Észak-Magyarország, 1991. február (47. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-07 / 32. szám

1991. február 7., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Vélemények a jóvátételről A kárpótlás kárvallottjai leszünk? budapesti tudósítónktól) .Az Országgyűlés keddi j^ésnapján ismét ia magas­ba csaptak az indulatok a ^'pótlási törvény tervezete ,?rül. Kiderült, hogy a jeszleges jóvátétel elképze- ®s®t csak a Magyar De­mokrata Fórum tartja ma- oktalanul végrehajtha­tlak. a további öt parla­menti párt a széleskörű [vódosítástól a teljes elve- ,e.s'R terjedő véleményt ala- .'to-tt iki. Az alábbiakban OHtőt nyújtunk e vélemé­nyekből. Mózes Mihály, a szabad- jenio!kraták kiterjesztő fel- yRású, privatizációs tartal­mú koncepcióját vázolja: 7~ A kárpótlásnak a kor­mány által előterjesztett komája a jelenleginél na­gyobb feszültséget vált ki. Akik most kimaradnának, J°Sgal tarthatnának attól. ,. R.y az ő sérelmeik orvos­iéra már nem marad esz- •L°2., Az SZDSZ azt a meg- *aást kínálja, hogy a kár- ,°tlás terjedjen ki a társa- jjaiorn egészére, hisz’ az ®esz lakosság megsínylette az elmlúlt negyven évet. A piacgazdaság első szakaszá­ban mindenki számára biz­tosítani kellene egy azonos indulási alapot. Húszezer forintos, fejenkénti vagyon­jegy juttatással számítása­ink szerint mintegy ^ 210 milliárd forint egyszeri költség keletkezne, ami megfelellő feltételrendszer mellett segíthet megmozdí­tani a gazdaságot. A Fidesz már a vita kez­detén leszögezte, hogy a kárpótlási javaslatot elveti, mert sem morális, sem jo­gi, sem gazdasági szempont­ból nem kínál teljes körű és elvszerűen védhető meg­oldást. Kása Lajos képvi­selőt kérdeztük: — Mi módon és milyen határidőn belül kívánatos eleget tenni a társadalom kettős — a politikai elégté­tel és a privatizációs tulaj­donszerzés utáni — vágya­kozásának? — Egy politikai gesztus­sal el kell ismerni a tár­sadalomnak azt a kitartá­sát. amellyel a kommunista diktatúrát elszenvedte, de azonnal le kell szögezni. Népi ülnökök kerestetnek A MISKOLCI POLGÁRMESTERI HIVATAL FELHÍVÁSA ]0’.A bíróságokról szóló, az „71- évi LXXXV. törvény- módosított 1972. évi ■ • törvény rendelkezései „ plmében a helyi bírósá- Eoí n®p' ülnökeit a bírósá- ték sz^khelye szerint ille- zJ?es települési önkormány­ig képviselőtestülete vá- bOfia meg. A Köztársaság ro üke 7/1991. számú hatá­rával elrendelte, hogy a S-Pl ülnökök megválasztá- jg A 1991. február 26. nap- »,,es március 17. napja kö- kerüljön sor. sáp Miskolci Városi Bíró- Mp n®p* ülnökeit Miskolc S.Ví|peÍ J°Sp Város Köz- n'i ®Se. togja megválaszta- ' 4 évi időtartamra, ül* ülnököket a bíróság Ij^Okességi területén ál- tóin lakóhellyel és válasz­tásai rendelkező ma- terifi állampolgárok, az e korrle.teri működő helyi ön- te^anyzatdk képviselő- Úalnv valamint társa- 5 Ol szervezetek — kivéve partokat - jelölik, d ^rt felhívom a mislkol- Óeiik lakóhellyel ren­SfröW maSyar állampol- Sadai •’ az működő tár- ailíjji^lrpi szervezeteket, hogy k>sá if Miskolci Városi Bí- vÁhrf i z n®p* ülnököt kí- S2ólS • , -íelö'lni, az erről ez . lrásos bejelentésüket jáigevK február hó 20. nap- ’ hozzám juttassák el. bejelentés tartalmazza Sz6r .lelölő személy vagy cirnénZet". megnevezésén, an. és aláírásán kívül k°zat.