltan és lehiggadva, de sohasem remény­vesztetten. A gondolatilag és hangulatukban egymás­hoz kapaszkodó versek, dalok kibővítették az iskolai óra kereteit, így abban sokkal több fért el sima 45 percnyi felolvasásnál, éneknél. Felragyogtak a tekintetek, amikor a rajzolni, fúrni-faragni szerető Gábor Áron gyermekéveire került a szó, és így vált igazán, ha csak pillanatokra is, szinte érintésközeibe egykori hősök élete. NAGY MEGBÍZHATÓSÁGÚ SZÁMÍTÓGÉPEK A winchester disk hibája után A személyi számítógépek minőségének meghatározó eleme a Winchester disk A COMPAQ, a SIEMENS és aTANDON nagy megbízhatóságú számítógépeik­ben Conner Winchester disket használnak. Ezeket a diskeket találja a NETEX Kft. által forgalmazott, EURÓPÁBAN nagy sikert aratott AUVA számítógépekben is. AUVA AT-286-12 (40WDConner, 1,2FD, Mono, S/Pport) 83.000,-Ft AUVA AT-386-33 (1OO WD Conner, 1,2FD, Mono, S/Pport) 199.000,-Ft SUPER VGA FELÁR (1024*768, 16bit, 512 KB RAM) 34.000.-Ft EPSON FX-1050 48.000,-Ft APC 600 VA Szünetmentes tápegység 45.900,-Ft (Áraink ÁFA nélkül és 1év garanciával értendők) II köztársasági elnök Ünnepi beszéde Pénteken reggel 9 órakor, a Parlament előtt, a Kos­suth Lajos téren kürtszó jelezte a magyar köztársasá­gi elnök érkezését. Göncz Árpád fogadta a felsorako­zott. díszzászlóalj parancsno­kának jelentését, majd ellé­pett a katonák tisztelgő sor­fala előtt. Dobpergés köze­pette zászlóvivő honvédek hozták az állami lobogót, amelyet a Himnusz hangjai mellett vonták fel. Ezután állami vezetők ko­szorút helyeztek el Kossuth Lajos szobrának talapzatán: a megemlékezés virágait Göncz Árpád köztársasági elnök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke és An­tall József kormányfő he­lyezte el. A köztársasági el­nök ünnepi beszédet mon­dott. Göncz Árpád hangoztatta. március 15-e mindig is féltve őrzött, szeretett nemzeti ün­nep volt. Különös örömre ad okot, hogy e nap hosszú idő után visszanyerte jogos fé­nyét. Amikor március 15-ét ismét nemzeti ünnep rang­jára emelte az ország, akkor ezzel magát is minősítette. Most nyíltan vállaljuk, s ennek tanújelét adtuk, hogy 1848 eszméit magunkénak valljuk, s a jövőre tekintve tanulságaiból okulni kívá­nunk. 1848 a magyar történelem azon ritka pillanatainak egyike, amikor egybeolvadt a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért folyta­tott küzdelem. Ugyanez jel­lemezte a magyar történe­lem másik dicsőséges mozza­natát, az 1956-os forradal­mat is. Mindkét forradalom végső célja a polgári társa­dalom, az igazi demokrácia, a respublika volt, A jelen­korra vár, hogy a köztársa­ság eszméjét kiteljesítse, élő valósággá tegye. A köztársasági eszme ki- teljesítésének mai, közép-eu­rópai tennivalóit összegezve, az államfő Kossuth Lajost idézte: „a népek, s általá­ban az emberek egymás iránti gyűlölete a zsarnok­ság ereje. Az emberek, a népfajok, nemzetek egymás közti szeretete az országok jólétének kútfeje, a zsarnok­ság visszarettentője”. E gon­dolat jegyében Göncz Árpád hangsúlyozta: a magyar füg­getlenség nem jelent eltávo­lodást vagy elszigetelődést a népek nagy családjától. Kö- zép-Európa népeinek meg kell keresniük az együttmű­ködés lehetőségeit, különösen ma, amikor a demokrácia erre lehetőséget nyújt. Tér­ségünk hosszú idő után fel­szabadult a nyomasztó nagy­hatalmi befolyás alól. A függetlenné vált államok kapcsolatai nem irányulnak senki ellen. Közép-Európá- nak újra megteremtett poli­tikai és gazdasági erejével kell helytállnia a nemzetek közösségében. A köztársasá­gi elnök reményét fejezte ki, hogy a térségben végül va­lamennyi ország felismeri: boldogulásuk és gazdagodá­suk, megoldhatatlan együtt­működés nélkül. 1848 máig ható tanulsága­it felidézve a köztársasági elnök rámutatott: a forrada­lom folyamat. A demokra­tikus jogállam, a működőké­pes gazdaság, a korszerű ér­dekvédelem, végső soron a polgári társadalom kialakí­tásának mindent átható, oly­kor fájdalmas, olykor áldo­zatot kívánó, olykor átte­kinthetetlen folyamata. Olyan történések láncolata, ame­lyet mégis tűzön-vízen át vállalnunk kell, sikere biz­tos tudatában — fejezte be ünnepi beszédét a köztársa­sági elnök. Az ünnepség a díszzászló­alj elvonulásával ért véget. A magyar állami vezetőkés az összegyűlt sokaság a Kos­suth Lajos térről gyalog in­dult el az ünnepségsorozat következő helyszínére, a Nem­zeti Múzeumhoz. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom