Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-15 / 63. szám
XLVII. évfolyam, 63. szám 1991. március 15. Péntek Ara: 7,30 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Magyar márciusok Márciusi Nap, nagy a te verésed, Csodatevőn szép te megérkezésed, De akard végre, hogy mi is akarjunk, De akard végre, hogy csúnyán ne haljunk. Ady Endre a március voltaképpen a hó felénél, idusánál vált Magyar Márciussá. Történelmünkben kétszer is. Korunk, melyben számunkra élni adatott, kötelez az emlékezésre. Az a nap... 1848. március 15-én Petőfi ezt jegyzi föl: „Kora reggel az ifjak kávéházába siettem.” Azaz a Pilvaxba, ahol néhány ifjú „nagy búsan politizált.” Majd: „Később szakadni kezdett a havas eső és szakadt egész késő esteig.” E följegyzésnek azért van jelentősége, mivel a nap dús esemény- sorjázásai úgy mentek végbe, mondhatnák, oly óramű pontossággal, hogy akár szikrázó napfény is áradhatott volna a földre. Petőfi a Pilvaxból a nála négy évvel fiatalabb Bu- lyovszky Gyula joghallgatót viszi magával, a többieknek pedig meghagyja, az érkezőket tartsák ott, mig ők visz* sza nem térnek. Innen is, onnan is egyre többen csatlakoznak Petőfiékhez. Az egyetem kiürülő előadótermeiből a diákság, kávéházi, utcai vitatkozók. Békés fölvonulásnak tűnik a kis sereg. A később történteket egy vers dönti el. Petőfi két nappal korábban megírta a Talpra magyar-t, s papíron volt a királyhoz fölterjesztendő 12 pont, arról, hogy Mit kiván a magyar nemzet? Kézi másolatokból mindkét Írást már többen ismerték. Mi sem természetesebb, mint hogy valakinek eszébe jut: ki kell azokat nyomtatni s a nép kezébe adni! Itt, s ekkor ugranak át az események diák- okvetetlenkedésből - forradalomba. Megindul a tömeg a nyomda felé. Länderer nyomdász kézbe veszi, ránéz a kéziratra s menten nyújtja is vissza a papírlapokat: „Lehetetlen kinyomtatni, nincs rajta az engedélyezés.” Tehetetlenül s döbbenten állnak az ifjak: mit lehet, mit kell ilyenkor csinálni? A derék Länderer bizonyára alig észrevehető, hamiskás mosollyal odasúgja: „Foglaljanak le egy sajtótí” A huszonhat éves Irinyi József, ki maga is részt vett a 12 pont megszövegezésében a legnagyobb nyomdagép mellé lép, ráteszi kezét és így szól: „E sajtót a nép nevében lefoglaljuk." Mint egy kis színpadi jelenet dialógjában Länderer menten válaszol: „Erőszaknak ellent nem állhatok...” S a betűszedő kezek és a nyomdagépek máris munkába kezdenek. A délután három órára hirdetett múzeumkerti gyűlésen nemvárt méretűre duzzadt a tömeg. Aznap volt épp a rákosi vásár, a pestiek mellett, a vidékiek is odakiváncsiskodtak a gyülekezetbe. Vasvári gyújtó beszéde után elindult a menet. Előbb a városháza elé, majd a helytartó budai székházához. Itt a „nagyságos kir. tanácsos urak” megerősítik a 12 pontot, kibocsájttatják börtönéből Táncsics Mihályt. A „nagyságos urak” - köz- kivánságra — elrendelik: a katonaság ne avatkozzon az •■eseményekbe”... Nagyszerű nap volt ez. S diadal, diadal. * Ady Endre az 1867-es kiegyezés után pontosan tiz évvel született. Ausztria és Magyarország között - úgy- ahogy - rendeződtek az alkotmányjogi viszonyok. A költő Ady számára azonban nem: az a március március maradt. Kötetét forgatom, sorra lobbannak a vers-lángok: Emlékezés Táncsicsra, A márciusi Naphoz, A Tűz márciusa, s kitűnő prózája: Petőfi nem alkuszik. Ady akar- va-akaratlan igy válik láncszemmé s összekötő kapocs- csá Petőfiék, s egy új márciusi vágyakozás között, mely nevét is e szóból eredeztette: Márciusi Front, lévén a népi írók, a haladó egyetemi ifjúság demokratikus és antifasiszta tömörülése. A második világháború küszöbén állt a nemzet, az utolsó percekben szinte. 1937. március 15-én ment végbe az „új” március. A helyet és időpontot is azonosították a szervezők a hajdani márciusi ifjakéval: a Nemzeti Múzeum előtti térre, délután három órára. Még az időjárás is követni látszott az emlékezetes napot: megeredt az eső, kinyíltak az ernyők. A múzeumi lépcsőzet tetején elsőként Zilahy Lajos idézte föl a hajdani március idusát s mondott kemény Ítéletet az azóta elpuffogtatott „hagyományos” frázisokról. Féja Géza e nap jelentőségére s lehetőségeire utalva úgy vélte: új korszak kezdődhet a magyar nép történetében. A legtüzesebbek Kovács Imre szavai voltak. Bátor mondatokban „tudósított” a nép (I) jelen helyzetéről s nyíltan kivágta: „Földet! Reformot I” A parasztság és munkásság új felszabadítását követelte. S fölolvasta — az 1848 emlékét