|elült elfogadó nyilai­ban fii is' A nyilatkozat- lőtt 6 kell tüntetni a je- é$ születési helyét *ódi anyja nevét, csa-­f6ttség2.apoták isikolai vég- to§laiv - . szakképzettségét, hevét ?Zasát, munkahelye ^hfesetét Clrnat’ havi átlag­Zó\ hvillatkozatot tartalma- h p0hitatványt kívánságra Tit,k hlgármesteri Hivatal b°Csa,tjaea rendelkezésre ^Üntey,11* azt lehet, aki előéiPt-n és feddhetetlen tötte, U' ?4- életévét betöl- hei1^’ ... yálasztójoggal ren- Sár ^ v. magyar állampol- ^®lszpí,-a 3®löiést elfogadja, bsztpi 0 ^a a jelöltek köz­lési etben álló, az ítélke- VpHaló ^hhkáért áldozatot i6 ilv S összességében vé- l 6hys^ ep társadalmi tevé- '’ekbfii 'e alkalmas szemé- kerülnek ki. A jelöltekre vonatkozó javaslatot el lehet juttatni a közgyűlés bármely képvi­selőjéhez is, annak továb­bítása végett. A megjelölt határidő után beérkező jelöléseket nem áll módomban figye­lembe venni. A jelölés elfogadásáról, valamint a népi ülnökök megválasztásával kapcso­latos testületi ülésről külön fogom a lakosságot tájé­koztatni. A Miskolci Városi Bíró­ság illetékességi területé­hez tartozó többi települé­sen az állampolgárok és társadalmi szervezetek az ottani önkormányzathoz jut­tathatják el jelölésüket. Miskolc Megyei Jogú Város Polgármestere hogy a magyar gazdaság mai állapota nem teszi le­hetővé a sérelmek orvoslá­sát. Esetleg lehet azzal fog­lalkozni, hogy a legnagyobb jogsértések áldozatait, akik ma nyomorban élnek, ré­szesítsük szociális alapú jó­vátételben. Az is segítene a megbékélésben, ha végre megtalálnánk azokat, akik személyes felelősséggel tar­toznak az ország sorsának romlásáért, természetesen nem a politikai boszorkány­üldözés szintjén, hanem konkrét vizsgálatok alap­ján. — Ez még nem szüntet­né meg a tulajdon utáni vágyat. — Ez már nem a kár­pótlás kérdése. A társada­lom életkedvét az derítené fel, ha az emberek kiszá­mítható viszonyok között élnénék. A stabil viszonyok értelemszerűen tompítják az elégtétel állítását, de stabil viszonyok csak előrelátó gazdaságpolitika révén jö­hetnek létre. Karakteres véleményt képvisel Fejes. Attila, az MDF frakciójának tagja, a Vállalkozóik Országos Szö­vetségéneik társelnöke. — A VOSZ szerint a jó­vátétel nem lehet valaminő vagyoni osztogatás ürügye, különösen, ha az ország te­herbíró képessége azt nem is teszi lehetővé. A Fidesz- hez hasonlóan úgy látjuk, hogy ez a javaslat nem fe­lel meg a morális, jogi és gazdasági követelmények­nek. Nem ad teljes kárpót­lást, szűkíti az alanyok kö­rét és nincs is rá fedezet. — A javaslat azonban várhatóan törvényerőre emelkedik, a koalíció több­sége eddig még mindig „működött”. — Nézze, én magam va­lószínűleg nem szavazom meg, ennyit a szavazógép­ről. Amit lehet, finomítunk a módosítások révén. Erre szükség is van, mert a mostani formája inflációt gerjesztő hatású, s hogy csalk a mezőgazdaságot em­lítsem, nem a feldolgozó- iparba viszi azt a kevés tőkét, hanem ott tartja a rögökön. Általános vita: február 11-től. Krecz Tibor A BÜKKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ RT. Miskolc, Zsolcai kapu 1. szám 1 ÉVES IDŐTARTAMRA bérbe adja AZ ALÁBBI ÜZLETHELYISÉGEIT: 157. sz. Büfé, Sajómercsc. 