Észak-Magyarország, 1991. február (47. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-04 / 29. szám
1991. február 4., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Á névtelenekhez Minden lapszerkesztőség "föl, ha nagy a postaforgal- n,a. Az újság példányszámá- r,Qk alakulása mellett az ol- VQsói levelek száma is jelzi 69V lap ázsiójának milyenséNos, az Észak-Magyarság szerkesztősége nem Saszkodhat és mi megt.isz- 6'őnek tartjuk, ha kedves olcsóink megosztják velünk ?*ór közérdekű, akár magán- i le3ü ügyes-bajos gondjai- 'at. Vannak - és az ő szá- f'uk is növekszik —, akik csu- S véleményt mondanak ®9y-egy írásunkról', esetleg a lsében látottakról, rádióban ' flottakról. Levelezési rova- S a szükséges jogászi serviette! is szívesen fogad ''nden észrevételt, kérést ,*°r levélben, akár telefo- i°n' vagy a személyes meg- Sresés során. rPW természetes, hogy res- p'kedve Írja le az ember: a .felezésnek, bármiféle kap- rs°latteremtésnek is megvan * Caga etikája. Az mindeelőtt, hogy a levelet alá- címünket megadjuk, telj °náláskor pedig bemutat- ^ftink. |gerii ezek elemi for- ' fi az emberi érintkezésnek, 4!«8sines mindig így- Söl, lobban szaporodnak a név- n en levelek. Okait ugyan Lem nehéz kibogozni, még- eiTl lehet elfogadni. a ^ségtelen, a gondok sza- v°r°dtáva| a keserűség kiki- L nkozik, valamilyen formá- $aP ki kell adni a mérget, "v"»' növekszik a napi ^.°fr°désekről tudósító, a ki- astalanságot tükröző levelett fZarna- De kérjük tiszte- e'', ne névtelenül! . levelek másik vonulata '"ény fokkal nemtelenebb ^ előbbinél. Ezek helybéli ^rakodásokat, viszálykodá..KQt, személyeskedéseket , köznek és a névtelenség ^rnályában bízva szárnyal a|. 'ndulat, az acsarkodás, 9 marad nyoma a felelős- tj ^érzetnek, az emberi élességnek. Hiába, még ^ víznek keik lefolynia a l°n és a Szinván, amíg a kinyilatkoztatások, a megfelelő keretek kialakulása után gyakorlattá válnak a demokratikus játékszabályok és a humánum, a másik ember tisztelete, a „másgondolat" elviselése jellemzőbb lesz, mint napjainkban. Szerkesztőségünk a továbbiakban is érdeklődve várja olvasóink véleményét a legkülönbözőbb kérdésekről. Ügy véljük, hogy az elmúlt évben jócskán közre is adtuk a közérdeklődésre számottevőket. A régi Az Észak- Magyarország postájából rovatunk mellett újat indítottunk Szólástér címmel. E rovat talán jól mutatja, hogy sgy-egy előtérben levő vitatott kérdéskörben milyen jellemző nézeteket vallanak nyilatkozó olvasóink. A másik kezdeményezésünk a Híresz- telő pedig egyfajta közvélemény-kutatást szolgál. Legutóbb arról kértük olvasóink véleményét, hogy mit várnak az új kiadói felállástól, nevezetesen az osztrák -magyar kft.-vé történt átalakulásunktól. Sok építő, segítő szándékú javaslatot, ötletet kaptunk. Ezeket a rovatokat mi a lap erősségének tartjuk. Akár a demokrácia szerény gyakorlóműhelyei is lehetnek, ha mindenki betartja az emberi normákat, a demokratikus játékszabályokat. Ebben viszont felfogásunk szerint nincs helve a névtelenségnek. Ezért szerkesztőségünk úgy döntött, hogy a továbbiakban névtelen bejelentésekkel nem foglalkozunk. Tiszteletben tartjuk viszont olvasóink esetleges ama kérését, hogy írásuk nevük szerepeltetése nélkül jelenjen meg, ha egyébként a név és cím ott van a borítékban. Kérjük tehát a „névteleneket", a továbbiakban ne pazarolják pénzüket feleslegesen postai költségekre, az ilyen levelek ugyanis bontatlanok maradnak. Nagy Zoltán Dráma ex a javából Ha kell a szén, miért nem kell a szén? (Folytatás az 1. oldalról) Pores Attila és Kenéz Szabolcs traktorral húzott pótkocsikat töltene meg és vinne szénnel megrakottan falujába, ám ez egyelőre csak vágyálom. — Hét elején jöttünk le ide Berentére — kezdi Kenéz Szabolcs —, de egy kiló szenet sem tudtunk szállítani. Naponta idejövünk megnézni, mozdult-e a kocsisor, de hiába, egyszerűen nincs szén. Pores Attila tudja, hogy műszakonként 130 tonnát mérnek ki, de annyi a jelentkező, hogy alig jut belőle valakinek. A két fiatalember egyetért abban, hogy ez egy lehetetlen állapot. Attól remélnek valamit, hogy a szénkiadók felírták a várakozó autók rendszámát, cédulát, is