őrző - s ekkor időszerű 12 pontot. Dörgő tapsorkán, s Kossuth- nótát dúdolgatva szerte oszlott a tömeg. Szép s nagy demonstrációja volt ez a Márciusi Frontnak. Az első s egyben az utolsó is ... * I smét egy Magyar Márciushoz érkeztünk. Milyen, milyen lesz az ünnep s ami ennél is fontosabb: milyen lesz a folytatás? Amilyennek akarjuk? Amilyennek tudjuk akarni? Hazudik, aki nem lát fellegeket egünk boltozatán. S téved, aki csupán felhőket lát. E márciusnak talán fáradt közönnyel néz eli- be „a nép”, igaz, ezer gond s téveteg gondolat vibrál az agyakban-szivekben. Talán önmagunkat kellene elsőként le- és meggyőzni, hogy higy- gyük: az imént megidézett kél nagy tiszta tüzű március idusának ez a nap most méltó folytatása s letéteményese lesz. A tét nem csekély. Ha elmulasztjuk a lehetőségek e történelmi pillanatát, nem veszítjük-e el örökre egy újabb visszatértének még a reményét is? Kiss Gyula A parlament következő hete Törvéiygyártás, erőltetett menti A tennivalók sokasága imi- att az Országgyűlés elnöke azt indítványozza a háabi- zottságnaik, hogy a plénum hétfő és kedd után szerdán is üljön össze — hangzott el Szabad György házelnök sajtótájékoztatóján. A képviselők hétfőn délután megkezdik a kárpótlási törvény részletes vitáját, s a remények szeriint határozathozatalra is sor kerül. Hasonló menetrendet terveznek a tisztiorvosi szolgálat felállításáról, az egyes társadalmi szervezeteik támogatásáról, az egyes nyugdijak felülvizsgálatáról és kedvezmények megvonásáról szóló törvények tárgykörében is. Várhatóan kedd délután általános vita kezdődik a közigazgatási bíróságokról szóló törvénytervezet felett, majd folytatódik a konoesz- sziós törvény általános vitája. Természetesen nem maradnák el az interpellációk és a kérdések sem. A sajtótájékoztató második szakaszában Szabad György szubjektív hangvételű, meleg hangulatú beszédben köszöntötte a sajtó mun- katánSalt a szabad sajtó napija alkalmából, s az Országgyűlés ezüistplalkett jenek átnyújltásával fejezte ki elismerését a példamutatóan korrékt újságírói tevékenységért Kerekes Andrásnak, a Magyar Rádió munkatársának. (bpszenk.) Ünnep Lacxó József felvétele Ülésezett a miskolci közgyűlés A város jegyzője: Szádeczky Zoltán A tegnapi ünnepi megemlékezés után munkához látott a miskolci' képviselő- testület, és mivel a februári jegyzőválasztás nem járt eredménnyel, új pályázatot írtak ki, melyen az előző pályázatokra jelentkezetteken kívül dr. Szádeczky Zoltáq is jelöltként szerepelt. Mivel mind a négy régi pályázó visszavonta jelentkezését, egyetlen jelöltként dr. Szádeczky Zoltán neve került fel a szavazólapokra, akit a közgyűlés nagy többséggel választott meg jegyzőnek. Munkabérét 45 ezer forintban állapították meg. Elfogadta a testület a szervezeti és működési szabályzatot is, a többségében SZDSZ módosító javaslatokkal együtt. Ezután került sor a népi ülnökök megválasztására. Városi ülnöknek 179, megyei ülnöknek 16, munkaügyi bírósági ülnöknek 31 főt választottak. A Városi Televízió fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatban a testület állást foglalt abban, hogy az előző pályázati kiírás nem felelt meg a versenyszellem kívánalmainak, ezért felhatalmazta a polgármestert új, szakmailag és műszakilag kifogástalan, nemzetközi színvonalú pályázat kiírására. Csoba Tamás polgármester elmondta : városi színvonalú televízióra van szükség, amely a műsorszóráson kívül kommunális feladatokat is ellát. A miskolci Városi Televíziónak nem a körzeti stúdiókhoz hasonlóan, a Magyar Televízió függésében kell dolgoznia a jövőben sem, hanem megőrizve szuverenitását az egész város területén vehető műsort kell készítenie. Az új pályázat kiírásához igénybe veszik a Magyar Televízió két vezető szakemberének a segítségét is. A napirendek tárgyalása után a közgyűlés megválasztotta a Megyei Munkaügyi Tanácsba delegált, a városi önkormányzat képviseletét ellátó személyeket: Csoba Tamás polgármestert, Bene Zsuzsa, a polgármesteri hivatal foglalkoztatáspolitikai csoportvezetőjét, Fehér István (MDF), Üveges Lajos (KDNP) és Vas Andrási György (SZDSZ) képviselőt. Ax 1848-0« forradalom ét szabadságharc évfordulójára emlékezett tagnap Onnopi Óléiért a miskolci köxgyűlés. A decemberben elfogadott új városi címert és zásxlót a katolikus egyház szertartása szerint dr. Kovács Endre katolikus püspök, a református egyház szertartása szerint dr. Mészáros István református püspök szentelte fel. Fotó: Fojtán Lástló