148. sz. Presszó, Borsodnádasd, Petőfi u., 81. sz. Várhegy vendéglő, Sátoraljaújhely, Esze Tamás u. 25., 42. sz. Étterem-büfé, faház, Kazincbarcika, Tardona-part. <i6. sz. Étterem-büfé, Mád, Ásványbánya, 38. sz. Étterem, Kurityán, Kossuth L. u. 43.. 39. sz. Étterem, Rudabánya, Petőfi u. 22., 145. sz. Italbolt, Vajács, IV. Béla u. 183., 781. sz. Büfé, Edelény, Felszabadítók u. 18 A.. 792. sz. Italbolt, Kurityán. Kossuth u. 64., 709. sz. Italbolt, Ózd, üraji u. 141. A szükséges információt és a tájékoztató adatokat a szerződéses és vállalkozási csoportnál vehetik át, 1991. február 18-tól, illetve a hirdetés megjelenését követően. A pályázatokat a szerződéses és vállalkozási csoport­nál kell írásban leadni, 1991. február 25-ig. Több pályázat esetén versenytárgyalást tartunk, köz­jegyző jelenlétében, amelynek időpontjáról az érintet­teket értesítjük. reit hétvégi házai Bogácson (Folytatás az 1. oldalról) osztott el a bíróság négyünk között. Én hat évet kaptatp.. A börtönben hegesztő szakmát tanultam. Kedvezményes, szabadulásom után is nagyon rosszul ment az életem. Édes­anyám nem foglalkozott velem, édesapám még jobban nem... Voilt egy nagyanyám meg egy nagyapám ... Eljártam dolgozni az erdőgazdaságba. Adtam a pénzből nagy­anyámnak is. Négy gyermekem volna. Az első 12 éves. Az anyja az élettársam volt. Körömben élnek. A feleségemtől három gyermekem van. Még egyszer voltam bör­tönben. Csalásért. Ezért hét hónapot kap­tam. — Ki találta ki a hétvégi házak feltöré­sét? — Van egy illető, beceneve: Lófütyi. Azt mondta, tud egy színes tévét. Nekem kel­lett a pénz, mert nagyon rossz helyzetben élünk. A feleségem 7300 forint családi pót­lékot kap. Négyen voltunk benne az első balhéban. Ez decemberben volt. Akkor egy víkendházba mentünk be. Elvittünk egy színes tévét, egy magnót, meg a többi cuc­cot. Nekem csak a színes tévé kellett, táv­irányítóval. A másik alkalommal Lófütyi felrántotta a rácsot. Én akkor is a színes tévét vittem el, meg jutott még két pokróc. Azt is eladtam. Ezzel én befejeztem a bal­hét. Mondtam a gyerekeknek, ne menjetek, mgrt lebuktok. Ök mégis, újra, mindennap mentek. Figyelmeztetésemre, Szitái Jenő azt mondta, hogy jól van már..., ne ideges­kedj ..., mit irigykedel. Leszidtam őket, mégis elmentek! Részegen! — Nehéz helyzetükben a tanácstól, a pol­gármesteri hivataltól milyen segítséget kap­tak? — Semmilyet! Családi pótlékot kapunk Miskolcról. A feleségem dolgozott. Intézet­ben nevelkedett ő is. Egerben, a Gyermek- városban, Ott dolgozott az intézetben, meg vállalatnál. Mosodában. Leszámolt. Nem kap semmit. — A tálcásukat hogyan építették? — Nem mink építettük. Tanácsi lakás. Cs-lakás, Az