adtak annak, aki ott várakozott, előbb-utóbb majdcsak rájuk kerül a sor. És addig? Utazgatnak Szu- hogy és Berente között. Fagyoskodnak és várnak — mi mást is tehetnének. Azt tanácsolják, a melegedőben keressük a többi sofőrt, azonban hiába megyünk oda. Az irodaház ajtajában Galicz József és Papp Ferenc gépkocsivezető megerősíti a kollégáitól hallottakat. — Rudabányáról járok be naponta — méltatlankodik Papp Ferenc — busszal, vagy kocsival. Naponta 18 kilométert szaladgálok ide és vissza — jóformán hiába. Galicz Józsefnek egy hete szerencséje volt: — Múlt pénteken vittem nyolcvan mázsa szenet. Mázsánként harminc forint a szállítási díj. Ez nemigen fedezi a tankolás és a napi szaladgálás költségeit. A barcikai központi bányaüzem, közismertebb nevén, a berentei osztályozó igazgatója dr. Heidrich László megerősíti az írás elején említett rémtörténet-szerű eseteket. Közgazdaságilag indokolatlan a szénbányászat leépítése, Heidrich László szerint. — Valóban voltak botrányos jelenetek. A gépkocsi- vezetők nem bíznak egymás- ban, attól félnek, hogy egyik megelőzi a másikat. Mi igyekszünk igazságosak lenni és érkezési sorrendben kiadni a szenet. Végül is, a szén ugyanolyan áru mint a cipő, az kap előbb, aki hamarabb érkezik. Nemcsak a sofőrök vitái okoztak gondot. Sokan fity- tyet hányva a parkolási szabályokra, olyan helyekre álltak autóikkal, hogy zavarták az osztálvzó munkáját, a technológiai szénszállítást, a meddő elhordását. Ezért a megyei és a városi rendőrség, a kazincbarcikai önkormányzat és az ipartestület képviselőivel asztalhoz ültek megbeszélni, hogyan lehetnek úrrá az áldatlan helyzeten. A rendőrök megígérték, a tilosban parkolókat szigorúan megbüntetik. A várakozó autósoknak pedig sorszámot osztottak —, ki-ki csak ennek ellenében, és csak sorrendben rakodhat. Az igazgató közben megvilágítja a tolongás hátterét. A szén csak a Tüzép-telepe- ken kerül 80—100 forintba mázsánként. Hallottak olyan esetről, hogy valaki megpakolta a teherautóját, beállíSzénre éhesek a teherautók. tott vele a falujába és eladta annak, aki a legtöbbet fi- . zette érte. Nem csupán a szállítás jó üzlet tehát, a licitálásból befolyt haszon mind a sofőröket gazdagítja. Dr. Heidrich László keserűen, jegyzi meg, hogy sorozatban kapják a segélykéréseket: lassan iskolák kénytelenek szénszünetet elrendelni, magánemberek könyörögnek, hogy adjanak szenet, mert megfagynak. Szén pedig nincs több — erősíti meg a sofőröktől hallottaltat. Hogy miért nincs szén, illetve: miért nem kell, ha kell? Látni, hogy a kérdés az igazgató fájdalmas pontja. — Nem értem a politikát. Azt, ami az energiagazdálkodással és a szénbányászattal kapcsolatban megnyilvánul. A Borsodi Szénbányák a minap jelentett csődöt. A gazdálkodásra az a jellemző, hogy az a cég jelent csődöt, amelyik eladhatatlan, rossz minőségű terméket gyárt. A mi szenünkért verekszenek, sokan meggazdagodnak belőle, csak éppen a bányászok nem. Sőt: bányabezárások, elbocsájtások várnak ránk. Az igazgató a Németországtól jövő 50 millió márkás szénsegélyt említi. Ennek kis) része lesz feketeszén, a többi a környező országokból — Lengyelország, Csehszlovákia, Szovjetunió — vásárolt barnaszén. Ez mázsánként több, mint ezer forintba kerül majd, a TüzéFotó: Farkas Maya pék 500—600 forintot kérnek érte várhatóan. Közben a leg- gazdaságtalanabb hazai előállítású barnaszén csak 320 (I) forint. — Az az érzésem, hogy ezekkel a vásárlásokkal Magyarország a környező országok bányászatát támogatja. A Borsodi Szénbányák egy mázsa szenet átlagosan 200 forintért állít elő és veszít rajta másfél milliárd forintot. A bányászat jövedelmezősége tehát egyértelműen árkérdés, Ha mindenben — a kereseteket kivéve — a világpiachoz igazodunk, miért éppen ebben maradunk le? — méltatlankodik az igazgató. Említi a várható bánya- bezárásokat, tagadja a jogosságukat, az ésszerűségüket. Csak egy bezárás 200— 500 millió forintba kerül, semmi nem indokolja, hogy ezekre sor kerüljön. — Mi hát a megoldás? — A bányászok dolgoznak. Három műszakban, vasárnap is. Mi nem tudunk több szenet adni, mert ennyi van. Ha bezárnak aknákat, a helyzet tovább romlik. Du- bicsányt kellett volna már megnyitni, 4—5 év múlva talán felfuthat. És addig? Maradnak az áldatlan állapotok, amelyeken igyekszünk úrrá lenni. És nagyon fájlaljuk a csődeljárást, a leépítéseket. Jó lenne végre megismerni a kormányzat szándékait az energia ágazattal kapcsolatban, mert így nehéz évek várnak ránk. M. Szabó Zsuzsa (Folytatás az 1. oldalról) A legújabb: máris levetette téli állványzatát az új szárnyakkal bővülő Centrum Áruház és sejteni engedi, a nyárra megint egy érdekes színfolttal gazdagodik a megyeszékhely főutcája. Remekeltek az építők az Állami Biztosító irodaházáMegszépül a megyeszékhely nak rendbehozásával, a földszinti üzletek kialakításával és akik már látták, állítják, hogy az épület belseje sem marad el a szép külső mögött. nagy—laczó Az Észak-Magyarország megkérdezte Kell-e a nyugdíjszelvény az adózáshoz? tosítási Igazgatóság nyugdíj- osztályának vezetőjétől, Bo- bák Kornéltól, a következő információt kaptuk: — Az adóbevallást az elmúlt év jövedelme alapján kell elkészíteni, tehát a tavaly februárban a Nyugdíj- igazgatóság által kiküldött igazolás szolgál az adóbevallás alapjául, illetve az elmúlt évi jövedelem. Az idén márciusban kiküldésre kerülő igazolást az idei jövedelméhez kapják, ami a jövő évi adóbevallás alapjául szolgál majd. Akiknek átutalási betétszámlájuk van, azoknak az okoz gondot, hogy nem kapják meg a nyugdíjszelvényt az OTP-től. 1988-tó'l 2 éven keresztül kiküldték a nyugdíjasoknak a szelvényeket, tavaly azonban már voltak problémák. Ügy tudom, tárgyaltak az OTP vezetői a Nyugdíjigazgatósággal erről. de az eredményt még nem tudom. OTP körzeti fiók Miskolc, Árpád u. 2. Lóránt Miklós- né fiókvezető: — Mi nem tárgyaltunk a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal, ugyanis nekünk egyértelmű az utasításunk, szabályzatban rögzített: mivel az OTP nem bérkifizető, bérszámfejtő hely, nem adhatja ki az átutalási betétszámla-tulajdonosoknak a nyugdíjszelvényt. Az oka a következő: nem tudhatjuk, hogy az ~hz összeg, ami a számlára érkezik, az valóban a nyugdíj összege-e. Néhány hónapja jöttünk rá arra, hogy vannak néhányan, akik például a letiltások ősz- szegét a nyugdíjból fedezik, és a hozzánk érkező pénz már a letiltott összeggel kevesebb nettó jövedelem, de ez nem a nyugdíj valódi ösz- szege! Nem adhatunk ki tehát olyan igazolást, amit kérnek tőlünk, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy nálunk a valódi összeg szerepel! Egyébként minden hónapban küldünk ki az átutalási betétszámla-tulajdonosoknak egyenlegértesítőt, amit az APEH elfogadna ugyan igazolásnak, nyugdíjasaink viszont nem szívesen viszik be ezt, ezen ugyanis rajta van az is, hogy mennyi betétjük van. Ráírható egyébként az adóbevallásra a nyugdíj ösz- szege szelvény nélkül is, hiszen mindenki tudja, hogy mennyi nyugdíjat kap havonta. Ha biztosra akar menni valaki és szelvénnyel igazolni a kapott összeget, a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz (Budapest, Váci út 73. 1138) kell írnia, ahol a törzs- száma alapján a valódi nyugdíjösszeget igazolják neki Aczél Éva A városháza előtti tér kialakulóban. Üj szárnyakkal bővül a Centrum Áruház. 30-án látott napvi- W. az- Országos Társada- Wr ?sítási Főigazgatóság »..-fiténye a nyugdíjemelést»« • • A tájékoztató utolsó ('ijaTiigy hangzik: „Anyugta ^ at megillető,. u-tazás- lV0|°sitó igazolványt az .iái • február havi nyugdíj- Hijj^ütt küldi ki a Nyugit lyOsító Igazgatóság, míg %***&yi jövedelemadó igazn,.aPításához szükséges cs»u "Is kiküldésére, ugyanéi hivatalból) a március iái felemelt —■ nyugdíj- ^ gyütt kerül sor", htáp Közlemény megjelenése só»k ,l°hb nyugdíjas olva- §ühkheleIonált szerkesztősé- Elmondták, hogy OlíffikJWc mellett eseti meg- J>ak . szerződéssel dolgoz- • ih an- igy kapott jövedeHt ja- köteles, tehát februh an'-'v e!l kell készíteniük i'i.iiru- evaUásokat. A Nyug- - Pedig csak márci- Wtgsv küldi az adómegálla- Mtik10? szükséges igazolást! vai atutalási betétszámláidig eridelkeznek, azoknak 5 nviáZl .PTP nem küldi ki iiV , gdíjszelvényt, s így ‘i'ióbo hdjálc elkészíteni az A MaWást le8yei Társadalombiz-