egész cigány így kapott lakást, hogy a korábbi házunk vízkáros volt, itt, Zöldváralján, Bogácson. Utána így kaptuk ezt a lakást. — Mit fizettek érte? — Nagyapám fizetett. A szociális segély­ből fogták. Amikor elhunyt, azóta nem fog­ják. Különben 250—300 cigány él Bogácson. Közülük nem dolgozik senki. Kitalálták, hogy nincs munkalehetőség. — Akkor milyen kiutat lát a bogácsi ci­gányok tnostani állapotából? Úgy tudom, eddig is a tanács, meg a polgármesteri hi­vatal fizette bölcsödés, óvodás és napközis gyermekeik után a térítési díjat. Varga Sa­nyi bácsi irányításával gondoskodtak az óvodában, az iskolában gyermekeik reggeli megfürdetéséröl. Földet mértek maguknak, hogy azt megműveljék, annak a terméséből lássák el családjukat... Mondja, mindez kevés?! Mindez nem megoldás a cigányság érdekében?! — Szerintem ez a földosztás . . ., mindenki kapott! Akkor még otthon voltam. Ültettem bele krumplit, babot, zöldséget... Hát lop­tak egymástól. Kihúzgálták a krumplit, a zöldséget, amikor még meg sem nőtt. Olyan lehetetlenség folyik ott, hogy... A földet azért vették el, mert némelyik cigány nem művelte meg. Loptak, egymástól is. Ezért vették el a földet. És igazuk van! — Maga levelet írt az őrnagy úrnak. Kö­zölte benne: tudja, ki törte fel a bogácsi templomot, ki gyanúsítható az egri ékszer­lopással, videokazetták eltulajdonításával, és kik készülnek „hívatlan látogatóként” Csin- csetanyára, egy idős emberhez. Bűnbanda működik akkor a környéken? — Ezek különböző emberek. Én hallottam a kocsmában, hogy Árpád, meg egy kövesdi faszi megbeszélték, hogy a templomban mit. akarnak. Nekem mutatta Árpi a sprayt is. A víkendházakhoz csak vasdarab, meg egy jó fogó kell. Robinak van egy nagyon jó üvegvágója is. Felszerelésük még a zsák, meg a lepedő, amibe tudják rakni a holmit. Meg a bicikli. — Mire számít most, saját életében? — Én nem tudom... Megkapom a más­fél évet, vagy a kettőt. Nekem 12 ezer fo­rint szárad a lelkemen. — Bogácson nem nagyon szeretik magu­kat. Van cigányellenesség? — Indokoltnak tartom. Megalapozottnak, mert a cigányok megkapják azt a kis pén­züket ..., szemtelenek a presszóban ..., isz­nak egész nap . . ., hétvégén még jobban . elkezdenek verekedni . . . Olyan dolgokat csi­nálnak meg, hogy persze, hogy haragszanak rájuk ott a népségek. — Lehet ezt folytatni? — Nem! Én is elmegyek onnan. Ha ki­szabadulok, elállók dolgozni. A gyerekeket beadom bölcsődébe, óvodába, iskolába. Az asszonyt is elál.lítom dolgozni. Összegyűjtők egy kis pénzt. Házat akarok venni, máshol. Bogácson nem lehet élni. Nem tehet kike­rülni azt az életet, amit ők folytatnak. Mi­lyet? Minden folyik ott, ami csak létezik. Kártyapartik vannak. Egy este 20—30 ezer forint cserél gazdát. Legtöbbször készpénz­Farkas Gyula keserűen mondja: - Bogácson nem lehet élni. Ha kiszabadulok, házat akarok venni, máshol. ben játszanak, aztán másban is. Ami pénzt kapnak, mind dlverik. A segély, a családi pótlék, elmegy, a gyerek meg éhezik. * A polgármesteri hivatalban Gyárfás Csa­ba mondja: — Korábban közhasznú mun­kavégzés címén, 12 cigányt foglalkoztattunk. Gödörásásra, fairtásra. Amíg a családi pót­lékot a 21 munkanap ledolgozásához kötöt­ték, addig dolgoztak. Miután alanyi jogon kapják a családi pótlékot, már csak az jön, akinek tényleg jólesik a munka. Munkanél­küli-segélyt is kap már újabban az is, aki a munkahelyéről önként kilép. Lehet csodál­kozni ezek után azon, hogy nálunk is már csak három cigány dolgozik. Közülük kettő nő. Volna, aki szívesen dolgozna, de ahogy jönnek ki a telepről, a többiek kinevetik. Lehülyézik a másikat, mondván, mi kapjuk a pénzt munka nélkül, ti pedig mentek dol­gozni ? A gyámügyi előadó, Kiss Lajosné, sem tud vidámítóbb „élményekről” beszámolni: — Á cigányok nem éreznek felelősséget gyerme­keik iránt, nem járatják őket rendszeresen óvodába, iskolába. Most éppen nyolc szülőt keltett feljelenteni. Az óvodában gyermekei­ket minden reggel tefürdetik. Átöltöztetik őket benti ruhába. Térítésként az óvodások 5, az iskolások 15 forint díjat fizetnének, de ezt is átvállalja az önkormányzat. Ép­pen ma vásárolunk számukra 20 ezerért benti cipőt, iskölaköpenyt, tornacipőt... öt­hat család van, amelyik rendesebb. * Bogács polgármestere, Szajlai Sándor va­karja a fejét, amikor a község közrend­jéről, közbiztonságáról faggatjuk: — Most terjesztjük az önkormányzat elé a javasla­tunkat, amelyben polgárőrség megszervezé­sét kezdeményezzük. Nem a cigányság elten, hanem a jelenlegi, a mostani állapot miatt. A két polgárőr a nyári időszakban mezőőr­ként tevékenykedne, télen pedig a község­ben, illetve az üdülőterületen teljesítene szolgálatot, járőr-kutyával. Február 1-jétől három körzeti megbízottunk lesz, és az év közepétől megtörténik a reményeink szerint a régi rendőrőrs visszaállítása is. — Mit tettek Bogácson az elmúlt évtize­dekben a cigányság érdekében? — Ez olyan sok volna, hogy két óra is kevés tenne próbálkozásaink elsorolására. Csak egy egyszerű példa: közhasznú mun­kásunk legutóbb 10 volt. Egyik napról a másikra elmentek. Elmentek, mert alanyi jogon kapják a családi pótlékot. . . Van ebben az országban pénz! Nyomni kell az ilyen embereknek a pénzt! Mindegy, hogy magyar, vagy cigány! A betörésekkel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy tényleg egy nagyon elha­nyagolt terület az üdülőrész. Körzeti meg­bízott nálunk évek óta nem volt. Most már egy rendőr ide is költözött. Lakást építet­tünk a számára. Rajtunk nem múlott, és a lakosság is áldoz arra, hogy Bogácson a közrend és közbiztonság megszilárduljon. Ez mindenkinek közös érdeke. A falu lakóinak ugyanúgjg mint az üdülőtulajdonosoknak. * A Mezőkövesd Városi Rendőrkapitányság­tól kapott legújabb információ szerint to­vább folyik a nyomozás a bogácsi hétvégi házfeltörések és a templomi betörés ügyé­ben. A három, már előzetes letartóztatásban tevő személy után további 2 gyanúsított le­tartóztatására tett intézkedést a rendőrség. Faragó Lajos Fotó: Fojtán László Ablakon ál be, feli hátival ki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom